A rendőrség közleménye szerint a terrorellenes törvény alapján fogták el a fiatal férfit, Dover kompkikötőjében.
A rendőrség szerint
a letartóztatás nagy jelentőségű,
de a terrorkészültség továbbra is a legmagasabb, kritikus szinten marad.
A legtartóztatott férfiről egyelőre nem mondanak többet. A BBC szerint további fejlemények is várhatók a nyomozásban.
A londoni metróban történt robbanásban 30-an sérültek meg.
A Nordwest Zeitungban és a Passauer Neue Pressében megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy miként akarja rábírni álláspontja átgondolására a menekültek tagállamok közötti szolidáris elosztásától az Európai Bíróság döntése után is elzárkózó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és más kelet-európai kormányfőket, Angela Merkel azt felelte:
és a menekültpolitika számos kérdésében teljes az egyetértés, és közösen konkrét haladást érünk el. A kancellár szerint így van ez a külső határok védelmének ügyétől egészen a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelemig, és
„csak néhány ország utasítja el továbbra is kerek perec a menekültek befogadását”.
Merkel azt is mondta: az Európai Unióban szolidaritásra van szükség, az ezt megtagadó országoknak „számolniuk kell azzal, hogy
ez nem marad következmények nélkül, a jövőbeni pénzügyi támogatásokról folytatandó tárgyalásokra tekintettel sem”.
Az MTI tudósítása szerint Merkeltől megkérdezték, nincs-e ellentmondás aközött, hogy a Magyarországon rekedt menekültek 2015 szeptemberi befogadásával kapcsolatban azt mondja, helyes döntést hoztak, és azt is mondja, hogy ilyen helyzet nem fordulhat többé elő.
Azt válaszolta, hogy nincs ellentmondás, a 2015-ös „különleges kihívásokra” adott „politikai és humanitárius válasz” helyes volt, és minden erőfeszítés, amelyet azóta kifejtenek a menekültek áramlásának rendezetté tétele, valamint a menekülésre késztető okok és az embercsempészet felszámolása érdekében, azt szolgálja, hogy „ne ismétlődjék meg a 2015-ös szükséghelyzet”.
Szerinte viszont helytelen volt, hogy korábban Németország és egész Európa túl sokáig hagyatkozott a dublini rendszerre, amely működésképtelen.
hiszen ezek az emberek szükséghelyzetbe kerülve embercsempészekre bízták az életüket, hogy eljussanak Európába, és sokan meg is haltak – mondta.
Angela Merkel arról is beszélt, hogy most már hatékonyabb a menekülésre késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem, jobban ellátják a menekülttáborokat, és egy új, átfogó partnerség jött létre afrikai országokkal és az Iszlám Állam elleni harcra. Azt mondta:
„Meg kellett tanulnunk, hogy a szomszéd kontinens, Afrika ínsége és háborúi elől nem tudunk bezárkózni, és a saját érdekünkből ott is felelősséget kell vállalnunk.”
Merkel pártjának, a CDU-nak egy másik vezetője, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egy másik interjúban arra a kérdésre, hogy miként kell rábírni Orbán Viktort az Európai Bíróság ítéletének végrehajtására, azt mondta, hogy „a szilárdság és a türelem megfelelő keverékére” van szükség.
Arra a felvetésre, hogy a szociáldemokraták kancellárjelöltje, Martin Schulz az uniós támogatások megkurtítását követeli, Schäuble azt mondta:
„bölcsebb lenne nem azonnal megsuhogtatni a husángot”,
mert nem akadályozni, hanem támogatni kell a menekültek befogadása körüli nehéz viták lefolytatását a tagállamokban. De azt is mondta:
„Világos, hogy aki kiáll a sorból és nem vesz részt a közös ügyekben, az végül saját magának árt leginkább.”
A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, a menekültek áttelepítését szolgáló uniós döntés ellen, amelynek keretében
A keresetet a bíróság elutasította. Orbán Viktor utána a Kossuth Rádióban azt mondta: az ítéletet tudomásul kell venni, de ez nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa bevándorláspolitikáját.
Orbán szerint a „bevándorlóországok” ideológiája a liberalizmus, a nem „bevándorlóországoké” pedig a szuverenitás és a keresztény társadalmi tanítás. Azt is mondta: a mai nyugat-európai liberalizmus átvétele a közép-európaiaknak „egész egyszerűen szellemi öngyilkosságot jelentene”, és végül „mi is bevándorlóországgá válnánk (…), kevert kultúrájú ország lennénk belátható időn belül”.
családtámogatás helyett pedig „népességimport” ellensúlyozná a demográfiai hanyatlást.
