Alapáron csak típust lehet választani: átlagos középosztálybeli amerikai nő a többség vágya. Ha a vevő azt szeretné, hogy a baba brit angolt beszéljen és értelmiségi nő legyen, akkor többet kell fizetnie.
Harmony igazi világmárka- három helyen készül: az Egyesült Államokban, az Európai Unióban és Brazíliában. Mesterséges intelligenciája a felhőben. Teste Dél Kaliforniában készül. Az alapító atya Matt Mc Mullen, a foglalkozására tekintve grafikus és szobrász. De már évek óta szex babákat /sex doll/ gyárt. Eddig csak testet lehetett nála rendelni – 4 ezer dollárért. Most azonban jön az intelligens fej is: 6000 dollárért.
Persze ez csak az alapár. Ha valakinek különleges kívánságai vannak, akkor akár 70 ezer dollárt is elkérhetnek egy jól sikerült babáért, aki beszél. Alapáron csak típust lehet választani: átlagos középosztálybeli amerikai nő a többség vágya. Ha a vevő azt szeretné, hogy a baba brit angolt beszéljen és értelmiségi nő legyen, akkor többet kell fizetnie. Így viszont társalogni lehet vele filozófiai témákról vagy Isten létéről is. 300 ezer mondatból áll az adatbázis – mondja Brazíliában a babák intelligenciájának atyja. Guilhermo Lindroth már 15 éve foglalkozik robot nőkkel. Brazíliában ez könnyebb, de az USA-ban a szex még mindig kissé tabunak számít. Annál is inkább, mert
az intelligens baba kedvéért a vevőnek is lelki sztriptízt kell gyakorolnia. El kell mesélnie élete sztoriját, hogy aztán legyen miről beszélgetni a babával – szex után.
A babáknak ugyanis fenomenális memóriájuk van. Ha valaki megemlíti, hogy szereti a halat, akkor legközelebb már ő javasol olyan menüt, amelyben a fő fogás a hal.
De mi kerülhet 70 ezer dollárba egy intelligens babán? Az, hogy valóságos női modell mintájára készül! Vagyis megdupláz egy létező személyiséget! A robot baba tehát valaki lesz. Jövő januárjától Harmony kapható lesz Kaliforniában, ahonnan az egész világot ellátják. Egy probléma azért még maradt és ez a Pinocchio hatás! Az intelligens baba életre akar kelni! Szeretne elmenni a strandra vagy meglátogatni a Tadzs Mahalt. Ha tehát valaki nagyon drága Harmony babát vesz, akkor nagyon igényes megoldást választ, mert a virtuális asszony éppoly igényes lehet mint a valóságos feleség.
Belpolitikai indíttatású és egyelőre jogilag mit sem ér az amerikai elnök bejelentése a párizsi klímamegállapodásból történő kilépésről – véli Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, korábbi magyar főtárgyaló, aki személyesen is aktív részese volt az 1991-től folytatott nemzetközi klímapolitikai egyezkedéseknek.
A amerikai döntés megítélésről célszerű felidézni a Párizsi Megállapodás szövegét is.
A Megállapodás 25. cikkelye ugyanis a visszalépéssel kapcsolatban azt mondja ki, hogy „Három évvel azon a nap után, amelyiken a Megállapodás egy Félre nézve hatályba lépett, az adott Fél visszaléphet a Megállapodástól a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel.”. Egy további pontja pedig azt rögzíti, hogy „Minden visszavonás a visszavonási értesítésnek a Letéteményes általi kézhezvétele napjától számított egy év elteltével lép hatályba, vagy olyan későbbi időpontban, amit a visszavonási értesítésben határoztak meg.” Ez a megállapodás tavaly novemberben lépett hatályba, s így – mint Faragó Tibor emlékeztet –
az Egyesült Államok legkorábban 2019 novemberében nyújthatja be hivatalosan az ENSZ-nek a kilépési szándékát rögzítő értesítést.
Majd pedig onnan kezdve egy évet kell várnia, mire hivatalosan is kilépettnek nyilváníttatik. S ki tudja, mi lesz akkorra, hiszen az Egyesült Államokban 2020 novemberében – ha Trump addig marad is elnök – újra elnökválasztások lesznek.
