1859 szeptember 6-án nyílt meg a világ legnagyobb zsidó imahelye, ahol a rabbik kezdetben német illetve jiddis nyelven prédikáltak, és csak később tértek át a magyar nyelvre.
A zsinagóga szimbolikus helyen épült – közvetlenül Pest város határának a túlsó oldalán. Ekkor az volt a törvény, hogy a város falain belül csakis római katolikus temploma állhat. Emiatt a zsinagóga – éppúgy mint a Kálvin téri református templom vagy a Deák téri evangélikus templom csakis a régi város határ túloldalán épülhetett fel. Budapest egyesülése után ez már a belváros része lett, és szimbolizálta a zsidóság jelentős hozzájárulását Magyarország fejlődéséhez.
A zsinagóga közelében állt az a ház, ahol Herzl Tivadar született. Ő szervezte meg a cionista mozgalmat, mely célul tűzte ki Izrael állam megalakulását.
A magyar zsidóság kettős ünnepe
Nemcsak a központi zsinagóga évfordulója miatt jelentős szeptember 6. hanem azért is, mert ekkor kezdődik a zsidó újév, az 5782-ik.
A Habsburg monarchia idején amikor a zsinagóga épült igen nagyszámú zsidó élt Magyarországon, ahol sokkal több jogot élvezhettek mint például az orosz birodalomban, ahol a legnagyobb zsidó közösség élt akkoriban.
Sokan kivándoroltak a magyarországi zsidók közül, de döntő többségük a holokauszt áldozata lett.
A zsinagóga körül volt a gettó, ahol több mint 70 ezren zsúfolódtak össze. Az áldozatokat is jórészt itt temették el.
A budapesti zsinagóga ma is a legnagyobb Európában, és a világon is csak Izraelben épült nagyobb. Az Emmanuel zsinagóga a legnagyobb a világon, melyet Izraelben emeltek, abban az államban, melyért oly sokat tett Herzl Tivadar, aki itt született Budapest szívében.
