Kezdőlap Szerzők Írta Falusi Tamas

Falusi Tamas

271 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Elnémulás

Falusi Tamas
-
0
Elnémulás

– Karácsony Gergely elnémulva reagált budapesti terveimre. Én is elnémulnék a főpolgármester úr helyében, ha ilyen csapnivaló 4,5 év állna mögöttem városvezetőként – mondta Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje.

Ilyen szöveg olvastán az ember azonnal felkapja a fejét. Egyrészt azért, mert íme, a jelölt asszonynak tervei, sőt Tervei vannak (bizony!), másrészt azért, hogy vajon mik lehetnek azon tervek, amelyek ilyen döbbenetes hatást okoznak, mármint a regnáló főpolgármester elnémulva reagálását. Ez pont olyan megdöbbentő, mint az ordibálva csöndben maradás vagy a hasmánt kézenállás, azaz nem lehetett kis munka mindezt kitalálni! Vajon ki állíthatta össze? Nyilván országunk legjobbjai, gondolok itt Deutsch Tamásra, Németh Szilárdra, Wintermantel Zsoltra, sőt… te jó Isten… tán még a miniszterelnök úr is besegített, mert ennyi nagyágyúhoz szükséges ám a józanész! Ami, mint tudjuk, csakis neki van!

Utána nézve mondhatom, hogy nem csalódtam. Egyrészt szédületes Tervek, másrészt mind felkiáltójeles, ráadásul pontokba szedve láthatók, mely pontok beteljesedésével a város végre bizton fellélegezhet.

Kezdjük talán az első nagy fellélegzéssel.

  • Kiszabadítjuk Budapestet Gyurcsány fogságából!

A jelölt asszony nem habozott soká, rögtön egy konkrétummal indít, amelyből megtudhatjuk, Budapest jelenleg Gyurcsány fogságában van. A logika egyértelmű, a gyurcsányfióka Karácsony „Gyurcsány embereit” alkalmazta, ami aztán végképp tűrhetetlen. A kiszabadítás, azaz az ő gyors kirúgásukat követvén Orbán fogságában sokkal kedvezőbb lesz minden budapesti helyzete… illetve bocs, nem az övék, hanem az orbánfiókáké, mert nagyon kell már a hely, a pénz meg a megfelelő pozíció Nyuszi rokonainak, barátainak és üzletfeleinek. Ez egy különösen pozitív fejlemény lenne Budapesten, hiszen például Putyin országában nincsenek ám renitens városok navalnijfiókákkal, sőt már Navalnijok sincsenek, így aztán semmi sem zavarja a demokrácia olajozott működését. Az ilyes működés az „önként és dalolva” viselkedési móddal jellemezhető. Ezt szeretné Orbán is elérni, az ősi kipcsák elv szerint.

  • Véget vetünk a városházi korrupciónak!

Utána nézve hamar kideríthetjük, hogy korrupcióra utaló jel, azaz számottevő vagyona a városvezetésben csak Mártha Imrének, a Budapesti Közművek vezérigazgatójának van, akit Orbán nevezett ki első jelentősebb beosztásába 2001-ben, ahol az állami felsővezetésben négy kormány alatt is dolgozott. 2011-ben ment át a magánszektorba, ahol hat éven át az Invitel Távközlési Csoportot vezette operatív főigazgatóként nyilván fillérekért, 2017-2021 között pedig a Vodafone Magyarország Alapítvány elnökeként nyomorgott, hogy aztán 2021-től ismét közszolgálatba lépve a Fővárosi Közművek vezérigazgatójaként jól összekorrumpálhassa magát. Mint tudjuk, szédületes, nyolcmilliós prémiumot is kapott, nyilván a budapestiek ilyetén kifosztása révén vette az 500 000 dolláros floridai nyaralót (~200 millió HUF). Igaza van Szentkirályinak, itt már akkora a korrupció, hogy a vezetők a prémiumfeladatok elvégzéséért még prémiumot is kapnak, amit ráadásul a FIDESZ frakció is megszavaz, mégpedig Wintermantel Zsolt vezetésével. Elképesztő és persze tűrhetetlen is! Wintermantelt ki kell rúgni, mégpedig minél hamarabb. Lehetőleg frakcióstul, ezzel a Mártha féle prémiumos korrupció magszüntethető.

  • Felszámoljuk a pazarló budapesti bürokráciát!

De még milyen nagyszerű lépés! Pfúj, pazarló bürokrácia! Meg is írta korábban az újság, hogy Karácsony csak úgy szórja a pénzt a Városházán, ugyanis a személyi kiadások 2019-ben, az áldott emlékű Tarlós idejében havonta 357 554 344 forintot tettek ki, ami aztán a teszetoszán gonosz vagy gonoszul teszetosza Karácsony regnálása alatt 2023-ra 547 743 194 forintra nőtt. Ez több mint 60 %-os emelkedés! Bizony! Kár, hogy a derék origo elfelejtette megemlíteni az inflációt. Sajnos, az eltelt évek alatt volt ilyesmi is (~67 %), azaz a bürokratikus kiadások reálértéke a Városházán nem nőtt, hanem csökkent, következésképpen Szentkirályi ezen Terve csak egy kövér blöff. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Gyurcsány embereinek kirúgása után érkező Orbán emberek jövedelmi igénye jóval nagyobb, mint a kirúgottaké, akkor könnyen belátható, hogy a polgármester váltás inkább szolgálná a FIDESZ fiókákat, mint a budapestiek érdekét.

  • Megszüntetjük a közlekedési káoszt!

Hát az jó lenne. Azt kellene elintézni kedves Alexandra, hogy mindenki, aki autóba ül, háztól-házig folyamatos zöldhullámban vezethessen, és a célállomáson üres, ingyenes parkoló várja, így automatikusan megszűnne a káosz, elhagyhatók lennének a drága tömegközlekedési beruházások, és olcsóbbodhatnának a taxi tarifák. Tudom, hogy nem egyszerű a megszüntetése, pláne, hogyha nincs, de az ön képességeivel biztos menni fog, hiszen ide is leírta nagyszabású Tervét! Úgy megszüntetik majd, mint a sicc! Ha van, ha nincs, érdektelen! Csivo zse bolje, nem igaz?

  • Tisztaságot és rendet teremtünk a városban!

Azon töprengek, a tisztaság itt vajon mit jelent? Minden hajléktalan kap egy seprűt, amellyel aztán tisztán tartja az aluljárót meg a teret? Nem lenne rossz ötlet, mert a hajléktalanok pont ott vannak, ahol a tömeg, vagyis a koszkeletkezés, de nem bízom benne, hogy vállalnák a dolgot… hacsak nem fizetnének nekik. Tudván viszont, hogy mennyi pénz kell a FIDESZ fiókáknak, nem hiszek benne, hogy maradna pénz ilyesmire. Egyébként Budapest tisztaságával komolyabb baj nincsen, vagyis ez a tisztaság „teremtés” csak üres szlogen. De mit is várhatnánk a hölgytől, tessék mondani?

Van aztán még a rendteremtés. Olyan sok lehetőséget nemigen tudnék mondani, na, talán a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság Pintér alá szervezése. Abból lehetne valami. Az oktatás meg az egészségügy már úgyis ott van, aminek nagy előnye, hogy rendőrileg nem prémiummal csábítják, hanem paranccsal kényszerítik a beosztottakat. Ha az is megvan, akkor már csak a kultúra rendőrség alá szervezését várom, és akkor végre ott is meg fog szűnni az undorító öncélúság meg a „szórakoztatás”, és megkezdődhet a rendről, meg a fegyelemről szóló darabok előadása. Aztán ugyanez zenés változatban, valamint a festészet és szobrászat porondjain is. Azt a liberális, indivindu mindenit!

  • Otthonossá és élhetővé tesszük Budapestet!

Fotelt és tévét minden parkba, emberek! Bevezetjük a pizsamás templombajárást, hol is nem padok, hanem ágyak várják az érdeklődőket, és az elhangzott szentbeszéd után ébresztőóra érdes hangja szól. Vasárnapi ebéd a Blahán, utána alagútlátogatás metróval. A kandeláberek otthoni állólámpaszerűségre való átalakítása, és a budapesti elhalálozások teljeskörű betiltása, hogy a város remek élhetősége még nyilvánvalóbb legyen. Aki a vesztét érzi, annak az azonnali vidékre költözése kötelező. Az otthonosságot és élhetőséget illető további ötleteket a Nagy Pályázat keretében várjuk. Az első díjat nem adjuk ki. A másodikat sem. Majd hülyék lennénk kiadni! Nekünk is kell a pénz.

  • Újra naggyá tesszük a nemzet fővárosát!

– Make America great again – mondotta Trump. Fentiek szerint a Szentkirályi féle Terven érződik némi plágium, de ezt vállalni kell, mert ezen Terv kellően és elegendően bombasztikus, populista, semmitmondó és rövid (a tömeggyűlésen felállított pódium mikrofonjába való kiabálás feltétele), így aztán jól is használható. A gondolkodási szükséglet hozzá minimális, illetve nulla, így aztán minden választópolgár könnyedén tudja appercipiálni, és világosan látszik belőle, hogy a FIDESZ főpolgármester jelölt nagyasszonya pontosan mit akar. Legalábbis a beavatottak számára látszik. Sapienti sat, mint köztudott. A nemzet fővárosa eddig Gyurcsány miatt kicsi volt, de ennek ezennel vége! A részletek kidolgozása később, a lényeg az, hogy mind szavazzatok a FIDESZ lánglelkű és lángeszű jelöltjére, Orbán Viktorra… jó, jó, a FIDESZ győzelme esetén Szentkirályi lesz ugyan a főpolgármester, de igazából azért mégiscsak Orbán. Érthető?

Nem csodálom, hogy ettől a Mestertervtől kikészült Karácsony. Én is csak nehezen bírtam abbahagyni a röhögést.

Apróságok

Falusi Tamas
-
0
Apróságok

Amikor az ember elgondolkodik, hogy mit is írjon akkor, mikor már mindent megírt, két mentőöv még mindenképp a rendelkezésére áll.

Az egyik a miniszterelnök úr. Rá bizton számíthatunk, álmából fölkeltve is tud olyanokat mondani, amiből aztán akárhány írás rittyenthető, mintegy villanófénybe helyezve az ő speciális észjárását, melyet (és ebben a miniszterelnök úrnak teljesen igaza van) mások nem tudnak követni. Nem is ajánlanám nekik. Halvány zavar a fogalmazásban, hogy a miniszterelnök úr ezt a tohuvabohut nem a saját, hanem az ún. „magyarok” észjárásának tartja, ami azért erős túlzás, mert egyrészt a miniszterelnök úr nem sorol minden magyar állampolgárt a „magyarok” közé, csak az általa kiválasztottakat, másrészt a többiek közül elég sokan ki is kérnék maguknak, hogy ezt az izét az ő észjárásuknak tartsák, akárminek számítanak miniszterelnök úr szerint.

A másik mentőöv Donáth Anna. Ő a legszebb SZDSZ-es hagyományokat követi, mikor hidegrázást kap a DK-MSZP duónak még a látásától is. Neki ez a vérében van, így ennek megfelelően működik. Jellegzetes példa, hogy az ominózus DK plakát esetében, amely arról szólt, hogy a FIDESZ nem az Istent, nem a hazát és nem is a családot támogatja, hanem a pedofíliát (ami a történtek fényében szerintük így igaz), Donáth telekürtölte a sajtót, hogy ettől a szörnyű látványtól őt a hányinger kerülgeti. Ezzel ellentétben a Parlamentben használt momentumos plakátokról, melyek a FIDESZ-t nem hogy pedofília támogatónak, hanem kifejezetten pedofilnak tüntette föl („Pedofidesz” = a FIDESZ maga is pedofil), arcizma sem rezdült. Na, ja, a Momentum a (belső) toleranciáról híres, ezért még mindig ő az elnök. Másokkal szemben már nem annyira toleránsak, azt aztán lehet mondani.

A bevezetés után a tárgyra térve, a miniszterelnök úr most jött meg Brüsszelből, és úgy látja, az ottaniak békét akarnak. Nem, kérem, ez nem tévedés, mivel szerinte Brüsszelben folyik a háborús készülődés, és ahogyan azt Renatus óta tudjuk, aki ilyet tesz, az békét akar (Si vis pacem, para bellum). Brüsszelnél jobban csak a miniszterelnök úr akarja a békét, pláne, hogy az az ő békeakarása nagyon is sikeres, például ezzel tudta 2022-ben szegény MZP-t és ezáltal a teljes Összefogást annyira leverni, hogy az saját megfogalmazása szerint még a Holdról is látható. A nép persze nem tudta, hogy átverik, és miután a magyar értelmiség a kampány során nem cáfolt, csak ismertetett, fel sem fogta az átverést.