A kilépés, ami nem is kilépés
Forrás: Flickr
Az amerikai kormány a múlt pénteken értesítette az ENSZ-főtitkárt – mint e megállapodás letéteményesét – a kilépésre vonatkozó döntéséről. Az amerikai fél azonban azt a szándékát is jelezte, hogy az ország a jövőben változatlanul részt kíván venni a klímaváltozásról folyó nemzetközi tárgyalásokon, beleértve a párizsi megállapodás végrehajtásáról szóló megbeszéléseket is. Faragó Tibor szerint erre minden lehetőségük megvan, hiszen hivatalosan az USA mindenképpen e megállapodás részese marad 2020-ig, ráadásul nem az 1992-ben megkötött éghajlatváltozási keretegyezményből (UNFCCC) távoznak, amelynek a Párizsi Megállapodás az egyik kiegészítő végrehajtási eszköze. Ilyen volt az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyv is, de annak ratifikációját már eleve elutasította az akkor is republikánus többségű Kongresszus. Egyébként nem véletlen, hogy a 2015-ös új nemzetközi szerződés formálisan nem jegyzőkönyv lett, így ennek elfogadásáról 2016-ban maga Obama elnök határozott arra hivatkozva, hogy ez a nemzetközi megállapodás csupán az 1992. évi egyezményt egészíti ki, márpedig annak részese az USA. A Párizsi Megállapodáshoz való csatlakozást jelző, elnöki kézjeggyel ellátott dokumentumot 2016 őszén – igen szimbolikus módon – a kínai Hangcsouban, a G20-csúcstalálkozó alatt nyújtotta át Obama az ENSZ főtitkárának és tartottak e témáról a kínai elnökkel egy közös sajtótájékoztatót is. Ez már egy sokak által nagyon várt lépés volt, hiszen a két ország felel a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért.
Sok hűhó semmiért?
Donald Trump egyik választási ígérete volt az általa hosszú ideje „kacsaként” emlegetett globális felmelegedés elleni küzdelem fontos eszközének tartott Párizsi Megállapodásból való kilépés. S miután látható, hogy több, ennél az amerikaiak számára sokkal lényegesebb és látványosabb ígéretét – például az Obamacare eltörlését – nem képes beváltani, Trumpnak – saját olvasatában – fel kellett mutatnia néha egy „sikert”. Más szóval, elsősorban belpolitikai okai vannak a mostani amerikai bejelentésnek, amelynek tehát nemzetközi jogi következménye évekig nem lehet – összegzett Faragó Tibor. A szakértő azt is hozzátette, hogy a mostani lépést megelőzően júniusban a CNN által élőben közvetített beszédében az amerikai elnök már egyetlen szóval sem utalt arra, hogy e globális probléma „kacsa” lenne, hanem csak azt hangsúlyozta, hogy e megállapodás mennyire előnytelen országa gazdasági fejlődése és versenyképessége szempontjából. Erre utal egyébként az is, hogy az Egyesült Államok innovációs és technológiai fejlesztések révén a továbbiakban is mérsékeli az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, együttműködik más országokkal, tisztább és hatékonyabb módon hasznosítja a fosszilis tüzelőanyagokat, és igénybe vesz tiszta és megújuló energiaforrásokat is.
A Párizsi Megállapodás
A Párizsi Csúcs Forrás: Wikimedia
A 2015. december 12-én, Párizsban 195 ország részvételével megszületett, a 2020 utáni időszakra vonatkozó megállapodás egyik legfontosabb érdeme és eleme, hogy olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyekkel csökkenthető az üvegház-gázok globális kibocsátása és mérsékelhető a klimatikus változások káros hatásai. A megállapodás tavaly november 4-én lépett hatályba, akkora teljesültek a feltételek, nevezetesen, hogy legalább 55, a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelős ország helyezze letétbe a ratifikációs okmányokat. A csatlakozók vállalták, hogy a légkör felmelegedését 2 Celsius fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 fokot. További kitétel, hogy az országok ötévente közzéteszik vállalásaikat, illetve, hogy a finanszírozási és a technológiai együttműködésben is továbblépnek, valamint hatékonyabban foglalkoznak a változásokra való felkészüléssel is.