Orbán szerint ezt jelentené a „Soros-terv”, amely szerinte „egy akcióterv, amely pontosan leírja, hogyan és miképpen kell az ellenszegülő, nem bevándorló közép-európai országokat bevándorlóországokká alakítani”.
Arról, hogy Soros György valójában mit is írt egy cikkében, amit „tervnek” lehet értelmezni, itt olvashat.
Orbán arról is beszélt, hogy „nem szabad rést nyitni a pajzson”, ki kell tartani a következő választásig, a kormány ugyanis készen áll a keresztény Magyarország jövőjének megvédésére.
„Tudomásul kell venni mindenkinek Brüsszelben is: mi nem leszünk bevándorlóország”
– mondta.
Orbán szerint ma még tabu az európai politikában a „bevándorló- és a nem bevándorlóországok” közötti belső feszültség kimondása, és az európai vezetők történelmi kihívása, hogy e két különböző országcsoport együttélését kiépítsék. „Ha ez nem sikerül, akkor ez a feszültség a mainál is sokkal erősebb szakadást, akár végzetes szakadást is okozhat az európai kontinens politikai történetében” – mondta.
Orbán úgy véli, hogy a „bevándorlóországok” hibás külpolitikát folytatnak, elvesztették a határaik feletti ellenőrzést, és egy modernkori népvándorlásnak kiszolgáltatva magukat egy
Orbán Viktor úgy gondolja, hogy Nyugaton az „illegális migránsok” emberi jogai előnyt élveznek az európai polgárok akaratával szemben, akik nem akarják őket illegális bevándorlókként beengedni. Szerinte ezekben az országokban veszélybe kerül a vallásszabadság, a férfi és nő egyenjogúsága és az antiszemitizmus elleni küzdelem is.
Orbán szerint a nyugati média „rágalomhadjáratot” indított, amit központilag rendeltek el – bár arra nem tért ki, hogy szerinte ki volt a megrendelő.
Arról is beszélt, hogy egy népvándorlás esetében a bajba jutott országokat ott kell megsegíteni, ahol a baj van, és nem áttelepíteni őket ide, mert „azzal a bajt vesszük a saját nyakunkba is”.
Líbiában egyébként a terrorizmust nyíltan támogató Moamer Kadhafi rendszerét döntötték meg, Szíriában azért robbant ki háború, mert Aszad elnök erőszakkal válaszolt a demokratikus reformokat követelő tüntetésekre, sok ellenzékit megkínoztak és megöltek. A szíriai rezsim a háború során többször is tömegpusztító fegyvert, ideggázt vetett be.
Orbán beszélt a kereszténységről is. Szerinte emberi méltóság, egészséges családok, erős nemzeti kötelék és szilárd hitbéli kötelékek nélkül nem állhat fenn Magyarország. Azt mondta:
„a kormány meggyőződése, hogy ami jó a magyar keresztényeknek, az jó Magyarországnak is”.
Úgy fogalmazott: „mi azok az emberek vagyunk a magyar társadalomból, akik annak látjuk magunkat, aminek a Jóisten megteremtett bennünket (…), nem az érdekel, miképpen szegüljünk szembe a Teremtő akaratával”, éppen ellenkezőleg, „a kötelességünk pontos mibenlétét vizsgáljuk”.
Francois Hollande akkori köztársasági elnök a helyszínre utazott, hogy mindenkit megnyugtasson: a francia állam szigorúan fellép a nemzeti és vallási kisebbségek zaklatása ellen. Elzász és Lotaringia határtartomány, amely sokáig Németországhoz tartozott. Amikor a náci Németország legyőzte Franciaországot, akkor visszakerült a németekhez. Az itteni fiatalok a Wehrmachtban illetve az SS-ben szolgáltak. Éppen ezért
Mivel az egész neonáci csoport a tettek elkövetése idején fiatalkorú volt, ezért zárt tárgyalást tartottak. A csoport vezetőjét 18 hónap börtönre ítélték – felfüggesztve. Három tag egyéves börtönt kapott, szintén felfüggesztve. A legfiatalabbat nyolchónapos börtönre ítélték, de ezt az ítéletet is felfüggesztették.
Ugyanakkor kiderült: egymást Heil Hitler és Sieg Heil kiáltással köszöntötték. A zsidókról, mint alacsonyabb rendű fajról beszéltek, és rendszeres szófordulatuk volt a „piszkos zsidó”.
