Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9401 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Gyurcsány-ellenes koalíció alakult

Erősen megoszlanak a vélemények még a szocialista párton belül is arról, hogy mi motiválhatta Botka László miniszterelnök-jelöltet, amikor úgy döntött, hogy Tóth Józsefet, a főváros XIII. kerületének polgármesterét kéri fel a budapesti kampány irányítására.  Egyesek úgy vélik, hogy a Molnár Zsolttal kötött béke látszólagos voltát igazolja vissza a döntés, hiszen a nemzetbiztonsági bizottság elnökének meghatározó, irányító szerepe van az MSZP fővárosi szervezetében, még akkor is, ha elnöki tisztéről két évvel ezelőtt lemondott.

Botka László
Fotó: MTI / Mohai Balázs

A két politikus közötti ellentét, amely kedden egy négyszemközti, szegedi tárgyalással és egy külön-külön tett békenyilatkozattal ért véget, többek szerint tovább folytatódik, immár a színfalak mögött.  Hogy a keddi bejelentés, miszerint Budapesten Tóth József veszi át az irányítást, ennek a harcnak a megnyilvánulása-e azt nem lehet tudni.

Az elemzők és a szocialista politikusok egy része másként magyarázza a történéseket. Szerintük messze nem arról van szó, amit egyesek logikus lépésnek tartanak, miszerint az MSZP legsikeresebb politikusát látja, amúgy joggal, Botka Tóthban, és ezért kínálta meg ezzel a feladattal, hanem sokkal inkább arról, hogy

vele megvan az a közös nevező, ami Molnár Zsolt esetében hiányzik, azaz a Gyurcsány-ellenesség.

Arról lehetett tudni, a lapok is beszámoltak róla, hogy Angyalföldön komoly konfliktus alakult ki, még a 2014-es önkormányzati választások előtt a Demokratikus Koalíció és az MSZP között, a képviselői helyek elosztása körül.

Azt a csatát nagyon magabiztosan nyerte Tóth József, és bár a harc lezárult, az ellentét megmaradt. Így aztán Botkának fontossá vált, hogy egy olyan embert szólítson maga mellé, aki Gyurcsányt illetően hasonlóan gondolkodik, mint ő, ráadásul rendkívül eredményes a Fidesszel szemben is.

Tóth József
Fotó: MTI / Balogh Zoltán

Tóth József színre lépése ezzel együtt meglepő, a polgármester az utóbbi években távol tartotta magát a párt ügyeitől, leginkább saját útját járta, deklaráltan nem avatkozott bele az országos politikába.

Nagy és egyelőre megfejtetlen kérdés, hogy Botka mivel tudta rávenni őt erre az újfajta aktivitásra.

A látszólag egyébként jó megoldás, egyéb ellentéteket is szülhet, hiszen ezzel a döntéssel Botka László nem pusztán Molnár Zsoltot gyengítette – még akkor is, ha neki hivatalos funkciója a választásokat illetően nem volt -, hanem Tóbiás József pártigazgatót, akit ő maga nevezett ki kampányfőnöknek, és akiről hosszú ideje már hallani sem lehet. De ott van még a sértett politikusok sorában Kunhalmi Ágnes budapesti MSZP elnök, a fővárosi kampány korábban megnevezett irányítója, valamint Horváth Csaba, aki ugyan, bevallottan a főpolgármesteri címet szeretné megszerezni, de a budapesti pártélet meghatározó szereplőjeként akarná megőrizni eddigi befolyását.

Botka helyesen hangsúlyozta Tóth József megnevezésekor, hogy

a választási esélyek csak egy erős budapesti MSZP-vel reálisak,

nagy kérdés, hogy ennyi, újabb konfliktust felvállalva, mennyire tudja elhitetni, hogy, mint mondja, rendelkezik a győzelem receptjével.

Leegyszerűsítve: a kérdés az, vajon elegendő-e az üdvösséghez egy Gyurcsány-ellenes Botka-Tóth koalíció?

Juncker: Az EU megtorolja az amerikai szankciókat

0

Az Európai Unió kész megtorolni az Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen elrendelt amerikai büntetőintézkedéseket, amennyiben azok az európai gazdasági érdekeknek is ártanak – ezt mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Előtte Donald Trump, bár nem örült, de aláírta az új szankciós törvénycsomagot, amely az ő hatalmát is korlátozza.