Magyar csatlakozás
Forrás: effortsharing
Magyarország az élen járt az Európai Unión belül a csatlakozással. Az Európai Unió tagállamai közül elsőként zárta le a belső ratifikációs eljárást, majd tavaly október 5-én az elsők között helyezte letétbe az erről szóló okmányát az Egyesült Nemzetek (ENSZ) New Yorki központjában, s vált a párizsi megállapodás teljes jogú tagjává.
Ugyanakkor egy az idén tavasszal közzétett elemzés megállapítása szerint Magyarország rosszul teljesít a globális felmelegedés elleni politikában. A Transport & Environment és a Carbon Market Watch közös jelentése (https://www.transportenvironment.org/press/just-three-eu-countries-step-plate-paris-climate-deal-–-ranking) arról ír, hogy csak 3 európai uniós ország – Svédország, Franciaország és Németország – politikája áll kellő összhangban a megállapodással. Magyarország nincs a többé-kevésbé jól teljesítők között sem, sőt, a teljesítményünket gyengének ítélték: a lehetséges 100 pontból csak 22-őt sikerült elérni. A Megállapodás egyes, a fontosságuk szerint súlyozott elemeinek kezelését pontozzák országonként.
Még nem csitult el a Duna Aréna üzemeltetése körül kialakult polémia – nevezhetjük talán botránynak is – , de máris látótávolságba került egy újabb túlárazott, nehezen értelmezhető állami sportberuházás.
Még mielőtt erre rátérnénk, néhány szó a Duna Arénáról. A világbajnokságnak helyet adó új létesítmény, több, mint negyvenmilliárdba került – az egész projektet 170 milliárdra teszik –, és egyelőre nem tudni, hogy a továbbiakban ki fogja üzemeltetni; az állam, amely vizes vb idejére birtokolta a komplexumot, visszaadná a fővárosnak, amely azonban hallani sem akar róla, ugyanígy a helyszínt biztosító XIII. kerület is mereven elutasítja az uszoda működtetését.
Többen írtak már a Csepel-sziget mellett létesítendő objektumról, amelyet a kormányzat, még az olimpiai rendezés reményében, olimpiai falunak képzelt el, és atlétikai stadiont tervezett mellette,
abban is bízva, hogy Magyarország majd atlétikai világbajnokságot rendezhetne ezen a helyen.
(Orbán Viktor nyilatkozta: hazánk bebizonyította, hogy a labdarúgó világbajnokságon kívül bármilyen sporteseményt meg tud rendezni.) A kijelölt, vagy inkább kiszemelt területre az állam több, mint 16 milliárdot költött el. A kiadás felelőtlennek és észszerűtlennek is tűnhet, olyannyira, hogy máris politikai üggyé vált. Az LMP folyamatos kérdésekkel bombázza a kormányzatot, szeretné megtudni, hogy miért és kinek az érdekében történik a pénzköltés, eddig azonban meglehetősen szerény, tartalmilag értelmezhetetlen válaszokat kapott.
Érdemi válaszok híján nyilván csak feltételezéseket lehet megfogalmazni, de ezek a feltételezések aligha állnak távol a valóságtól.
A terület állami felvásárlása ugyanis olyan horribilis összegű, amely semmilyen szakmai érvvel nem hitelesíthető.
Vagyis: már most látszik, hogy olyan ügyletek húzódhatnak meg a háttérben, amelyek valakiket jó üzleti lehetőséghez juttatnak, vagy éppen valakiket ezen a vásárláson keresztül fizet ki a kormány.
A FüHü betekintést nyert egy sor dokumentumba és ezek a dokumentumok arra utalnak, hogy a csepeli tervezett beruházás – elvileg atlétikai stadion –, egy hosszabb tranzakció fedőtörténete. Hogy pontosan minek, azt ma még nem lehet tudni, de az általunk, hamarosan, az olvasók elé tárt tényekből bizonyos következtetések levonhatók. Hogy ezeket ki fogja levonni, az bűnüldözés megfelelő szervei, vagy csak a választók, netán senki, az előbb-utóbb kiderül.
Most még maradjunk meg annál a kérdésnél, hogy vajon
mi szüksége az államnak az uszoda után egy olyan atlétikai stadionra, amelyet képtelen bárki gazdaságosan üzemeltetni.
Erre szokták mondani: ez most egy 16 milliárdos kérdés. És még annyit hozzá: ez a 16 milliárd még csak a területért – illetve, mint a későbbiekben kiderül: egy cégért – kifizetett összeg. És akkor még hol vannak az esetleges stadion várható költségei?
A nemzetállami álmokat dédelgető Romániának nem jelentett gondot egy kisebbségi közösség kiárusítása. S ma sem okoz lelkiismeret-furdalást a múlt emlékeinek eltűnése. Főként hogy egy szász az ország elnöke, aki sohasem mulasztja el megjegyezni: nálunk a kisebbségi kérdés meg van oldva.
A romániai sajtó múlt héten azzal az információval szolgált, hogy a szász evangélikus egyház eladja a szászmedgyesi körzetben található templomait. A terület áráért kínálja azoknak a vevőknek, akik vállalják az erődtemplomok javítását, fenntartását és turisztikai célú kihasználását. Ezek egyike a Szeben megyei Csicsóholdvilág erődtemploma, melyet már nem képes fenntartani a helyi, három idős emberből álló evangélikus gyülekezet.
Csicsóholdvilág Forrás: Wikimedia
Erdély épített örökségének egyik legértékesebb részét a középkori szász evangélikus erődtemplomok jelentik.
Fenntartásuk azonban gondot jelent a megmaradt, 400 ezerről 12 ezresre csappant erdélyi szász közösségnek
– írja Ambrus Attila, Egy (ál)hír és ami mögötte van című cikkében:
Később az egyház vezetősége pontosított: egyetlen egy sem eladó az Erdélyben található több mint 200 szász evangélikus templom közül. (…)
A szász evangélikus egyház azonban nem csak, és nem elsősorban a templomai megtartására, hanem önmaga létének megőrzésére is kénytelen erőfeszítéseket tenni. Kelet-Európa gyors és megállíthatatlannak tűnő elnéptelenedése itt, Erdélyben kezdődött. Nem spontánul, hanem az egykori kommunista titkosszolgálat és a Német Szövetségi Köztársaság egyezsége nyomán.
A Maszol publicistája ebből azt a következtetést vonja le, hogy
„Románia egyszerűen eladta második legnagyobb kisebbségét.”
Noha nincsen pontos adat azokról a szászokról, akik a német állam által kifizetett vízummal távoztak Romániából, a Szekuritáté Dossziéit Vizsgáló Bizottság becslése szerint mintegy 250 000-re tehető azoknak a romániai német etnikumúaknak a száma, akiket az NSZK kivásárolt. Ezzel szemben a németországi becslések 400 000 személyről szólnak.
Nehéz megmondani, hogy hány százmillió márkát keresett a román állam a vízumkereskedelemmel, ám az mára már kiderült, hogy a pénzen kívül Románia más előnyökhöz is jutott ezáltal. Például, a román állam az egyik kivándorlásra váró német etnikumúakat tartalmazó lista teljesítéséért operatív műszaki berendezéseket kapott. Ma már meg se lepődünk azon, hogy egy demokratikus állam – az NSZK – olyan technikát küldött egy kommunista államnak, amivel gyakorlatilag megfigyelhette a lakosságot.
A nemzetállami álmokat dédelgető Romániának nem jelentett gondot egy kisebbségi közösség kiárusítása. S ma sem okoz lelkiismeret-furdalást a múlt emlékeinek eltűnése. Főként hogy egy szász az ország elnöke, aki sohasem mulasztja el megjegyezni: nálunk a kisebbségi kérdés meg van oldva.
1907-en voltak kénytelenek búcsút inteni a szlovák útlevélnek amiatt, hogy bejelentették, felvették egy másik ország állampolgárságát. Közülük 97-en lettek magyar állampolgárok, az ötödik legnépesebb csoportot alkotják.
A szlovák belügyminisztérium ismét összegezte, hányan veszítették el állampolgárságukat a kettős állampolgárságot tiltó szlovák törvény miatt.
1907-en voltak kénytelenek búcsút inteni a szlovák útlevélnek amiatt, hogy bejelentették, felvették egy másik ország állampolgárságát. Közülük 97-en lettek magyar állampolgárok, az ötödik legnépesebb csoportot alkotják. A legtöbben a cseh állampolgárságot vették fel (503 fő), majd a német (445 fő), az osztrák (276) és a brit állampolgárság következik (177). A magyarok után következnek az amerikai állampolgárok (85 fő). A további országok sorrendje: Norvégia? Svájc, Hollandia, Írország, Ausztrália, Belgium, Kanada, Olaszország, Finnország, Franciaország, Luxemburg. Négy személy lett orosz állampolgár, három kínai, kettő-kettő pedig dán, izlandi, lengyel és ukrán. Szlovákia egy fővel növelte Új-Zéland, Izrael, Spanyolország, Szerbia és Szingapúr népességét.
Az eredeti állampolgársági törvényt valamelyest enyhítette 2015-től a szlovák parlament.
Bizonyos körülmények mellett visszaigényelhető a szlovák állampolgárság, eddig 303 kérvényező járt sikerrel, köztük öt magyar is.
A hatóság minden kérvényt külön vizsgál, az egyik fő kritérium, hogy az adott személy az új állampolgársága megszerzésekor rendelkezett-e bejelentett lakhellyel a másik országban. (TASR)
Az amerikai és a dél-koreai elnök nyilatkozott. Az ENSZ BT szombaton újabb büntetőintézkedést szavazott meg, amely a többi között exporttilalmat rendel el Észak-Korea legfontosabb jövedelemtermelő termékeire, köztük a vasércre, az ólomércre, a szénre és a halászati termékekre.
Az Egyesült Államok és Dél-Korea számára Észak-Korea „fenyegető veszélyt” jelent – áll a Fehér Ház vasárnap esti közleményében, amelyet Donald Trump amerikai és Mun Dzse In dél-koreai elnök telefonos megbeszélése után adtak ki.
A közlemény szerint a két elnök megállapította: az Észak-Korea jelentette közvetlen veszély „komoly és növekvő mértékű” nemcsak az Egyesült Államokra és Dél-Koreára, hanem Japánra és az egész világra nézve is.
Trump és Mun a megbeszélésen ígéretet tett arra, hogy alkalmazza az Észak-Korea ellen hozott valamennyi határozatot, egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget ugyanerre.
AZ ENSZ Biztonsági Tanácsának 15 tagállama szombaton egyhangúlag hozott újabb büntetőintézkedéseket, amelyeket ha betartanak, az ázsiai kommunista állam évi egymilliárd dollárnyi jövedelemtől eshet el. Az intézkedéscsomag ugyanis a többi között exporttilalmat rendel el Észak-Korea legfontosabb jövedelemtermelő termékeire, köztük a vasércre, az ólomércre, a szénre és a halászati termékekre.
Az új ENSZ BT-határozat célja, hogy tárgyalásokra kényszerítse Phenjant az interkontinentális rakétával végzett újabb, júliusi kísérlete után.
Észak-Korea ügyében megnyilatkozott Manilában, az ASEAN-tagországok külügyminiszteri értekezletén résztvevő Rex Tillerson is. Az amerikai diplomácia irányítója sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Észak-Koreának fel kell hagynia ballisztikusrakéta-kísérleteivel. Tillerson leszögezte hogy az ENSZ BT újabb határozata azt is bizonyítja, hogy a nemzetközi közösség a Koreai-félsziget egészének atomfegyver-mentesítése mellett áll ki.
Ma már nincs olyan meleg, mint az elmúlt napokban,ráadásul a lapszemle is megérkezett. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban.
Róna Péter szerint fél lábbal már az Európai Unión kívül vagyunk
A magyar lakosság magatartása ellentmondásos, ugyanis nem érzi, hogy már félig az Európai Unión kívül vagyunk. A közösségnek tele van a zoknija velünk – mondta a Népszavának Róna Péter, az Oxfordi Egyetem tanára. A vele készült interjút itt olvashatják el.
1,8 milliárdért épít Szlovákiába stadiont a magyar kormány
A Magyar Nemzet egy július 25-i kormányhatározatra hivatkozva azt írja, hogy a magyar kormány 5,9 millió eurót, azaz 1,8 milliárd forintot nyújt a Magyar Labdarúgó-szövetség közvetítésével stadionfejlesztésre a szlovákiai KFC-nek, Révkomárom (Komárno) – a szlovák másodosztályba története során idén először feljutó – csapatának.
Az összeg nagyságára itthon manapság már fel sem kapnánk a fejünket (Seszták Miklós fejlesztési miniszter szűkebb pátriájában, Kisvárdán például 1,5 milliárdért épül stadion), ám északi szomszédunknál ez kimagasló összegnek számít.
Az Új Szó arról írt, a szlovák kormány és a Szlovák Labdarúgó-szövetség (SFZ) 2013-ban kezdődött tízéves stadionrekonstrukciós programjában a második és harmadik ligás együttesek összesen 750 ezer eurós támogatást kaptak, de a KFC semmit.
Nincs minden rendben a továbbképzések körül
Az átlag harmincórás tanfolyamok díja ötven- és százezer forint között van, az értékelésről a szervezők szolgáltatnak adatokat, ám annak valóságtartalmát alig ellenőrzik, – írja a Magyar Hírlap.
Tökéletesen elégedettek a továbbképzésekkel a pedagógusok – legalábbis a szervezők által beküldött adatlapok szerint. A gyanúsan egyöntetű pozitív minősítések nem sok segítséget adnak az érdeklődőknek, ellenőrzésre pedig csak szórványosan kerül sor: az Oktatási Hivatal havonta három-négy szervezőnél tart ellenőrzést és két-két továbbképzésüket vizsgálja meg, miközben a kurzusok száma ezer fölötti.
„Lelassulnak” az állami fogorvosok
Magyarországon az egészségbiztosító évente fejenként 2800 forintot költ fogászati ellátásra. Ez a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata szerint a fele a szükséges minimumnak – tudta meg a Magyar Idők.
A tb-betegeket ellátó fogorvosok egy éve sürgetik a finanszírozás rendezését, ám miután nem történt előrelépés, szeptember elején három napon át tiltakozásul várhatóan csak sürgősségi eseteket látnak majd el.
A legsúlyosabban Orosházát érintette a vihar, ott huszonöt házban keletkezett kár. A városban – ahol a kórház tetőszerkezetére is rádőlt egy fa – még reggel is folytak a helyreállítási munkálatok.
Vasárnap délutántól hétfő reggelig országszerte csaknem ötven lakóház sérült meg a viharban, több mint kétszáz tűzoltói beavatkozásra volt szükség – közölte Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője.
A legsúlyosabban Orosházát érintette a vihar, ott huszonöt házban keletkezett kár. A városban – ahol a kórház tetőszerkezetére is rádőlt egy fa – még reggel is folytak a helyreállítási munkálatok.
Az esetek többségében a tetőszerkezet rongálódott meg, Csányon egy kémény is ledőlt. Törökbálinton villámcsapás rongálta meg egy ház tetőszerkezetét.
A tűzoltókat legtöbbször fakidőlések miatt riasztották.
Békés megyében hétfő reggel még 2600 fogyasztási helyen szünetelt az áramszolgáltatás. Ennek oka, hogy több helyen a heves szél miatt fák dőltek a villanyvezetékre.
Püspökladányban két ház lakhatatlanná vált, az ott élő hat ember ideiglenesen rokonokhoz költözött.
A svájci születésű, New Yorkban és Berlinben dolgozó forgatókönyvíró-rendező Die Göttliche Ordnung (Isteni rend) című alkotásában egy Nora nevű nőről mesél, aki feleség és anya, akivel férje abbahagyatja a részmunkaidős munkát, ezután a nő falujában harcol a női választójogért, melyet csak 1971-ben vezettek be Svájcban.
Petra Volpe rendezőnek a női választójog bevezetéséről szóló filmjét nevezi Svájc a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjra – közölte a kiválasztást végző Svájci Filmügynökség.
A svájci születésű, New Yorkban és Berlinben dolgozó forgatókönyvíró-rendező Die Göttliche Ordnung (Isteni rend) című alkotásában egy Nora nevű nőről mesél, aki feleség és anya, akivel férje abbahagyatja a részmunkaidős munkát, ezután a nő falujában harcol a női választójogért, melyet csak 1971-ben vezettek be Svájcban.
A film az egyik legsikeresebb svájci produkciónak számít, 300 ezren látták az országban. Elnyerte a svájci filmdíjat és a New York-i Tribeca filmfesztivál három elismerését is.
Dán forgalmazója eddig 15 országba adta el, az amerikai mozik előreláthatóan október végétől játsszák.
A 90. Oscar díjátadó gálát 2018. március 4-én tartják Los Angelesben. A jelöltek listáját január 23-án hozzák nyilvánosságra.
Az izraeli miniszterelnök korábban elsősorban a Mecsetek terén, izraeli nevén a Templomhegyen, az al-Aksza mecsetnél történő eseményekről készült tudósításaikat bírálta.
Ajúb Kara médiaminiszter vasárnapra összehívott sajtótájékoztatóján ismertette az Al-Dzsazíra izraeli korlátozásának szándékára vonatkozó javaslatát. Mint mondta, a tévétársaság helyi irodáinak a bezárását, a munkatársak újságíró-igazolványának a bevonását, és a műholdas adások felszámolását tervezi, mert Kara szerint a tévé „támogatja a terrort”.
Korábban Benjámin Netanjahu miniszterelnök élesen bírálta az Al-Dzsazíra helyi munkáját, és adásaik elsötétítésére szólított fel. Kara azt is hangsúlyozta, hogy lépései egyenes folytatását jelentik a régió szunnita országaiban korábban megszületett határozatoknak, amelyek szerint a pánarab tévétársaság támogatja a terrort és a vallási szélsőségeket
„Úgy látom, hogy ezek az országok mind intézkednek, miközben mi csak állunk. Arabul ezt úgy értelmezik, hogy mi is a terror oldalán vagyunk, Irán, a Hezbollah és a Hamász oldalán”
– jelentette ki Ajúb Kara. A sajtótájékoztatón nem jelölt ki határidőt az izraeli törvényi háttér megváltoztatását is megkövetelő lépések számára.
„Én vagyok a kormány egyetlen arab anyanyelvű tagja (Kara drúz származású), engem nem lehet átverni azzal, hogy külön-külön működik egy arab és egy angol nyelvű Al-Dzsazíra. Felismerem, amikor a tudósítás uszítássá válik a szabad véleménynyilvánítás helyett”
– emelte ki az izraeli miniszter.
Egy héttel ezelőtt, még Benjámin Netanjahu fenyegetésére válaszul az Al-Dzsazíra illetékesei azt hangoztatták, hogy nem hagynak fel a palesztin területeken zajló események közvetítésével, és szükség esetén a bírósághoz fordulnak.
Az izraeli miniszterelnök elsősorban a Mecsetek terén, izraeli nevén a Templomhegyen, az al-Aksza mecsetnél történő eseményekről készült tudósításaikat bírálta.
„Egyfolytában erőszakra uszítanak” – írta Facebook bejegyzésében akkor a kormányfő. „Többször is kértem már a jeruzsálemi irodájuk bezárását” – tette hozzá Netanjahu.
Jordánia és Szaúd-Arábia a közelmúltban bezárta a tévétársaság helyi irodáit. Ezen kívül Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Egyiptomban és Bahrainban is letiltották adásainak közvetítését.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
1907-en voltak kénytelenek búcsút inteni a szlovák útlevélnek amiatt, hogy bejelentették, felvették egy másik ország állampolgárságát. Közülük 97-en lettek magyar állampolgárok, az ötödik legnépesebb csoportot alkotják.