Azt is mondta a miniszterelnök úr, hogy ez nem a mi háborúnk. Ez szerinte két szláv nemzet háborúja. Ilyenkor az ember kissé megzavarodik, mivel nem tudja, hogy kerül ide a szlávság, hacsak nem azt akarta ezzel jelezni, hogy mi nem vagyunk szlávok, tehát semmi közünk a szlávok problémáihoz – na, kivéve a Vucic, Fico, Tusk és egyéb urak viselt dolgait, melyeket miniszterelnök úr nem győz dicsérni, illetve szidalmazni, attól függően, melyikükről lenne szó. Sőt, rossznyelvek szerint a szlovákiai dolgokba a Magyarországról odaguruló forintok révén még be is avatkozik, de ezt ne említsük meg neki, mert esetleg rossz hatással lesz a hangulatra, az meg nemkívánatos. Ki tudja, mi lesz abból, ugyebár.

A miniszterelnök úr abban téved, hogy ez két állam háborúja lenne, mivel nem az. Ez a megtámadott civilizáció harca az agresszív barbársággal, amely erővel próbálja intézni a dolgokat, azaz aki tényleg békét akar, annak a tömeggyilkos rablóvezéreket kéne rábeszélni, hogy fejezzék be, és menjenek haza. Azt a „békét”, amelyikről a magyar miniszterelnök delirál, a Krím annektálásakor már kipróbáltuk. Putyin bevonult, ám a világ nem tett semmit ellene, és ebből Putyin, de ami még lényegesebb, az orosz nép azt szűrte le, rendben van így. Vagyis ez a normális ügymenet, ergo a sereggel történő bevonulás máskor és máshol is alkalmazható. Ugyan az ENSZ közgyűlése a megszállást érvénytelennek tekintette, de a Biztonsági Tanácsban az orosz vétónak sikerült megakadályoznia, hogy bármi valóban kézzelfogható történjék az ügyben, a NATO és Oroszország közti párbeszéd így véget ért, a Nyugat gazdasági szankciókat léptetett életbe, ám Moszkva nem engedett a Krímből, Putyin pedig nem lett kiközösítve. Ennek egyenes következménye pár évvel később Ukrajna keleti részének megtámadása.

A gond az, hogy ha most az agresszor meg is kapná az elfoglalt területeket, nehogy azt higgyük, hogy akkor leáll! És ez mg nem minden, mert a területek feláldozása révén „megszerzett” békének súlyos következményei lesznek, mégpedig világszerte. Áldozatként felkészülhet Ukrajna maradéka, Dél-Korea, Tajvan és a balti államok, miközben Putyin, Kim Dzsong Un meg Hszi Csin Ping azt üzeni a többieknek:

  • Béke kell? Akkor kussoljatok! Ugye nem szeretnétek, ha veletek is történne valami?

Ezt úgy hívjak, terrorizálás, és ezek az alakok nem félnek használni a terror fegyverét! Most és itt, azaz Ukrajnában dől el, hogy a világ merre megy tovább, vajon újabb és újabb területek feláldozásával kell majd egyre sűrűbben békét vásárolnunk tömeggyilkos pszichopatáktól, vagy minden leendő agresszor számára kiderül, hogy nincs tovább. A Világ jobbik fele nem hagyja, hogy ez az Einstand megtörténjen, és nem teremt a krími fiaskó után még egy precedenst.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszont hagyná. Mi az, hogy hagyná! De még mennyire!. Ő, aki igencsak arcoskodik, ha olyanokkal van vitája, akikben biztos, hogy nem fogják bántani, az agresszorral szemben nagyon megértő. Inkább segítené, hogy mások kára árán neki jó legyen. A fő indok persze az, hogy egyszer kijelentette, az oroszok úgyis erősebbek, és megütné a guta, ha nem lenne igaza. Lehet, hogy ezért küzd a teljes Nyugat Ukrajnában?

Mondott persze a miniszterelnök úr mást is, ugyanis volt Brüsszelben egy konferencia, amelyet Orbán az adófizetők pénzén magának rendeztetett a Matthias Corvinus Collegium-mal, és amelyen megnyilatkozott. Hogy kiknek a társaságában, azt inkább hagyjuk (nem véletlenül magának rendeztette). Azt mondta, őt a nyolcvanas évek Magyarországára emlékezteti az ügy, ott nem hagyták a rendőrök, hogy kifejtse gondolatait, melyben az érdekesség az, hogy itt, Brüsszelben hagyták, ugyanis a belga bíróság is meg a belga miniszterelnök is másnapra elintézte, hogy minden rendőr elvonuljon onnan, és attól kezdve Orbán azt mondhasson, amit csak akar.

Például: Azzal, hogy Nyugaton felvetették a katonák küldését, szerinte egy másik fejezete kezdődött meg a háborúnak. Az első szakaszából sikerült kimaradnunk, és a kormányfő szerint nem kérdés, hogy annak következő szakaszából is ki akarunk maradni. Azt mondta, „Képesek is leszünk rá. Amíg nemzeti kormány áll Magyarország élén, addig az orosz-ukrán háborúban egyik fél oldalán sem fogunk beleavatkozni ebbe a háborúba”. Arra a kérdésre, hogy a NATO tagjaként hogyan van lehetőségünk erre a kimaradásra, Orbán Viktor „rámutatott”: a NATO egy védelmi szövetség. Vagyis arról szó sincs, hogy közösen támadunk meg valakit.

Ebből a rámutatásból sajnos az a következtetés szűrhető le, hogy Orbán szerint az orosz agresszorok az általuk elfoglalt ukrán területen sem támadhatók meg. Majd védekezget a NATO, ha tovább jönnek, és azzal annyi is. Ellentámadás, kiszorítás nuku. Na, ilyenkor hagyja abba az ember a csudálkozást azon, hogy Gyurcsány regnálása alatt mindig Románia előtt voltunk, Orbán regnálása alatt meg Románia simán lehagyott minket, mert ha a miniszterelnökünk ilyen szellemi képességekkel bír, a fordítottja lett volna csoda.

Aztán: Magyarországon a közinformációk mind konzervatív, mind liberális nézőpontból értelmezve vannak, és nem okoz gondot, ha valaki nyíltan elmondja a véleményét, legfeljebb nem értenek vele egyet. Magyarország még nem tart ott, hogy ezért szankciókat kelljen elszenvedni, de a Nyugat már igen. Nem túlzás, hogy Magyarország nélkül, a magyar emberek nélkül, a magyar kormány hangja nélkül ma nincs szabadság Európában.

Ebben Orbánnak teljesen igaza van, Magyarországon nyíltan szabad akár uszítani is (hazudni meg aztán gátlástalanul), Nyugaton meg nem. Persze azért mindent még nálunk sem szabad, mert ahogy Lázár úr mondotta volt: „Amennyiben a Fidesz-KDNP pártszövetség megnyeri a választásokat, garantálják az ország polgárainak, hogy békében fognak élni és pénzhez jutnak a kormányzati munkát támogató, a kabinettel együttműködő helyi közösségek.” Magyarán, amennyiben valaki nem teljesíti az együttműködés és a FIDESZ támogatásának követelményeit, nálunk nem viszi el a fekete autó, sőt semmilyen szankcióval nem kell számolnia, mert nélkülünk (illetve miniszterelnök úr nélkül, ami ugyanaz) nincs szabadság Európában. Ahogy az egy totálisan szabad országhoz illik is. A renitens legfeljebb nem fog békében élni, és minden pénzforrástól megfosztják. Törvényileg, tehát törvényesen.

Láttunk már ilyet. És nem csak önkormányzatoknál.

Donáth Annát illetően sok mindenről nem lehet beszámolni. A jelenlegi érdekesség csak annyi, hogy a politikus asszony bejelentkezett Magyar Péternél, miszerint nem zárkóznak el a vele való együttműködéstől. Hát, ha úgy állnék, mint a Momentum most áll, lehet, hogy én is ész nélkül felajánlkoznék neki. Mégse a Gyurcsány, nem igaz?

Jelöltek

Falusi Tamas
-
0
Jelöltek

Azért mázlista ám ez a budapesti népség! Pedig nem is tudja, milyen jó dolga van, mikor a nemsokára beköszöntő választáson olyan jelöltekre szavazhat, akik tényleg minden létező, nem létező, sőt létezhetetlen is igényt ki tudnak elégíteni, mely igényeknek való megfelelést joggal elvárhat a legeslegmodernebb kor finnyás városi közönsége, azaz az ott lakó liberális bagázs (pfuj).

Ezen sokoldalú egyének pályázásra való összegyülekeztetése azért olyan fontos, mert a jelenlegi főpolgármesternek tenger hibája van, és ahogy regéli a fáma, meg hajtogatja a fideszes főpolgármester jelölt asszony, „Budapest többet érdemel”. Hogy miből érdemel többet, arról nagy a kuss – mert pénz az nincs.

Karácsony hibáit tekintve, először is közismerten teszetosza. Ez abból látszik, hogy nem küldte el keresetlen szavakkal az őt kétezredszerre is hülyeségek kérdezésével bosszantó riportert. Sem a bús francba, sem pedig Orbán Viktorhoz, hogy tőle kérdezze meg, miért akarják eladni a Parlamentet, ugyanis annak pont annyi a valóságtartalma, mint a Városháza eladásának, amiről kérdezni szokták. Ma már Karácsony a teszetoszaságot (ő a riporterekkel szembeni udvariasságnak hívja) nem a Városháza, hanem a Lánchíd felújítás ügyben gyakorolja.

Másodszor: a főpolgármester gyurcsányfióka, akinek van pofája Gyurcsány embereit alkalmazni az önkormányzatnál. Pontosan úgy, ahogy a kormánynak meg van pofája Orbán embereit alkalmazni az államapparátusban, azaz arrafelé az összes miniszter orbánfióka. Karácsony azért annyival jobb, hogy ő csak szakembereket vesz fel a szakmai beosztásokba, futballista férjeket, feleségeket és haverokat nem. Karácsonyra jellemző még, és jelenleg erről is folyik a fideszes ordibálás, hogy

„milliós prémiumokkal támogatja Gyurcsány embereit, és ezért került csődközelbe a főváros”.

A tényleges helyzet:

  • a nevezett személyek immár évek óta nem Gyurcsány, hanem Karácsony emberei.
  • A nevezett, fontos beosztásokban lévő személyeknek prémiumfeladataik voltak/vannak/lesznek, és ha azokat teljesítik, jár a prémium. Egyébként a prémiumfeladatokat és a velejáró összegeket Wintermantel úrral az élen a FIDESZ frakció is megszavazta (nem kellett volna, Zsolti!).
  • A főváros költségvetési főösszege idén 448 milliárd 741 millió 931 ezer forint. Ennek a kifizetett prémiumok (kb. 70 millió forint) a 0,00015 részét teszik ki összesen, azaz aki szerint a fenti prémiumok kifizetése miatt van nehéz helyzetben a főváros, az nyugodtan nevezhető akár eszementnek, akár gyagyásnak.

Harmadszor: a főpolgármesternek nincsen jogosítványa. Ezen sajnálatos hiátus miatt, ha valahol azonnali főpolgármesteri jelenlétre lenne szükség, és a sofőrje szabadságon van, nem tud kocsiba pattanni, hogy a helyszínre száguldjon, és lecsapja a részegen dülöngélő hajléktalant, így az ügy késedelmet szenved, és a fővárost hatalmas kár éri. Hogy a hajléktalan kérdésen túlmenően mely szituációk ezek, és melyek a hatalmas károk, arra egyelőre nem jött még rá senki, ezért a közeljövőben a  főváros egy pályázatot fog kiírni a meghatározásukra. Az első három helyezett egy hónapig ingyen parkolhat Rákoskeresztúron.

De ez még semmi! Amint azt a fideszes főpolgármester jelölt asszony mondotta volt, „A főpolgármester nem tud autót vezetni, mégis ő szervezi Budapest közlekedését. Nem csoda, hogy ekkora káoszt okozott”. A tervek szerint erre is pályázatot fognak kiírni, amely a fenti mondatok magyarázatát tűzi ki célként, különös tekintettel a káosz időpontjának, valamint annak meghatározására, hogy az „ekkora” pontosan mekkora. A díjazás az előző pályázatéval azonos.

Negyedszer: a főpolgármester nem tud angolul. Mint azt Szentkirályi Alexandra kijelentette, „…a főváros képviselete külföldön sem megy neki”. A gond az, hogy ezzel ellenkező információk sokszor szerepelnek az újságokban, ezért azt kell feltételezzük, Szentkirályi Alexandra nem ismeri a tolmács fogalmát, szerepét és működését, így az általa befejezésként mondott mondat nem Karácsonyra, hanem saját magára vonatkozik: „Elsőre talán viccesnek tűnhet, de ez a szomorú igazság”. Sajnos, tisztelt asszonyom.

Ötödször: a főpolgármester nem tud egy villanykörtét sem kicserélni. Lásd Deutsch Tamást:

»Egy felújítás otthon sem könnyű. Hát még a mi közös otthonunkban.« – olvashatjuk Karácsony Gergely magyarázkodását a fővárosi dugók miatt egy sok millió forintos plakátkampány hirdetésein. Legyünk nagyvonalúak és fogadjuk el egy pillanatra a propaganda modoros metaforáját kiindulópontnak: egy lakásfelújítás (a saját otthonunk) is tényleg komoly feladat, hát még »a közös otthonunk« (Budapest) bonyolult beruházásainak megvalósítása. Na, most ha valaki nemhogy egy lakásfelújítást nem tud megszervezni, hanem a saját bevallása szerint még egy kiégett villanykörte kicserélése is meghaladja a képességeit, akkor hogy a búbánatban jut eszébe, hogy Mekk Elekként a „közös otthonunk felújítását” képes lenne megcsinálni?”

A kiindulási alap ugyebár az, hogy voltak dugók. Mind a Lánchíd, mind a Blaha felújításakor. Karácsony ezt a fentiek szerint azzal magyarázta, hogy még az otthoni felújítások sem könnyűek, hát még a majd kétmilliós nagyváros frekventált közlekedési pontjainak felújításai. Deutsch ezt el is fogadja (nemigen tehet mást), viszont abból kiindulva, hogy Karácsony nemhogy egy lakásfelújítást nem tud megszervezni, hanem (saját bevallása szerint) egy villanykörtét sem kicserélni, csodálkozását fejezi ki, hogy a felújítások elkezdődtek, sőt folynak az ügyetlen polgármester regnálása alatt. Sőt, jóvoltából. Vajon honnét vette ez a szerencsétlen ember a bátorságot, kérdezi Deutsch Tamás.

Deutsch úr szellemi képességeit ismerjük. A brüsszeli csatatéren, a migránssimogató, háborúpárti genderhitűek fojtogató gyűrűjében való halált megvetéshez nyilván elég, itt viszont kissé zavarosnak tűnik a gondolatmenet. Vajon miből gondolja Deutsch, hogy ha Karácsony nem tud egy villanykörtét kicserélni, akkor nem képes egy lakásfelújítást sem megszervezni? Mi köze a kettőnek egymáshoz? Az is fura, hogy Deutsch nem tud róla, a budapesti felújításokat sem nem lehetett, sem nem volt érdemes tovább halogatni, azaz ez nem észbejutási kérdés, hanem szükségszerűség. Az, hogy Karácsony nem képes lenne, hanem képes volt a városházi csapattal mindkettőt határidő előtt és költségkereten belül megcsinálni, nyilván kellemetlenül éríntette önt, kedves Deutsch úr, de hát ez van, az ilyen felújítások egyike sem villanykörte, amelyhez Karácsony tuti nem ért. A Mekk Elek hasonlatot sajnos szintén el tetszett téveszteni, a főpolgármester se nem aszfaltoz, se nem hegeszt, de még csak villanyt sem szerel, így az ön szövegéből tisztán látható, hogy kevés tapasztalata van a különböző  munkaköröket és a változatos munkavégzéseket illetően… illetve… na, talán a bábfilm. Az igen. Azt láthatóan ismeri.

A fentiek alapján nem csoda, hogy Szentkirályi asszony ezekre hegyezte ki szokásos Karácsony-rugdosó videóját, amelyben ő becsavar egy villanykörtét, valamint tudomást szerzünk arról, hogy neki aztán van jogosítványa, és tud angolul. Nagyon reméljük, hogy ezek a főpolgármesterkedéshez múlhatatlanul szükséges jótulajdonságok sem Vitézy Dávid, sem Brenner Koloman esetében nem hiányoznak, így Budapest leendő főpolgármestere biztosan olyan lesz, aki vagy tud villanykörtét cserélni (Szentkirályi, Brenner, Vitézy), vagy tud főpolgármesterkedni (Karácsony). Állítólag az utóbbi nem hátrány a város lakóinak.

Mekk Elekről még egy régebbi sztori jut eszembe, ahol a kormány megint csak Tell Vilmos szeretett volna lenni, és Karácsony volt a kinevezett alma. 2021 szeptember 6-án és 7-én a kormányhivatal(!) ellenőrizte négy BKV-telephelyen a többek között 960 buszból és 140 trolibuszból álló járműállomány „egy részét”. Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint a „46 vizsgált jármű 40 százaléka volt alkalmatlan” a közúti közlekedésre. Említenek nem működő fékeket, futómű- és kormányhibákat, valamint olajszivárgást is, az érintett járműveknél pedig elrendelték a járművek javítását és műszaki felülvizsgálatát. Bizony. Ennyire vigyáz ránk a kormány. Vagy csak le akarta járatni Karácsonyt?

A BKV kénytelen volt reagálni. Szerinte forgalomba csak olyan buszok és trolik kerülnek, amelyek megfelelnek a hatósági szabályoknak, és nem veszélyeztetik a közlekedés biztonságát. A cég szerint a kormányhivatal által kitiltott járművek eleve nem is voltak forgalomban, ugyanis a telephelyen éppen a javításokat végezték rajtuk.

Vajon ki lehetett az, aki ezt a vizsgálatot a Hivatalnál elrendelte? Csak nem M.E. a monogramja?

Nem elég

Falusi Tamas
-
0
Nem elég

Nem elég, írta Váci Mihály, tették utána rögtön az ünnepségeken a szavalók. Persze egy „Még” hiányzik az elejéről, de a jelentése attól nem változik.

A költő szerint akkor, azaz ’74-ben hatalmas népi felbuzdulásra lett szükség, ezért buzdító verset írt, amiben nagyon igaza is volt, mert épp vége felé tartott az első olajválság, és az akkori GDP-hez képest félelmetes méretű kölcsönöket igényelt, hogy a Kádár korszak politikai stabilitását biztosító életszínvonalat fenn lehessen tartani. A kölcsönöket aztán a rendszer hangtalan cipelte magával egészen ’89-ig, mikor végül minden kiderült, de főleg az, hogy csalás volt az egész, leginkább persze az életszínvonal, azaz a szocializmus rég megbukott, csak néhány beavatotton kívül nem tudott róla senki. A költő által szorgalmazott felbuzdulás sem használt, mert nem is tudott volna, ráadásul nem is következett be. Az ország nem hallgatott a költőre. Hiába zúgta azt a gép, hogy „Termelj többet, jobban élsz”, a többnek sajnos kizárólag negatív jelentése van, ha az egy eladhatatlan és/vagy használhatatlan akármi. Főleg jobbat kellett volna termelni, de ilyen követelményről akkoriban nem tudott senki.

Az ellenzék jelenlegi összetétele csak Orbánnak ad okot mosolyra. Azon a nem fideszes oldalon jelenleg három, komolyabb szavazóréteggel bíró párt is található, melyek sohasem fognak összefogni semmilyen más párttal, azaz a rájuk szavazókra Orbán leváltása érdekében nem számíthatunk. Ezek: Mi Hazánk, Magyar Kétfarkú Kutya Párt és Magyar Péter pártja, a TISZA. Az általuk lekötött, és így Orbán ellen használhatatlan választói réteg nagysága sorban 6 %, 11 % és 13 % (Nézőpont Intézet), azaz összesen 30 %. Mivel a FIDESZ szavazói KDNP-stül 47 %-ot tesznek ki, ez összesen 77 %, azaz Orbán leváltása a maradék 23 %-kal elég reménytelennek tűnik, még ha a többiek mind összefognak is.

Az, hogy a három magányosan küzdő párt közül egyedül egyik sem tudja legyőzni a FIDESZ-t, a számok alapján nagyon valószínű. Az, hogy nem akarnak összefogni senkivel, csak akkor lenne érthető, ha a közeljövőben egyedül be tudnák gyűjteni a szavazók
47 %-át, ám az ilyen huszárvágás a jelenlegi 6 %, 11 % és 13 % fényében kissé meredek elképzelés. Ennél is nagyobb kérdés, hogy még ha egyedül győznének is, képesek lennének-e elfogadható színvonalú kormányzásra. A korrupció megszűntetése (amely minden ellenzéki párt programjában benne van) egyedüli aduként nagyon kevés, mivel az általa okozott kár nem több a GDP 1 %-ánál. Persze az is nagyon sok, és főleg nagyon dühítő, de hogy ennyire lecsúsztunk, azt nem annyira a lopás, hanem jóval inkább a csapnivalónál is rosszabb, néhol már-már röhejes, ún. Orbán féle „országkormányzás” intézte el. A „Forduljon mindig szakemberhez” jelszót az „Ültessünk az összes pozícióba egy szervilist, hogy mindenben a miniszterelnök úr tudjon dönteni” jelszó váltotta fel, ezért nézünk ki úgy, ahogy.

A fordulathoz sok és nagyon jó szakember kellene, akik ezen három, rigorózusan magányos, kompromisszumképtelen párt környékén nem nyüzsögnek annyira. Összességében elmondhatjuk mindhármukról, hogy ők (tudatosan vagy önkéntelenül, de) nem akarnak győzni, ebből pedig úgy tűnik, a cél a ténylegesen kormányt váltani akaró ellenzék dolgának ellhetetlenítése. Nem lennék meglepődve, ha például Magyarról kiderülne, hogy a FIDESZ megbízásából veri át a messiásváró baloldali szavazókat. A Mi Hazánk esetében nincs ilyen, ők elvek mentén működnek, ám hogy a Kutyapárt miért csinálja azt, amit, arról végképp fogalmam sincs. Tényleg nem akar kormányt váltani?

Ha megvizsgáljuk, hogy a valóban létező, konkrét programmal bíró, koalíciós működésre is alkalmas és kormányozni képes pártok honnan tudnának szavazatokat szerezni, az alábbi eredményt kapjuk:

  • A FIDESZ-től szinte lehetetlen elvinni szavazókat, azok ugyanis döntő részben nem tudnak semmit a valóságról, mert a NER lapokat olvassák, a NER tévékert nézik, a NER rádiókat hallgatják, és ha valaki megemlítené nekik, hogy Orbán nem annyira jó, vagy hogy Gyurcsány nem annyira rossz, azt ott helyben halálra köveznék.
  • A Mi Hazánk-nak szintén stabil választórétege van, annak tagjai ugyanis annyira jobbra állnak a választói tömbben, hogy még Dúró Dóra darálása sem a normálisan elvárható gúnyos röhögést váltotta ki belőlük, hanem az „Igen!”, Úgy van!”, „Nagyon helyes!” kiáltásokat, amiből rögtön látszik az elkötelezettség meg a színvonal. Ebből következően ők sohasem szavaznának máshova.
  • A TISZA, azaz Magyar Péter pártja egyértelműen a messiásváróké, és miután Magyaron kívül jelenleg egyetlen darab Messiásunk sincsen, a kisírt szemű, rengeteget csalódott, szomorkás emberek („Már háromszor vágtam le belőle, de még mindig rövid!”) csakis és kizárólag hozzá mehetnek vígaszért. Ezért nem is mennek máshova.
  • Az MKKP is kicsípett egy jókora darabot a választói rétegből. Ők azok a remek humorérzékű szavazók, akik halálra tudják röhögni magukat azon, hogy a kutyapárti aktivisták a zöldre festett, rácsos kaput átmázolták kékre, így aztán kisangyalom teljesen összezavarodva rossz helyre ment. Hatalomra kerülve a párt valószínűleg olyan vicces törvényeket hozna, hogy a Comedy Central fél hónap után bedobná a törülközőt. A választóik nem is szavaznának olyan sótlan egyénekre, mint a többi párt karót nyelt politikusai, ezért is stabil az MKKP támogató csapata.
  • A maradék 23 %. Na, ezen lehet osztozkodni az igazi ellenzéki pártoknak.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a maradék 23 %-ból kb. 5 % az úgynevezett ellenzéki értelmiségi, aki ugyan mindig az ellenzékre szavaz, de rendkívül elégedetlenül nézi az igazi ellenzéki pártok működését. Fő kényszerképzete, hogy amit az igazi ellenzéki pártok tesznek, az nem elég, mégpedig sohasem elég, hiszen (hiszen!) nem győznek a választásokon! Hogy mit kéne még tenniük, azt ez az 5 % nem mondja meg, és érdekes módon úgy is tűnik, hogy tényleg azért, mert fogalma sincs róla. Mondja meg a Dobrev, nem igaz? Pedig a taktika rendkívül egyszerű (lenne): az igazi ellenzéki pártok népszerűségét kell növelni, de azt az igazi ellenzéki pártok nem lévén hatalmon, nem tudják megtenni, a jelenlegi magyar értelmiség meg valamely titokzatos okból erre alkalmatlan. – Temetni jöttem Cézárt, nem dicsérni! – mondatja a költő Antoniussal, aki aztán ravasz módon mégis a halott dicséretébe fog, míg ugyanakkor a magyar értelmiség ugyan értelmezni jön a dolgokat, de abból mindig az igazi ellenzéki pártok temetése lesz. Nem jók, nem elég, amit tesznek nem hatékonyak, stb., stb., stb., és ezt nem a pártoknak mondja négyszemközt, hanem a nagyközönségnek, hagy’ tudják meg ők is, mi a helyzet itten.

Így aztán az orbánleváltási terv négyévenként kudarcba fúl, hiszen – gondolja az egyszerű szavazó – bármit tesz is a miniszterelnök, attól még nem kell kormányt váltani, mert a sajtóból jól látható, hogy a másik sem lenne jobb.

Ha ehhez még hozzátesszük, hogy az igazi ellenzéki pártoknak és ellenzéki önkormányzatoknak nagyon kevés pénze van propagandára, és a FIDESZ az ÁSZ, KEHI, NAV, stb. irányított működtetésével még azt a keveset is elveszi tőlük, sőt ma már külföldről is tilos őket támogatni (lásd: Szuverenitásvédelmi Hivatal), míg ugyanakkor a FIDESZ-nek rendelkezésére áll a teljes magyar GDP, a teljes magyar közmédia, a maradék média döntő része, meg amit még akartok, abból egyértelműen látható, hogy segítség kellene nekik. De az nincs.

Ahogy Virág elvtárs mondaná: – Nem szeretnék a helyükben lenni!

Hülyének nézés

Falusi Tamas
-
0
Hülyének nézés

Fasza gyerek ám ez a fideszes akárki, ez a Renge Zsolt. És persze tanulékony, mint a kiselefánt, így aztán nem hiszem, hogy kettőnél többször kellett volna Kubatovéknak kiküldeni hozzá a papírt annak érdekében, hogy bebiflázza, majd az így kapott szöveg szerint remek kis videoszösszenetet kanyarítson belőle a facéra (onnan vették át a NER birodalom lapjai):

„Úgy tűnik, hogy Gyurcsány Ferenc emberei számlagyáron keresztül vitték haza a pénzt a Lánchíd felújításánál – mondta a Fidelitas budapesti elnöke egy a Facebookra szombaton feltöltött videóban. Renge Zsolt a videóban felteszi a kérdést, hogy „hány bőrönd kell másfél milliárd forint elszállításához”, majd hozzátette, hogy a módszer kiderült, és „így alakulhatott a közpénz készpénzzé”. Kiemelte: egyre érthetőbb, hogy miért jutott csődbe Budapest, az ország legazdagabb városa. A Lánchíd felújításánál 1,5 milliárd forint tűnt el, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal friss vizsgálata „világosan megállapítja, hogy a Lánchidat felújító A-Híd Zrt. teljesen érthetetlenül és indokolatlanul 1,5 milliárd forintot utalt két ügyvédnek, akik az óriási összeget készpénzben felvették”. A bejegyzés végén Renge Zsolt hangsúlyozta, hogy Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely „adjon magyarázatot a történtekre, mondják meg, hol a pénz„.

Már a kezdés is remek, Szerző in medias res stílusban közli, hogy „Úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc emberei számlagyáron keresztül vitték haza a pénzt a Lánchíd felújításánál”, ugyanakkor a derék Zsoltiban megvan a kellő ravaszság is, mert nem konkrétan nevez meg személyeket, hanem csak úgy általánosságban közli, hogy valakinek az embereiről van szó, és hát, uramfia! Mekkora meglepetés! Ugyan ki más is lenne a tolvajok főnöke, magyarán a tolvajfejedelem, mint Gyurcsány. Gyurcsány jelenleg ugyan csak egy ellenzéki párt vezetője, akinek a főváros ügyeire nincs ráhatása, az ott dolgozókat se megvesztegetni, se megzsarolni nem tudja, egyedül így lehet belekeverni az ügybe, hogy az „ő emberei” dolgoznak ott, és az „ő emberei” intézték el, hogy az „ő emberei” vigyék haza a pénzt. Lehetnének persze Karácsony emberei is, hiszen a főpolgármester alkalmazza, utasítja, ellenőrzi és fizeti mindegyiket, de az nem olyan hatásos, ezért lett az összes ismeretlen Gyurcsány embere. Aki ugyanis látta már legalább egyszer Gyurcsányt, és nem fideszes, mind az. Per definitionem.

Az „Úgy tűnik” relativizálás kiváló. Ettől kezdve Gyurcsány és emberei nem is gondolhatnak perre, a jogi elégtétel vételéhez nincsen indok semmi, a mondat elveszíti konkrétum jellegét, ugyanakkor a megcélzott választói rétegnek ez a bekezdés lényegtelen, és mikor ők továbbadják a látottakat/hallottakat/olvasottakat például öreg Józsinak a kocsmában, Ferkónak meg Mari néninek a közmunkán, ez az „Úgy tűnik”  kifejezés már nem lesz benne, csak a Gyurcsány meg a lopott pénz. Elég az a többieknek.

Ha valaki nem ismerné a történetet, itt megtalálhatja. A kérdésre, hogy miért került ez most megint elő, a KEHI vizsgálat a válasz, Renge úr szerint ugyanis a vizsgálat

„…világosan megállapítja, hogy a Lánchidat felújító A-Híd Zrt. teljesen érthetetlenül és indokolatlanul 1,5 milliárd forintot utalt két ügyvédnek, akik az óriási összeget készpénzben felvették”.

A mondatban a helyes részek a „világosan megállapítja”, a „Lánchidat felújító A-Híd Zrt.”, az „óriási összeget” és a „készpénzben felvették”, így csak a „teljesen érthetetlenül és indokolatlanul” meg a „1,5 milliárd forintot utalt két ügyvédnek” rész saját elmeszülemény. Renge vagy Kubatov úr elmeszüleménye, ezeket ugyanis a KEHI vizsgálat nem tartalmazza. Nem is tartalmazhatja, mivel az A-Híd Zrt-nek reklámszerződése volt a Sunstrike Kft-vel, azaz indokoltan utalt, és nem az ügyvédeknek utalta át a pénzt, hanem a vele szerződésben álló Kft-nek, amelyik a szerződés szerinti filmeket legyártotta, és elhelyezte a reklámpiacon.

A készpénzt az ügyvédek nem a Fővárostól, de még csak nem is az A-Hídtól, hanem a Sunstrike Kft-től vették föl.

Apró kis hazugságok, annyira megszokottak, hogy ne is törődjünk vele. Menjünk tovább.

A videószösszenetben a legérdekesebb rész a bőrönd. Mivel a Budapesti Fidelitas elnöke láthatóan nem menő matekból, egy kis segítséget nyújthatunk neki. Egy 20*40*80 cm méretű bőrönd térfogata 72 000 cm3. Mivel egy húszezres térfogata bőven számolva kb. 2,5 cm3, egy bőröndbe elméletileg 28 800, gyakorlatilag kb. 25 000 darab fér, amely mennyiségnek a pénzbeli összege 500 millió forint. A válasz tehát jó közelítéssel: 3 db bőrönd. Mivel az 1 343 174 000 forintot 39 db tranzakció során vették föl, egy-egy alkalommal csak átlag 35 millió forint kápét kellett a felvevőknek becsomagolni, azaz egy darab aktatáska minden alkalommal bőven elég volt nekik. Remélem, tudtunk segíteni.

Azt is mondja a jócskán felháborodott fidelitasos (hiába, no, a Gyurcsány az csak Gyurcsány, aki mindenkit mindig felháborít), hogy „A Lánchíd felújításánál 1,5 milliárd forint tűnt el…”. Hát, kérem, ebbe nem tudunk belekötni, ez már csak így van, a pénz előbb utóbb eltűnik, amely szigorú szabály alól kizárólag a párnacihák töltelékei és a lekötött banki betétek mentesülnek. Ha például azt tekintjük, hogy 2010. előtt a munkáltatók fizettek a dolgozóiknak, ebből az emberek befizették az adókat az államnak, az akkor még a gonosz Gyurcsány vezette állam annak egy részét tovább utalta a Nyugdíjpénztárakba, és arra lennénk kíváncsiak, hogy most hol van az a 2700 milliárd, hát bizony hamar rájönnénk, hogy eltűnt. Szőrén-szálán, teljesen és véglegesen. Ugyanis valaki felvette. Még az a szerencse, hogy nem készpénzben, mert ahhoz 5400 darab bőrönd kellett volna. Természetesen, ha egy kicsit kutakodnánk, rájönnénk, hogy megvan az pénz, csak nem a Nyugdíjpénztárakban.

Megjegyzendő, hogy ha a Renge úr általi „logikát” használnánk, mely szerint a Főváros > A-Híd Zrt. > Sunstrike Kft. > ügyvédek pénzutalási sorrend alapján a Fővároson kell a pénzt számon kérni, akkor MANYUP ügyben a munkáltatókat kéne elkapnia a KEHI-nek, adjanak számot róla, hol a pénz, hiszen a Munkáltatók > dolgozók > állam > MANYUP sorrend szerint a legutóbbi tőkéjének eltűnéséért a munkáltatók a felelősök. Minek fizetett a dolgozóknak? Nem igaz?

A zűrözős hablatyolásban komoly hangsúlyt kap a másfél milliárd. Nagy összegként, sőt óriási összegként van megemlítve, ugyanakkor sokan nagy valószínűséggel röhögőgörcsöt kapnának a hallatán. Mennyi? Másfél milliárd? Na, ne röhögtess öcsike!

Akiket az összeg hallatán röhögőgörcs miatt elsősegélyben kéne részesíteni:

  • az ország gázszerelője,
  • Rogán, lásd
  • Szijjártó, lásd
  • Lázár, lásd
  • a vő,
  • a nagypapa,
  • a báty,
  • meg a többiek.

Nekik nyilván semmi közük semmihez, ahogy az ÁSZ, KEHI, NAV valamint egyéb „semleges” szervezetek működéséből, illetve a felsoroltakkal kapcsolatos kifejezetten nemműködéséből látjuk, és akkor arról a hatmilliárdról (= 4*1,5 milliárd), amelyet a kormány Lánchíd ügyben elfelejtett átutalni Budapestnek még szó sem volt. Hol a lóvé, miniszterelnök úr? Próbálom úgy hangsúlyozni, mint Renge, hogy Orbán Viktor „adjon magyarázatot a történtekre, mondja meg, hogy hol a pénz”.

Továbbá: „Kiemelte: egyre érthetőbb, hogy miért jutott csődbe Budapest, az ország leggazdagabb városa.” Hogy ezt a budapesti főfidelitásos miért „emelte ki”, azt nagyon jól tudjuk. Hogy szimpla hazudozás, azt is, magam is megírtam itt már számtalanszor. Sajnos hozzászoktunk az évek során, de hogy ilyen rendkívül primitív ostobaságok elegendőek legyenek a miniszterelnök úr jóvoltából immár világszerte közismerten józan gondolkodású népünk nagy részének az átveréséhez, azt sohasem hittem volna.

Na, nem baj, majd a médiafelülettel bíró magyar értelmiség helyére teszi a dolgokat. Hiszen pont azért van, hogy népünket eligazítsa… gondolná az ember… azán legyint, és újból írni kezd. Hogy minek? Azt nem tudja maga se.

Számok

Falusi Tamas
-
0
Számok

A számok remek dolgok. Sok minden köszönhető nekik, például az, hogy nem szakadnak le a hidak, illetve ha valamelyik le is szakad, mindig kiderül, hogy nem a számok voltak hibásak, hanem valaki rosszul használta ezeket.

Pozitív érzés, mikor az ember látja, hogy a kazán üzemel, a turbina rendben forog, hajtja a generátort, és termelődik az áram, örül neki, hogy a számok segítségével megint csinált valami hasznosat.

A számoknak köszönhető, hogy mindig tudjuk, hogyan állunk anyagilag, kell-e valamit tennünk, hogy az adott hónapban kijöjjünk a fizetésünkből, elfér-e a kiválasztott szekrény a nagyszobában, vagy hogy hányat kell még aludnunk karácsonyig. A karácsonyt szokták nagybetűvel is írni, ha nem általában, hanem konkrétan van róla szó.

A számokkal (sajnos) lehet trükközni is. Na nem úgy, hogy önkényesen átírjuk őket másik számra, mert vannak ugyan speciális országok, ahol a statisztikai hivatalban ravaszdi fószerek ülnek a gép előtt, és az ember sohasem tudhatja, hogy a szám, amit lát, az tényszerű, vagy az ő agyukból pattant ki Pallasz Athéné gyanánt, de az ilyen módszer a becsületes emberek esetében, pláne Európában abszolút tilos. A legtöbb stikli úgy történik, hogy a svindler egy adott témában néhány számot elhallgat, néhányat, amelyekkel szorozni vagy osztani kéne, nem vesz figyelembe, de a maradékról olyan határozottan beszél, hogy a témában laikus nézők/olvasók/hallgatók kénytelenek megadni magukat, így aztán el is hiszik, hogy jó nekik, pedig csak a svindlernek és bandájának az.