Donald Trump aláírta az általa „elhibázottnak” tartott szankciós csomagot, amelyet az előző héten elsöprő többséggel szavazott meg a kongresszus mindkét háza. Oroszország ellen azért hoztak új gazdasági szankciókat, mert

az oroszok beavatkoztak a tavalyi amerikai elnökválasztási folyamatba,

de az okok között szerepel a Krím-félsziget bekebelezése és Oroszország Szíriában játszott szerepe is (az oroszok Aszad rezsimjét támogatják). Emellett új szankciókat fogadtak el Irán és Észak-Korea ellen is.

A törvénycsomag egyik fontos cikke megköti az elnök kezét, ugyanis

korlátozza abban, hogy a szankciókat egyoldalúan, saját jogkörében feloldja.

A törvény előírja ugyanis, hogy az elnöknek minden olyan döntése előtt, amely „az amerikai külpolitikában jelentős változást hoz”, jelentést kell írnia és engedélyt kell kérnie a kongresszustól.

A szankciók európai – német, francia, osztrák, holland – vállalatokat is érintenek, ugyanis

pénzbüntetést kell majd fizetniük azoknak a cégeknek, amelyek orosz energetikai beruházásokban vesznek részt,

például az Északi Áramlat-2 nevű olajvezeték megépítésében.

Vlagyimir Putyin és Jean-Claude Juncker a G20 hamburgi csúcstalálkozóján
Fotó: MTI/EPA/Daniel Kopatsch

Juncker azt mondta, napokon belül ellenintézkedéseket fognak elrendelni, ha az amerikai korlátozások európai energetikai vállalatokat is hátrányosan érintenek. Azt mondta:

„Készen állunk, meg kell védenünk gazdasági érdekeinket az Egyesült Államokkal szemben, és ezt is fogjuk tenni.”

Szerinte, ha a washingtoni törvényhozás végül nem lesz tekintettel az európai érdekekre, akkor az EU megfelelő és arányos válaszlépéseket hoz majd. Sajtóhírek szerint az Unió szükség esetén a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) készül fordulni az ügyben.

Az orosz kormány szóvivője szerint semmi sem változott azzal, hogy az amerikai elnök aláírta a törvényt. Azt is mondta: már megtették a válaszlépéseket. A múlt héten Oroszország bejelentette, az ott dolgozó 1200 amerikai diplomatából 755-nek távoznia kell szeptember végéig.

Keményebben fogalmazott Dmitrij Medvegyev miniszterelnök a Facebookon, aki azt írta, hogy

„Oroszország ellen teljes kereskedelmi háborút hirdettek meg”.

Szerinte Oroszország továbbra is elsősorban önmagára támaszkodik majd, és meg fog birkózni a helyzettel.

Az orosz külügyminisztérium pedig azt közölte: Oroszország az amerikai szankciók hatására sem változtat az irányvonalán.

A magyarokat jobban aggasztja az egészségügy, mint a bevándorlás

0

Az Európai Unió szokásos féléves közvélemény-kutatása szerint nőtt a magyarok bizalma az EU-ban, többen bíznak benne, mint a magyar parlamentben vagy kormányban. A magyarok szerint az egészségügy fontosabb kérdés, mint a bevándorlás.

Az Eurobarometer felmérése szerint, amelyet az Index Eurologus blogja szemlézett, a magyarok 39%-a nem bízik a kormányban, 46%-a az EU-ban, a bizalmatlanok aránya 58 illetve 49 százalék – vagyis azt is ki kell azért jelenti, hogy többen bizalmatlanok az Unióval szemben, mint ahányan bíznak benne.

Más számok jöttek ki viszont a kedveltségnél: 36 százaléknak pozitív a képe az Unióról (ez valamivel alacsonyabb, mint az uniós átlag), és csak 21 százaléknak negatív (a többiek semlegesek).

A felmérésben azt is megkérdezték, hogy a válaszoló mit tart a legnagyobb problémának, amellyel az országának szembe kell nézni.

A magyaroknál az első helyen az egészségügyi és szociális ellátások szerepelnek

(41 százalék), ezt követi a bevándorlás (27), a gazdasági helyzet (22), az áremelkedés (21) és a munkanélküliség (20).

Ugyanakkor a magyarok szerint az Unió legnagyobb problémái a bevándorlás és a terrorizmus – a 28 tagállam adatait összesítve is ezek jöttek ki első helyre, de itt sokkal többen említették ezeket az első két kihívás között.