Franciaországban a neonáci csoportosulások marginálisak, de
A párt alapítója, Jean Marie Le Pen kifejezetten antiszemita volt, viszont a lánya, aki a Nemzeti Front jelenlegi vezetője, a párt politikai pozíciói megerősítése miatt szakított ezzel az irányzattal. Ellátogatott Izraelbe, és megígérte az ottani jobboldali vezetőknek: az antiszemitizmus a múlté.
A fajgyűlölet viszont nem: jelenleg a Nemzeti Front rasszizmusa a muszlimok ellen irányul. Jelenleg.
Elsősorban a szemléletformálást szolgálja a mozgalom, de a környezeti haszna is jelentős. Az akció szinte családi programmá vált, mert
erre az önkéntes eseményre, így már ők is különbséget tudnak tenni a rend, a tisztaság és szemetelés között. Az illegálisan eldobott háztartási hulladékot gyűjtik a résztvevők.
Tavaly rekord mennyiségű szemetet gyűjtöttek össze az önkéntesek: a négy nap alatt összesen 2.857 tonna szemetet, ami meghaladja a Budapest lakossága által másfél nap alatt megtermelt mennyiséget, és körülbelül 41 Combino villamos súlyának felel meg. Az akkor még az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság (OKTF NHI) által szervezett akcióban 190 ezer önkéntes vett részt ténylegesen, ők
Korábban rendszerint tavasszal volt az akció, ám az idén – ahogy a rendezvény főszervezője, a Földművelésügyi Minisztérium korábban bejelentette – Magyarország is csatlakozik a nemzetközi takarítási világnaphoz. Az idén is a baráti társaságokat, munkahelyi közösségeket, családokat, és diákokat vártak a szervezők. Budapesten például az egyik zöld média szerkesztősége regisztrált egy olyan találkozási pontot, ahol a munkatársak, olvasóikkal együtt szedik a szemetet.
A közlemény szerint az MSZP feltétele az együttműködésre, hogy „beleszólhasson abba, hogy ki képviselje” a pártot – az MSZP azt szeretné, ha Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke (aki néhány napja interjút adott a fuhu.hu-nak) nem szerepelne az esetleges közös listán, csak egyéniben indulna.
A DK elnöksége viszont azt írja, ezt elvi okból sem fogadják el. Emlékeztetnek a pártszavazásra, amelyen szintén így döntöttek a tagok, de azt is írják, hogy olyan világot szeretnének, ahol
„sem a miniszterelnök, sem valamely miniszterelnök-jelölt nem szólhat bele, hogy ki legyen egy vállalat, egy egyetem, egy civil szervezet, egy egyház vagy egy párt képviselője.”
Azt írják, sajnálják, hogy az MSZP nem tudja elfogadni a DK függetlenségét. Szerintük ezzel lehetetlenné teszi, hogy közös listát hozzanak létre, de nem akarnak lemondani az együttműködésről.
Azt írják, hogy kompromisszumot kell kötni, hiszen az MSZP miniszterelnök-jelöltje sem talált eddig partnereket. Javaslatuk szerint
a többiek pedig ezen egyetlen jelölt támogatására szólítsák fel választóikat. Eszerint a Fidesz jelöltjével szemben mindenhol csak egy demokratikus jelölt indulna. Ezt nevezi a párt az „egy az egy ellen” politikájának.
A közlemény szerint ma „az MSZP a legnagyobb demokratikus ellenzéki párt, azonban közjogi értelemben nincs több joga, hanem politikai értelemben van több felelőssége”. Azt írják, ha nincs megegyezés, akkor egymással szemben fognak indulni, de ezt nem akarják, mert így
„elérhetetlen távolságba kerül az Orbán-rendszer leváltásának lehetősége”.
A közlemény azzal zárul, hogy kívánunk több nyitottságot, kompromisszumkészséget és belátást kívánnak minden demokratának.
A somogyi megyeszékhely 2016-ban elnyerte a Legvirágosabb Magyar Város címet a nagyvárosok kategóriában. Magyarországot idén ezért Kaposvár, kisvárosként pedig Tihany képviselhette az európai megmérettetésen.
A Kossuth tér a díjat elsősorban az épületek és a növényzet összhangjával érdemelhette ki.
A rangos elismerést megelőzően a Kossuth tér 2010-ben hazánkban is megkapta a Legszebb Főtérnek járó díjat, amelyet abban az évben vezettek be. Az elismerést akkor a Virágos Magyarországért Szervező Bizottsága és a Magyar Turizmus Zrt. ítélte oda.
Legutóbb 2004-ben érte nemzetközi elismerés Kaposvárt, akkor a hazai verseny megnyerését követően
aranyminősítést nyerve. Idén ezüstdiplomát kapott a város. A díjakat a kaposvári delegáció vezetőjeként Borhi Zsombor alpolgármester vehette át pénteki, szlovéniai díjkiosztón.
„Sikerült tárgyalóasztalhoz ülnünk, ami elengedhetetlen Venezuela békéjének, szuverenitásának és jólétének biztosítása érdekében”
– mondta a szocialista vezető, aki megköszönte Danilo Medina dominikai elnök, José Luis Rodriguez Zapatero volt spanyol kormányfő és António Guterres ENSZ-főtitkár segítségét, illetve a tárgyalások újraindításában játszott szerepét.
A Demokratikus Egység Kerekasztala nevű ellenzéki pártszövetség viszont nem ilyen optimista, szerintük
A jobboldali ellenzék azt követeli Madurótól, hogy adjon biztosítékokat a 2018 végén esedékes elnökválasztás megtartására, engedjen szabadon 590 politikai foglyot, tartsa tiszteletben a parlamentet és jogköreit, és függessze fel a népszerű ellenzékieket sújtó szankciókat, hogy ők is indulhassanak a választásokon.
Az MTI tudósítása szerint arról tudtak megegyezni, hogy
Venezuela az ország történetének egyik legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát éli. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olaj árának esése miatt gyakorlatilag összeomlott, az ellenzék pedig elsöprő többséget szerzett a legutóbbi választásokon.
Ennek ellenére az elnök és a hozzá hű igazságszolgáltatás fokozatosan szinte teljesen megvonta a parlament minden jogkörét, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része a választás körüli visszásságok miatt nem ismer el legitim testületnek.
Donald Trump még katonai akcióval is fenyegetőzött.
Emellett április óta folyamatosak az utcai tüntetése, ezekben eddig legalább 125-en haltak meg.
Jeszenszky Géza történész, egyetemi magántanár, volt külügyminiszter A transzatlanti gondolat Kossuthtól a „Három Tenger” kezdeményezésig című előadásában hangsúlyozta, hogy
Kossuth példáját említette, akit az atlantizmus vezéralakjának tekint. Kossuth ugyanis nem az izoláció hazájának tekintette Amerikát, hanem már 1851-ben a mellett érvelt, hogy az amerikai demokráciát példaként kell tekinteni. A magyar nép 1956-ban ezt követte.
és megemlítette, hogy a rendszerváltást követően, Antall József miniszterelnökkel sosem gondolták úgy, hogy a V-4-ek valaha egy zárt klub lehet. Magyarország számára azért is szükséges az euroatlanti integráció, hogy ne fenyegesse a jelenlegi orosz politika, ami nagyon más, mint a korábbi jelcini. A NATO a garancia az agresszió ellen.
Orbán Viktor a NATO 50.évfordulóján még szép szavakkal ecsetelte a NATO fontosságát. Mára ez már nincs így – jegyezte meg Jeszenszky Géza.
Mellár Tamás egyetemi tanár, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke arról beszélt, kell-e Magyarországnak az euró. A szakember szerint politikailag nem is lehet mérlegelni, hiszen mikor beléptünk az EU-ba,
és az első Orbán-kormány (1998-2002) még igen erősen szorgalmazta. Aztán hamar lekerült a napirendről. Ami világosan látható, hogy kimondva vagy kimondatlanul, kétsebességes unió fog kialakulni. Az első körbe azok tartoznak, akik tagjai az eurózónának, a másik körbe azok, akik nem. Aki kimarad, az lemarad. Aki nem tesz határozott lépéseket a minél előbbi csatlakozáshoz, az Európa peremére fog lecsúszni. Politikailag tehát mindent meg kell tenni a csatlakozáshoz.
Gazdaságilag az azonban fontos, hogy olyan országok alkossanak közös valutaövezetet, akik azonos fejlettségi szinten vannak. Erre szoktak hivatkozni, erre épült a magyar érvelés is: „Magyarország akkor fog csatlakozni, ha az európai uniós átlag 90 százalékát eléri…” Ha azonban erre várunk (68%-on stagnál),
Az elmúlt 6-7 évben hazánk akkora támogatást kapott, amely csak a 2. világháború utáni Marschall-terv nagyságához hasonlítható. Ebből lehetett volna fejleszteni is, munkahelyeket teremteni, ám ez nem történt meg kellő mértékben.
A másik komoly érv hazánkban az szokott lenni, ha bevezetjük az eurót, lemondunk egy komoly stabilizációs eszközről, a leértékelési politikáról. Mellár Tamás szerint azonban ez nem igaz elmélet. Alkalmazható ugyan rövidtávon feszültség enyhítésre, de hosszútávon megdrágítja az importot, költségnövekedéshez vezet. A versenyképesség ugyanis romlik, ha a bérek gyorsabban növekednek, mint a teljesítmény. A bérnövekedésnek paritásban kell lenni a teljesítmény-növekedéssel. A leértékelési politikára a dél-amerikai negatív teljesítményspirált említette a közgazdász professzor.
A közös valuta elleni további ellenérv az úgynevezett hitelbuborék. Ez minket jelenleg nem fenyeget. Történelmi mélypontot van ugyanis a magyar jegybank-alap – mutatott rá a professzor.
Külön veszélyes helyzet, a túleladósodás kérdése is. A nemzeti valuta és az euró alkalmazása területében a lényeges kérdés továbbá az, hogy egy válságot egy ország hogyan tud feldolgozni. Jó példaként a szlovákokat említette.
Jól alkalmazkodni a humántőkével lehet. Mellár szerint a jelenlegi magyar kormánynál az euró bevezetésében nem várható rövid időn belül megvilágosodás, mert nem is kíván szembenézni azzal, hogy milyen kritériumokkal kell szembenézni az euró bevezetéséhez.
Az viszont kétségtelen, hogy a magyar társadalomban ma többen vannak, akik a nemzeti valutához ragaszkodnak, de ez lehet a riogatások következménye is. Ha jövő tavasszal egy olyan kormány állna fel, amely teljesen eltérő lenne a jelenlegitől, mindent meg kellene tennie a jövő érdekében az euró bevezetéséért.
Mellár Tamás leszögezte:
Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, a Figyelő volt főszerkesztője Keleti minták, nyugati vágyak: a magyarok viszonyulása Európáhozcímű előadásában több felmérést is említett, mely hazánk állampolgárainak az értékrendjére is utal.
A felmérések szerint
és mindössze 20 százaléka kelethez. A magyarok 3/4-e uniópárti, és ezen még a kormány negatív kampánya sem tudott változtatni. Eddig. Martin József Péter kiemelte, hogy az európai identitással rendelkezők aránya megnőtt 2010 óta. Ez nem rangsor magyar/európai közt.
Jóllehet, a magyar kormányzó elit kemény euroszkepticizmusba váltott 2010 óta, de a lakosságban ez nem tört át. Ez egyfajta EU-paradoxon. Nem a kormánypropagandától függ, hogy az emberek mit gondolnak az unióról.
Fennáll a veszély, ha sokáig zajlik még az EU-ellenes propaganda, nem marad meg a társadalomban a szimpátia. Egy felmérés szerint – bármennyire is abszurd – Putyin nálunk népszerűbb, mint Angela Merkel.
Egy másik drámai mutató a gazdaságra vonatkozik.
Magyarország ugyan a 2. legnagyobb haszonélvezője volt az uniós támogatásoknak, ám ennek eredménye nem látszik, mert a korrupció 2010 óta sajátos, rendszerszintű formája látszik megvalósulni, továbbá a központosítás, és a szinte végletes megosztottság miatt Magyarország az elmúlt 10 évben képtelen volt csatlakozni az európai elithez.
Martin József Péter a magyar társadalom keleties értékorienciáját is elemezte. Véleménye szerint, a magyar társadalom ramaty állapotban van. A bizalmi szint itt a legalacsonyabb Európában. A magyarok apatikusak,
Igaz ez a fiatalokra is. Nálunk kevésbé csak a csehek és a litvánok érdeklődnek a politika iránt. Ma hazánkban az emberek azt gondolják, hogy a korrupció tőlük függetlenül zajlik, azaz az egyes emberek semmit nem tehetnek ellene. A felmérések adatai annyira riasztóak, hogy leginkább Fehéroroszországhoz, Oroszországhoz hasonlítható.
Társadalmunk rendkívül zárt, legyen szó az idegen nyelv használatáról, vagy a másokkal való kommunikációról. Moldáviával, Bulgáriával állunk egy szinten.
A korrupció is keleties. A rendszernek a része. A közpénzek elvonására hozták létre.
Nyugat-Európában elképzelhetetlen hogy családtagokat, rokonokat, stb.közpénzekből támogassanak.
Frank Engel európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt képviselője arról beszélt, hogy hogyan látják a külföldiek Magyarországot. Éllel a hangjában megjegyezte, hogy neki elvileg Fidesz-rendezvényen kellene lennie, de oda nem hívják meg.
Engel járt 25 éve is Magyarországon, és látja az azóta történt változásokat. Leszögezte, Magyarország Európa közepén régi és nagy értéket képvisel. A magyarok ugyan későn jöttek Európába, későn vették fel a kereszténységet, de később civilizációs erővé váltak. Példává. Hunyadi megmentette Európát a törököktől, vagy ’56, amikor a magyarok voltak az elsők, akik fel akartak lázadni az idegen uralom ellen.
Itt van például Gödöllő, ahol rengeteg emléke van Európának. Engel számos példát említett – Trianontól, Liszten és Kertész Imrén át -, miért volt Magyarország Európa civilizációjának fáklyavivője. Bár nyelve nehezen tanulható, de ez nem akadályozta meg őket, hogy másokkal kommunikáljanak. Magyarország nem izolálhatja önmagát, múltja nem erre predesztinálja.
Amikor megérkeztek Európába a magyarok, migránsok voltak, aztán később, 56-ban is, és ma is elmennek fiatalok, mert itt nincs munka – ecsetelte Engel a jelenlegi helyzetet, és felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország valamikor ragyogott Európában. Amit a jelenlegi kormány képvisel, tévút, mert nem figyelmeztetések és kampányok kellenek Európa ellen. Brüsszel nem szörnyeteg. Brüsszel mind mi vagyunk. A magyar nép tagjai pedig doktrína áldozatai.
Technikai értelemben – jegyezte meg Engel -, egy frakcióban van a Fidesszel. Hangsúlyozta,
Erre a Fidesz reakciója az, hogy az olyan embereket is mint ő, megpróbálják megbélyegezni. Az EU célja nem a magyarok ellen van. Az, amit a magyar kormány cselekszik, az ami nehezen tolerálható. Nem működik, mintha úgy csinálna az EU, hogy nem történik semmi Magyarországon, például a sérültek, a melegek, vagy a menekültek ellen…
A muszlimok például ugyanannyi ideje vannak jelen, mint mióta a magyarok a Kárpát-medencét meghódították. Európának tehát nem iszlámnak kell lenni. Erről szó sincs.
Nem az a kérdés, melyik vallás a jó vagy rossz. A migrációt kezelni kell, mert jelen lesz. Engel felvetette a kérdést, mi lenne például, ha a nem Erdogan-párti törökök elindulnának a hazájukból? Ez egy akkora tömeg, mint Lengyelország. Az, amit Orbán csinál a migrációval, az elfogadhatatlan. Európának nincs szüksége további megosztottságra. Ha a magyarok nem akarnak lenni az EU-ban, akkor mit tud csinálni az EU? Engel kiemelte:
„Szükségünk van Magyarországra. És nem a jelenlegi kormányról, hanem a magyarokról beszélek.”
Feledy Botond külpolitikai szakértő, újságíró, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium rektora a globális kihívásokról, és az európai alternatívákról elmondta, látni kell, hogy minden probléma globális szintű, hiszen olyan kérdések vannak, amiket csak kollektívan tudunk megoldani, legyen szó a biztonságpolitikán át az energia kérdéséig.
Az Unió világgazdasági és világpolitikai szerepét elemezve a nemzetállamok is egyre inkább fókuszba kerültek. A nemzetközi kihívásokra kooperálva kellene reagálni.
mert nem kell sok, hogy a civilizáció a maga módján megreccsenjen. Nem kell hozzá katasztrófafilm. Nézzünk végig a politikai eliten, Trumptól kezdve az észak-koreai diktátorig.
4 éve cyber-hidegháború zajlik. Nem sokat beszélünk róla. Meg kell védeni Európa internetes határait. Továbbá el kell fogadnunk, hogy
Kínától Indián át afrikai országokig, akik nem demokratikus eszközökkel versenyeznek.
El kell gondolkodni, hogy az EU 27 tagja is nagyon sok. Tudunk életképes régiókat teremteni? Tudunk együttműködni? És ha igen, hogyan? Hiányzik a szolidaritás. Nem csak menekültügyben.
És vajon szolidaritás-e, ha bizonyos munkavállalók mehetnek, mások meg nem? A szelektív szolidaritás egy óriási tüskehalmaz az Európai Unióban.
Feledy Botond rámutatott: Lehet vitatkozni az EU-tagságról, de muszáj tovább gondolkodnunk, mert a globális problémák kopogtatnak az ablakon.Az egyéni és közösségi érdekeket mielőbb össze kell fésülni.
Zgut Edit, a Political Capital elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy alaposan meg kell vizsgálni, hogy
Továbbá, azt is látni kell, mi az, amitől dinamikusabban tudnak fejlődni a tagállamok, és mi a többsávos modell intézményes formában az EU-ban.
Ami nagyon érdekes, de számunkra nem meglepő, Nagy-Britannia és Lengyelország mellett, Magyarország a „lázadók” táborába tartozik.
Bod Péter Ákos egyetemi tanár, korábban ipari és kereskedelmi miniszter, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a konferencia zárásaként arról beszélt, hogy milyen a magyar gazdaság, milyen Európában. Előadását a remény szavaival kezdte, melyekkel egyben reflektált is a konferencián elhangzottakra, de egyfajta értékbéli irányt is mutatott a jövőre nézve:
„Minden álmot új kezdettel kell újra álmodni. A jelenben benne van a múlt, és némiképp a jövő.”
Majd ezt követően – némiképp összefoglalva a konferencia főbb céljait – , kijelentette, új kezdetre, új modellre van szükség a gazdaságban. A magyar gazdaságnak inkluzív fejlődés kell. Nem makro- és gigaprojekteket kell csinálni. Az egész szociálpolitikában, a gondolkodásban változás kell, az európai folyamatokban új szituációk vannak, nekünk az az érdekünk, hogy a döntéshozók között legyünk, és ne hibáztassunk másokat. A modernizáció terén komoly feladatokat kell elvégezni, hogy ne szakadjunk le végletesen Európától, és ami legalább ilyen fontos, ne szakadjon ketté a nyugati meg a keleti országrész Magyarországon.
Kaczvinszky Barbara
Megoldódott vagy sem a vásárhelyi katolikus gimnázium ügye azzal, hogy a szabályosan meg sem alapított intézményt beolvasztották, vagyis jogilag eddig sem létező önállóságát megszüntették – egy ideje, a jelenlegi politikai konjunktúra értelmezésében már Caragiale sem segít, Ionesco abszurdjánál tartunk: el vagyunk rinocérosodva – a dolog máris tanulságos. Már hogyha nem elrejteni akarnák a lényegét, hanem tanulni abból.
De hát itt van az a rusnya „politikai szándék”, ami elfedi a valóságot, álvalóságot épít a dolgok köré, másfelől meg alibit teremt, felmenti a felelősöket, legalábbis látszólag, amolyan magán alapon. Ez a puszta „politikai szándék” olyasféle varázsszó ebben az országban, amit oda-vissza mindenféle problémamegoldás akadályának, vagy-, és alulértetten, megoldást hozó csodaszernek gondolnak és mondanak, a politikusok és holdudvaruk. A nincs rá politikai szándék kijelentéssel, (az újonnan politikussá lett Vass Levente él ezzel a kifejezéssel, a szándéka szerint lezárandó, a Bolyaiba visszaterelt katolikus osztályok ügyét) a legtöbbsz0r a felelősség elhárítását, egy-egy sikertelen akció kudarcát leplezik a közéleti szereplők, sőt ma már – az alt-right tánclépéseit követve – egyre inkább összeesküvés-elméleteket is belemagyaráznak minden kudarcba. Afféle gumifogalom, mely aztán nem segíti a tisztánlátást, annál inkább a maszatolást, a dolgok okainak összezagyválását, olyan értelmezésbeli ködfelhőt okoz, melynek leple mögött megtörténik az önfelmentés, szétterül a felelősség, és lényegében, követhetetlenné, érthetetlenné, szimulákrummá lesznek a dolgok. A politikai szándék kifejezés nem más, mint a megvezetés eszköze, a manipuláció politikai technikája, amivel szemben – használói szándéka szerint – apelláta nincs, az vagy van, vagy nincs és ez az egyetlen perdöntő vele kapcsolatban. A politikai akaratképző folyamatok, motivációk, elképzelések és intézmények stb., sőt a jogállamiság sem számít, ha valamire politikai szándék van, vagy éppen ellenkezőleg, nincs.
Hogy a misztikussá tett politikai szándék milyen szélsőséges helyzeteket hoz arra jó példák, hogy politikai szándék híján, törvényt nem alkalmaznak – mint, ahogy az a Tanügyi Törvénynek a MOGYE-re vonatkozó részével megesett – , illetve az éppen aktuális vásárhelyi iskola-ügyben, amikor is, rommagyar politikusaink szerint eléggé el nem ítélhető módon, a hatalom, (kormány, városi tanács, tanfelügyelőség) nem hajlandó szabálytalanul eljárni, és egy kisebbségi „politikai szándékot” utóbb legitimálni. Senkit sem érdekelnek holmi törvényes vagy egyéb szabályozások, többségi u.n. politikai szándék kerül közvetlenül és brutálisan szembe kisebbségivel, és ez utóbbi, természetesen, alulmarad. És értsük pontosan, sem a jelenlegi kormányt, sem a múltbélieket, de éppen úgy az RMDSz-t sem érdeklik a törvényes-szabályos eljárások, a jogállamiság (hej, pedig mennyit szajkózzák ezt mindenfele): minden fél politikai szándékot akar érvényesíteni, minden eszközzel. Köztük olyanokkal, melyeknek a játszmába való bevonása – szülők, diákok, magyar külügy – nemcsak ízléstelen, de bizalomromboló, hosszabb távon is káros, mert végül is demobilizál, manipulál és olyan ügyekben is ”farkast kiált”, melyeket saját hibából idéztek elő, és azután politikai tőkét visz el, gyengíti a közösség érdekérvényesítő képességét.
Rögzítsük viszont, hogy a katolikus gimnázium ügyét kezdettől fogva politikusok – mindenekelőtt a vásárhelyi RMDSz szervezet és tanácsi frakció, valamint az akkori államtitkár, és a tanfelügyelőség – indította el szabálytalanul. Újra ki kell mondani Peti András, Tamás Zsolt és az ígérgető és intézkedni „elfelejtő”, utóbb kínosan magyarázkodó, Király András, s nyomukban a főtanfelügyelő tévedett, illetve mulasztott és felelőtlenül viselkedett, amikor rossz (feltételes módban fogalmazó, majd a határozatot ki nem egészítő) határozatot hozott. Amikor – még a bírósági döntést követően – sem lépett jogi eszközökkel, új, jól dokumentált tanácsi határozattal az ügyben, amikor utólagos informális alku tárgyává tette az iskolaalapítás dolgát, majd végül azonmód „meglépett a helyszínről”. Ma már az érintettek közül senki nem viseli 3 év előtti funkcióját, de nem azért mert beismerte tévedését és felállt a bársonyszékből, hanem, mert a titokzatos politikai szándék ezt hozta, no meg a DNA – jogos és szabályos – érdeklődése és eljárása „ezt dobta”.
Ezután tolták át a politikusok az egyház, a civil szervezetek, a szülői és diákközösség, valamint, végül, a magyar kormány térfelére. Hagyták, hogy a civil szféra és az egyház mozgósítson és föllépjen, a maga korlátozott eszközeivel próbálja megoldani a helyzetet, és aztán a végére jelentkeztek, de nem a felelősség felvállalásával: megmentőkként. Fura és amorális egy politikai technika, viszont szemmel láthatóan hatékony, amíg a tenyérből etetett média, a politikai értelemben foglyul ejtett közösség hallgat, illetve a hivatalos álláspontot mondja föl. Azért került homok a gépezetbe, hiszen a dolog ilyetén állását megírták, csakhogy marginális és kis nyilvánosságban, szakszerűen el is mondták/kielemezték, nem rajtuk, nem a civileken, a jogászokon, a józan újságírókon, stb., áll, hogy a politikailag manipulált értelmezések a dominánsak.
Az eset tanulsága, ha máris van ilyen, legalábbis számomra, hogy a „józan ész”, esetünkben a jogállamiság, a törvényes és szabályos út, politikai értelemben nem kifizetődő. Miért járnának el szabályosan, a felelősök megnevezésével, nyíltan és őszintén elmondva, hogy mit lehet és mit nem, ha az „alternatív igazságok” (ez a hazudozás új szinonimája, nem igaz?) hangoztatása, a tisztességtelen felelősséghárítás, stb., nemcsak elfedi a felelősöket, hanem még politikai hasznot is hajt? Megvezetni a népeket, nem csak hasznot hajt a perverz politikai osztálynak, hanem még ráadásul cinikus élvezetet is. Elképzelem, hogy a felelősek jól megérdemelt nyári szabadságon (gyakorlatilag nem működő reptér igazgatásáért fölvett nagy fizuval, illetve jól kiérdemelt „speciális” nyugdíjjal), mosolygósan összekacsintanak, „hát ez bejött, mindenkit hülyére vettünk, s sikerült kimenekülni a helyzetből, még a végén szobrot kapunk hőstetteinkért”, íme a gátlástalan hazudozás jól fizet. És a funkcióban levőknek meg ezután lehet trianonozni, másokra mutogatni, hogy nem demokraták és eszük ágában sincs a jogállami szabályokat betartani, játszani a tiszta és erkölcsös, jogtisztelő, sőt hatékony politikust.
