Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9317 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Jogerős felmentés a „kémperben”

0

Nem bűnös kémkedésben és bűnpártolásban Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter és a Nemzetbiztonsági Hivatal két egykori főigazgatója – döntött a Fővárosi Ítélőtábla.

Jogerősen felmentette a kémkedés, illetve bűnpártolás vádja alól a Fővárosi Ítélőtábla hétfőn kihirdetett másodfokú döntésében Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert, Galambos Lajost és Laborcz Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóit és egy civilt.

Az ügyben egy évtizeddel ezelőtt, a Gyurcsány-kormány idején történt események miatt emelt vádat az ügyészség, a 2010-es kormányváltás után. A vádlottak tagadták bűnösségüket.

A kémper államtitok miatt mindvégig zárt ajtók mögött zajlott, csupán a bírósági határozatok rendelkező része nyilvános.

MTI/FüHü

Tóth Zoltán: nagyrészt helyes a „nyolcak” nyilatkozata

0

Többségében támogatja a Közös Ország Mozgalom választójogi elképzeléseit a szakértő. Tóth Zoltán szerint az arányosabb szabályok helyesek, de a női kvótát először a pártokon belül kellene elfogadtatni. Ő változatlanul a német modell híve.

Az ismert választási szakértő nagyrészt egyetért a Közös Ország Mozgalom által kezdeményezett és nyolc párt által aláírt nyilatkozatban foglaltakkal, amelyben azok a jelenlegivel szemben arányosabb választási szabályokat sürgetnek, átláthatóbbá, tisztábbá változtatnák a kampány lefolytatását és finanszírozását.

Az első fontos pont, amely megszüntetné a túlhatalmat biztosító győzteskompenzációt, amely a korábbinál is jobban honorálja a nyertest. Ide tartozik a határon túli és a külföldön tartózkodó állampolgárok szavazási lehetőségének különbsége, amelyet az aláíró pártok megszüntetnének. Tóth Zoltán a fuhu.hu-nak teljes egyetértését fejezte ki ezzel.

A „nyolcak” bevezetnék a női kvótát a választási rendszerbe, bár részleteket erről sem tudni. Tóth Zoltán enélkül is úgy fogalmazott, hogy ezt

a pártoknak előbb saját magukon belül kellene elérniük,

mert jelenleg a tagságok többsége nem támogatja ezt a gondolatot. Amíg a Fideszben a tagságon belül a nők tudomásul veszik az egyenlőtlenséget és alávetettséget, addig ez nehezen fog menni – mondta Tóth Zoltán. Szerinte a pártok közjogi szabályozásba tolnák át a probléma megoldását.

A nemzetiségi kisebbségek képviselete mindmáig megoldatlan, a tervezet eltörölné a kényszerű választási kötelezettséget a nemzetiségi és pártszavazás között. Lenne listás és egyéni kerületi voksuk, s ezen túlmenően nyílna lehetőség a nemzetiségi jelöltre szavazni. Tóth Zoltán úgy véli, hogy ez akkor fogadható el, ha maximálnák a harmadik, a nemzetiségi szavazással elérhető mandátumok számát.

Összefoglalóan Tóth Zoltán támogatja a jelenlegi nagyon nagy egyenlőtlen eredményt hozó szabályok kiiktatását. Hozzáteszi azonban, hogy

a mostani választási rendszer inkább kedvez az ellenzéknek,

mert szűkebb többséggel is nagy különbségű győzelem érhető el. Ő személy szerint – miként 1989-ben, a kerekasztal-tárgyalásokon – a német modellt ajánlja, amely az egyéni jelöltek megválasztásával együtt is lehetővé teszi a választási eredmény és a mandátum-kiosztás szinte teljes egyenlőségét.

Komolyabb sztrájkok jöhetnek

0

Keményebb eszközökhöz nyúl a tescós dolgozókat képviselő szakszervezet, miután nem kapta meg a cégtől határidőre a valós állapotot tükröző bolti létszámadatokat. Októberre és novemberre újabb lehetséges sztrájkidőpontokat tűztek ki, az akciókat pedig rafináltabb forgatókönyv szerint készítik elő.

Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke – a Hír TV tudósítása szerint – leszögezte, hogy továbbra is fenntartják a követeléseiket. Ha kell, sokkal komolyabb sztrájkokat szerveznek, mint eddig, „figyelembe véve azt is, hogy diákmunkásokkal pótolták az áruházakban az embereket, és így voltak a nyitva tartások.”

A munkavállalók elégedetlenek, és komoly változást szeretnének a vállalat részéről – szögezte le.

Mint a FüHü is folyamatosan beszámolt róla, a szeptember második hétvégéjén tartott sztrájk idején szeptember 25-ig adtak újabb határidőt a dolgozók, s abban maradtak, hogy a Tesco ekkorra elkészíti azt a programot, ami alapján mérni lehet az áruházak működését. Ebből kiderülhet az is, hol van létszámhiány.

Gábor György a kurdok Trianonjáról

0

Holnap tartják (ha tartják) a népszavazást az iraki Kurdisztáni Autonóm Régióban a Kurdisztáni Régió teljes, állami szintű függetlenségéről.

A kurdok több ezer éves kulturális hagyománnyal rendelkeznek, önálló nyelvvel és egységes etnikai tömbbel, ám a kb. negyvenmillió kurd összefüggő területét több államhatár szabdalja keresztül-kasul: mindenekelőtt Törökország, Szíria, Irak és Irán, de élnek még kurdok Libanonban, Örményországban és Azerbajdzsánban is.

Ha csak a legutóbbi évtizedekre pillantunk vissza, irtotta a kurdokat Irak, Szaddam Husszein irányításával, voltak ott tömeggyilkosságok, elgázosítások, volt ott elarabosítás, kurd nyelv betiltása, kitelepítések, falvak és városok megsemmisítése stb.; Törökországban a nyelv betiltása, kurd helységnevek eltörlése, a kurdok terroristákként való üldözése; Szíriában állampolgárságtól való megfosztás, kitelepítések, elarabosítás, nyelvhasználat tiltása és így tovább.

A mostani népszavazásra, amelynek legnagyobb támogatója Izrael, Törökország már csapatösszevonásokkal reagált, s Iránban és Irakban is javában öntik a rézágyút.
Magyarországon sokan hajlamosak arra, hogy a Trianonban történteket a magyarság semmilyen más néphez nem hasonlítható, teljesen egyedi tragédiájaként lássák és értelmezzék. Nekik ajánlom szíves figyelmükbe a fentieket.

Forrás: Gábor György, Facebook

Újabb amerikai lépés Észak-Korea ellen

0

Több legyet ütött egy csapásra Donald Trump: a beutazási tilalmat korrigáló újabb – előre jelzett – elnöki rendeletébe belevette Észak-Koreát is. Volt olyan ország, amely lekerült a listáról.

„Amerika biztonsága elsőszámú prioritásom” – tweetelte Donald Trump elnök, kommentálva azt az elnöki rendeletet, amellyel kiterjesztette a beutazási tilalmat ezúttal – a többi között – Észak-Koreára is.

 

Csád, Irán, Líbia, Észak-Korea, Szomália, Szíria, Venezuela és Jemen állampolgáraitól tagadják meg a beutazási vízum kiadását az Egyesült Államokban október második felétől kezdve. A mostani rendelet a három hónapja alkalmazott szabályozást váltotta, amellyel beutazási korlátozás alá vontak muszlim államokat. Eredetileg Irán, Szíria, Líbia, Szomália, Jemen és Szudán voltak az érintettek.

A mostani lista érdekessége, hogy már nem csak muszlim-többségű államokra vonatkozik

– Észak-Korea és Venezuela a példa erre. Ami arra utal, hogy az USA-ban is ellentmondásosnak tartott eszközt már nem csak az eredeti céljára akarja használni a Fehér Ház.

Mint emlékezetes, egyre élesedő szópárbaj és mind inkább szaporodó kölcsönös katonai erődemonstráció zajlik az USA és Észak-Korea között.

 

 

Bruck András : Jogos visszavenni, amit jogtalanul elvettek tőlünk

0

Nekem nincs se telkem, se házam a Balatonon, legkevesebb húsz éve a Balaton közelében se jártam, és különösebben kedves emlékek sem fűznek milliók kedvenc tavához.

És mégis, amikor nap nap után hallom, olvasom, hogy Orbánék (Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és körei) sorra vásárolják fel a parti kempingeket, hogy a helyükre lakóparkot építsenek, ismételten azon találom magam töprengeni, hogyan tudja egy nép ezt elviselni. Hogyan képes belenyugodni, hogy az országot, ahol él, a saját miniszterelnöke módszeresen felvásárolja.

Nekik meg jut a manipuláció, a félrevezetés, amiben amúgy ez a hét különösen gazdag volt: Szijjártó szerint mi vagyunk az „új világrend győztesei”, Matolcsy „a bőség korszakát, új aranykort” vár Magyarországon, Orbán pedig osztrák életszínvonalat jósolt nem is túl sokára.

Efféle egyeztetett szövegekkel kábítanak, közben egy aggastyánnal riogatnak, akinek nincs semmilyen tényleges hatalma, menekültekkel keltik a pánikot, akiknek eszük ágában sincs idejönni. Ahhoz persze, hogy ilyen átlátszó hazugságokkal választást lehessen nyerni egy leszakadóban lévő országban, kell egy olyan társadalom is, mint a magyar.
A baloldal egy évtizede csak vegetál: a pártjaiban nincs gondolat, húzóerő, véleményformálóinak többsége pedig gyáva és hiányzik belőle minden inspiráció. Azzal mentegetik a rezsimet, hogy maradt itt még bőven szabadság és mozgástér. Viszonyítási alapjuk tehát a diktatúra, és nem a demokrácia. Azt hangsúlyozzák, hány lépésre vagyunk még a legrosszabbtól, nem azt, hogy milyen messzire távolodtunk a kívánatostól. Rafinált módszer, bírálat helyett így lehet szembe dicsérni a gonoszt. Vajon elképzelhető, hogy egy rendszeresen összevert asszony úgy jellemezze gyötrelmeit, hogy ugyan már, jól bírom, lehetne rosszabb is?

A jobboldal teljesen más történet, de nem kevésbé országvesztő és tragikus. Felfoghatatlan, hogyan lehet tisztességesnek látni ennyi hatalmi perverziót. Miféle erkölcsi állapot ezerszer megerősített tények ellenére kitartani a nyilvánvaló rossz és becstelen mellett?

A kempingsztorit ismét mintaként használva: a Fidesz egy éve változtatta meg a Balaton-törvényt, így most semmi nem védi a partot a beépítéstől, amivel pedig megnyílt az út Mészáros és Tiborcz újabb jelentős vagyongyarapítása előtt. Nem is késlekedtek egy másodpercet sem. A fotón látható térkép, rajta pirossal a legújabb családi kempingbirodalommal, a jobboldal hiszékenységének eleven cáfolata.
De ez folyik nyolcadik éve mindenben, a magyar parlament azóta nem csinál mást, mint bűnök végtelen sorozatát legalizálja. Hihető volna, hogy a jobboldal mindebből nem lát semmit? Úgy néz ki. A külföldön dolgozó elméleti fizikus pont úgy képtelen kitörni elfogultsága börtönéből, mint egy hiányosan informált falusi asszony. Ez persze már a lélektan, az elmekórtan vidéke, a józan észnek erre nincs semmilyen hatása.

Annál nagyobb az ellenzéki pártok felelőssége, csakhogy ezen a térfélen nyoma sincs az eltökéltségnek. (Meglátjuk, mennyit érnek majd az ellenzéki vezetők aláírásai azon a kezdeményezésen, amit Gulyás Márton indított a választási rendszer megváltoztatásáért.) A Jobbik az egyetlen kivétel, az ő tetteik és szavaik valóban egyértelműek és erősek, rajtuk érezni egyedül, hogy le akarják győzni a Fideszt.

Eközben, maradva a kemping-ügynél, a szocialisták éppen egy „javaslatot” készülnek benyújtani a parlamentnek, hogy a kempingek funkcióját ne lehessen megváltoztatni. Tehát még mindig van kedvük demokráciásdit játszani, a parlamentet legitim intézménynek tekinteni, holott pontosan tudják, hogy ott már jó ideje minden kérdést és szavazatot az dönt el, tudnak-e belőle Orbánék pénzt csinálni.

Miért nem jelentik be inkább, hogy nagyon rossz befektetés lesz a kempingek helyére építkezni, mert kormányváltás után kisajátítják ezeket a területeket, az összes ott épült házat ledózeroltatják, és a turisták, magyarok és külföldiek, visszakapják nyaralóhelyüket? A nagyobb nyomaték kedvéért pedig ezt elsőként maga Botka közölhetné. Már amennyiben céljai közt egy új rendszerváltás is szerepel – az ország felszabadítása a Fidesz elnyomása alól. Vagy ne vicceljek, max. egy tisztasági festés van a fejében? Pedig, ha a szocik elég hihetően beszélnének, eljutna az üzenet, és a vevők nem tolonganának Tiborczék ingatlanaiért.

Na és a tulajdon szentsége, amit a nagy kedvvel jogászkodó ellenzéki értelmiség semmi pénzért nem volna hajlandó megszegni? Normálisan a tulajdon valóban szentség, csak hát ezek most nem normális idők. Nagyon nem azok. És bizony a közpénz is tulajdon, az a közé, a magyar népé, és ha a hatalmon lévők ennyire gátlástalan mohósággal tömik a saját zsebükbe, ami a mienk, esküjüket megszegő képviselőkkel „törvényesítve” a nyílt fosztogatást, akkor, ha kell, átmeneti időre akár a demokratikus etikett is félretehető.

Szükség törvényt bont.

Igenis, jogos visszavenni azt, amit jogtalanul vettek el tőlünk. A majd hatalomra kerülőknek kötelességük minden eszközzel megkísérelni igazságot szolgáltani – erre egyébként sokkal több eszközük is lenne, mint amennyit most elismernek – nem térhetnek majd ki előle demokratikus blablák mögé bújva. Mert, ha megteszik, attól kezdve ők is bűnrészesek lesznek.

Elismerem, nehéz harc lesz – bár már látnánk – és nem csak a félelmetesre nőtt Fidesz-hálózatok ellenállása miatt. Biztosra vehető, hogy minél tekintélyesebb egy baloldali vagy liberális értelmiségi, annál nagyobb hévvel fogja ellenezni a demokrácia visszaállítására irányuló valamennyi, általa nem demokratikusnak ítélt intézkedést. Ők a „demokratikus közvélemény” lelkiismerete és szószólói, s bár a Fidesz-korszakban a legtöbbjük összecsuklott és használhatatlannak bizonyult, egy másik kormánnyal szemben, amelytől már nem kell majd tartaniuk, lefogadom, sokkal keményebbek, elvszerűbbek lesznek.

Akkor majd megjön újra a bátorságuk.

Forrás: Bruck András, Facebook.

Magyarország és Lengyelország egy menedékkérőt sem vett át

0

Az európai uniós országok a menedékkérők áthelyezésében mindössze a vállaltak harmadát teljesítették, Magyarország és Lengyelország pedig egyetlen menedékkérőt sem vett át – közölte az Amnesty International (AI). Holnap, 26-án lezárul a Görögországból és Olaszországból a menedékkérők áthelyezésére nyitva álló kétéves időszak.

Az európai országok túlnyomó többsége csúfos kudarcot vallott ezen a téren – fogalmazott a civil szervezet.  Mint írták, Spanyolország a kvóta 13,6 százalékát, Belgium 25,6 százalékát, Hollandia 39,6 százalékát, míg Portugália 49,1 százalékát teljesítette a vállaltaknak, s csak Málta az egyetlen EU-tagország, amely teljesítette a kvótát. Norvégia és Lichtenstein önkéntes alapon vett részt a mechanizmusban, előbbi 1500, utóbbi pedig 10 menedékkérőt helyezett át. Kiemelkedik még Finnország, amely 1951 menedékkérőt (94 százalék) és Írország, amely 459 menedékkérőt (76,5 százalék) vett át.

Szlovákia – amely Magyarországhoz hasonlóan elvesztette a kvótapert -, a 902 menedékkérőből csak tizenhatot, míg Csehország a 2691-ből mindössze tizenkettőt helyezett át.

Pénztől is elestünk

Amellett, hogy ez jogilag is kötelező lett volna, Magyarország is 6 ezer eurós (1,9 millió forintnyi) támogatástól esett el, amely minden áthelyezett menedékkérő után járt volna. Ez a 2,4 milliárd forintos összeg több, mint amibe az ellátásuk került volna egy év alatt.

Az Amnesty International felszólította az európai kormányokat, hogy tegyenek eleget az áthelyezésekre vonatkozó kötelezettségeiknek, és más módokon – például munkavállalói vízumok és családegyesítések útján – is fogadjanak védelemre szoruló embereket Olaszországból és Görögországból – idézi a közleményt az MTI.

 

Újabb csúcsokat döntöget a konjunktúra

0

Szeptemberben tovább emelkedett a júliusban már történelmi tetőpontjára jutott GKI konjunktúraindex és ezen belül az üzleti bizalmi index.

A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az elmúlt hónapokban némi hullámzás közepette már minden ágazatnak sikerült meghaladnia – a kereskedelminek megközelítenie – mindenkori maximumát. A fogyasztói várakozások szeptemberben kissé romlottak, de így is erős optimizmust sugároznak.

Forrás: GKI

Szeptemberben az üzleti szférán belül jelentősen javultak, történelmi csúcsukra kerültek az ipari várakozások, s további emelkedésével ugyancsak újabb historikus tetőpontjára jutott az építőipar bizalmi index. A szolgáltató cégek várakozása nem változott, a kereskedelmi ágazaté viszont kissé romlott. Ami külön jó hír a munkavállalóknak:

a foglalkoztatási hajlandóság az iparban és az építőiparban jelentősen, a kereskedelemben és a szolgáltató cégeknél kissé erősödött,

a lakosság munkanélküliségtől való félelme nem változott.

A GKI fogyasztói bizalmi index szeptemberben az augusztusi növekedést követően, annál kisebb mértékben mérséklődött. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét változatlannak, várható megtakarítási képességét kissé rosszabbnak ítélte, mint augusztusban.

Németország választott – Kemény napok jönnek

0

Marad Angela Merkel kancellár, a kereszténydemokraták megőrizték vezető szerepüket a vasárnapi németországi parlamenti választásokon, de sok százezren elpártoltak a párttól. Sokan az újonnan bejutó, s rögtön harmadik erővé váló szélsőjobb AfD-re voksoltak – nem véletlenül mondta Merkel a választás éjszakáján, hogy politikájával mindent megtesz majd a most AfD-hez pártoltak visszacsábításáért. Már éjjel voltak tüntetések. Kemények lesznek a koalíciós egyezkedések.

Hajnalra meglettek a vasárnapi németországi parlamenti választások eredményei.

A szavazatok 33 százalékát az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép

pártszövetség szerezte meg, s ezzel a hányaddal a legtöbb helyhez jutott a Bundestagban. A pártszövetség a II. Világháború utáni első választások óta nem ért el ilyen rossz eredményt. Merkel is elismerte, hogy jobbra számított, s a közvéleménykutatások is jobb eredményt vetítettek előre, igaz, az utolsó napokban már csökkenő támogatottságot mértek a kancellár pártjának.

Második a Szociáldemokrata Párt (SPD), amely 20,5 százalékos voksaránnyal történelmi

mélypontra süllyedt. Máris jelezték, hogy nem kívánnak visszamenni a koalícióba, ezentúl ellenzékből politizálnak majd.

A harmadik helyen a szélsőjobbnak tartott – s első megnyilvánulásai után méltán – a

bevándorlás ellenes Alternatíva Németországnak (AfD) végzett 12,6 százalékkal.

A bevándorlás- és muszlimellenes párt eredményének a hírére tüntetők kezdtek el spontán gyülekezni Belrinben, az AfD székházánál, voltak tiltakozások Frankfurtban és Kölnben is.

Visszatért – négy év kihagyás után – a parlamentbe a Szabad Demokrata Párt (FDP) 10,7

százalékos eredménnyel. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) a szavazatok 9,2 százalékát kapta, a Zöldeknek pedig 8,9 százalék jutott.

A legvalószínűbb forgatókönyvnek elemzők és szakértők azt tartják, hogy úgynevezett Jamaica koalíció jön létre – Németországban a pártoknak színük van, s a reálisnak tartott CDU/CSU-FDP-Zöldek színeiból áll össze a fekete-sárga-zöld „zászló”.

 

Ma zárul az őszi ülésszak

0

Ma délelőtt 11-kor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik és este hatig tart az Országgyűlés első őszi ülésének utolsó napja. A képviselők a kérdések és azonnali kérdések keretében összesen két és fél órában kérdezhetik a kormány képviselőit.

A kormánypárti padsorokból a fideszes Ágh Péter arra kérdez majd rá a nemzeti fejlesztési miniszternél, hogy milyen ütemezéssel történhet meg a Szombathelyet Kőszeggel összekötő közút fejlesztése – írja az MTI a parlament honlapján elérhető információkra hivatkozva.

Ellenzéki oldalról a szocialista Varga László a diósgyőri egészségügy jövőjéről kérdezi az emberi erőforrások miniszterét, a Jobbikból Lukács László azután érdeklődik a belügyminiszternél, hogy lesz-e börtön Kunmadarason, az LMP-s Demeter Márta a paksi bővítésért felelős tárca nélküli minisztertől kérdez Paks kibervédelméről.

A Ház ülése napirend utáni felszólalásokkal ér véget.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!