A felmérésben rákérdeztek a közös uniós migrációs politikára is. A magyarok 45 százaléka elutasítja ennek bevezetését, 47 százalék viszont támogatja. Egyedül Csehországban van több ellenző, mint Magyarországon (56 százalék).

Megint elromlott egy felújított metrókocsi

0

Kiállt a forgalomból egy felújított metrókocsi.

Az eset a Klinikák megállónál történt, és az Index, valamint a Metróért egyesült értesülése szerint az volt vele a baj, hogy a kocsi ajtaja „visszanyitott”.

Az utasokat leszállították, senki sem sérült meg.

Mint ismeretes, a felújított 3-as metrókocsik sorozatos meghibásodása miatt orosz mérnökök érkeztek Budapestre, hogy felügyeljék a szerelvényeket, elhárítsák a hibákat, és ha gond van, akkor haladéktalanul közbe tudjanak avatkozni.

Legutóbb egy fakocka okozott galibát, mert  beszorult egy ajtó mögé, amely így nem tudta jelezni, hogy bezárult. Tarlós István főpolgármester nem zárta ki, hogy szabotázs történt, szerinte elképzelhető, hogy valaki cipőfűzést imitálva, szándékosan helyezte a kocát az ajtó mögé. A rendőrség nyomozást rendelt el az ügyben.

Teljesen átalakítanák a bevándorlást Amerikában

0

Két republikánus szenátor írt erről törvénytervezetet, amelyet Donald Trump is támogat. Csak szakképzett, angolul beszélő bevándorlók kapnának letelepedési engedélyt, évente 50 ezren.

Tom Cotton arkansas-i és David Perdue georgiai szenátorok terjesztik elő a törvényjavaslatot, amelyet Donald Trumppal együtt mutattak be a Fehér Házban.

A javaslat évi kvótát állapít meg, eszerint

évente ötvenezernél többen nem kaphatnának letelepedési engedélyt.

„Ez a törvény egész bevándorlási rendszerünk fél évszázad óta legfontosabb reformja” – mondta Trump.

Trump a két szenátorral
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci

A tervezet szerint új módszert dolgoznának ki arra, hogy ki kaphatna zöldkártyát, amely nem állampolgárságra, hanem tartózkodásra és munkavállalásra jogosít. Családegyesítés címén például nem járna és

azok a szakképzett bevándorlók kaphatnák meg, akik beszélnek angolul és képesek eltartani magukat és családjukat az Egyesült Államokban.

A Fehér Ház szerint az évi mintegy egymillió legális bevándorló közül csak minden tizenötödik felel meg e kritériumoknak.

Hasonló törvényjavaslattal próbálkozott 2007-ben George W. Bush, akkori elnök is, terve azonban a kongresszusban elbukott.

Nézze meg egy ország ritkán látott oldalát!

Iránnak több arca is van, képgalériánkban megmutatunk néhányat ezek közül.

A veszélyes kapcsolat

0

A menekültkvóták és a lengyelországi igazságügyi reformok miatti viszály az EU-val megmutatta, hogy Budapest és Varsó összetart. Ez a szövetség azonban Lengyelország számára veszélyes lehet, mert Orbán pragmatikus, és hátba támadhatja a lengyel kormányt – állapította meg a liberális amerikai portál, a Huffington Post német kiadása.

A cikk felidéz egy 2016 elején Kaczyński és Orbán között lezajlott találkozót, amelyen egyebek mellett arról volt szó, hogy hogyan lehet megvalósítani a demokráciaellenes állami reformokat az EU akarata ellenére. Most úgy tűnik, a két ország éppen ezt puhatolja ki. A „történelmi szövetség” (Orbán) az EU Bizottságát gyengíteni, és a nemzetállamok szerepét erősíteni akarja. Emellett mindkét ország viszályban áll az unióval a menekültek ügyében.

A Varsó-Budapest tengely nyomást gyakorol az EU-ra, de kérdés, hogy meddig tudja ezt megtenni. A szakemberek ugyanis kételkednek Orbán megbízhatóságában: a magyar miniszterelnök veszélyessé válhat Lengyelország számára – írta a portál. Varsó a politikai rendszer átépítésében Orbánt tekinti példaképének. Lengyelország egyelőre bizonyos lehet Budapest támogatásában: Orbán kifejtette, hogy Budapest szolidáris Varsóval, és amennyiben az EU meg akarja vonni Lengyelország szavazati jogát, azt meg fogja akadályozni. Más szóval: Lengyelország és Magyarország új politikai tömböt alkot az EU-ban.

A portál által kérdezett politológusok, köztük a lengyel-magyar származású Dominik Héjj elmondták: szinte hetente vannak miniszteri szintű kétoldalú találkozók, valamint – részben nem hivatalos – összejövetelek a két kormányzó párt között.

Persze nem száz százalékos az egyezés, de a PiS elképzelései hasonlóak a Fidesz elképzeléseihez. Magyarország megmutatta Lengyelországnak, hogy a belpolitika terén azt tehet, amit csak akar. Semmi nem történt, legfeljebb lehűltek a Brüsszelhez fűződő kapcsolatok. [….]

Közben azonban az EU tanult a hibáiból, ezt mutatja a Varsóval szembeni határozott fellépés” – mondta. Emellett Héjj arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán sokkal pragmatikusabban jár el, mint a „kiszámíthatatlan” Kaczyński. Ha a magyar miniszterelnöknek Lengyelország és az uniós támogatások között kellene választania, a politológus szerint bizonyosan a pénzt választaná.

Hasonló véleményt fejtett ki egy további szakértő is: a varsói kormány számára természetesen Magyarország a legközelebb álló partner, de magyar részről ez inkább pragmatikus szövetség, „Orbán fél a szankcióktól”, és ezért a szövetség egyáltalán nem szilárd. Az illető emlékeztetett arra, hogy Magyarország megszavazta Donald Tusk, Kaczyński fő riválisának második elnöki mandátumát az Európa Tanács élén.

„Magyarország esetében soha nem lehet tudni, hogy milyen nagy a Bizottság vagy Németország befolyása.” 

Így a magyar-lengyel szövetségnek hamarabb vége lehet, mint ahogyan most tűnik, és Budapest nélkül Varsó megérezné problematikus reformjai következményeit, amelyek tovább gyengítenék pozícióját Európában.

Ráadásul az Európa-politika mindkét kormány esetében „a belpolitika túsza”, de a lakosság többsége ennek ellenére támogatja az európai integrációt és országa uniós tagságát – különösen Lengyelországban, ahol a civil társadalom sokkal erősebb, mint Magyarországon, és a lakosság nyomása ugyancsak véget vethet Orbán és Kaczyński szövetségének – írta a portál.

 

A sajtószabadságért demonstrálnak Nyíregyházán

0

Csendes demonstrációt tartanak ma este nyolckor Nyíregyházán, a Kelet-Magyarország szerkesztősége előtt. A gyertyagyújtást az Együtt helyi szervezete hirdette meg.

Lövei Csaba, a párt városi elnöke, önkormányzati képviselője keddi sajtótájékoztatóján mondta el, hogy

a demonstrációval szolidaritásukat szeretnék kifejezni a megyei napilap újságíróival, ugyanakkor figyelmeztetni az új tulajdonost, a többi megyei napilaphoz hasonlóan ne tegye a kormány szócsövévé a helyi sajtót.

Ha itt is kirúgások lesznek, és a kendőzetlen kormánypropaganda eszközévé silányítják az újságokat, a polgári engedetlenség eszközeivel élnek.

A felhíváshoz szerdán csatlakozott az MSZP is, Jeszenszki András városi elnök úgy fogalmazott: a kormánypárt a strómanjain keresztül totális sajtóuralomra tör.

A Russmedia három Észak-kelet-magyarországi (Észak-Magyarország, Kelet-Magyarország, Hajdú-bihari Napló) és két romániai napilapját a Népszabadság mészárosának nevezett osztrák üzletember, Heinrich Pecina vásárolta meg 10 milliárd forint körüli összegért. Az üzlet lebonyolításához a Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez köthető MKB Banktól kapott hitelt.

Fico és a 60 menekült

0

Néhány héten belül 60 menekültet vesz át Szlovákia Olaszországtól és Görögországtól. Lapértesülések szerint Brüsszel titokban egyeztet a szlovák kormánnyal, hogy ha enyhít eddigi menekültpolitikáján, akkor az ország garantáltan része lesz az Európai Unió gyorsabban integrálódó magjának.

A szlovák kabinet ezt cáfolja – tudósít az Új Szó.

A pozsonyi lap hivatkozik Robert Fico kormányfőre, aki azt állítja, a menekültkvóták terén változatlan a kormány álláspontja: egyetlen menekültet sem fogadnak be, a kvótákat nem fogadják el. A Politico brüsszeli hírportál viszont úgy tudja, készül egy titkos egyezség Brüsszel és Szlovákia között, állítólag múlt héten tárgyalt erről a kormányfő az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel. A találkozó hivatalos témája az élelmiszerek kettős minősége volt, Juncker viszont a Politico szerint a menekültkérdést is megnyitotta, mert Fico az egyetlen a visegrádi országok miniszterelnökei közül, akivel tárgyalhat erről. „Fico beleegyezett egy kompromisszumos megoldásba, és az Európai Unió Közép-Európa legfontosabb politikusának fogja tekinteni” – írta a Politico saját hírforrására hivatkozva. Azt, hogy milyen kompromisszumról van szó, nem részletezte a hírportál. A szlovák kormányhivatal cáfolta ezt az értesülést.

„A Politico téves információkat terjeszt. A kormányfő múlt heti sajtótájékoztatóján is kijelentette, hogy a menekültkvótákkal kapcsolatos véleményét soha nem változtatja meg”

– közölte Beatrice Szabóová, a szlovák kormányfő szóvivője.

Az Új Szó emlékeztet arra, hogy néhány nappal a Junckerrel való találkozó után kiderült, hogy Szlovákia Olaszországtól és Görögországtól további 60 menekültet vesz át; eddig 16 kapott menedékjogot az országban. A belügyminisztérium szerint a 60 menekült nem új egyezség keretében érkezik, Szlovákia ezzel egy korábban vállalt kötelezettségének tesz eleget. „Még 2015-ben egyeztünk bele abba, hogy Olaszországtól 60, Görögországtól pedig 40 menekültet veszünk át. Ebből az összesen 100 menekültből érkezik az első 60” – közölte az Új Szóval Michaela Paulenová, a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa.

Radovan Geist uniós szakértő szerint nyilvánvaló, hogy

Fico számára az unió magja fontosabb, mint a V4-es együttműködés, ezzel magyarázható, hogy míg Budapest, Prága és Varsó egyetlen menekültet sem enged be, Szlovákia időről időre befogad párat,

hogy legalább formálisan eleget tegyen az unió elvárásainak. „Még akkor is, ha ezzel megtöri a V4-ek egységét” – mondta a pozsonyi magyar nyelvű lapnak Geist.

A kötelező kvótarendszer szerint Szlovákiának 1502 menekültet kellett volna befogadnia. A kvóták alapján 16 szíriai érkezett Szlovákiába, további 149 iraki is kapott menedékjogot, az integrációt már a fele sem folytatja, a többiek visszatértek szülőhazájukba.

Ausztriától ideiglenesen 1228 menekültet vettünk át a medvei menekülttáborba a túlzsúfolt osztrák táborokból.

Rózsa Norbert és Güttler Károly is csatlakozott az azonnali változást sürgetőkhöz

0

Az olimpiai és világbajnok Rózsa Norbert és az olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok Güttler Károly is csatlakozott Székely Éva kétszeres olimpiai bajnok, Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok, Hargitay András háromszoros világbajnok, Szabó József olimpiai bajnok, Risztov Éva olimpiai bajnok felhívásához, melyben azonnali változást sürgetnek a Magyar Úszó Szövetség vezetésében.

A felhívásról itt írtunk korábban.

Időközben

lemondott az Ellenőrző testület utolsó, eddig hivatalban lévő tagja is:

Nagy Anikó csatlakozott Pósa Józsefné elnökhöz és Kézsmárki Évához, akik már korábban benyújtották lemondásukat, amely miatt a Magyar Úszó Szövetség alapszabálya értelmében harminc napon belül rendkívüli közgyűlést kell összehívni.

Az ET lemondott tagjai egyébként jelezték:

Bienerth Gusztáv elnök számukra elfogadhatatlan vezetési stílusa mellett

teljes mértékben elfogadhatatlannak és törvénysértőnek tartják, hogy a MÚSZ-nak még hét hónap után sincs a 2017. évre elfogadott ellenőrzési terve, mivel a MÚSZ elnöke és apparátusa az ET vonatkozó figyelmeztetéseire egyáltalán nem reagált.

Bienerth tegnap azt mondta: szó nincs arról, hogy lemondana.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK