Amit tudunk, és amit nem tudunk az Omicronról

Az Omicron körülbelül 50 olyan mutációt hordoz, amelyet korábban nem tapasztaltak kombinációban, köztük több mint 30 mutációt azon a tüskeproteinben, amelyet a koronavírus használ az emberi sejtekhez való kapcsolódáshoz.

További kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy az Omicron mutációgyűjteménye lehetővé teszi-e a változat számára, hogy elkerülje a vakcinák vagy fertőzések elleni immunitást. Az sem világos, hogy az általa okozott betegség súlyosabb vagy kevésbé súlyos-e, mint a többi változat.

Amit tudunk:

• A B.1.1.529 novemberben jelent meg először Dél-Afrikában. A változat jelenleg nagyon gyorsan terjed ott – különösen Gautengben, a legnépesebb tartományban, amelyben Johannesburg is található, az utóbbi időben hatalmasra nőtt az új fertőzések száma. Eddig a változat száz körüli szekvenciájáról esett szó. A B.1.1.529-et már több kontinensen is megtalálták.
• Sok ország mostanra utazási korlátozásokat vezetett be. Az Európai Unió számos  tagállama  beutazási tilalmat rendelt el (Magyarország is) Dél-Afrikából, Lesothoból, Botswanából, Zimbabwéből, Mozambikból, Namíbiából és Eswatiniből, amit a brit kormány követett.
• A változat nagyszámú mutációjában különbözik a többitől. Összesen 32 mutációt hordoz magában a fontos tüskeproteinben, a vírus azon részében, amellyel az emberi gazdasejtekhez kötődik, és behatol azokon. Nyolc mutációval a delta-változat lényegesen kevesebb változást mutat. Ezenkívül a B.1.1.529 számos mutációt hordoz genomjának más részein is.
• A mutációk közül három az úgynevezett furin hasadék közelében található, ami nagyon fontos a vírus számára. Ez fertőzőbbé teheti a B.1.1.529-et.
• A Nextstrain genomadatbázisban most már létezik a B.1.1.529  szekvenálási elemzése, amely megmutatja a különbségeket.

Amit nem tudunk:

• Még nem lehet megbecsülni, hogy a B.1.1.529 mely országokban terjedt el már, különösen az afrikai kontinensen. Terjedése nagyon dinamikusan növekszik. Ezenkívül a vírusmintáknak csak egy kis részét szekvenálják. Tehát nagyszámú be nem jelentett esetnek kell lennie. Az utazási korlátozások előnyei sem tisztázottak. Néhány szakértő nemrégiben azt gyanította, hogy már túl késő lehet.
• Az, hogy az új változat mennyire veszélyes, egyelőre nem világos.  A tüskemutációk óriási száma nem feltétlenül mond semmit az általuk jelentett veszélyről. A szakértők előrejelzései azonban borúsak. A WHO-t pénteken tájékoztatják, majd hivatalosan aggodalomra okot adó variánsként jellemezték (VOC).
• Egyelőre nem tudni, hogy a B.1.1.529 valóban fertőzőbb-e, mint más változatok, például a Delta. A Covid-19 diagnosztikájára és terápiájára gyakorolt ​​következmények sem tisztázottak. Azt még látni kell, hogy az új változat képes-e kiszorítani a Deltát világszerte, és az uralkodó variánssá válni.
• Az is csak találgatás, hogy a vakcinák mennyire lesznek hatékonyak az új változat ellen. De itt sem jók a prognózisok. James Naismith, az Oxfordi Egyetem biológusa szerint a jelenleg elérhető koronavakcinák „szinte biztosan” kevésbé hatékonyak. Dél-Afrikában nagyon alacsony az átoltottság, ami korlátozza az eddigi adatok értékét – a vírus terjedését illetően is.
• A B.1.1.529 eredete szintén nem világos. A korábban ismert változatokhoz képest sok eltérése miatt egészen más vonalból származhat. Egyes szakértők úgy vélik, hogy egy állattól származhatott, és onnan ugrott vissza az emberekhez. A gyenge immunrendszerű embereket is olyan táptalajnak tekintik, ahol a vírus drámaian megváltozhat.

(A Spiegel nyomán)