Ennyi szerepel ugyanis a nyilvántartásban, és még újakat is be lehet jegyezni.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában csaknem kétszázötven jogerősen bejegyzett párt szerepel. Az OBH adatai szerint tavaly 70, idén eddig két pártot jegyeztek be jogerősen.
A négy évvel ezelőtti országgyűlési választás óta 116 pártot jegyeztek be a bíróságokon,
és ebből eddig csak egyet töröltek. Az előző választás előtti évben 23 pártot jegyeztek, a 2010-2014 közti időszakban pedig 51-et.
Hasonló pártalapítási hullám az 1990-es évek első felére volt jellemző. Bár sok, akkor alakult párt azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint tíz még ma is működik közülük. A mai parlamenti pártok közül az MSZP-t 1989 novemberében, a KDNP-t 1989 decemberében, a Fideszt 1990 februárjában vették nyilvántartásba.
1989-ben alakult meg a Magyar Demokrata Fórum (jelenleg Jólét és Szabadság Demokrata Közösség), a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Munkáspárt és a Szociáldemokrata Párt. Még működik az 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja is.
A pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert
csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson,
tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára megállapítja egy párt működésének megszűnését, ha az egymást követő két országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. Utána a párt egyesületként működhet tovább.
Arról, hogy a kampányban mennyi pénzt használhatnak fel és mennyi támogatást kapnak a pártok, itt olvashat.
