A Wall Street Journal szerint Orbán Viktor mára az orosz politika egyik legfontosabb európai támasza lett. A magyar miniszterelnök az EU Ukrajnának szánt segélyének megvétózásával ismét Moszkva kezére játszott.
„A magyar miniszterelnök blokkolja azt a segélyt Ukrajnának, amelyre Kijevnek szüksége van ahhoz, hogy ellen tudjon állni az orosz agressziónak” – írja szerkesztőségi cikkében a markánsan jobboldali Wall Street Journal, amely élesen bírálja Donald Trump magyar „barátját”, Orbán Viktort.
Az Egyesült Államok az utóbbi időben jelentősen csökkentette Ukrajna támogatását. Az Európai Unió eközben egy 90 milliárd eurós – mintegy 105 milliárd dolláros – hitelről döntött, amely a kijevi kormány működését segítené. A kölcsönt azonban Orbán Viktor megvétózta, noha tudja: enélkül Ukrajna súlyos pénzügyi válságba kerülhet.
A magyar miniszterelnök döntését a Barátság kőolajvezeték leállításával indokolta. Ezen a vezetéken érkezik az orosz olaj Magyarországra és Szlovákiába.
Ukrajna szerint a vezetéket egy orosz támadás rongálta meg. Orbán ezzel szemben azt állítja, hogy Ukrajna „olajblokádot” alkalmaz.
„Zelenszkij elnök 19 napja elzárva tartja a Barátság kőolajvezetéket, miközben tudja, hogy az létfontosságú Magyarország és Szlovákia számára. Szakértőink Kijevben vannak, de nem juthatnak el a vezetékhez” – mondta a magyar miniszterelnök.
A helyzetet tovább élezte a Hormuzi-szoros körüli feszültség. Az amerikaiak már fokozatosan enyhítik az orosz olajjal szembeni szankciókat, miközben az Európai Bizottság és a német kormány továbbra is a korlátozások fenntartását támogatja.
Orbán Viktor közben március 15-i beszédében arról beszélt, hogy a békemenet valójában az ukrán elnök politikája ellen szól. „Magyarország nem lesz Ukrajna gyarmata. Zelenszkij nem juthat hatalomra Magyarországon” – fogalmazott.
A Wall Street Journal szerint az Európai Uniónak ezért újra meg kellene fontolnia a befagyasztott orosz vagyon felhasználását Ukrajna támogatására. Ezt a megoldást korábban azért vetették el, mert Belgium – ahol a befagyasztott orosz dollár- és eurómilliárdok jelentős része bankokban van – attól tart, hogy Moszkva retorziókat alkalmazna vele szemben. A belga miniszterelnököt személyes fenyegetések is érték.
Orbán oroszbarát politikája a hatalmon belül is vitát kelt
Alkonyi Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium kutatója összefoglalta az orosz beavatkozás különböző formáit a magyar politikában.
„Az imperialisták láncos kutyáinak is megvoltak a maguk határai, és az oroszoknak is megvannak a korlátaik. Moszkva valójában csak azokkal a társadalmi erőkkel tud dolgozni, amelyek már léteznek”
– írja.
A szerző több módszert is felsorol. Például diplomáciai nyomásgyakorlás, energetikai függőség kihasználása, információs és propagandaháború, kibertámadások, valamint az orosz narratívák átvétele a kormánypárti médiában.
Felidézi azt is, hogy az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) nyílt levélben állította: a Tisza Pártot Brüsszel finanszírozza – minden bizonyíték nélkül.
Alkonyi felsorolja az orosz ügynökök jelenlétét a budapesti nagykövetségen, a kibertámadásokat és az orosz sajtóanyagok átvételét is. Egy kérdést azonban nem tesz fel: miért választotta Orbán Moszkvát Brüsszel helyett? Miért vív politikai harcot az Európai Unióval és Ukrajnával?
Orbán a hontalan Rákosi nyomában?
A szovjet hatóságoknak volt érzékük a történelmi iróniához. A bukott kommunista diktátor, Rákosi Mátyás utolsó útlevelében az állampolgárság rovatába ezt írták: hontalan.
Orbán Viktor is könnyen hasonló sorsra juthat – akár Szíria egykori vezetőjének, Bassár el-Aszadnak a társaságában Oroszországban. Aszad a menekülésekor magával vitte Szíria deviza- és aranytartalékát. Orbánnak azonban erre aligha lenne lehetősége.
Putyin az utóbbi években több szövetségesét is elveszítette – köztük Aszadot, Nicolás Madurót vagy Ali Khamenei ajatollahot. Érthető tehát, ha ragaszkodik Orbán Viktorhoz. Az azonban kevésbé világos, hogy a magyar miniszterelnöknek miért előnyös ez a kapcsolat.
Andrej Babiš volt cseh miniszterelnök például – akit prágai lapok szerint egykor a KGB is támogatott – nem áll ki ilyen látványosan Putyin mellett. Babiš gond nélkül tárgyal együttműködésről a német kormánnyal, miközben Orbán rendszeresen támadja Ursula von der Leyent és az európai intézményeket.
Ennek egyik oka lehet, hogy a német és francia vezetés – Friedrich Merz kancellár és Emmanuel Macron elnök – egy erősebb európai stratégiai együttműködést, egyfajta „európai szuperhatalmat” hirdetett meg. Egy ilyen integrációba azonban Orbán szuverenista politikája nehezen illeszthető be.
Az orosz kapcsolat viszont egyre inkább zavarja Brüsszelt, Berlint és Párizst – sőt Londont és Washingtont is.
Orbán Viktor jövőjét sokáig egy Trump–Putyin-tengelyre építette. Az amerikai stratégiai gondolkodásban azonban Oroszország már nem számít valódi világhatalomnak; Washington számára az igazi rivális Kína.
Ha ez így van, akkor a geopolitikai játszmában könnyen lehet, hogy Trump, Putyin és Orbán is a vesztes oldalon találja magát. Ezt – világosabb pillanataikban – talán ők maguk is tudják.
A történelemben ritkán hálás szerep a bukó birodalmakhoz kötni a sorsot. Ezt Rákosi Mátyás már megtanulta – kérdés, Orbán Viktor még nem.
