Ma a ritka nevet viselő Eufrozinák és Kendék ünneplik a névnapjukat. Továbbra is borongós lesz idő, csak elszórtan fordulhat elő csapadék, s 20 fokig is felmelegszik a levegő. Na de lássuk, hogy miről írnak a napilapok.
Népszava: Ez csak Orbán és Simicska plakátharca
Akármi is legyen a Jobbik üzleti szándéka, közpénzt felhasználva jutottak óriásplakátokhoz, magyarán minden, az üzlethez kötődő információ közérdekből nyilvános, Vona Gábor és pártja nem titkolhatja el részleteit – szögezi le a Népszava, amely terjedelme írást közöl a párt plakátbizniszéről. A Jobbik megkeresésére sem volt hajlandó elárulni részleteket az üzletről – még annyit sem, mint korábban az Indexnek –, ám annyi egyértelművé vált a lap számára, hogy a reklámhelyeket – köztük óriásplakátokat – nem hitelből, hanem állami támogatásból finanszírozzák.
A Fidesz már szombaton azzal állt elő: feljelentést tesz tiltott pártfinanszírozás miatt, feltételezve, hogy a Jobbik ajándékba kapta a plakáthelyeket Simicska Lajostól.
A radikális párt azonban nyilván számolt ezzel a feltételezéssel, s aligha elképzelhető, hogy ne rendelkezne számlával a bevásárlásáról. Az 1100 óriásplakát vélhetően egyébként csupán része lehet egy nagyobb tervnek, hiszen hiába tiltotta meg költségvetési pénzből működő szervezetek listaár alatti hirdetéseit megtiltó, botrányosan megszavazott törvény a Jobbik tavasz óta zajló kormányellenes kampányát, néhány napon belül megjelentek a „magánmegrendelő megbízásából közzétett társadalmi célú üzenetek.
Már csak ezért szigorított tovább a kormány, jelezve: településképi bejelentési eljárást folytathatnak majd ugyanis le a polgármesterek a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről – az erről szóló jogszabály-módosítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt hétfőn nyújtotta be a Háznak. Simicska Lajos, aki jelentős, sok tízezer közterületi reklámhordozóval rendelkezik vélhetően arra számít, hogy a fideszes önkormányzatok sok helyütt „felülvizsgálják” majd a plakáthelyeket, s így több ezer reklámhordozójának eltávolításáról dönthetnek. Ha pedig alig néhány hét múlva ezek a felületek amúgy is a elvesznek, vélhetően nem olyan fájdalmas ezektől megválni „jelképes” összegért, ezzel is borsot törve Orbán Viktor és kormánya orra alá – írja a Népszava.
Magyar Nemzet: Végső döntésre várnak a Római-part civiljei
A Fővárosi Közgyűlés szerdán dönthet a Római-partra tervezett mobil gát megépítésének a megkezdéséről; a műtárgy a jelenlegi tervek szerint változatlanul a fás Duna-part mentén épülhet meg. Csütörtök délután 14 órakor közmeghallgatást tervez a főváros. Gadó György Pál aktivista szerint a munkaidő közepére szervezett fórum mindössze színjáték. Mindezt úgy, hogy egyre több bizonyítékot tudnak felmutatni arra, nem jó megoldás a városvezetés által szorgalmazott nyomvonal – tette hozzá. Vasárnap ismét tüntetést tartottak civilek, amelyen elhangzott, hogy összetett, tájépítészek, környezetvédők és szociológusok által készített alternatív megoldást is készítettek, de azt is semmibe vette a főváros. Már 18 ezer aláírást gyűjtöttek petíciójukhoz, hogy a városvezetés vegye figyelembe javaslataikat „Fát lehet vágni a hátunkon, de csak egy ideig” – mondta Lányi András, a tiltakozó mozgalom vezetője. Úgy látja,
a főpolgármester azt szeretné elkerülni, hogy párhuzamot vonhassanak az emberek a nagymarosi erőmű elleni tiltakozásokkal, amelyek hozzájárultak a rendszerváltáskor a hatalom bukásához.
A tüntetők vasárnapra az újpesti vasúti hídnál terveznek vonulást.
Magyar Idők: Soros-Hálózat: A migráns az első
A kormánylap visszatér egy korábban már taglalt témára, arra, hogy az utóbbi időben a tolmácsokra is kivetették hálóikat a nyílt társadalom úttörői. Mint írja, ha a Helsinki Bizottságnak sikerül keresztülvinnie tervét, akkor a Soros György támogatását élvező szervezetek döntő befolyást szerezhetnek a hatósági tolmácsolás területén – írja a kormánylap, amely egy idei keltezésű tanulmányt idéz: kívánatos lenne, hogy a jövőben csak vizsgázott tolmács vehessen részt a menekültügyi eljárásokban, s munkájukra egy kötelező erejű etikai kódex vonatkozzék. Az elsőre megfontolandónak, sőt indokoltnak, szakmailag előremutatónak tűnő követelést rögtön összekapcsolták azzal, hogy a tolmácsokra vonatkozó vizsgakövetelményeket és a magatartási szabályokat a Menekültügyi Hivatalnak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, a területen működő tapasztalt civil szervezeteknek, valamint a tolmácsok szakmai szervezetének közösen kell kidolgozniuk.
A felsoroltak közül az ENSZ-testület eddig is együttműködött a Soros-hálózattal, és alighanem a civil szervezetek miatt sem kellene aggódniuk a helsinkiseknek
– állítja a cikk, amely azt is megjegyzi, hogy a tolmácsok három szakmai szervezete, a Professzionális Fordításszolgáltatók Egyesülete (Proford), a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete (MFTE), valamint a Szabadúszó Fordítók, Tolmácsok Egyesülete (Szoft), ugyancsak az idén állt elő a hatósági tolmácsolásra vonatkozó reformjavaslataival.
Magyar Hírlap: Interjú Pokorni Zoltánnal
„Van huszonhárom kerület Budapesten, amelyek lába leér a földre és tudja, merre mennek az utcák, és hol kell játszóteret vagy óvodát felújítani. Ez fővárosi szintről nem belátható” – mondta a Magyar Hírlapnak Pokorni Zoltán, a XII. kerület fideszes polgármestere. Beszélt arról is, hogy az oktatás ügyében mindig elfogult lesz, Tarlós István főpolgármestert pedig az elvégzett munkájáért nagyon tiszteli, ám nem volt köztük mindig gördülékeny a munkakapcsolat. Beszélt arról, hogy nem feltétlenül érzékeli, hogy az önkormányzatok nagyobb önállóságot élveznének: sok területen ugyanis az állam a korábban átengedett hatósági feladatait visszahúzta. Ugyanakkor állami kézbe került az egészségügy, a szociális terület és az oktatás is. „Nincs egyedül üdvözítő rendszer. Lehet önkormányzati szinten is jól vagy rosszul irányítani, de az állami centralizáció is lehet intelligens és fegyelmezett.” – véli. A Fővárosi Önkormányzat is átalakult, a polgármesterek közvetlenül képviselik a kerületüket a közgyűlésben, ami radikális változást jelentett és mindenképpen jó hatása volt a munkára. A kétszintűséget szerencsére nem oldotta fel, vagyis van huszonhárom kerület Budapesten, amelyek lába leér a földre, és tudja, hogy merre mennek az utcák, és hol kell játszóteret vagy óvodát felújítani. Ez fővárosi szintről nem belátható.
A kérdésre, hogy indul-e ismét, 2019-ben, azt mondta, hogy ez a terve.