Itt van például a rezsicsökkentés, más néven fideszes aduász. Ez egy rendkívül egyszerű pénzátcsoportosítási művelet, melynek során az emberektől levonják az adót, aztán egy részét átutalják a gázt, villanyt és vizet fogyasztóknak. Minél többet fogyaszt ezekből valaki, annál nagyobb összeggel csökkentik a rezsijét, mondható tehát, hogy a faluvégi Mari nénik a kisboltban befizetett ÁFÁ-jukkal döntő részben a hatvanpusztai klímaberendezések üzemét támogatják. Kell is, mert igen nagydarab gépek azok, hiszen sok épületet kell légkondicionálni a birtokon belül, és azt nyilván nem várhatja el senki, hogy pont a lówelness-ben izzadjanak szegény állatok, ahol jól kellene érezzék magukat… de inkább hagyjuk ezt, mert még a végén populistává nyilvánítanak valamely nagyon ordibáló egyének, hogy én az egyszerű nép irigységfaktorát használom ki önző és gonosz céljaim érdekében. Hát ja. Az igazságnak gyakran szokott ilyen nagy dühöt kiváltó hatása lenni, a baj csak az, hogy nem az elnyomottak, hanem a regnálók táborában. Ez azért van így, mert utóbbiak nagy részéhez az általam közölt fenti igazságinfó még csak el se jut. Hogy mit lehetne tenni? Hááát… esetleg a független média? Bocs, hülye egy gondolat volt, tisztán wishful thinking, térjünk át inkább a téma számos, illetve számokkal jellemzett oldalára.

Mint mindenki tudja, aki kapott már gáz meg villanyszámlát, azokat a tisztán állami áramszolgáltatótól meg a tisztán állami gázszolgáltatól kapja. Maszekok már ezen a téren sincsenek, irány a hajdanvolt, szépemlékű, putyinnakistetszene szocializmus, még egy-két reptér meg távközlési vállalat einstandolása, és már ott is vagyunk. A visszautasíthatatlan ajánlattétel a kormánynak a kisujjában van. Hogy mi a fenének kell nekünk pont most ilyen helyzetben reptér, azt csak a szellemóriások tudják, akikről első ránézésre el sem hinnénk, hogy azok. Sőt, második ránézésre sem, és mégis, nekik aztán van elképzelésük, stratégiájuk, víziójuk, de főleg pénzük (a mi adónkból), és most már nemsokára repülőterük is lesz, ami nélkül ugyebár nem lenne biztosítható az őket szállító gépek korláttalan röpködése. Ugyan hol vannak már az unalmas jachtok, tessen mondani?

A hosszas bevezető után a témára térve: az állami cégek a nekünk küldött számlára gondosan rányomtatják, hogy az általunk befizetett adóból mennyit ad vissza nekünk az állam, mikor olcsóbban méri a rezsit. A számok félelmetesek, a számla szerint kb. a hét- nyolcszorosát kéne fizetnünk, ha nem lenne hozzánk olyan jó a kormány. De főleg a miniszterelnök úr.

Ami nincs rajta a számlán:

  • az a gáz, villany, stb. ár, melyekből a megtakarítást számítják. Volt még 2022-ben egy rövid időszak, mikor a putyini politika hatására az energia árak elképesztő magasságba nőttek, azóta réges-régen visszaestek a korábbi árak közelébe, de a számlákon még ma is ehhez viszonyítják a megtakarítást. Mai piaci árak mellett kb. a hetede lenne a megtakarítás annak, ami most a számlán szerepel.
  • Az a tény, hogy a rezsicsökkentés miatt kieső állami bevételt mi, adófizetők többlet adóval fizetjük meg, azaz rezsicsökkentés eltörlése esetén kevesebbet kellene adóznunk.
  • Az a tény, hogy a nagyfogyasztók luxus és/vagy energiapazarló életmódját így főleg azok fizetik, akik nem élnek nagylábon, vagy a takarékoskodásuk miatt fogyasztanak kevesebbet.

Arra, hogy a miniszterelnök úr pontosan ugyanezt a gáz- és villamos energiaár trükköt kihasználva miért hazudozza már másfél éve, hogy ő minden háztartást havi 181 000 forinttal támogat, nincs válaszom. Tőle tessenek megkérdezni.

Itt van aztán Varga Mihály, Pártunk és Kormányunk pénzügyminisztere, aki nagyon derék ember. A magyar népen, illetve hát azon a rendkívül VIP személyen, sőt személyiségen kívül, aki magyar népet egy személyben, komplettó grosszó képviseli (itthon is és külföldön is; lásd: „Mi, magyarok”), és akinek ő abszolút felelősséggel tartozik, van ideje törődni még országunk fővárosával is.

Mint az index írásából kiderül, Varga nehezményezi, hogy Budapest tavaly június óta nem fizet adót. Mármint azt a szolidaritási adót, melyet a kormány vetett ki a fővárosra. Az index persze azt írja, hogy a főpolgármester nem fizet, de hagyjuk, ismerjük már jól a fideszes taktikát, a bűnöket személyesíteni kell, hogy a sárdobálás utáni kosz ragadjon ezúttal Karácsonyon.

A pénzügyminiszter úr olvasóinak bemutatja, hogy az a szemét Főváros, miközben 2019 és 2023 között az állami támogatás 182 milliárd volt, az adóbevétel 925 milliárd, az államnak befizetendő szolidaritási adó viszont csak 160 milliárd, utóbbiból 46 milliárdot mégsem fizetett meg az államnak. Ehhez diagramot mellékel, melynek hatalmas „Bevétel” oszlopa mellett eltörpül a „Kiadás” oszlopa.

Sajnos a pénzügyminiszter úr pár dolgot ostoba/taktikus/szemét módon (nem kívánt törlendő) elhanyagolt, azaz nem említette meg ezeket. Mégpedig:

  • A „Kiadás” oszlopban sajnos csak az államnak fizetendő szolidaritási adó van feltüntetve, viszont Budapestnek vannak egyéb kiadásai is (közlekedés, világítás, egészségügy, karbantartás, stb.), melyek nem csak vanna, de erősen növekedtek mostanában. Az energiaárak elszaladtak, és az infláció is erősen drágítja a dolgokat. Ebből következően nem csak a bevételek növekedtek az infláció miatt, hanem a kiadások is, ráadásul a sok felhasznált energia miatt nem csak az infláció mértékével, hanem igencsak jobban. Ezekről egy pénzügyminiszter nem tud?
  • A szolidaritás szép dolog. Kérdés, hogy a kormány miért csak a városok esetében vezette be azt az adófajtát, ugyanis én azt szeretném, ha Varga a miniszteri fizetéséből szolidaritási alapon támogatna engem. Persze, tőlem lehet a támogatóm Orbán is, vagy akár Mészáros, nekem aztán mindegy, csak befizessék az a szolidaritási adót, nem úgy, mint Budapest!
  • A főváros számítás a  oldalon található. A Varga által megadott 160 milliárd szolidaritási adó kb. stimmel (Budapest adatai szerint 161 milliárd), viszont a pénzügyminiszter úr elfelejtette közölni, hogy a COVID-os időkben a szolidaritási adónak a szabályait oly módon alakította át a kormány, hogy ez​zel 3 év alatt 81 milliárd forinttal csökkentette a főváros kasszájába befizetendő adót ahhoz képest, mint amennyi a régi szabályok szerint beérkezett volna.
  • Az sem szerepel a nagy pénzügyminiszteri felháborodásban, hogy a szemétszállítási díjbeszedés államosítása, amely további 10 milliárd forinttal csökkentette 3 év alatt a Fővárosi Önkormányzat bevételeit, és akkor még a Lánchíd 6 milliárdjáról nem is beszéltünk.

Fentiek alapján megállapítható, hogy Vargának ellenjavallt bármely úri társaságban a tagfelvételre való jelentkezése, mert az első ilyen trükkös/elhallgatós húzása után úgy kipenderítenék onnan, mint a sicc. Nem méltányolnák még azt sem, hogy minden adata stimmel, mert az úri társaságok szerint elhallgatással is lehet hazudni. Ahogy persze más módon is megtehető, lásd a rezsicsökkentésről meg a villanyszámláról szóló részt.

Hát igen. A számok veszélyes dolgok. Főleg az elhallgatottak, a figyelembe nem vettek, meg az elhanyagoltak. Nem kellene a trükköket széles körben ismertetni valakiknek, hogy a választók pontosan tudják, ki hazudik nekik? Tényleg nincs jelentkező?

Kézrátétel

Falusi Tamas
-
0
Kézrátétel

Olvasom egy lapban, hogy az orosházi kórház egyik dolgozója el van keseredve, mert mióta új vezetőt kapott a helyi Egészségfejlesztési Iroda, megkérdőjelezhető a szakmaiság az intézményben.

A dolgozó a kézrátételes gyógyítás miatt sokallt be. Az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet Egészségfejlesztő Irodája (EFI) Access Bars fej- és testkezeléseket, reikikezeléseket kínál a betegeknek. A kórház tájékoztatása szerint nagy az érdeklődés a módszer iránt, és bár szakmailag nem tartják megbízhatónak, de ez egy ingyenes szolgáltatás, amelyen a Belügyminisztérium logója is szerepel.

Egy ilyen helyzetben a nem vallásos, globalista, erősen háborúpárti européer azonnal röhögni kezd, de tovább gondolva a dolgot gyorsan abba is hagyja. Az emberi szervezet ugyanis nem gép, hanem annál sokkal, sokkal, de sokkal bonyolultabb rendszer, főleg az agy, amely annyira összetett, hogy még ő maga sem tudja önmagát átlátni. Sőt, nemhogy önmagát nem tudja, hanem annál egyszerűbb dolgokat sem, és

vannak olyan agyak, amelyeknek a faék is túlságosan bonyolult.

Ebből következően az ember – mert valamilyen kapaszkodó kell neki – sok dolgot bizonyítás és így belátás nélkül hajlandó elfogadni. Az elfogadáshoz két dolog szükséges. Egyrészt az, hogy egy számunkra hiteles, vagy legalábbis nem hazugnak tűnő ember mondja, másrészt hogy neki hihető legyen. Az utóbbit illetően a szint igencsak alacsony, mert annyi minden történt már a világon, és ezek nem csak megtörténtek, hanem a bőséges mennyiségű hírcsatornán keresztül eljutott a hírük mindenhová, hogy még ha első ránézésre hülyeségnek is tűnnek dolgok, az ember attól még sokszor elfogadja ezeket. Pláne, ha egymásba fogaskerék szerűen illeszkedő darabok tömkelegéből álló, nagy rendszerekről van szó, amilyenek például a vallások is. Amit az ember elfogadott (elhitt), azokat attól kezdve tényként kezeli, amelyekből újabb és újabb következtetéseket von le, ameddig a világképe teljes nem lesz.

A vallásokban mindig előfordulnak csodák. Ezek bizonyítják, hogy vannak az embernél felsőbbrendűbb lények, akik olyasmit is képesek megcsinálni, amit mi nem, és

ha a csoda igazolt (a katolikus egyház például a szentté avatás esetén precízen kivizsgálja a csoda megtörténtét, és tanukat hallgat ki, azok igazolása nélkül nem fogad el semmit), akkor szegény halandónak nincs más dolga, minthogy elhiszi.

Az tökmindegy, hogy a csoda az idáig elűrhajózott, magasabb technikai fejlettségen álló civilizáció műve, amely valamely önző célból istent játszik nekünk, mert akar tőlünk valamit, vagy a tényleges istenek tényleges korláttalanságából adódik, a lényeg, hogy a tanúk szerint a csoda megtörtént, tehát van ilyen.

Az emberek döntő részében ezen információk felhalmozódásával egyre fokozódik a meggyőződés, hogy, mint a költő írja: „Több dolgok vannak földön és égen, / Horáció, mintsem bölcselmetek / Álmodni képes.”, azaz az elhitt dolgok számának növekedésével a további elhitt dolgok száma egyre nő. Egy idő után akár a legnagyobb hülyeségnek látszó valami is lehet valaki vagy valakik számára igaz, például, hogy a vallás szerinti Világegyetem két legfontosabb helye közül az egyik, mégpedig a Pokol egy kicsi, jelentéktelen bolygó, a Föld belsejébe került, és nem a Napba, ami pedig sokkal logikusabb. A Mennyország rendben van, annak helye a csillagközi tér, de ez? Na, mindegy, a hit az hit, ne keressünk benne logikát, menjünk inkább tovább.

Az ember hite a bizonyítatlanban még inkább erősödik, ha a saját életéről, egészségéről van szó, mert ha bajba kerül, minden szalmaszálat megragad, hogy segítsen magán, akár még nagyon valószínűtlen kezeléseket is.

Erősíti az ismeretlen kezelés hatásosságába vetett hitet az orvostudomány látható és a közvélekedésbe beszűrődő bizonytalansága. Ezen tudomány jelenleg még csak ott tart, hogy megvizsgál adott számú embert egy adott típusú kezelés előtt, aztán megvizsgálja őket utána, és a statisztikai adatokból következtet. Az emberek különbözősége miatt ezen adatok is csak adott valószínűséggel igazak, például csak azt tudjuk mondani, hogy a kezelés 85 százalékos valószínűséggel 75 százalékban hatásos (ez egy jó hatásfok), így aztán a kezelések kórházi gyakorlatba való bevezetése elején nem egy abszolút biztos valami. Persze a hosszú évek során és nagyon sok helyen való alkalmazása révén szépen kikristályosodik (praxis), és onnantól már bizton lehet rá számítani, sőt az is megmondható, hogy kinél fog hatni, és kinél nem.

Fokozza a bizonytalanságot, hogy az orvostudomány az ok-okozati összefüggést nem mindig alkalmazza jól. Például megállapítják, hogy a mozgás és az életévek között összefüggés van, amennyiben ha az egyik sok, akkor a másik is és vicaverza. Jajdejó, mondják az orvosok, mozogj sokat, tovább élsz. Arra sajnos nem gondolnak, hogy a felfedezett összefüggés iránytalan, ezért fordítva is lehet, vagyis az mozog sokat, aki egészségesebb, így aztán tovább is fog élni. Hogy a kettő közül melyik az igazi, egyelőre bizonyítatlan, de bízzunk az orvostudományban! Mást úgysem tehetünk.

Az úgynevezett alternatív gyógymódok ezt a bizonytalanságot és a belőle/miatta kivirágzó hitet használják ki. Ronda dolog, mondaná az ember, ha tisztán racionális lények lennénk, de nem azok vagyunk. Az érzelmek, a várakozások, a remények nem csak színesítik az életet, de könnyebbé is teszik, jó érzést okoznak, és az bizony (mégpedig bizonyítottan) a fizikai állapotra is pozitívan tud hatni, például akkor, ha az embernek valami baja van. Ez az úgynevezett placebo hatás, ami igencsak hasznos lehet, ha már komolyan beteg az ember, de még ha csak kicsit beteg, akkor is, és bizony szerintem (bár abszolút laikus vagyok) orvosilag javallható az ilyen, a mentális és a fizikai állapotra pozitívan ható gyógymódok alkalmazása. Persze csak azoknál, akik hisznek benne, különben rosszat tesz ahelyett, hogy használna.

A fentiek alapján úgy vélem, hogy a kórház kezdeményezése elfogadható. Az, hogy nem orvosi beutalóval kötelező, azaz nem az orvosi gyógymód egyik része a kézrátételes gyógyítás, hanem önként jelentkezéssel vehető igénybe, egyértelműen biztosítja a benne való hitet (hiszen csak az jelentkezik, aki hisz, vagy hinni akar), nagyon rendben van, és hogy ingyenes, az erősen támogatandó. Hosszabb távon valószínűleg nem hatásos (előbb-utóbb kiderül, hogy nem az), de a betegek lelki és fizikai egészségét segíteni tudja valamennyire.

A betegek érdekében két dologra nagyon vigyázni kell: a betegeknek elmagyarázandó, hogy senki ne higgye azt, hogy ez az orvosi kezelés helyett van, és abbahagyhatja a kúrát vagy a gyógyszer szedését. Csak a mellett, azzal párhuzamosan alkalmazható. A másik, hogy tudatosítani kell bennük, ez is csak egy kezelés, és lehet, hogy nem hatásos, azaz még véletlenül se higgyék, hogy valami csoda. Ezeket betartva egy idő után a tapasztalatok kiértékelésével kiderülhet, hogy helyes vagy nem helyes a kezdeményezés. Én az előbbit tartom valószínűbbnek.

Felmerül még a kérdés, hogy ha Szerző állandóan itthoni belpolitikai kérdéseket feszeget, akkor hogy kerül ide ez a téma. A válasz nagyon egyszerű. Jelenlegi kormányzatunk a 2022-ről szóló Eurostat jelentés alapján a GDP 4,4 %-át fordítja az egészségügyre, ugyanakkor az EU átlag 7,7 %. Mi ezzel a 4,4 %-kal az utolsók (27.) vagyunk (hogyan is volt ez a gonosz Gyurcsány regnálásakor?). Ezért, azaz a kevés pénz miatt célszerű kísérleteznünk olcsó megoldásokkal. A kézrátevő nyilván nem kerül sokba, műszer-gyógyszer nem szükséges, egy 20 négyzetméteres,  hetente kétszer másfél órára igénybe vehető üres helyiség csak van a kórházban, és a betegek egy részének fizikai és lelki állapotán valamit ezzel lehetne segíteni.

Orosházán várják a további ötleteket.

Azt, hogy a Szalay utcában mi a helyzet, nem tudom, mert a logó a Belügyminisztériumé. Lehet, hogy Pintér találta ki?

A Szekta

Falusi Tamas
-
0
A Szekta

Végre van valamivel elbüszkélkednünk. Létezik Magyarországon egy hatalmas létszámú hívőcsoport, amelyik egy kérdést illetően abszolút homogén véleménnyel bír. Ettől a véleménytől eltéríteni őket nem lehet, hajlandók Pokolra menni, ha meg kell védeni az álláspontjukat, és félelmetes jellemzőjük, hogy kb. az ország 85 – 86 százaléka tartozik ide, azaz, ha erről a kérdésről kell szavazni, a végeredmény tán még a Nemzeti Konzultációt is lepipálná, de Putyin szegényes választási győzelmeit biztosan.

A szektának nincsenek papjai, nincsen semmiféle ideológiája, se újságja, se honlapja, se szervezete, de még csak egy árva postacíme se, ahová írni lehetne nekik. Azt ugyebár mondanom sem kell, hogy a szektának nincs imádható, földöntúli istene sem, kizárólag egy, azaz egy darab Antikrisztussal büszkélkedhet, akit úgy hívnak, hogy Gyurcsány Ferenc. De az aztán valódi Antikrisztus, az angyalát! Lehet mondani!

Ez a Gyurcsány nevű már fiatal korában gyalázatos ténykedést folytatott

„1981-ben a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a KISZ főiskolai bizottságának tagja lett. Később KISZ-titkárnak is megválasztották, ami jól fizető állást jelentett számára (Hoppá! Jól fizető! Hoppá!). 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd 1988–1989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. 1989-ben a KISZ jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) az alelnöke volt, a szervezetben a radikálisabb, reformer vonalat képviselte. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és kb. harminc társával megalakították az Új nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, melynek elnöke lett. A szervezet rövid ideig állt fenn, majd szinte észrevétlenül szűnt meg. Ezzel jó időre véget ért politikai pályafutása.”

A szekta úgy tudja, az Antikrisztus vérkommunista beállítottsága minden élőlényre életveszélyes

Öt évre rá self made businessman-ként lenyúlta a MOTIM-ot az államtól, hajszálpontosan ugyanúgy, ahogy Csányi az OTP-t, meg Széles az Ikarus-t, satöbbi, satöbbi, és ezzel az üzlettel ugyan mindenki jól járt (az állam, a Gyurcsánynak kölcsönt adó bank, a MOTIM vezetés, a MOTIM dolgozók, az ország), de sajnos Gyurcsány is jól járt, és ez több mint bűn: hiba. Persze csak nála. Emlékszem egy másik üzletre, melyben a Mátrai Erőmű az államnak 6 milliárdért nem kellett, és hagyta, hogy Mészáros vegye meg, aki ezután kiszippantott belőle 11 milliárdnyi osztalékot, majd ismét felkínálta az államnak. Az állam úgy döntött, hogy most már kell neki, és fizetett is érte Mészárosnak 17 milliárdot. Mészáros ugyan Gyurcsányhoz hasonlóan jól járt, de mégsem lett ebből meghurcoltatás. Talán az az oka, hogy az állam, azaz az adófizetők ezúttal rosszul jártak, sőt igencsak rosszul. És az nem dehonesztálja, hanem feldicsőíti Mészáros Lőrincet, a nagy üzletembert, akinek sok milliárddal sikerült átvernie az államot.

A szekta úgy tudja, Gyurcsány a MOTIM-ot lopta

Újabb kilenc év elteltével következett be a szekta szerint Magyarország legnagyobb tragédiája: Gyurcsány 2004-ben miniszterelnök lett. Elődjei közül Orbán a teljesen eszetlen minimálbér emeléssel (utolérjük Ausztriát – hehe) gazdasági szakadékba lökte az országot, így a Bokros-Surányi duó által elért éltanulóságnak annyi lett. Az utána következő Medgyessy a károk csökkentése érdekében megemelte az állami alkalmazottak meg a nyugdíjasok jövedelmét, hogy az egyensúly helyreálljon, ám mikor bokrosi mintára el akarta inflálni a forintot, hogy a gazdaság ismét növekedni kezdjen, az Orbán kinevezte Járai bankelnök úgy keresztbe verte szegény 206-ost, hogy kifeküdt. Ő is, de főleg az ország. 12 %-os kamat, bivalyerős forint, egyre zuhanó gazdaság, na, ezt kapta az új miniszterelnök 2004-ben a nyakába.

A szekta természetesen úgy tudja, a katasztrofális helyzet nem az Orbán-Medgyessy-Járai trió, hanem Gyurcsány bűne. Gyurcsány 2003-ig ott sem volt ugyan, de a szekta valamiért mégis úgy tudja.

Egy miniszterelnöknek kötelességei vannak, így miniszterelnök lévén neki kellett a helyzetet konszolidálnia, rendbe rakni a gazdaságot. Dicséretére legyen mondva, megtette. A világválság kitörése előtt a magyar gazdaság a következő helyzetben volt: A GDP növekedése 2004. augusztusa és 2008. augusztusa között kb. 17 %. A bruttó(!) GDP arányos adósság növekedése 58 %-ról 67 %-ra = 9 %. Volt 13. havi fizetés, 13. havi nyugdíj, a várható éves hiány 2008. augusztusában 3 %, a CHF 168 forintot ért, az oktatásra és az egészségügyre többet költöttek GDP arányosan, mint ma, a MANYUP-ot nemhogy nem nyúlták le, de még évente növekedett is (a nyugdíjtőke kb. 90 %-át a Gyurcsány kormányok gyűjtötték össze), és két fokozattal jobb adóskategóriában voltunk (BBB+), mint ma (BBB-). Mindezt komoly EU pénzek nélkül, mert az EU-s pénzeket ugyan Gyurcsány tárgyalta le (többet sikerült neki kiverekedni, mint amennyit eredetileg Magyarországnak szántak), de a projektek csak 2008 – 2009-ben indultak el, és miután a végén fizettek, a pénz 95 %-a már 2010. után, azaz Orbánékhoz érkezett.

A szekta persze úgy tudja, a világválságot Gyurcsány robbantotta ki, a világválság okozta akkori adósságnövekedés tehát szintén Gyurcsány miatt van.

Egyébként a mai adósságunk az eltelt 13 év után nem sokkal kisebb a 2010-es csúcsnál (válság inkluzíve): akkor 80,6 %, most 73,5 %.

Az, hogy Gyurcsány csődbe vitte az országot, nem kérdés. Hát persze, hogy csődbe vitte. Ezt erősítgette Szijjártó és Kósa is a 2010-es választások után, mégpedig (amennyi eszük van) nyilvánosan, mire a forint akkorát zuhant, mint egy ólajtó. A devizahiteleseknek annyi lett. Ezt követte Selmeczi vészsikolya, hogy meg kell védeni a nyugdíjasok pénzét a gaz pénztáraktól, amely védelmet az új miniszterelnök biztosította is, mivel úgy lenyúlta a közel 3000 milliárdos MANYUP-ot, hogy azóta sem találja senki.

A szektát ez egyáltalán nem érdekli. Csak Gyurcsány gonosztettei.

Gyurcsány a fenti szörnyűségeken kívül még hazudott is. Az, hogy mit, máig nem ismert. Általában egy 2006. februári interjúra szoktak hivatkozni, mikor egy kérdésre azt mondta, a gazdaság köszöni, jól van, de ez nem valami nagy hazugság, mert februárban még nyugodtan mondhatta. Az persze teljesen ismeretlen a magyar nép előtt, hogy hozzáfűzte:

„Ha nem lenne jól, majd teszünk valamit.”

És bizony tettek, mert a választások megnyerése után rögtön megszorításokat vezettek be, amelyek olyan javulást hoztak, hogy a világválság kitörése előtt a magyar gazdaság egészen jó állapotban volt (lásd fentebb). Mások szerint ők nem konkrét hazugságot értenek az alatt, hogy Gyurcsány hazudott, hanem azt, hogy eltitkolta, ha nyernek, megszorításokat vezetnek be. Érdekes érvelés, pláne, ha tudjuk, hogy a választások előtt Antall „eltitkolta” a várható gazdasági zuhanást, Horn „eltitkolta” a Bokros csomagot, Orbán meg „eltitkolta” a MANYUP lenyúlását, mert ez utóbbiakon nem kérte, nem kéri, és nem is fogja számon kérni senki a választások előtti eltitkolásokat. Csakis Gyurcsányon.

A szekta szerint ez így helyes

Van még ugyebár a szemkilövetés. A dolog érdekessége, Gyurcsány regnálása alatt nincs tudomásunk rendőrök keze között halottakról, Orbán regnálása alatt meg többről is, ugyanakkor utóbbiak közül egyik sem harcban, kockakövek és Molotov koktélok záporában történt, hanem mind konszolidált körülmények között, amikor rendőrök nem sérültek meg. A dolgok következményeképpen Gyurcsány kapott jelzőt emiatt, Orbán viszont nem. Tőle elfogadjuk, őt nem bántjuk emiatt, hiába sokkal súlyosabb és igazságtalanabb a tett. Hogy mi a szekta véleménye, azt mindenki találja ki maga.

Sokan nagyon örülnek a szektának, hiszen így sohasem lesz összefogás, azaz Orbán Viktor örökkön örökké miniszterelnök marad. Ámen. Az összefogás azért lehetetlen, mert önző okokból majdnem minden párt úgy kezdi, hogy

Gyurcsánnyal nem, nem, soha!

Hátha így több szavazatot kap.

Magyar Péter is így kezdte. Ő azt mondta, hogy Gyurcsány a NER egyik pillére. Azt, hogy mit kap érte Gyurcsány Orbántól cserébe, azaz megéri-e ez neki, nem mondta, és nagy szerencséjére nem is kérdezték tőle, mert elég nehéz lett volna bármit válaszolni rá.

Lényeg, hogy ő népszerűbb legyen, és így népszerűbb is lesz, az halálbiztos, mert a szekta nagy erő, és mindig lehet rá számítani.

Gyurcsány sajnos visszaírt. Ő nem támogatója a NER-nek, mint Magyar volt, és nem is köpönyegforgató, mint Magyar lett, ne próbálják kollaborálással vádolni! Így elkövette a nagy bűnt, mert, ahogy egyik derék ismerősöm mondta,

„Nem megsértődni kellett volna neki, hanem csöndben maradni, és dolgozni az összefogáson!”

Aha. Maul halten, und weiter dienen. A szekta kiválóan működik. Az, hogy működése gyakorlatilag ellehetetleníti a kormányváltást, csak elhanyagolható, mellékes következmény, kit érdekel, ha lehet gyurcsányozni egy jóízűt? Ugye?

Messiás

Falusi Tamas
-
0
Messiás

A Messiásban az a jó, hogy nekünk nem kell csinálni semmit. Elég, ha várjuk. Vagy a parton üldögélve, ha az a közvélekedés, hogy hajóval jön, vagy még a partig sem kell elmennünk, ha úgy gondoljuk, hogy egyszer csak szelek szárnyán vagy időgéppel itt terem. Van olyan vélekedés is, hogy közülünk az egyik derék magyar vagy Magyar egyszer csak szárba szökken itt a Kárpát medence kellős közepén, és akkor hipp-hopp, ő lesz nálunk a Messiás.

Nekünk, szegény magyaroknak jó ideje nem volt Messiásunk. Még a leginkább annak ígérkezőkről is hamar kiderült az évszázadok során, hogy nem azok, így estünk csöbörből vödörbe meg vicaverza többször is, míg végre aztán megérkezett a két Messiás. Egyrészt Reagan, aki a csillagháborús programmal gazdaságilag térdre kényszerítette a Szovjetuniót, másrészt Gorbacsov, aki hagyta magát térdre kényszeríteni, mert volt annyi esze, hogy így sarokba szorítva inkább megadja magát, mintsem hogy kirobbantsa a harmadik, immár nukleáris világháborút. Putyinról még nem tudjuk, hogy van-e annyi esze, ám a tetteit figyelve nagy valószínűséggel nincs. Ezért kizárólag abban reménykedhetünk, hogy még mielőtt megnyomná a piros gombot, szerencsétlen módon kiesik valamilyen ablakon (a körötte lévőknek csak van valamennyi eszük, nem?).

Reagan és Gorbacsov sok országnak lettek így a Messiásai, akiknek elhozták… na, nem a jólétet, hanem annak a lehetőségét, amellyel aztán mindenki annyira élhetett, amennyire saját képességéből tellett neki. Érdekes módon a népeket nem a Megváltás érdekli, amely a Messiás fő feladata, sokkal inkább a Jólét, ezért, ha bűnöznek, titokban bűnöznek, mert úgy ugyan Pokolra kerül az ember (Isten szeme mindent lát), de legalább itt a Földön addig is elvan remekül. Ezért szinte senkisem az igazi Messiást várja, hanem inkább azt, aki a bűnmegváltás = a Paradicsomba kerülés helyett a sorsunk jobbra fordulását ígéri, mégpedig igen! Itt! A Siralomvölgyben! A Próba színhelyén, ahol világosan megmutatkozik, ki az, aki a mindenkit érő számtalan csapás hatására megrendül-e hitében, és ki az, aki nem. Az Urat illetően nyilvánvaló, hogy a kettes típusú, jólétet hozó Messiás nem tetszik neki, mert az ahelyett, hogy a hitet erősítené, a földi csapások számát és nagyságát mérsékli, még akár nullára is, így a Próba nem igazán működik.

A legeslegújabb kor első kettes típusú Messiása nálunk Antall volt, de hiába hitte azt az ország (mert azt hitte ám), hogy majd gombnyomásra érkezik a kapitalista Kánaán, 45 év hordalékát az első miniszterelnöknek meg az utódjának nem sikerült elpucolnia. Le is váltotta a nép az MDF-et a második kettes típusú Messiásra, azaz Hornra, erősen bizakodva abban, hogy újra lesz háromhatvanas kenyér. Nem lett. Sőt ellenkezőleg. Jött a Bokros csomag. Ezután Magyarországon a csalódások miatt Messiás nélküli élet folyt egy darabig, míg nem az egyik miniszterelnökünkről sikerült a néppel elhitetni, hogy az ördögnél minimum 17,2 %-kal rosszabb. Aki kíváncsi az akkori eseményekre itt, itt és itt utána nézhet.

A Gy.F. nevű miniszterelnök rosszasági faktorát tekinve az új Messiással szemben nem volt semmilyen követelmény, azaz bárki és bármilyen lehetett, akár maga az ördög is, ha erre vállalkozik. 2010-ben nagy hozsanna közepette meg is érkezett az ország harmadik kettes típusú Messiása (O.V.), akit főleg a magyar értelmiség várt rajongva, és nagyon szurkolt a kétharmadának. Hogy miért, azt tőlük kell megkérdezni. Ugyan hamar kiderült róla, hogy az ördögöt tekintve az ő rosszabbsági faktora 68,2 % (> 17,2 %), de a nép nagy része erről máig nem tud, és úgy adja neki egymás után a kétharmadokat, mintha tényleg ő lenne a Messiás. Pedig dehogy.

Regnálása alatt az előző kormányok (főleg Gy.F.) által gyűjtögetett MANYUP vagyon nemhogy évente bővült volna, mint korábban, hanem teljesen elveszett. A nyugdíjasok illetményének svájci indexálását megszüntette, azaz a bérekhez képest a nyugdíjak nagyon lemaradtak. Az EU által évente küldött ezerakárhány milliárd ellenére nem hogy az osztrákokat, vagy legalább a cseheket utolértük volna, de Románia ért utol minket, és részben le is hagyott. Rosszul kezeltük a COVID-ot. Európában a legrosszabbul az inflációt. Energiakitettségünk (házszigetelések elmaradása, földgáz- és áramimport) sajnos magas szintű. Szinte minden szövetségesünkkel összevesztünk. Ma az S&P adósminősítésünk azonos azzal, amilyen 2010-ben, az állítólagos államcsőd idején volt (BBB-). A svájci frank a 2010-es 200 forint helyett ma 398 forinton tartózkodik. Jelenleg kevesebbet költünk GDP arányosan oktatásra és egészségügyre, mint 2010-ben, nem véletlen, hogy mindkettő rendőri felügyelet alatt áll, különben személyileg és anyagilag szétesne (már látszanak az előjelei). Érdekes lenne, ha mindezt megtudná a nép, de ahhoz sokszor és sok újságban kellene megírni (amire a független média nem hajlandó), és a hatás még erősebb lenne, ha azt is megtudnák az emberek, hogy az ellenzék hogyan csinálná jobban (ezt sem írja meg a független média, pedig az ellenzéki program rendelkezésére áll). Így aztán az ellenzék helyzete immár nem kicsit, hanem teljesen reménytelen.

Itt tartunk ma. Nem csoda, hogy sokan vannak, akik várják a változást. Akik értelmileg várják, azok tudják, hogy egy ellenzékünk van, amelyet még több részre szabdalni hülyeség, akik viszont érzelmileg szeretnének kormányváltozást, azok szentül hiszik, hogy van egy másik ellenzék is, amelyik szép, jó, okos és becsületes, sőt „hiteles” is (hogy mitől az kérdés), csak még nem jött elő. Arról, hogy hol lapulhat ennyi ideig, nagyon hallgat az érzelmi ellenzékiség, mert úgysem tudnák megválaszolni. De semmi vész, mondják, mikor majd eljő a Messiás, eljő vele az új ellenzék, és eljő az új szavazótábor is… illetve bocs, az nem jő el, azt a Messiás csak a meglévő szavazókból tudja összegyűjteni. Vagy a fideszes szavazókból, vagy az ellenzéki szavazókból, vagy a bizonytalanokból. Már csak neki kell eljönnie.

Mi, akik kormányváltást szeretnénk, nemrég szerencsés helyzetbe kerültünk, ugyanis hirtelen-váratlanul úgy eljött hozzánk megint a Messiás, hogy jobban se kell. Igen jól választotta meg a pillanatot. Amikor úgy látszott, hogy egy nagy botrány után Orbán kezd újra magára találni, és az ellenzéki szavazók teljesen elkeseredtek, hogy megint nem lesz reményükből semmi, akkor állt ki M.P. a placcra, zsebében az aduásszal, amelyet biztos, ami biztos alapon titokban vett föl kazettára, és melyből világosan meghallgatható, amit tudott mindenki eddig is, és aminek pont úgy nem lesz hatása, ahogy a nagy botránynak se volt.

Az ilyen bizonyíték sajnos nem győz meg semmiről senkit, mert a FIDESZ szavazókat úgysem lehet meggyőzni, az ellenzéki szavazók a kazettán hallhatókról már rég meg vannak győzve, a bizonytalanok meg tudnak róla, sőt még sokkal különbekről, mégis bizonytalanok voltak, vannak és lesznek. Ebből következően az első és a harmadik táborból senki nem fog a Magyar Messiás csapatába igazolni, a másodikból igen (a médiafelhajtástól függő mennyiségben), de az meg pont nem kellene. Így ugyanis legfeljebb az történik, hogy az ellenzéki szavazótábor tovább oszlik, ha még nem oszlott volna elég felé. A helyzet csak akkor lenne jobb, ha a teljes ellenzéki szavazótábor felsorakozna mögötte, és akkor egy az egy ellen lehetne Orbánnal megmérkőzni, de erre a felsorakoztatásra nagyon sokan alkalmatlanok. Ahogy a mi Messiásunk szintén.

Először is haszonlesőként indult, mert ha valaki azt mondaná, hogy a nagy állami cégek vezetőségébe a saját érdemei révén került be, azt nyugodtan körbe lehet röhögni. Ahogy Kubatov úr megjegyezte volt, ő csak egy futballistafeleség… illetve hát futballistaférj. Ráadásul áruló is, aki jóelőre biztosította magát mindenféle titkos hangfelvételekkel, ebből következően nem fog bízni benne senki, szövetkezni nem tud senkivel.

Kellemetlen indulás, ha megjegyezhetem. A második gond, hogy a politikában se tapasztalatai se ismeretei nincsenek, bár ez gondnak nem akkora, mert a sok tapasztalt politikus ellenére rengeteg a hülyeség.

A harmadik gond viszont komoly, hiszen ő nem bírt egy ötfős családdal, mit csinálna akkor egy ekkora káosz közepén, mint kies hazánk jelenleg, ahol mindenki mindenkivel perben-haragban áll, ha nem is éjjel-nappal, de időszakonként biztosan. És ha még hozzátesszük, hogy a házasságban ő volt az agresszívebb, egyértelmű, hogy a Magyar Péter nevű, self made Messiásnak inkább a ketrecharc javasolható, mintsem a sok kompromisszumot igénylő politika. Orbán is elképesztően kezelhetetlen, de ő azért néha engedett (meglátván a vis maiort).

A fentiek alapján mondható, hogy a mi Messiásunk nem is Messiás, így kizárólag a médián múlik, mennyire fújja föl a dolgot, és hány szerencsétlennel hiteti el a választásokig, hogy ebből még lehet valami. Nagy fölfújás esetén M.P. a M. megcsíphet az ellenzéki szavazatokból úgy 20 százalékot, ami az összes szavazót tekintve kábé 8 százalék, azaz gyakorlatilag a Momentum szintje.

Nem valami sok. Az eredmény annyi, hogy egyre többen vannak, és egyre törpébbek a törpék. Orbán meg röhög.

Kell ez nekünk, tessék mondani?

(* Szerkesztőségünk nem feltétlenül azonosul a szerző véleményével.)

Adagolás

Falusi Tamas
-
0
Adagolás

Mint az már többszörösen említve volt, az Orbán – Karácsony viszony úgy írható le, mint két kártyajátékos sokéves partija, amelyben a leosztás olyan, hogy nem csak a jó lapok, hanem az összes lap az egyik kezében van. A másik keze teljesen üres. Ahogy az asztal is.

Az, akinél a lapok vannak, bármikor kijátszhatja bármelyiket, azaz ráküldheti a másikra az elvileg „semleges” hatóságokat, tetszőleges törvényekkel, rendeletekkel meg intézkedésekkel elvetetheti az összes pénzét, sőt akár új hatóságokat is kitalálhat, amelyeket ugyancsak ő mozgat, természetesen, ahogy új adókat is kivethet, vagy csökkentheti a régit, amit a partner szed be. Illetve így már csak szedne.

Jó lenne azt írni, hogy az abszolút fölényben lévő játékos ezt nem használja ki, de nem írhatom, mivelhogy de. Kihasználja. Persze nem a végletekig, az üres kézzel játszó még nem esett ki az ablakon, nem ütötte el semmi, a fekete autó sem vitte el sehova, mert ez itt demokrácia, kérem, bármit is hazudozik az EU, és ha az üres kezű a kisemmizésen túlmenően kap is egy pár sallert meg kokit, az csak szóbeli. Napéldául:

„Szomorú végignézni, ahogy Gyurcsány és Karácsony bánnak Budapesttel és az itt élőkkel, ennél ez a város sokkal többet érdemel. Budapesten változás kell.”

Ezt a szöveget nyilván az R.A. névvel fémjelzett Miniszterelnöki Kabinetiroda írta, kihasználva azt, hogy aki majd mondja, sokáig szóvivő volt a kormánynál, és bármilyen szöveget simán elismétel, ha megkapta a papírt. A szövegben nem a szomorúság, meg a „sokkal többet érdemel” tohuvabohu a fontos, hanem a főördög megjelenítése, vagyis azt tudatják a jónéppel, ha Karácsonyt választja, Gyurcsány fogja mozgatni a szálakat, és akkor mindennek és mindannyiunknak annyi. Mi, akik itt élünk, néhányan azt is tudjuk, hogy ha Szentkirályi lesz a főpolgármester, akkor Orbán fogja mozgatni a szálakat, és az az előbbinél sajnos sokkal rosszabb szituáció. Mármint nekünk. Fővárosi lakosoknak.

Szentkirályi aspiránssá való kijelölése nem véletlen, mert még annyira sem mond majd ellent a Főnöknek, mint szegény Tarlós tette, és bármilyen balhé könnyen elvitethető vele (lásd még: Novák, Varga, satöbbi). Az általa elmondott szöveg néhol még stimmel is, mert például a „Budapesten változás kell!” felszólításnak jelentése van. Jobb helyeken (nagy sóhaj) nem a főváros kötelessége az állam finanszírozása, mint ezt nálunk jelenleg megkövetelik, hanem fordítva. Az állam itt az adókkal már eleve elviszi az itt megtermelt jövedelem abszolút döntő részét, és hogy még további szolidaritási adót is kivessen Budapestre, az már a pofátlan túlzás kategóriája. Ezért ennek a Budapest javára történő megváltoztatása nagyon is jogos és kívánatos. Lenne. De nem. Majd csak akkor, ha Szentkirályi (azaz Orbán) lesz a főpolgármester. Akkor ömleni fog ide a pénz, mert a Főnök nagyon jóban van önmagával, semmit nem tud megtagadni attól a derék embertől.

Kampány esetén (és ezt tudják jól a FIDESZ kampánycsapatánál) fontos az ellenfélről összekapart negatívumok megfelelő adagolása, hogy a választó fel tudja dolgozni a „másik” ezekben bemutatott bornírtságát, gonoszságát és szarvashibáit. A fentebb beidézett kampányszöveg volt az első adag mákony a népnek. Utána jött a második, amely az agytröszt által kitalált

„Kamuméter” első darabja:

„Ami biztos, hogy ez a tér át fog alakulni egy városi köztérré, egy agorává – mondta öt éve a főpolgármester a Városháza parkról. A videóban Szentkirályi bemutatja, hogy mi valósult meg az ikonikus tervből, a haladó kortárs szemléletből, a legszerethetőbb és legpestibb dologból, Budapest új főteréből és a többi lózungból. Nem sok. A parkoló kicsit átrendezve, egy murvás sáv kijelölve, bent egy apró udvar.”

Hálaisten, morogjuk sokan, és reméljük, Karácsony is rájött arra, hogy egy ekkora városnak ennyi lakossal nincsen, nem lehet „agorája”, mert a Városháza park még Szombathelynek is kicsi. Még ha megvalósulna is, teszem föl, a Népligetben, úgyis fölösleges, mert az ekkora tömeg őrületes zsivajában a sztentorhang is elvész. Jobb ez így, ahogy maradt, ezért nagy hülyeség számon kérni rajta. Tisztára olyan, mintha a főpolgármester fejére olvasná valaki, hogy nem kísérte át az öreg nénit az úton, miközben özvegy Kovácsné nem is akart átmenni.

Aztán jött a „Kamuméter II.”:

„Szentkirályi Alexandra a jelenlegi főpolgármesterről elmondta: 2019-es kampányában azt ígérte, hogy pesti fonódó villamoshálózatot hoz létre, és összeköti a 14-es és 47/49-es villamosokat a Bajcsy-Zsilinszky úton. Csakhogy a beígért 2,5 kilométeres sínszakasznak se híre, se hamva. Egy kapavágás nem történt a projekt megvalósítása érdekében. Tehát ez is csak egy hangzatos kábítás volt Karácsony Gergely részéről – mondta.”

Hát, nagy szerencse, hogy nem tette meg. Olyan vonalon építeni villamost, ahol már van metró, az álmoskönyvek szerint rosszat jelent, pláne azonos állomáshelyekkel, mert sok pénzt visz el a lényegesen fontosabb feladatoktól. Ezért inkább adjunk hálát az égnek, hogy a fonódónak se híre, se hamva nincs. Két átszállás megspórolása? Pár ezren ugyan, akik pont arra járnak, áldják majd Karácsony nevét, de ők autó helyett amúgy is tömegközlekednek. Vajon hányan vannak, akik leteszik a kocsit, mert eddig azért jártak vele, mivel utálnak átszállni, és most, hogy már nem kell, ők is villamossal mennek. Hát… becslésem szerint lehetnek vagy hatvanan. Ezért annyi pénzt kiadni? Jobb ez így, ahogy van. Nem is kevéssel. Karácsony persze dátumot se mondott, azaz rajta nem is számon kérhető, és ott volt még a COVID, az energiaár cunami, na meg a kormány borzalmas triója Budapest nyakába kötve, következésképpen sokkal inkább kamu a Szentkirályi szövege, mint amit ő akar Karácsony nyakába varrni.

„Kamuméter III.”

„A kormánypárti jelölt felidézte, hogy a főpolgármester 2019-ben kijelentette, az idősek világnapja alkalmából minden nyugdíjasnak 20 ezer forint rezsitámogatást ad. A Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje Rákosmentére látogatott el egy idős házaspárhoz, akik nem kapták meg az ígért rezsitámogatást. – A Bartal család nagyon kedvesen fogadott, a főpolgármester azonban durván hazudott nekik. A nyugdíjasok nem ezt érdemlik, Budapesten változás kell! – fogalmazott a korábbi kormányszóvivő.”

Mint tudjuk (Szentkirályi természetesen nem, illetve letagadja), Karácsony azt írta a programjában:

„Támogatjuk, hogy a fűtési szezonban legalább 20 000 forint lakásrezsi-támogatásban részesüljenek a rászoruló nyugdíjasok és kisgyermekes családok.”

Ritka ostobának kell lenni annak, aki ebből azt olvassa ki, hogy minden nyugdíjas ennyi támogatást kap, az ugyanis hiába magyar, nem ismeri a magyar „rászoruló” jelző jelentését. Szentkirályi úgy hazudik mint a vízfolyás, és úgy veri át a saját szavazóit is, hogy jobban se kell (volt kitől tanulnia). Gyönge mentség, hogy ezeket nem ő találja ki, és hogy az ő „képességeivel” és szervilizmusával miféle első ember (hehe) lenne a főváros élén, azt sokkal jobb, ha nem képzeljük el.

Ha sikerülne nyernie, nem úsznánk meg visszaépített vári giccsparádét helikopter-állomással, az olimpiát, a Fudan egyetemet meg a többit, amelyek leginkább a „púp a hátunkra” kifejezéssel illethetők, és hogy a „Liget projekt” befejezése (= a Nemzeti Galéria kipaterolása) után Orbán végre átköltözhetne az őt megillető helyre, azaz a Palotába, abban egyáltalán nem kételkedem. Budapest többé nem kérne az EU-tól semmit, a főpolgármester asszony minden pénzt átirányítana a kormányhoz, boldog ünnepségeket tartanának az összes Orbán kezdeményezte hülyeség megépítése után, és hogy minden adót befizetnének pontosan, azt halálbiztosnak veszem.

Az pedig, hogy Habonyék rátesznek még egy lapáttal, nem volt kétséges egy pillanatra sem:

„A Fidesz főpolgármester-jelöltje szerint Karácsony Gergelynek ideje világosan beszélni, miután már többször is cserbenhagyta a budapestieket. „A 2022-es választási kampányban ugródeszkának akarta használni a fővárosiakat ahhoz, hogy miniszterelnökké válhasson. Most, hogy a Gyurcsány-párttal való összefonódásukat a nyilvánosság előtt is beismerték, Karácsony Gergelynek ideje nyilatkoznia arról, hogy nem készül újra becsapni a budapestieket.  Ígérje meg a fővárosiaknak, hogy 2026-ban nem indul a miniszterelnöki székért! A nyilatkozatot küldöm a Városházára, és aláírva várom vissza!”

Ebből főleg a „többször” jelző érdekes, mert a valóságot tekintve az „egyszer sem” meghatározás igaz, ugyanis Karácsony 2022-ben Márki-Zay javára még az előválasztáskor visszalépett, más cserbenhagyásról meg nem tud senki. Kivéve a nagy fantáziájú volt kormányszóvivőt, akinek a felolvasás az ugródeszka, de hogy ne hasaljon bele ugrás után a pocsolyába, jól felrántották a többiek. Így még elérte a főpolgármester jelöltséget – és nem Sajóbábonyban ám! Ha pedig valakinek kétségei lennének afelől, hogy ha győz az ellenzék, Dobrev lesz a miniszterelnök és nem Karácsony, annak az elmeállapotáról nem nyilatkozom. Szentkirályi szövege már megint hülyeség.

Összenő, ami összetartozik? Én még emlékszem az MDF-re, meg a kisgazdákra, ott aztán összenövésről (azaz baráti szövetségről) szó se volt, a másik párt skrupulusok nélküli eltiprásáról annál inkább, amelyből világosan látszik, ki úrifiú, ki nem.

A választáskor tehát sok pénz hülyeségre való elköltése és a kevés pénz értelmes és humánus célra való fordítása között kell dönteni. Olyan nagy agymunkát a döntés szerintem nem igényel senkitől, arról nem is beszélve, hogy egy 2026-os ellenzéki győzelemmel a budapesti helyzet elképesztő mértékben és módon megjavul.

Reményeim szerint érthető.

1...111213...2812. oldal a 28-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség