Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Mától kapható a nagy családi támogatási csomag

Július elsején lépett hatályba a kormány családi csomagja, ami a csok-hoz hasonlóan a több gyerek születését szeretné elérni. Eddig ez nem sikerült. Ráadásul az élelmesebbje még azzal is ügyeskedhet, hogy a babaváró hitelből az új szuperállampírba fektet, és a kár gyerek nélkül is jól kereshet.

Mától lép életbe az úgynevezett családvédelmi akcióterv, amit februárban jelentett be Orbán Viktor, hogy aztán az apparátus lóhalálában dolgozza ki a részleteket. Az eddigi, csok-os kísérlet mindenesetre nem jött be.

Jön minden háztól az autóig

A kisebb tételek a következők: kibővül a csok: használt lakásra és több, mint kétezer faluban is felvehető vissza nem térítendő pénz, továbbá jön a hétszemélyes autókra felvehető 2,5 milliós, a vételárnak legfeljebb felére rúgó ajándék, ami már a kétezer kilométernél nem többet futott szalonautókra (az úgynevezett bemutatókocsikra) is jár.

A legnagyobb dobásnak azonban nem ezeket szánja a kormány, hanem a kezdetben asszonyhitelként, mostanra babváróként ismertté vált konstrukciót. Ennek leglényegesebb pontjai:

  • a kölcsön mától 2022. december 31-éig köthető meg,
  • házaspárok kérhetik, ha a feleség 18 és 41 év közötti; a férfiaknál nincs korhatár, de bankok szabhatják meg, a futamidő végén legfeljebb hány éves lehet a férj; egyiküknek első házassága kell, hogy legyen, s legalább az egyiknek minimum 3 éves tb-jogviszony vagy felsőoktatási tanulmány szükséges,
  • kamatmentes és – ami az egyik legfontosabb – szabad felhasználású, de ingatlanfedezetet nem kérhetnek a folyósító bankok, mert a költségvetés készfizető kezesként áll mögöttük,
  • a kölcsön összege maximum tízmillió forint, a futamidő legfeljebb 20 év, a törlesztés nem lehet több havi 50 ezer forintnál, a felvehető összeget a bankok állapítják meg a kérelmezők jövedelme alapján,
  • ingyenes az előtörlesztés.

A konstrukció legvonzóbb volta az, hogy már egyetlen gyerek születése után felfüggeszti az állam a visszafizetést, a második gyerek megérkezésekor leírja a tartozás 30 százalékát, a harmadik utódnál pedig elengedi a teljes fennálló összeget. Ha 5 éven belül születik gyerek, akkor a megmarad a hitel kamatmentessége, ha viszont nem, akkor vissza kell fizetni a már igénybe vett kamattámogatást, és akkortól a kamat megnő, ez jelenleg körülbelül 8 százalék.

Az élelmes nem gyerekbe fektet

És itt kezdődik a csavar a történetben. Ha ugyanis valaki az öt éves „gyerekváró” türelmi időre tartja meg a hitelt, akkor a maximális 10 millió forintot felvéve (persze ez csak a nagyobb jövedelműeknél igaz) a pénzt beteszi az új szuperállampapírba, a MAP Pluszba. Ez ugyanis akkora hozamot fizet, mint egyetlen kockázatmentes termék se. És mivel a babaváró kölcsön előtörlesztése is ingyenes, a gyerek híján utólag megugró kamat és a visszatérítendő kamattámogatás után is maradhat több millió forint nyereség. Még több lesz, ha születik egy gyerek, tehát a kedvezmények egy része utólag se vész el, két gyereknél pedig már a fennálló tőketartozás 30 százaléka is leíródik.

Fidesz-Weber: zavar az erőben, mégis megszavazták őt?

Mégis megszavazta a Fidesz a néppártban két napja Manfred Weber bizottsági jelöltségét? Erre vall az EPP-szóvivő nyilatkozata. Holott maga Orbán utasította el a politikust, és a kormányszóvivő is ezt mondta tegnap.

A fideszes képviselők nem tiltakoztak Manfred Weber európai bizottsági elnöki jelöltsége ellen Brüsszelben, a bajor politikus ezért közölte az interneten, hogy a frakció egységesen támogatja őt a bizottsági elnökségért folyó versenyben – mondta az Európai Néppárt parlamenti frakciójának sajtósa a Euronews kérdésére pénteken.

Ki mit tud?

Két napja az EPP írta a Twitteren, hogy a pártcsoport európai parlamenti csoportjának alakuló ülésén „teljes támogatásban” részesítette Weber jelöltségét. Ugyanakkor az érintett is egységes támogatásról twittelt.

Másfél nappal később, csütörtök este Hollik István kormányszóvivő még az eredeti álláspont szellemében azt nyilatkozta az állami tévében, hogy

„Manfred Weberről múlt időben kell beszélni”.

Mármint az Európai Bizottság elnöki aspiránsáról, és magáról a csúcsjelölti rendszerről is.

Eddig fél-visszavonulót fújtak

Három hete a Fidesz megszavazta a néppárti EP-frakció élére az addigi vezető Webert, azzal, hogy bizottsági elnöknek nem támogatja. Ahogyan azt éppen egy hónappal korábban Orbán Viktor jelentette be, amikor fogadta Heinz-Christian Strache osztrák alkancellárt, FPÖ-elnököt (aki azóta belebukott az „Ibiza-videóba).

A magyar kormány és vezetője nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy olyan embert támogat európai bizottsági elnöknek, aki bejelenti, hogy ő köszöni szépen, nem tart igényt „a magyarok szavazataira”. Manfred Weber azt találta mondani, hogy a magyarok szavazatával nem kíván európai bizottsági elnök lenni – közölte Orbán május elején. (Weber valójában azt mondta, hogy nem szeretne a Fidesz európai parlamenti képviselőinek szavazatával bizottsági elnök lenni. Az EP-választások eredménye miatt pedig erre már nincs szükség.)

Orbán azt is mondta akkor, hogy a brüsszeli bizottsági elnöki posztra jelölt összes politikus – az úgynevezett csúcsjelöltek – alkalmatlan a testület vezetésére.

Mindez azóta alakult így, hogy az EPP márciusban felfüggesztette a Fidesz tagságát, ami azonban az EPP-beli helyeket nem érintik. Azóta pedig például a közigazgatási bíróságok ügyével a kormány már tett apró hátralépést.

A mai nyilatkozat fényében felsejlő ellentmondásra a Fidesz brüsszeli pártcsoportja nem válaszolt a páneurópai tévének.

EU-pénzlenyúlás: V4, négy szimptóma

Magyarország dobogós az EU korrupciós ügyeiben, s messze a legkoncentráltabb a pénz „elirányításának” rendszere. Az egyszereplős tenderekben a lengyelek vezetnek, Szlovákiában hagyományos oligarcha ejtette foglyul az államot, a szlovákoknál nagy szisztematikus ügyek mentén lopják a pénzt.

A visegrádi országok az uniós támogatások legfőbb kedvezményezettje, és az EU-s pénz nem megfelelő felhasználása továbbra is a régió egyik legégetőbb rendszerszintű problémája, de a V4 korántsem tekinthető homogénnek – írja a négy országban végzett tanulmányok összefoglalójaként a Political Capital (PC). Az ilyen ügyekben vizsgálódó Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) korlátozottak a lehetőségei, mert a tagállami hatóságoknak kell(ene) kivizsgálniuk az uniós forrásokat érintő korrupciós eseteket.

A hatóságok gyakran tétlenek

Az EU 2002 és 2017 között

több, mint kilencmilliárd eurótól esett el csalások miatt

úgy, hogy a tagállamok gyakran szinte semmit sem tesznek a szóban forgó korrupciós ügyek megelőzésére, illetve felderítésére – idézi a PC az Európai Számvevőszék év elején közzétett jelentését.

Ez különösen komoly probléma a visegrádi államokban, ahol a korrupciós kockázatok általában is magasak.

A leginkább rendszerszintű korrupciós ügyekben meglehetősen aggasztó esetekkel találkozhatunk. Ide tartoznak az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez köthető cég közbeszerzési győzelmei, az olasz maffia állítólagos megjelenése a szlovák mezőgazdasági támogatások környékén (amely aztán összefüggött az oknyomozó újságíró, Ján Kuciak és menyasszonya megölésével), és az Andrej Babis cseh miniszterelnök cégéhez köthető hotelkomplexumnak megítélt támogatások.

Ezekben az esetekben az a közös, hogy mind jelentős mennyiségű uniós pénzt emésztettek fel. Ennek tükrében nem meglepő, hogy az OLAF sok időt szentelt ezen visszaélések feltárásának.

Másodikok a fekete rangsorban

A legfrissebb OLAF-jelentés szerint a tavaly lezárt 197 ügyből Románia után a második helyen Magyarország és Lengyelország osztozik 10-10 üggyel. Románia esetében nyolc, Magyarország és Lengyelország esetében hét-hét vizsgálat zárult az OLAF által a tagállami hatóságoknak készített igazságügyi ajánlással.

Gyenge igazságszolgáltatás

A V4 korrupcióval kapcsolatos sérülékenységének egyik legfőbb eredője az igazságszolgáltatás gyengesége és hatékonytalansága.

Nagyon kevés nyomozás vezet eredményre a régióban

olyan ügyekben, amelyekben az OLAF visszaéléseket tárt fel.

Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában az ilyen esetek mindössze 22-33 százaléka végződött vádemeléssel 2016-ban, és a legérzékenyebb ügyeket érdemi nyomozás nélkül zárták le. Noha az OLAF jelentése „meggyőző bizonyítékokat” tartalmazott az Orbán Viktor vejének cégénél feltárt súlyos szabálytalanságokra nézve, a magyar nyomozóhatóságok bűncselekmény hiányában megszüntették az Elios Innovatív Zrt.-vel szembeni nyomozást.

Hasonló problémákkal néz szembe Szlovákia is, ahol annak ellenére, hogy relatíve sok visszaélést követnek el az uniós forrásokkal, ritkán minősítik ezeket az eseteket csalásnak és keveseket ítélték el a közbeszerzésekkel kapcsolatos visszaélések miatt – írja az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány. Jan Kuciak és menyasszonya, Martina Kusnírova meggyilkolása óta az egyik legfontosabb közéleti témává váltak a közvetlen mezőgazdasági kifizetések körüli csalások. Ezen visszaélések mértékét és szisztematikusságát a meggyilkolt újságíró hozta nyilvánosságra. A mezőgazdasági minisztérium, amely a támogatásokat kezeli, nem vállalt felelősséget semmilyen visszaélésért.

Találva érzik magukat a kormányok

A PC szerint a magyar kormány gyakran politikailag elfogult „kampányjelentésként” hivatkozott az OLAF munkáira, de Andrej Babis cseh miniszterelnök is hasonlóan közelítette meg a korrupciót. Ő az Európai Bizottságot vádolta Csehország „destabilizálásával”, amikor az ország a kommunizmus bukása óta a legnagyobb tüntetéshullámmal szembesült. (Csehországgal ellentétben Magyarországon ennek nincsen mobilizációs ereje, nem látni korrupció-ellenes tömegtüntetéseket, amely részben az erős politikai apátiára, részben pedig a társadalom értékszerkezetére vezethető vissza, amely megengedő a rendszerszintű korrupcióval szemben.) A PC-elemzés elkészülte óta vált ismertté, hogy a magyar kormány tavaly után idén se engedi nyilvánosságra hozni az Európai Tanácsnak a magyarországi korrupcióról szóló jelentés-fejezetet.

A lélegeztető gép

Az elemzők idézik a jól ismert tényt, hogy a V4-ek az uniós támogatások 11 fő kedvezményezettjei közé tartoznak, legfőképp Lengyelország és Magyarország. Az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzések kulcsfontosságú szerepet játszanak e régióban az állami beruházásokban. 2014 és 2020 között az EU a szlovák állami beruházások 90 százalékáért felelősek, ami a legmagasabb arány Európában. Ez az arány Magyarországon is igen magas, a közbeszerzések 60 százalékát finanszírozzák uniós pénzből.

Az uniós támogatások átlagosan évente a magyar GDP 4-5 százalékát teszik ki,

ezek nélkül nem, vagy alig lenne növekedés a magyar gazdaságban,

és jelentősen kevesebb lenne az állami beruházás, és a reálkeresetek sem tudtak volna emelkedni az elmúlt három évben – vonja meg a szintén ismert mérleget a PC.

Példátlanul központosított magyar rendszer

Az uniós pénzből elsíbolt korrupciós járadékot ugyanakkor csak megbecsülni lehet: a Transparency International Magyarország becslése szerint

az uniós projektek átlagosan 25-30 százalékkal túlárazottak,

vagyis a korrupciós járadék egy uniós költségvetési periódusban meghaladja az ezermilliárd forintot is.

A modell fő nyertesei azok a cégek, vállalkozók és oligarchák, akik közel állnak a kormányhoz. Minden szempontból kirívó eset Mászáros Lőrinc meggazdagodása, aki öt év alatt a semmiből Magyarország legvagyonosabb embere lett, és már több mint 220 céget tulajdonol. Cégei 2017-ben a közbeszerzések 10 százalékát szerezték meg, és azok mintegy 80 százaléka uniós forrásból valósult meg.

Az erőforrás-újraelosztás ilyen mértékű koncentrációjára, illetve monopolizációjára nincs példa se az EU-ban, se az OECD-országokban

– áll a PC jelentésében.

A Központi Korrupcióellenes Hivatal (CBA) 2013-as elemzése szerint az uniós források korrupciós kockázatot jelentenek Lengyelországban is. A problémák a nagy infrastrukturális beruházásokkal, digitalizációval és energetikával kapcsolatos állami tendereknél vannak leginkább. A közbeszerzésekben körülbelül 120 milliárd zlotyt (egy zloty 76 forint) nagyon szigorú szabályok szerint költenek el a közbeszerzési törvény alapján. A maradék 80 milliárd zlotyt azonban állami szereplők költik el, amelyek gyakran nem veszik figyelembe a törvényt.

Négy ország, négyféle modell, némi hasonlósággal

Lengyelország büszkélkedhet az EU-ban a legmagasabb egyjelentkezős közbeszerzési aránnyal, az esetek 46 százalékában (ez Magyarországon 30 százalékot meghaladó arány). Az OLAF szerint a lengyel közbeszerzések 19-23 százalékát érintheti korrupció.

Az egyes országokban végzett elemzések alapján a PC arra a következtetésre jut, hogy a korrupció természetét tekintve a régió nem egységes. Marek Zelenka cseh elemző szerint az egyik legfontosabb, a korrupcióhoz hozzájáruló tényező az alulfizetett és így alacsonyan képzett közszolgák, akik könnyen manipuláhatók és nem tudnak ellenállni a magánvállalatok nyomásának.

A magyar korrupció természetére leginkább a központosított jelző illik, hiszen Magyarország az unió legcentralizáltabb országa mind a politikai, mind pedig a gazdasági rendszer szempontjából. Ez

a magyar állam úgynevezett „fordított” foglyul ejtése:

nem a már korábban meggazdagodott oligarchák ejtik foglyul az államot, mint például Babis Csehországban, hanem egy olyan informális kör, amelyben politikusok, oligarchák és szürke eminenciások mozognak, és amelyben a végső döntéseket legtöbbször maga a miniszterelnök hozza meg.

Szlovákiában több szisztematikus korrupciós eset is ismert, az egyik legfontosabb az úgynevezett „Gorilla-ügy” 2011-ből. Az ezzel kapcsolatos felvételeket a kétes hírű üzletember, Marián Kocner széfjében találták meg, akit jelenleg Ján Kuciak meggyilkolásával kapcsolatban gyanúsítanak és épp a tárgyalását várja. Grigorij Meseznikov, az Institute of Public Affairs vezetője szerint

a szlovák állam elfoglalását segíti

példának okáért a „szelektív igazságszolgáltatás,” ami a pártpolitika, üzleti körök, valamint a hatékonytalan és korrupt igazságszolgáltatási szervek összefonódásának terméke.

Annak ellenére, hogy a Transparency International korrupciós rangsorában Varsó áll a legelőkelőbb helyen, a lengyel helyzet távolról sem rózsás. Gregorz Markowski, a Batory Alapítvány munkatársa szerint a lengyel rendszer egyik legnagyobb problémája az, hogy

a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) folyamatosan gyengíti a bíróságok és az állami szervek autonómiáját.

Ez az úgynevezett „proto-korrupció”.

Vannak „karmai”az EU-nak, használni kéne

A PC arra a következtetésre jut a korrupciókat vizsgálva, hogy az EU a jelenleginél mindenképpen tehetne többet, noha megoldani nem képes a problémákat. Ezt állapította meg az Európai Számvevőszék is, ami az OLAF jelentős reformját sürgeti, mert a szervezet „veleszületett gyengeségekkel küzd.” Az Európai Parlament (EP) elfogadott egy javaslatot az OLAF és az új uniós ügyészség együttműködésének javítására, ami szabályozza köztük az információcserét és biztosítja, hogy nem dolgoznak párhuzamosan ugyanazon ügyeken.

Csakhogy – Szlovákiával és Csehországgal ellentétben – Magyarország és Lengyelország nem tagja az Európai Ügyészségnek, mindketten elutasították a csatlakozást szuverenitásuk megsértésére hivatkozva. Az EP elfogadta azt a javaslatot, ami jogállamisági, korrupcióellenes követelményekhez kötné az uniós kifizetéseket, de a végső döntés az Európai Tanácsé (amelyben az állam- és kormányfők ülnek).

Az új ötletek mellett azonban itt az idő arra is, hogy a már létező szabályokat betartassák – szögezi le a PC elemzése. Ilyen például a közös rendelkezések 142-es cikkelye, ami engedélyezi az uniós források felfüggesztését, ha egy tagállamban rendszerszintűen megsértik a jogállamisági elveket.

Lehet félnivalója Tarlósnak

Tarlós István eddig egyre kevesebb szavazattal nyert, fajsúlyos ellenféltől pedig a legtöbb vokssal is kikapott, ezért most van mitől tartania – értékelte az előválasztás eredményét a Political Capital. Az ellenzéknek összehangolt kampányra lesz szüksége.

Az EP-választás eredménye értelmet és jelentőséget adott a budapesti előválasztásnak. Az, hogy a résztvevő ellenzéki pártok, jól-rosszul, de meg tudták mutatni, hogyan kellene kinéznie egy valódi politikai versengésnek, viszonylag magas részvételt eredményezett. Ez pedig egységes ellenzéki kampány esetén jó alapot jelenthet az őszi önkormányzati választás előtti mozgósításhoz – írja elemzésében a Political Capital (PC).

Tarlós eddig többnyire nyert, de…

A PC szerint árulkodó, hogy Tarlós István is reagálni kényszerült az előválasztás eredményére, a jelenlegi főpolgármesternek van mitől tartania, mert

erős rivális ellen még nem nyert választást.

Számbaveszik az eddigi választási eredményeket. Ezek szerint Tarlós negyedszer indul a főpolgármesteri posztért, eddig 2-1 arányban nyert, illetve vesztett.

Két győzelmét fajsúlyos ellenfél nélkül aratta: 2006-ban még alulmaradt Demszky Gáborral szemben, 2010-ben a mélyponton lévő MSZP jelöltjét, Horváth Csabát győzte le, 2014-ben pedig a népszerű politikusnak aligha nevezhető, a Falus Ferenc-kaland után utolsó pillanatban előrángatott Bokros Lajossal szemben nyert, de mindössze 13 százalékpont különbséggel.

Egyre kevesebb támogatóval

Az sem mellékes, hogy választásról választásra kevesebb szavazót sikerült Tarlós mellett mozgósítani: 2006-ban a legtöbb, 349 412 szavazattal még kikapott, 2010-ben 321 908, 2014-ben már csak 290 675 szavazattal nyert.

Tarlósnak tehát

tizenhárom év óta először lesz komolyan vehető kihívója, aki két előválasztási fordulóban edződött meg

– foglalja össze a számokat is a PC. Az előválasztáson győztes Karácsony Gergely személyénél ráadásul nagyobb hátrány a Fidesz számára, hogy ezúttal nem számíthat a jelöltállítási időszakig elhúzódó ellenzéki főpolgármester-jelölti castingra, mert a releváns ellenzéki pártok mind elfogadták az eredményt, és bár eltérő lelkesedéssel, de mind beállnak Karácsony mögé. Puzsér Róbert (és a Fidesz esetleges kamujelöltjei) zavarkeltésére még számíthatnak, ennek azonban valószínűleg csekély lesz a hatása.

Lesz lejáratás, de kevésnek bizonyulhat

Az elemzők szerint a kormányzati propagandagépezet várhatóan mindent meg fog tenni Karácsony Gergely lejáratásáért és az őt támogató pártok megosztásáért. A negatív kampány azonban az ellenzéki többségű Budapesten nem lesz elegendő: a fő kérdés az, hogy az utóbbi időben háttérbe szorult Tarlóst vissza tudja-e hozni a Fidesz a játékba.

Az ellenzéki főpolgármester-jelölt személye megvan, ha valóban győzni akarnak az ellenzéki pártok Budapesten, akkor ezután az a legfőbb érdekük, hogy a fővárosi kerületi polgármesterjelöltek névsorát is minél előbb lezárják, és összehangolt kampányba kezdjenek – írja a PC.

Sehogy se stimmelnek a hivatalos foglalkoztatási adatok

Legalább 15 ezerrel kisebb az átlagkereset, és 800 ezer-egymillióval kevesebb a foglalkoztatott, mint amit a KSH hivatalosan közöl. A NAV adataiból ezt számolta ki a Policy Agenda.

Ma is megérkezett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szokásos havi diadaljelentése arról, hogy „ismét 4,5 millió felett volt a foglalkoztatottak létszáma a március-májusi három hónapos időszak átlagában, amire legutóbb tavaly augusztus-októberben volt példa”. Ezzel az egy évvel korábbihoz mérve 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.

Az elmaradt reform

Régóta élnek független kutatók és szakszervezetek a gyanúperrel, hogy a valóság ennél kevésbé rózsaszín. Ugyanez igaz, sőt, a kereseti statisztikára is. Különösen azóta, hogy a KSH tavaly nagy garral bejelentett adatgyűjtési reformja elmaradt: változatlanul nem közli az öt főnél kisebb cégek számait és nem készíti el az úgynevezett mediánjövedelmi kimutatást (amelyben a középen lévők felett és alatt ugyanannyian vannak, akik többet vagy kevesebbet keresnek), amely az átlagértéknél a valósághoz közelebbi képet mutat. A KSH a tavaszi kudarcot a NAV-ra kente.

A Policy Agenda (PA) a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából a februári adatokra végezte el az adóhivatalnak bejelentettekből a maga számításait. Akkor a KSH szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 345 900 forint volt a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében.

Közelebb a valóságos bérekhez

A PA legfőbb megállapításai 2019 februárjára számítva az adóhivatali kereseti adatokból:

  • a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete 331197 forint,
  • figyelembe véve minden egyes munkajövedelmet (a teljes és a részmunkaidő után járó munkabért), a bruttó átlagkereset 298229 forint,
  • a mediánjövedelem jelentősen alacsonyabb az átlagbérhez képest: a teljes munkaidőben dolgozók esetében 78 százaléka, 258 333 forint, míg az összes munkajövedelmet nézve 77 százaléka, 229 636 forint,
  • 634 660 fő dolgozott olyan munkaviszonyban, ahol minimálbérre, vagy garantált bérminimumra volt bejelentve, több, mint fele teljes munkaidejű.

Vagyis a 345 ezerrel szemben az „átlag magyar” inkább 250-280 ezer forint bruttó jövedelemből él.

Nem csoda, ha a KSH az elmúlt években egyre nehezebbé tette a hozzáférést az adatokhoz. Tavaly már egyenesen pénzt kért értük a szakszervezetektől.

…és a valós foglalkoztatási számokhoz

A NAV-hoz érkezett havi járulékbevallásokból a PA megpróbált következtetést levonni a foglalkoztatás méretére is. Ezek szerint februárban 3,76 millió munkaviszonyból származó bérjövedelem után történt kifizetés. Ebből

mindössze 2,9 millió alkalmazott volt az, aki egész hónapban teljes munkaidős munkaviszonyban dolgozott.

Jól látszik, hogy a 4,5 millió hivatalosan foglalkoztatott és a 3,76 millió munkaviszony alapján bérjövedelemben részesülők száma között jelentős különbség van. Ezt az eltérést növeli az is, hogy a 3,76 millió bérjövedelemmel rendelkező között vannak olyanok is, akik egynél több jogviszonnyal rendelkeztek abban a hónapban. Azaz ennél valamivel kevesebb azok száma, akik februárban munkabért kaptak akár rész-, akár teljes munkaidős foglalkoztatás után.

Ha azt nézzük meg, hogy hány olyan munkaviszony volt, amely mögött egész februárban volt bejelentett munkajövedelem, akkor ez

teljes és részmunkaidős munkaviszonyokat együtt véve mindössze 3,4 millió jogviszonyt takar.

Ez tehát már mintegy egymillióval kevesebb a KSH-adatnál.

Háromszor annyi a részmunkaidős, rengeteg a minimálbéres

Nyilvánvaló, hogy a legtöbb munkaviszonyból származó bérjövedelem a teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresetéből kerül ki. Ugyanakkor a legális munkajövedelemmel rendelkezők 15 százaléka részmunkaidőben foglalkoztatottnak számít. Érdekesség, hogy a KSH foglalkoztatási adatai szerint a magukat foglalkoztatottnak mondók mindössze 4,8 százaléka mondta azt, hogy részmunkaidőben dolgozik.

A két adat közötti különbség mutatja a szürke foglalkoztatás egyik sajátosságát.

Idén februárban 635 ezer olyan bejelentett munkaviszony volt, ami mögött minimálbért, vagy garantált bérminimumot jelentő munkabér állt. Ezek közül 361 ezer esetben ez teljes munkaidős foglalkoztatást takart. A leginkább minimálbérrel, garantált bérminimummal érintett foglalkozások a sport-és szabadidős foglalkozások, személyi szolgáltatási foglalkozások, és az alkotó-és előadó-művészi foglalkozások. vendéglátás területén továbbra is magas  azok száma, akik a legkisebb bérre van bejelentve, itt az ilyen dolgozóknak aránya 43 százaléka, míg a kereskedelem egészében ez csak 32 százaléka.

Jó focista lesz az új igazságügyi miniszter

Varga Juditot, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárát jelöli igazságügyi miniszternek Orbán Viktor miniszterelnök az EP-be távozó Trócsányi László helyébe. A 49 éves jogász egyebek közt fociprodukciójával vált szélesebb körben ismertté.

A jelenlegi tárcavezető, Trócsányi László az Európai Parlament tagja lett. Emellett a magyar kormány jelöltje az év második felében megújuló Európai Bizottság biztosi tisztségére is. A miniszterelnök szerda délután egyeztetett a jelölttel, és ez alapján Varga Judit igazságügyi miniszteri kinevezésére tesz javaslatot Áder János köztársasági elnöknek. Orbán Viktor kezdeményezi Kövér Lászlónál, az Országgyűlés elnökénél Varga Judit kinevezés előtti bizottsági meghallgatását.

Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke azt is közölte: a jövőben a Varga Judit vezette igazságügyi tárcához tartoznak a kormányon belül az európai uniós ügyek is.

Forrás: Facebook/Varga Judit

A jogász – külföldön is tanult és dolgozott – Varga Judit amellett, hogy – komcsizós beszólásokkal fűszerezett nyilatkozatokkal – teljes mellszélességgel támogatta a kormány sorosozómigránsozóbrüsszelező politikáját, a szélesebb közvéleményben azzal vált ismertté pár hónapja, hogy 37-szer dekázott egy focilabdával. A futball mellett kosárlabdázik is.

Forrás: Facebook

Varga bizalmi jellegére utal, hogy miután az Európai Néppárt márciusban felfüggesztette a Fidesz tagságát, Orbán bejelentette, hogy az EPP „bölcsek tanácsa” mellé ő is kinevez egy triót a tárgyalásokra. Ennek tagja Szájer József EP-képviselő és Novák Katalin családügyi államtitkár mellett Varga Judit. A két hármas egyeztetésére – úgy tudni – eddig nem került sor.

Karácsony nyerte az előválasztást

Karácsony Gergely nyerte a főpolgármester-jelölti előválasztást 33 355 szavazattal a 68 363-ból. Második Kálmán Olga lett, harmadik Kerpel-Fronius Gábor.

A főpolgármester-jelölti előválasztást az MSZP-Párbeszéd jelöltje, Karácsony Gergely nyerte. A hivatalos eredmény:

  • Karácsony Gergely: 33 355 szavazat,
  • Kálmán Olga: 25 093 szavazat,
  • Kerpel-Fronius Gábor: 9792 szavazat.

Az előválasztáson 68 363 szavazatot adtak le a rendelkezésre álló hat nap alatt. Érvénytelen voks alig volt.

Karácsony a leadott szavazatok 49 százalékát kapta. Éppannyit, mint Tarlós István öt évvel ezelőtt a főpolgármester-választáson.

Az eredményhirdetésen nem jelent meg Kálmán Olga. A Civil Választási Bizottság vezetője, Magyar György ügyvéd nem tudott válaszolni a kérdésre miért nem volt jelen. Mint mondta, a bejelentés nyilvános volt, minden szervezet elküldhette képviselőjét.

Magyar György szerint elsősorban a demokrácia és Budapest győzött.

Nem igazi ellenzékieknek nevezte azokat, akik nem vettek részt az előválasztáson,

hanem csak később akarnak indulni az októberi választáson.

Karácsony Gergely megköszönte elsősorban az aktivistáknak a munkát. Mint fogalmazott, most véget ért a rivalizálás köztük.

„Nem nézünk hátra, csak előre, közösen fogjuk megváltoztatni Budapestet.”

Ettől kezdve a budapestiek jelöltjének tekinti magát – szögezte le Karácsony. „Mindenkire számítunk, hogy a hatalom emberét az emberek hatalmával tudjuk megváltoztatni” – mondta. Párhuzamot vont a vasárnapi isztambuli polgármester-választási sikerre, ahol az ellenzék jelöltje le tudta győzni Recep-Tayyip Erdogan jelöltjét.

Kerpel-Fronius Gábor gratulált Karácsonynak,

aki szerinte le fogja győzni Tarlós Istvánt.

Bejelentette, hogy korábbi ígéretéhez híven meg fogja keresni Karácsonyt, hogyan tudja segíteni kampányát.

Kálmán Olga rövid videóban gratulált a győztesnek. Fantasztikusan nagy meccs volt – mondta.

„Gratula a nyertesnek, és innentől kezdve munka van”.

Vagyis korábbi ígéretének megfelelően ő is beáll a győztes mögé a további kampányt segítendő. Ezt közölte délután Gyurcsány Ferenc is a Facebookon.

Az eredmény messze magasabb a CVB által 50 ezerben megjelölt érvényességi küszöbnél. Ahogyan azt délben megírtuk, a választásra jogosult 1,4 millió budapesti 4,8 százaléka adta le szavazatát az elmúlt napokban. Az öt évvel ezelőtti főpolgármester-választáson leadott 604,5 ezer szavazatnak pedig 11,3 százaléka.

Nem hat a CSOK, egyre kevesebb gyerek születik

Tovább csökkent a születések száma, 2,7 százalékkal, ráadásul 0,8 százalékkal többen haltak meg az első négy hónapban, mint egy éve. A termékenységi ráta is süllyedt. A születési tendencia évek óta változatlan. A kormány eddig 250 milliárdot költött a CSOk-ra.

Kevesebben születtek és többen haltak meg január-áprilisban, nagyobb a természetes fogyás – tudatja már címében is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Forrás: KSH

A 2019. január-áprilisi demográfiai folyamatok

  • 27 734 gyermek jött világra, ami 757-tel, 2,7 százalékkal elmaradt a 2018. első négy havi születésszámtól; január–márciusban átlagosan 4,3 százalékkal kevesebb, áprilisban 2,5 százalékkal több élveszületés történt az egy évvel korábbinál.
  • A teljes termékenységi arányszám 1 nőre számított becsült értéke 1,40 volt, az előző év első négy hónapjára számított 1,43-hoz képest.
  • 47 929-en haltak meg, 0,8 százalékkal, 378-cal többen, mint az előző év azonos időszakában. A többlet a kiemelkedően magas januári halálozások számából adódott, amelynek hátterében a tavalyinál korábban tetőző influenzajárvány állhatott.
  • Az élveszületések számának csökkenése, valamint a halálozások számának kismértékű emelkedése következtében a természetes fogyás a 2018. január–áprilisi 19 060-nal szemben 20 195 fő volt, ami 6,0 százalékos növekedés.
  • Ezer lakosra 8,6 élveszületés és 14,9 halálozás Az előbbi 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi 0,1 ezrelékponttal magasabb volt a 2018. január–áprilisinál, ennek eredményeként a természetes fogyás 0,4 ezrelékponttal, 6,3 ezrelékre emelkedett. 2019 első négy hónapjában ezer élveszületésre 4,2 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,7 ezrelékpontos növekedés az előző év január–áprilishoz viszonyítva.

A fenti grafikonon látható, hogy 2018 közepi enyhe emelkedés után rendre lefelé tart a születésszám.

A kormány 2015-ben vezette be  CSOK-ot azzal a céllal, hogy megforduljon a születésszám csökkenése. 2016-tól idén tavasz végéig 256 milliárd forintot fordítottak erre. Ebből 81 752 szerződést kötöttek.

Bőven az érvényesség felett az előválasztás

Az előre kitűzött ötvenezret lényegesen meghaladó számban adtak le szavazatot a budapestiek a főpolgármester-jelöltekre. Eddig már 57 ezren nyilvánítottak véleményt.

A főpolgármester-jelöltek előválasztási kampányában a Civil Választási Bizottság 50 ezerben határozta meg az érvényesség határát. Ezt már jelentősen túllépte az érdeklődés. Kedd délután a leadott szavazatok száma elérte az 57 ezret – mondta a civil testület vezetője, Magyar György ügyvéd a Klubrádióban.

A téli első előválasztási fordulóban 34 ezer szavazatot adtak le budapestiek a Karácsony Gergely (Párbeszéd) és Horváth Csaba (MSZP) közti versengésben. Ezt Karácsony elsöprő fölénnyel (27 ezer szavazat) nyerte meg. A két párt most már őt indítja Tarlós Istvánnal szemben, vetélytársa Kálmán Olga (DK) és Kerpel-Fronius Gábor (Momentum).

Az öt napja kezdődött elővoksolás holnap délig tart, tizenöt fővárosi közlekedési csomóponton lehet véleményt nyilvánítani.

Matolcsy se hisz Orbánnak, sőt, jövőre zuhanást vár

Noha felfelé módosította előrejelzését, az MNB se hiszi el, hogy a növekedés 4 százalékon maradhat a következő években. Matolcsyék abban bíznak, hogy a külső piacok lassulása visszaveti az inflációt. Nem nyúlt a kamathoz a jegybank.

Változatlanul a 0,9 százalékon van a jegybanki alapkamat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi döntése alapján. Ezzel a jegybank kitart amellett, hogy nincs lépéskényszerben a minden elemzés szerint potenciálja felett teljesítő magyar gazdaság láttán. (Ez azt jelenti, hogy „normál” képessége felett növekszik a gazdaság mintegy öt százalék mértékben, ami elsősorban az infláció erősödésében ölt testet. Ebben az esetben a klasszikus jegybanki metódus szerint kamatemeléssel kell „hűteni” a gazdaságot. A jelenlegi csaknem négy százalékos áremelkedés az MNB 3+1 százalékos úgynevezett toleranciasávjának felső értékét nyaldossa.)

A növekedés jelentősen lassulhat

Az egyúttal nyilvánosságra hozott – bár teljes szövegében a honlapra mindeddig ki nem tett – inflációs jelentésben az MNB márciushoz után felfelé módosított két alapvető makrogazdasági mutatót.

Forrás: MNB

A gazdasági növekedés (GDP) szerintük idén nem 3,8, hanem 4,3 százalékkal fog növekedni. A következő két évben azonban (a 0,1, illetve 0,3 százalékponttal feljebb tolva is) az MNB 3,3 százalékos előrejelzése messze van a kormány azon várakozásától – mi több, a gazdaságpolitika sarokpontjától -, hogy a magyar gazdaság egyenletesen magas szinten, 4 százalékon fog hasítani.

Ha igaza lesz az MNB-nek, akkor

jövőre egy százalékponttal fog zuhanni a magyar gazdaság teljesítménye,

majd be is ragad ezen a szinten. Más szóval a Matolcsy György vezette MNB megerősíti azon értékelését, hogy a jelenlegi szerkezetben a növekedés elérte a zenitet, ami után jelentősen lassuló gyarapodás következik.

Matolcsy két arca

Ez nem előzmény nélküli. Az MNB eddig két alapos dolgozatban hívta fel a figyelmet a gazdaság versenyképességi deficitjére. Előbb 180 pontban, majd 330-ban. Mindkettő valóságos elhatárolódás a jelenlegi gazdasági szerkezettől. Ami azért figyelemre méltó, mert gazdasági miniszterként Matolcsy volt a „tündérmese” kidolgozója.

Az MNB az inflációs előrejelzést is felfelé módosította. Eszerint a most 3,9 százalékról az áremelkedés bukófordulót vesz, az év egészében 3,1 helyett 3,2 százalék lesz. A következő két évben pedig 3,4, majd 3,3 százalék (három-tizedponttal magasabban a márciusi prognózishoz képest).

Vagyis abban bízik az MNB, hogy a világgazdaság lassulása 2019 második felében fejbe kólintja az inflációt. Ez egyszersmind a külgazdasági húzóerő radikális romlását feltételezi. Szemben a kormány várakozásával, ami az alapja a következő évek gazdaságpolitikájának.

Az mindössze az MNB „baja”, hogy a második hat hónapban bekövetkezik-e a világpiac akkora lassulása, ami „lefejezi” a hazai inflációt, alátámasztva a kamatpolitika eddigi érveit a rendkívül kockázatos monetáris politika mellett.

Az igazi kérdés az, hogy ki csinálja a gazdaságpolitikát. Orbán „jobb keze”, Matolcsy, vagy Varga Mihály pénzügyminiszter?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK