FüHü, Author at Független Hírügynökség Page 21 of 941

Az a fránya emlékezet

FüHü

-

2023-07-18

Július 11-én Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője bírálta Gitanas Nauseda litván elnök javaslatát, miszerint állandó katonai NATO-bázisokat hoznak létre az orosz határ közelében, azt állította, hogy Oroszország soha nem helyezte át katonai infrastruktúráját nyugat felé – a VOA ezt az állítást tételesen cáfolja.

„Úgy tűnik, az európaiak nem értik ezt a hibát, itt nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy az orosz katonai infrastruktúra soha nem mozdult el Nyugat-Európa felé, hanem mindig az ellenkező irányú mozgás volt.”

– nyilatkozta az emlékezetkiesésben szenvedő Dmitrij Peszkov szóvivő néhány napja a RIA Novoszti hírügynökségnek.

Állításával ellentétben az elmúlt két évtizedben Oroszország több tucat új katonai bázist épített és aktiválta újra a szovjet hadsereg létesítményeit Nyugat-Európával közös határai mentén. 2014-ben Oroszország titkos hadműveletbe kezdett Kelet-Ukrajnában, 2022-ben pedig újgyarmati háborút indított Ukrajna ellen, megkísérelve Moszkva katonai erejét nyugat felé kiterjeszteni. 2023-ban Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket kezdett telepíteni Fehéroroszországba, amely három NATO-országgal – Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal – határos.

Igyekszünk segíteni és felfrissíteni Peszkov memóriáját az alábbi felsorolással, hátha neki is derengeni fog valami a közelmúltban történt orosz terjeszkedésről Európában.

Kalinyingrádi régió, Oroszország

Kalinyingrád, egy orosz exklávé, amely 370 kilométerre fekszik az ország többi részétől, Oroszország legnyugatibb régiója. 2016 óta Oroszország jelentősen militarizálta Kalinyingrádot, csapatokat és fegyvereket telepített, és megalakította a 11. hadsereghadtestet.

A CNA, az Egyesült Államok kormánya által finanszírozott, virginiai székhelyű kutató- és elemző szervezet szerint az 1990-es évektől 2016 elejéig a 11. hadsereg „összetett szárazföldi egységeinek névleges ereje 12 000-18 000 katona volt, beleértve a T-72 tankokat, páncélozott szállítóeszközöket, mobil rakétavetőket és tüzérséget.”

Kalinyingrád magas fokú militarizáltsága lehetővé teszi, hogy a Kreml, ha Kalinyingrád a nyugati szankciós blokád célpontja, elfoglalja a lengyel Szuvalki folyosó egy részét, a Fehéroroszországot Kalinyingrádtól elválasztó, 80 kilométernél rövidebb földsávon.

Ukrajna

Miután Oroszország 2014. februárjában illegálisan annektálta Ukrajnától a Krímet, az orosz védelmi minisztérium elfoglalta a félszigeten lévő ukrán katonai bázisokat, újraaktiválta a régi szovjet bázisokat és újakat épített.

Az Object-100 Utes a felújított szovjet katonai bázisok egyike a Krím-félszigeten. Ez a part menti rakétaállások komplexuma a Szevasztopol melletti hegyekben található. 2017-ben erről a bázisról indítottak cirkáló rakétákat a katonai gyakorlatok során. Oroszország a krími hegyekben szovjet radarállomások hálózatát is helyreállította, ahonnan fegyveres erői figyelemmel kísérhetik a Fekete-tengert, beleértve a román, bolgár és török hajók mozgását. A NATO-országok az orosz katonai infrastruktúra nyugat felé irányuló mozgását nyílt fenyegetésként fogták fel.

2016 szeptemberében Michael Fallon akkori brit védelmi miniszter kijelentette, hogy Londont aggasztja a Krím-félszigeten zajló orosz haderő felépítése és „általában a fekete-tengeri térség” militarizálása, hozzátéve, hogy Bulgária és Románia is „nagyon fenyegetve” érzi magát.

Oroszország a korábban polgári tulajdonban lévő Belbek repülőtér katonai bázissá alakításával bővítette légiereje képességeit a Krímben. Azóta, hogy 2022 februárjában megkezdte teljes körű ukrajnai invázióját, Moszkva a krími légitámaszpontokat használja az ukrán városok bombázására.

2021 novemberéig Oroszország tíz katonai bázist épített fel Ukrajna részben megszállt Luganszk és Donyeck régióiban. Az orosz hadsereg harckocsikat, páncélozott harcjárműveket, tüzérséget, önjáró légelhárító ágyúkat és egyéb fegyvereket telepített ezekre a bázisokra, és ezeket a fegyvereket használta Ukrajna 2022. februári teljes körű inváziója során.

2022 júliusának elejére Oroszország ideiglenes és állandó katonai bázisokat hozott létre két másik, részben megszállt ukrán régióban – Herszonban és Zaporizzsjában.

Fehéroroszország

Oroszország fegyveres erői a három NATO-országgal – Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal – szomszédos Fehéroroszországban jelenleg a legmagasabb szinten állnak a Szovjetunió bukása óta. Oroszországnak két katonai bázisa van Fehéroroszországban (Baranovicsi és Vilejka városok közelében).

Az orosz katonai jelenlét Fehéroroszországban lehetővé tette Moszkva számára, hogy fegyverekkel és felszerelésekkel látja el a Lukasenko-rezsimet a 2020-2021-es fehérorosz tiltakozások leverésére.

2022 februárjában orosz csapatok támadták meg Ukrajna Kijev és Csernyihiv régióit Fehéroroszországból.

Az Európai Parlament szerint Fehéroroszország „a területét is biztosítja az orosz rakétacsapások és pilóta nélküli légijárművek Ukrajna elleni támadásai számára”.

Mint fentebb említettük, Moszkva június óta megkezdte taktikai nukleáris fegyverek telepítését Fehéroroszországban.

Moldova

Moldovában Moszkva állomásoztatta az Orosz Erők Operatív Csoportját a Dnyeszteren túli régióban, hivatalosan Pridnesztroviai Moldáv Köztársaságban (PMR), amely az ENSZ-tagországok által el nem ismert szakadár régió. Az 1995-ben létrehozott műveleti csoport az orosz fegyveres erők 14. hadseregén alapult, amely korábban a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 1999-es isztambuli csúcstalálkozóján Oroszország kötelezettséget vállalt arra, hogy „2002 végéig befejezi az orosz erők kivonását Moldova területéről”.

Oroszország nem tartotta be ígéretét, a moldovai hatóságok pedig ismételten felszólították az orosz csapatok kivonását és nemzetközi civil megfigyelőkkel való helyettesítését.

2018 júniusában az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amelyben felszólította Oroszországot, hogy vonja ki csapatait Moldova Dnyeszteren túli régiójából.

A Dnyeszteren túli orosz katonák számát 2015-ben 1000-1500 főre becsülték. Azóta több mint kétszeresére nőtt az ott illegálisan tartózkodó orosz csapatok száma. Ukrajna 2020 júniusi becslései szerint mintegy 3500 orosz katona állomásozott Dnyeszteren túl.

Szerbia

2011-ben Moszkva orosz-szerb humanitárius központot nyitott a dél-szerbiai Nis városában, amelyet az Új Európa Intézet 2020-as jelentése orosz katonai bázisként azonosított:

„Orosz csapatok, köztük mérnöki csapatok, helikopterek és vadászgépek állomásoznak ott. …A Központ humanitárius és ökológiai intézet címszó alatt működik. Azonban kettős szerepet játszik, és az orosz biztonsági szolgálatok is használják.”

Az orosz és a szerb hadsereg rendszeresen tart közös hadgyakorlatot Szerbiában. 2019-ben az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy egy orosz légvédelmi bázist épít Szerbiában.

2022 augusztusában Oroszország belgrádi nagykövete, Alekszandr Botsan-Kharchenko nyíltan orosz katonai bázisként emlegette az Orosz-Szerb Humanitárius Központot.

Grúzia

A 2008-as orosz-grúz háború után az orosz hadsereg megnyitotta a 7. katonai bázist Gudautában, amely Grúzia megszállt Abházia régiójában található. Az InformNaplam honlapja szerint ez az orosz katonai bázis, amely a NATO-tag Törökországgal határos országban található,

„4 gépesített gyalogzászlóaljnak, egy harckocsizászlóaljnak, két tüzérségi zászlóaljnak, egy rakétatüzérségi zászlóaljnak, egy mesterlövész századnak, egy drónszázadnak ad otthont, egy felderítő zászlóalj, valamint számos más különálló harci és logisztikai egység.”

2010-ben Vlagyimir Komojedov, az orosz fekete-tengeri flotta egykori parancsnoka a Nezavisimaya Gazeta című orosz lapnak azt mondta, hogy a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a szovjet kori KGB orosz utódszervezete ellenőrzést kapott Abházia Szukhumi és Ochamcsira kikötői felett, és ezek a kikötők a fekete-tengeri flotta hajóinak további bázisává váltak:

„Mostantól a fekete-tengeri flotta szétszórtabb lesz, ezért kevésbé sebezhető. Ráadásul megoldódik Abházia szuverenitásának a tengertől való megvédése.”

2009. február 1-jén az orosz hadsereg létrehozta a 4. gárda katonai bázist Dél-Oszétiában, Grúzia másik oroszok által megszállt régiójában. Ez a bázis, amely 5000 orosz katonai szolgálatot fogad, főként Chinvali városában található, de külön egységek találhatók Dél-Oszétiában.

2022-ben a grúziai orosz katonai bázisok egységei részt vettek Ukrajna teljes körű orosz inváziójában.

Oroszország elégedetlen a vilniusi csúcstalálkozó eredményeivel, és garanciákat akar a biztonságára

FüHü

-

2023-07-18

0

Oroszország elégedetlen a vilniusi csúcstalálkozó eredményeivel, és garanciákat akar a biztonságára

A múlt héten Vilniusban tartották a NATO-csúcstalálkozót, amelynek résztvevői számos Ukrajna számára fontos döntést hoztak. A NATO-csúcs eredményei „jók”, de Ukrajnának és szövetségeseinek még sokat kell dolgoznia, hogy mindkét fél teljes elégedettségére záruljon egy NATO csúcstalálkozó.

Elfogadták Ukrajna többéves támogatási programját, döntöttek az NATO-Ukrajna Tanács létrehozásáról, és megállapodtak abban, hogy megszüntetik a Tagsági Akcióterv végrehajtásának követelményét. Ez utóbbi jelentős könnyítés Ukrajna valamikori belépésének gyorsítására. Ukrajna biztonsági garanciákat kapott a „Hetektől”. A dokumentum a „Közös Nyilatkozat Ukrajna támogatásáról” címet viseli és Biden elnök szerint ez a dokumentum garantálja Ukrajna biztonságát a jövőben. A brit kormány pedig történelmi lépésnek nevezte a javasolt garanciákat a háború jelenlegi szakaszának vége felé. A Nyilatkozat bármely ország aláírására nyitva áll. Július 17-ig ismert, hogy további 10 ország csatlakozott hozzá.

A dokumentum mindenekelőtt felvázolja a „hét” tagállam azon kötelezettségeit, hogy továbbra is „segítségnyújtást adnak a biztonság növelésére a modern katonai felszerelések területén szárazföldön, levegőben és tengeren, kiemelten a légvédelem és a nagy hatótávolságú tüzérség területén.” Ezen túlmenően a támogatás kiterjed nagy hatótávolságú lőfegyverek, páncélozott járművek és egyéb kulcsfontosságú eszközök – például harci repülőgépek -, valamint az euro-atlanti partnerekkel való fokozott interoperabilitás (együttműködési képesség) elősegítésére.”

Ukrajna vállalja, hogy folytatja a demokratikus reformokat, beleértve a bűnüldöző szervek reformját, az igazságszolgáltatási rendszert, a korrupció elleni küzdelmet, a vállalatirányítást és a gazdasági reformokat, valamint a biztonsági és a közszféra reformját.

Ukrajna vállalja a védelmi reformok előmozdítását is, különös tekintettel „a fegyveres erők feletti demokratikus polgári ellenőrzés megerősítésére, valamint az ukrán védelmi intézmények és ipar hatékonyságának és átláthatóságának növelésére.”

Szintén a NATO-csúcs eredményeit követően Ukrajna nemzetközi partnerei bejelentették egy új katonai segélycsomag nyújtását több mint 1,5 milliárd euró értékben. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint Németország nyújtja a legnagyobb segélycsomagot, 700 millió euró értékben. Tartalmaz 25 Leopard 1A5 harckocsit, 40 Marder 1A3 páncélozott járművet, 2 Patriot légvédelmi rendszert, 5 Bergepanzer 2 javító páncélozott járművet, lőszert. Számos más ország is bejelentett katonai segélycsomagokat. Például Ausztrália Bushmaster páncélozott személyszállítókat fog szállítani; Franciaország – nagy hatótávolságú SCALP rakéták (a brit Storm Sadow rakéták francia analógja hosszabb hatótávolsággal); Norvégia – NASAMS kilövők és irányító központok, valamint Black Hornet felderítő drónok; Nagy-Britannia – páncélozott járművek és harckocsik lövedékei; Kanada – páncélozott járművek és 410 millió dollár, Hollandia pedig hozzájárul a légvédelem és a tüzérség erősítéséhez. Emellett 11 partnerország (Dánia, Hollandia, Belgium, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Svédország és Nagy-Britannia) memorandumot írt alá Ukrajnával, amely meghatározza az ukrán pilóták F-16-os vadászgépen való képzésének feltételeit.

Zelenszkij elnök akként nyilatkozott, hogy

a csúcstalálkozó „jó” volt, „tökéletesnek” akkor nevezhetné, ha Ukrajnát meghívták volna a Szövetségbe.

Ettől függetlenül biztos benne, hogy Ukrajna meghívást kap a NATO-ba, „amint a biztonsági feltételek ezt lehetővé teszik.” Azt viszont határozottan tagadta az ukrán elnök, hogy a Kremllel folytatott esetleges tárgyalások kapcsán bármiféle kompromisszumot kötnének Ukrajna jövőbeni NATO-tagságával kapcsolatban:

„Soha nem cserélünk státuszt egyik területünkre sem. Még akkor sem, ha egy faluról van szó, amelyben egy nagypapa él „.

Egy friss szociológiai felmérés eredményei szerint az ukránok abszolút többsége – 89%-a – szeretné Ukrajnát a NATO tagjaként látni.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozón az eddigi legerősebb döntéseket fogadták el „annak teljes tudatában, hogy Moszkva tiltakozni fog.”

Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője közölte, hogy Ukrajna azonnali felvételének megtagadása a NATO-ba teljesen logikus lépés, hiszen „azonnal háborúba sodorná az USA-t Oroszországgal”.

Oroszország valószínűleg nagyon ideges a NATO új védelmi terveivel kapcsolatos döntése miatt, amely szerint 300 000 katonát telepítenek magas készültségben a két fő fenyegetés – Oroszország és a terrorizmus – leküzdésére.

Oroszországgal ellentétben azonban a NATO egy védelmi szövetség, amelynek nem célja agresszív fellépés.

Az orosz reakciók

Oroszország élesen reagál a vilniusi NATO-csúcs eredményeire. A NATO-bővítés veszélye, különösen Ukrajna szövetségi csatlakozása volt az egyik ok amelyre válaszként Oroszország bejelentette az úgynevezett „speciális művelet” megkezdését.

Az orosz fél ugyanakkor a vilniusi csúcs eseményeit kommentálva propaganda-narratívákkal próbálta hitelteleníteni a Szövetséget. Szergej Lavrov, az orosz külügyminisztérium vezetője azt mondta, hogy a finn és a svéd állam nemzeti érdekeit állítólag feláldozták annak érdekében, hogy össze kell fogni a Nyugatot az Oroszország elleni harcban azzal, hogy Ukrajnát újabb neonáci eszközzé alakítják – jelentsen ez akármit is.

Az orosz külügyminisztérium a hidegháborús tervekhez való végleges visszatéréssel és provokatív terjeszkedési politikával vádolta a NATO-t. A külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova megjegyezte, hogy a NATO hibrid háborút vív Oroszországgal, amelynek eszköze a „kijevi rezsim”, és azt is hangsúlyozta, hogy a NATO maga nem érdekelt az ellenségeskedés megszüntetésében.

Vlagyimir Putyin orosz diktátor diplomatikusabban nyilatkozott. Azt mondta, nem ellenzi a NATO és a G7 által Ukrajna számára kinyilvánított biztonsági garanciák megvitatását, azzal a feltétellel, hogy az Orosz Föderáció biztonsága is biztosított. Putyin pozitívan emlegette az isztambuli megállapodásokat Ukrajna biztonsági garanciáiról, de nem hajlandó egyetérteni Ukrajna euro-atlanti irányvonalával. Nyilvánvaló, hogy Ukrajna biztonsági garanciái a NATO-tagság formájában elérhetetlenné teszik a Kreml imperialista álmait. Ukrajna NATO-tagként viszont fenyegetést jelent Oroszország számára, amihez egyértelmű és határozott válaszra lesz szükség.

Joe Biden amerikai elnök a Volodimir Zelenszkijvel folytatott találkozón kijelentette, hogy „nagyon várja” azt a napot, amikor Ukrajna hivatalosan is NATO-tagságát ünnepli.

Helyzet az Ukrán fronton

FüHü

-

2023-07-18

0

Az ukrán és orosz csapatok kisebb előrelépéseket értek el a front különböző szakaszán a elmúlt héten – jelentette a helyzetet elemző brit hírszerzés.

Brit elemzők megjegyezték, hogy az elmúlt héten a harcok a front számos részén folytatódtak, és mindkét fél „kisebb előrelépést tett különböző irányokban”.
Az orosz csapatok különösen északkeleten a Kupjanszki melletti erdőkön keresztül próbáltak nyugat felé haladni.

Ugyanakkor Ukrajna továbbra is jelentős erőfeszítéseket tesz az Oroszország által birtokolt Bahmut körül. Az elemzők rámutatnak, hogy az orosz haderő itt valószínűleg instabil, de egyelőre kitartanak.

A Donyeck régióban található Avdiivka környékén az orosz csapatok továbbra is helyi támadásokat kísérelnek meg, de nem sok sikerrel.

Ukrajna délen továbbra is legalább két irányban halad előre, de a brit hírszerzés szerint nem valószínű, hogy már áttörte Oroszország fő védelmi vonalait.

A bolgár elnök azt mondta, hogy Ukrajna „ragaszkodik a háborúhoz”, és Európa „mindent fizet”

FüHü

-

2023-07-16

0

A bolgár elnök azt mondta, hogy Ukrajna „ragaszkodik a háborúhoz”, és Európa „mindent fizet”

Az orosz invázió kezdete óta Rumen Radev a Kreml álláspontjához közel álló álláspontokat képvisel. Gyakran használja a „konfliktus” szót a „háború” helyett, kijelenti, hogy ellenzi a fegyverek biztosítását Ukrajna védelmében, sőt még a szankciók megszavazása ellen is felemelte hangját – olvasható a z ukrán pravda.ua honlapon.

Az eddig a „semlegesség” álláspontjára helyezkedő Rumen Radev bolgár elnök kijelentette,

„Ukrajna ragaszkodik a háború folytatásához, de egész Európa fizeti a számlákat.”

Mintha ezt már hallottam volna valahol. Ja, egy másik oroszbarát „békepártitól” valami Orbán nevű diktátor címre pályázó, de sokkal inkább maffiavezérré avanzsált miniszterelnöktől. Ő aztán igazán azonnal békét akar. Kerül amibe kerül! Mármint nem neki, hanem Ukrajnának!
Azért ebből a szempontból Bulgária szerencsésebb, mint mi ott a hatalommal nem rendelkező elnök „orosz békepárti”, míg nálunk ugyan köztársasági elnöknőnk egyívású a miniszterelnökkel, akkor is, ha most Kijevbe is ellátogat.

Radev tárgyalásokat kér Kijev és Moszkva között, valamint a háború békés megoldását. Legutóbb Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szófiai látogatása során igyekezett Kijev álláspontját megértetni az elnökkel. Zelenszkij megindokolta az ukrán álláspontot álláspontot, miszerint a háborúnak egyetlen békés megoldása lehetséges, ha Ukrajnát minden orosz haderő elhagyja. Szóval Radev jobban teszi, ha orosz barátait próbálja meggyőzni.

Bulgária a NATO és az Európai Unió tagja már kétszer küldött katonai segélyt Ukrajnának. Az első tételt az ideiglenes kormány küldte, amelyet a parlament határozata kötelezett erre. Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök Radev legutóbbi kijelentéseit kommentálva kijelentette:

„Az Orosz Föderáció jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak biztonságára, valamint az euro-atlanti térség békéjére és stabilitására. Bulgária nemzeti érdeke, hogy véget vessen a háborúnak, hogy Oroszország vonja ki csapatait Ukrajnából, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, mi pedig a NATO által Vilniusban elfogadott regionális tervekkel teljes összhangban építsük ki védelmi képességeinket.”

Ukrajna szófiai nagykövetsége is visszautasította Radev szavait. A diplomaták hangsúlyozták, hogy Ukrajna békére törekszik, és mindent megtesz ennek elérése érdekében.

„A megtámadott Ukrajna hibáztatása a folyamatban lévő háborúért az egyik leggyakoribb tézis, amely az orosz propagandát és a hibrid hadviselést támogatja Európában”

– áll a közleményben.

A nagykövetség hangsúlyozta, hogy Ukrajna védelmi felszerelésekkel való ellátása nem vezet az áldozatok számának növekedéséhez és pusztításhoz, hanem éppen ellenkezőleg, több hétköznapi állampolgár életének megmentését teszi lehetővé.

A bolgár miniszterelnök mindezt megértette, vajon a miénk mikor fogja?

„nem halad olyan gyorsan”

FüHü

-

2023-07-14

0

**Az ukrán ellentámadás „nem halad olyan gyorsan” – ismerte el Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke pénteken újságírók egy csoportjának nyilatkozva.**

„Ha látjuk, hogy valami nem stimmel, akkor azt mondjuk. Senki nem fogja szépíteni” a helyzetet – folytatta, biztosítva, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei nem tanúsítottak türelmetlenséget. „Nincs nyomás, csak egy kérdés: „Hogyan tudunk még segíteni?” Mindenki megérti, hogy lehetetlen nyomást gyakorolni Ukrajnára.

Andrij Jermak szintén kizárt minden tárgyalást Moszkvával mindaddig, amíg az orosz csapatok Ukrajna területen tartózkodnak. „Az álláspontunk nagyon világos. Ezekre a tárgyalásokra gondolni is csak azután lehet, hogy az orosz csapatok elhagyják területünket. Mindenki megérti, hogy nem fogunk beszélni az oroszokkal ” – tette hozzá.

Amit fontos tudni Dnyeszteren túlról

FüHü

-

2023-07-13

0

Transznisztria ellenőrzi a Dnyeszter folyó és a moldovai–ukrán határ közötti keskeny földsáv nagy részét, amely az 1990-es évek elején, a Szovjetunió összeomlása idején a legfurcsább háború színhelyévé vált.

Az 1990-es években több etnikai konfliktus történt Közép-Ázsiában és a Kaukázusban.

A Dnyeszteren túli háború azonban más volt. Elitek háborúja volt, valódi etnikai háttér nélkül.

A moldovaiak voltak és maradnak a legnagyobb nemzeti csoport Transznisztriaban. A régió vezetői azonban szinte kizárólag oroszok voltak, akik nem voltak hajlandók alávetni magukat Kisinyovnak. A szovjet (később orosz) 14. gárdahadsereget Tiraszpolban, a régió legnagyobb városában helyezték el. 1992-ben a háború meghatározó ereje lett.

A szovjet propagandagépezet a szokásos mítosszal állt elő a „Románia elleni támadás veszélyéről” beszélt és démonizálta a románokat, hogy háborúba csábítsa az embereket. Ez a propaganda soha nem volt népszerű: még a több véres összecsapások sem váltottak ki ellenségeskedést a Dnyeszter folyó partjai között.

Az 1992-es háború az Oroszország és Moldova közötti tűzszüneti megállapodás aláírásával ért véget. Oroszország nyert.

Először is Moldova megosztott maradt, Oroszország pedig megtartotta katonai bázisát a megszállt régióban, Európa közepén.

Másodsorban pedig az éppen függetlenné vált Moldova hibái és tapasztalatlansága miatt Oroszország eltorzíthatta jogi státuszát, és agresszorból „közvetítővé” és „béketeremtővé” változott. A következő 30 évben az orosz propaganda még egyes moldovai állampolgárok körében is megerősítette ezt a felfogást.

Hogyan tudta Moldova gazdaságilag életképessé tenni a régiót 30 év alatt?

Egyedülálló üzleti modell bukkant fel kifejezetten rá, a csempészetre és az ingyenes gázra alapozva. Az utolsó túl fontos. A Gazprom egy csövön szállít gázt Dnyeszteren túli régióba és Moldova többi részére. Transznisztria nem fizet a rá eső részért, és Moszkva évek óta „Moldova adósságaként” számolja el ezeket a pénzeszközöket. De Kisinyov nem ismeri el ezt az adósságot.

Ennek eredményeként Transznisztria ingyen kap gázt. A Gazprom és Moldova végtelen vitákat folytat a 8 milliárd dollár feletti adósságról. Furcsa módon ez az abszurdum sok éven át mindenkit kielégít.

Konfliktus, amelyet erőszakkal nem lehet megoldani

Ukrajna meglepte a világot katonai sikereivel. Kijev éppen ezért csodálkozik azon, hogy a Dnyeszteren túli konfliktust miért nem lehet katonai eszközökkel megoldani.

Az orosz erők a megszállt Moldova régióban katonai értelemben gyengék. Csak régi szovjet felszereléssel vannak felfegyverkezve, a katonáknak nincs tapasztalatuk. De Moldova hadserege még gyengébb. Maia Sandu elnök egyenesen elismerte, hogy Moldovának nincs harcképes hadserege.

Kisinyov elméletileg katonai segítséget kérhetne Kijevtől. De gyakorlatilag lehetetlen. Moldova mind a társadalomban, mind a politikusok konszenzusát mutatja a Dnyeszteren túli erő alkalmazásának (természetesen nem háborúzásnak!) megengedhetetlenségével kapcsolatban. Bármilyen körülmények között, bármi áron kerülni kell az erőszak alkalmazását, helyette a tárgyalások az egyetlen út. Minden moldovai kormány évtizedek óta erre alapozta Dnyeszteren túli stratégiáját – oroszbarát és nyugatbarát egyaránt.

Az Ukrajna elleni véres orosz agresszió csak erősíti a moldovaiak azon vágyát, hogy mindenáron elkerüljék a háborút.

Nincsenek olyan körülmények, amelyek mellett Kisinyov hozzájárulna Ukrajna Fegyveres Erőinek fogadásához a területén. Az a politikus, aki ezt hivatalosan javasolja, politikai öngyilkosságot követ el.

Az oroszok által ellenőrzött Transznisztria Moldova területe. Ezt mondja ki a nemzetközi jog, ami alapvető Ukrajna számára, ellenáll az orosz agressziónak.

Az egyetlen lehetőség, amikor az ukrán hadsereg végrehajthatja Dnyeszteren túli terület katonai megszállását, ha az orosz hadsereg megtámadja Ukrajnát erről a területről, és feljogosítja Kijevet a katonai válaszlépésre. Úgy tűnik, ez nem fog megtörténni.

Ezért Moldova csak a nem katonai módot részesíti előnyben a helyzet felszámolására. De Kisinyov még ebben az esetben sem mutat semmilyen különösebb vágyat ennek megvalósítására.

Meglehetősen paradox módon, de a moldovai társadalom nem igyekszik visszaszerezni földjét.

Ennek több oka is van

Először is, a furcsa 1992-es háború nem hozta az „elveszett föld” érzését Moldovában. Szinte minden menekült azonnal hazatért. Transznisztria határa átlátszó, átjárható így nem váltak el a családok a két parton.

Másodszor, 30 év alatt a Dnyeszter folyó két partja elvesztette érdeklődését egymás iránt. Nincs ellenségeskedés, de idegenek lettek. A társadalom nem akar semmiféle egyesülést.

Évtizedek óta Moldova egyetlen vezető pártja sem írt bele választási kampányába a Dnyeszteren túli terület reintegrációját. Egyetlen párt sem talál ki stratégiát a megszállt föld visszaszerzésére.

Moldovában nemzeti konszenzus alakult ki a „ne nyúlj semmihez” opcióval.

„Veszélyes” egyesülés

Fontos megérteni, hogy a moldovai politikai pártok nem az Orosz Föderáció Dnyeszteren túli katonai jelenléte miatt lépnek fel a Dnyeszteren túli kérdésben. Ennek több gazdasági és politikai oka van, mint katonai.

A Dnyeszteren túli ország évek óta pénzügyileg előnyös a moldovai hatóságok számára. A csempészet pénzeszközöket termelt a kormánypártok számára. Ez most változik. Sandu kormányának nincs bevétele a csempészetből, ebben minden megfigyelő biztos. Maia Sandu többször is kijelentette óhaját az orosz csapatok kivonásának tekintetében.

Maia Sandu moldovai elnök a közelmúltban azt mondta, hogy az EU-tárgyalások fő témája a reform volt, nem a Dnyeszteren túli területek.

„Reméljük, hogy a közeljövőben lesz geopolitikai lehetőségünk a konfliktus megoldására”.

A Dnyeszteren túl

FüHü

-

2023-07-13

0

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) arra kérte az Orosz Föderációt – a szövetségesek vilniusi csúcstalálkozójának keddi sajtóközleményében -, hogy vonja ki valamennyi csapatát a Moldovai Köztársaság területéről, amelyek Kisinyov hozzájárulása nélkül állomásoztak a Dnyeszteren túli régióban.

„Megismételjük, hogy támogatjuk a Moldovai Köztársaság területi integritását és szuverenitását nemzetközileg elismert határain belül, és arra kérjük Oroszországot, hogy a Moldovai Köztársaság beleegyezése nélkül elfoglalt területekről vonja ki – a Dnyeszteren túli régióban – ott állomásozó haderejét.”

Határozottan támogatjuk a Moldovai Köztársaság azon jogát, hogy külső beavatkozás nélkül döntsön saját jövőjéről és külpolitikájának irányáról, és teljes mértékben tiszteletben tartjuk a Moldovai Köztársaság alkotmányos semlegességét.

„A NATO fokozza politikai és gyakorlati támogatását az ellenállás erősítése és a politikai függetlenség megőrzése érdekében, a romló biztonsági környezet mellett”

– áll a NATO-vezetők közleményében.

Ugyanakkor „a szövetségesek üdvözlik a Moldovai Köztársaság erőfeszítéseit a demokratikus reformok előmozdítása érdekében, és elkötelezettek a Moldovai Köztársaság támogatása mellett, ahogy halad előre az európai integráció útján.

„A NATO továbbra is gyakorlati segítséget nyújt a megerősített védelmi kapacitásépítési programján keresztül, mivel a Moldovai Köztársaság fellép biztonsági és védelmi képességei megerősítése, valamint fegyveres erői modernizálása érdekében”

– szögezi le a közlemény.

A Moldpres sajtóügynökség emlékeztet arra, hogy Nicu Popescu moldovai miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter és európai integrációs miniszter is részt vesz a NATO július 11-12-i vilniusi csúcstalálkozóján. A keddi megbeszélésen a moldovai tisztségviselő ismertette a regionális biztonsággal kapcsolatos fejleményeket, az Orosz Föderáció által Ukrajna ellen indított háború által generált kockázatokat, valamint a Kisinyov által a Moldovai Köztársaság biztonságát érő összetett kihívások leküzdésére tett intézkedéseket.

Míg Ukrajna a déli és keleti régióit megszálló Putyin erőkkel harcol, egy másik orosz csapatcsoport állomásozik délnyugati határa mentén 30 éve.

Ez Transznisztria, Moldova keleti régiója, ahol egy önjelölt „állam” él, amely valójában Oroszország tényleges ellenőrzése alatt áll. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatai megerősítik ezt a státuszt.

Kijev egyszerűen figyelmen kívül hagyta a Dnyeszteren túli kérdést, és egyes hatóságok profitáltak ebből a csempész „fekete lyukból”. Minden megváltozott a teljes körű orosz invázióval. Nyilvánvaló, hogy a határ közelében egy befagyott konfliktus veszélyezteti a nemzetbiztonságot, és korlátozza Ukrajna és Moldova európai jövőjét.

Ukrajna meg tudja és meg is kell oldania Transznisztria kérdését. Ellenkező esetben lehetetlen lenne véget vetni a háborúnak Európában.

Tegnap történt – 2023. július 12.

FüHü

-

2023-07-13

0

Volodimir Zelenszkij úgy ítéli meg, hogy a G7-ek ígéretei nem helyettesíthetik a NATO-tagságot. Az ukrán elnök ettől eltekintve szerdán úgy értékelte, hogy a G7-országok Kijevnek nyújtott hosszú távú katonai segítségnyújtásról tett vállalása „fontos győzelmet” jelent az ország biztonsága szempontjából.
Az Egyesült Királyság további segélyeket jelentett be Ukrajnának. A brit kormány bejelentette, hogy Ukrajnának több mint 70 harci és logisztikai járművet, több ezer lőszert ad a Challenger 2 harckocsikhoz, valamint 50 millió font (58,6 millió euró) borítékot a felszerelés javítására.
Norvégia vállalja, hogy drónokat és légvédelmi elemeket szállít Ukrajnának. A norvég kormány idén további 2,5 milliárd koronát (mintegy 220 millió eurót) von le a tervezett többéves költségvetésből.
Volodimir Zelenszkij tárgyalt Joe Bidennel a nagy hatótávolságú fegyverek küldéséről. Az ukrán elnök ismét biztosította, hogy ezeket a fegyvereket csak katonai célpontok ellen használják és csakis Ukrajna területén.
Moszkva szerint a G7-ek Ukrajnának nyújtott garanciái „károsítanák” Oroszország biztonságát. Az orosz ügynökségek által idézett Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy az ilyen garanciák „sokkal veszélyesebbé teszik Európát az elkövetkező évekre”.
Ukrajna szerdán közölte, hogy az elmúlt éjszakán 11 orosz drónt lőtt le a főváros Kijev felett.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a Wagner-csoport több mint 2000 katonai felszerelést és 20000 kézi lőfegyvert adott át az orosz hadseregnek. Prigozsin beleegyezett, hogy átadja emberei fegyvereit a reguláris orosz csapatoknak, miután június végén feladta a lázadást.
A gabonaexport-megállapodás meghosszabbításáról szóló tárgyalások „folynak” – mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán. Az ukrán gabona exportjáról szóló megállapodás július 17-én jár le.

Ukrajna NATO tagságot akar nem egyéb alternatívát

FüHü

-

2023-07-12

0

Ukrajna NATO tagságot akar nem egyéb alternatívát

Dmitro Kuleba külügyminiszter kijelentette, hogy minden olyan védelmi modell megfelel Ukrajnának, amely nem alternatívája a NATO-tagságnak.

„Nincs szükségünk második budapesti memorandumra, amikor az atomfegyvereket üres ígéretekre adták. Semmiféle ígéretért nem adjuk fel a NATO-tagságot. Mert mindenki érti, és a partnerek is megértik, hogy a legerősebb, legerősebb garancia arra, ami Európában van, nem lesz több háború – ez Ukrajna szövetségi tagsága.

Minden egyéb biztonsági garancia jó. De semmi sem pótolhatja a NATO-tagságot. Ez az elnök (Volodimir Zelenszkij – a szerk.) elvi álláspontja. És azokban a határozatokban, amelyeket elfogadnak, végrehajtják.”

Kuleba ezt akkor mondta, amikor az „izraeli” biztonsági modell Ukrajna számára elfogadhatóságát kommentálta. Izrael az Egyesült Államok legkiválóbb partnere a Közel-Keleten, a segélyek 10 évre szóló megállapodásokban vázolják fel. Az utolsó közülük 38 milliárd dollár értékben kötelezi Washingtont 2019 és 2028 között.

Hozzátette, Ukrajnának most úgy kell végrehajtania a vilniusi csúcs döntéseit, hogy felgyorsítsa saját euro-atlanti integrációját:

„Van A-terv – Ukrajna NATO-tagsága. A kérdés csak az, hogy minél gyorsabban végigmenjen ezen az úton amint lehet.”

Szerinte

Vilnius után Ukrajna útja a Szövetséghez rövidebb lett, de nem gyorsabb.

„Nincs szükségünk B-tervre”. Sok évvel ezelőtt már játszottuk ezt a játékot Ukrajna történetében. Szükségünk van a NATO-tagságra. Ukrajna NATO-tagsága magát a Szövetséget erősíti, jobban védetté teszi hazánkat és ami a legfontosabb, hogy megakadályozza az új agressziókat Európában”.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna NATO-tagsága elkerülhetetlen történelmi folyamat:

„A kérdés az, hogy valaki azt akarja, hogy ez sok év után megtörténjen, és mi azt akarjuk, hogy ez sokkal-sokkal gyorsabban megtörténjen. És végül úgy gondolom, hogy ez így lesz. pont úgy, ahogy mi akarjuk.”

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a szövetségesek és titkosszolgálataik értik-e, mikor ér véget a háború, a külügyminisztérium vezetője azt mondta, „ha Ukrajna NATO-tagságát kevésbé néznék Moszkva álláspontjának prizmáján keresztül, akkor már ma is más lenne a megfogalmazás.”

A miniszter megjegyezte, hogy pillanatnyilag senki sem fogja megmondani, mikor jön el a háború vége:

„Ezt nem mindenkinek szabad feltennie magának. Mindenki tegyen fel magának egy teljesen más kérdést minden nap:

mit tehetek még, hogy a háború a lehető leghamarabb Ukrajna győzelmével ér véget?

És ebből a szempontból a csúcs sikeres és sikeres lesz.”

Vilniusban a NATO bezárja sorait

FüHü

-

2023-07-12

0

Joe Biden és Olaf Scholz Volodimir Zelenszkij erőltetése ellenére is kitartott korábbi kijelentése mellett nem jelölték meg a Ukrajna NATO-ba vezető útjának menetrendét.

Az amerikai és a német vezetők július 11-én, kedden nem engedtek ukrán partnerük azon kérésének, hogy a Kreml vezette háború után országa mielőbb csatlakozzon az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO). A litvániai Vilniusban tartott NATO-csúcs első napján a két férfi, akik tartanak a konfliktus eszkalációjától, és elutasítják a Szövetség Oroszországgal szembeni közvetlen részvételét, ellenállt szövetségeseik, elsősorban Lengyelország és a balti államok vezetésének, – akikhez ezúttal Franciaország is csatlakozott – nyomásának. Ugyanakkor a szövetség támogatja Ukrajnát a 16 hónapja tartó orosz invázió elleni harcban.

Volodimir Zelenszkijnek keserű a pirula. Még mielőtt Vilniusba érkezett vacsorázni a Szövetség vezetőivel, nem habozott tiltakozni a NATO 31 tagállama között készülő döntések ellen.

Zelenszkij, aki a kétnapos csúcstalálkozón érkezik Vilniusba, „abszurdnak” minősítette egyes NATO-vezetők vonakodását, hogy egyértelmű menetrendet adjanak Ukrajna szövetséghez való csatlakozásához.

„Ez azt jelenti, hogy nyitva maradt egy ablak Ukrajna NATO-beli részvételéről. Ez motivációt ad Oroszországnak, hogy folytassa terrorját”

– hangsúlyozta.

FüHü

Kalinyingrádi régió, Oroszország

Ukrajna

Az Európai Parlament szerint Fehéroroszország „a területét is biztosítja az orosz rakétacsapások és pilóta nélküli légijárművek Ukrajna elleni támadásai számára”.

Moldova

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 1999-es isztambuli csúcstalálkozóján Oroszország kötelezettséget vállalt arra, hogy „2002 végéig befejezi az orosz erők kivonását Moldova területéről”.

Szerbia

„Orosz csapatok, köztük mérnöki csapatok, helikopterek és vadászgépek állomásoznak ott. …A Központ humanitárius és ökológiai intézet címszó alatt működik. Azonban kettős szerepet játszik, és az orosz biztonsági szolgálatok is használják.”

Ukrajna vállalja, hogy folytatja a demokratikus reformokat, beleértve a bűnüldöző szervek reformját, az igazságszolgáltatási rendszert, a korrupció elleni küzdelmet, a vállalatirányítást és a gazdasági reformokat, valamint a biztonsági és a közszféra reformját.

Az orosz reakciók

Az ukrán és orosz csapatok kisebb előrelépéseket értek el a front különböző szakaszán a elmúlt héten – jelentette a helyzetet elemző brit hírszerzés.

Az ukrán ellentámadás „nem halad olyan gyorsan” – ismerte el Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke pénteken újságírók egy csoportjának nyilatkozva.

Transznisztria ellenőrzi a Dnyeszter folyó és a moldovai–ukrán határ közötti keskeny földsáv nagy részét, amely az 1990-es évek elején, a Szovjetunió összeomlása idején a legfurcsább háború színhelyévé vált.

Hogyan tudta Moldova gazdaságilag életképessé tenni a régiót 30 év alatt?

Konfliktus, amelyet erőszakkal nem lehet megoldani

Ennek több oka is van

„Veszélyes” egyesülés

„A NATO továbbra is gyakorlati segítséget nyújt a megerősített védelmi kapacitásépítési programján keresztül, mivel a Moldovai Köztársaság fellép biztonsági és védelmi képességei megerősítése, valamint fegyveres erői modernizálása érdekében”

Dmitro Kuleba külügyminiszter kijelentette, hogy minden olyan védelmi modell megfelel Ukrajnának, amely nem alternatívája a NATO-tagságnak.

„Van A-terv – Ukrajna NATO-tagsága. A kérdés csak az, hogy minél gyorsabban végigmenjen ezen az úton amint lehet.”

„A kérdés az, hogy valaki azt akarja, hogy ez sok év után megtörténjen, és mi azt akarjuk, hogy ez sokkal-sokkal gyorsabban megtörténjen. És végül úgy gondolom, hogy ez így lesz. pont úgy, ahogy mi akarjuk.”

Joe Biden és Olaf Scholz Volodimir Zelenszkij erőltetése ellenére is kitartott korábbi kijelentése mellett nem jelölték meg a Ukrajna NATO-ba vezető útjának menetrendét.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

**Az ukrán ellentámadás „nem halad olyan gyorsan” – ismerte el Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke pénteken újságírók egy csoportjának nyilatkozva.**