Pincér, capuccinót kérek, egy kis konyakkal, ma könnyedebb a beszélgetés témája, ma választási csalásokról lesz szó. Hej, de szép dolog is a választási csalás, magam is voltam már képviselőjelölt, persze, hogy nem választottak meg – ugyanis nem csaltam, bolondnak is tartottak a vetélytársaim. De bezzeg ők csaltak, most is képviselők, én meg élek a munkámból, mint mindig.
No, de nem az én hajdani, dicstelen bukásomról van szó – bár huszonkilencen így is rám szavaztak akkoriban – hanem arról, mi is történt a tavalyi országgyűlési választásokon Budapest 5. számú választókerületében, mely a VI. és VII. kerületet foglalja magában. Hát az bizony szép nagy választókerület, sűrűn lakott, a gyakorlott kortes azt mondaná, „van benne matéria”. Itt esett meg, miszerint a Fidesz és Lévai Katalin „Lendülettel Magyarországért” nevű pártjának ajánlóívein 341 ajánlás egyezett – csak épp más volt az aláírás. A rendőrség szerint nem lehet megállapítani, pontosan ki csalt, és egyszerűen nem foglalkoznak tovább az üggyel.
Ezt lehet?
Ezt, kérem, lehet, illetve jogilag nem lehetne, ugyanis a választási (1997. évi C.) törvény 50. paragrafusának megsértése azért elvben nem tréfadolog, de különös módon kiváló választási törvényünk nem tartalmaz szankciókat, tehát maximum a csalásra, illetve a közokirat hamisítására vonatkozó büntetési tételeket lehetne ide vonatkoztatni. Mert azért egy ajánlási lista mégis nevezhető közokiratnak. A történethez hozzátartozik, miszerint nem csak az ötös számú választókörzetben tapasztaltak volt meglepő egyezéseket a Lendülettel és a Fidesz ajánlási listájában, hanem Zuglóban is – ezért is tett feljelentést Terézváros és Erzsébetváros parlamenti képviselője, a DK-s Oláh Lajos, miután a választási bizottsági delegáltja alaposabban megvizsgálta az íveket.
A törvénysértés meg nem tréfadolog, a rendőrségnek ilyenkor vizsgálatot kell indítania. No, lássuk, mit tettek?
Sok elhunyt választópolgár támadt fel kizárólag ajánlás céljából
Először is rájöttek, hogy sok ajánlás származott olyan választóktól, akik nem is szerepelnek a választási listán, ami öreg hiba volt a szélhámosok részéről, valószínűleg egy régi adatbázist lophattak el valahonnét, és sok elhunyt választópolgár támadt fel kizárólag ajánlás céljából. És körülbelül így kerülhettek az erzsébetvárosi választási harc mezejére azok az ismeretlen katonák is, akik soha ott nem laktak.
Az Index megkapta a rendőrség határozatát az ügyben (mely végső soron az eljárás felfüggesztésével zárult).
Lássuk ennek nyomán, mit lehet ilyen esetben tenni?
„Kihallgatták tanúként azokat a választókat, akinek az adatai mindkét párt (Fidesz, Lendülettel) jelöltjének ívein szerepeltek. Ők mind azt mondták, hogy a Lendülettel pártról és jelöltjéről nem is hallottak, az aláírások nem is tőlük származnak.
A rendőrök az ajánlások gyűjtőit is kihallgatta volna, hiszen megállapította, hogy „jogellenes” volt a kitöltésük. „Ám a hamis adatokat tartalmazó ajánlóívek gyűjtőinek beazonosítása nem volt lehetséges tekintettel arra, hogy az iratokon egy-egy név és névaláírás szerepel, egyéb személyes adat nem.”
Gyanúsítottként kihallgatták Bagyó Hildát, vagyis a Lendülettel jelöltjét, ő azonban nem tett vallomást, és mivel „nem merült fel olyan információ vagy adat, amely szerint az íveket maga a jelölt töltötte volna ki, vagy tudomással bírt volna a jogellenes kitöltésükről”, megszüntették a gyanúsítását.
Az nem derül ki a rendőrség részletes leírásából, hogy a fideszes jelöltet, a korábban az Orbán család ügyvédjeként is dolgozó Bajkai István képviselőt kihallgatták volna az ügyben. (Bajkai a választókerületi veresége ellenére listáról bejutott a parlamentbe, és az aktuális pletykák szerint esélyes az igazságügyi miniszteri posztra a Brüsszelbe készülő Trócsányi László helyett.)
A rendőrség az indokolásban mindvégig 341 azonos ajánlásról ír – ez szerepelt ugyanis a feljelentésben –, ám annak nincs nyoma, hogy a rendőrség átvizsgálta volna a Fidesz és a Lendülettel összes ajánlóívét, hogy megtudjuk, hány problémás ajánlást számolt a rendőrség.
A rendőrség tehát megállapította az ügyben, hogy jogellenesen töltötték ki az íveket, ám ezután jön a fordulat: „A nyomozás során személyi és tárgyi bizonyítékokat felkutatni, melyek alapján a tényleges elkövető kiléte megállapítást nyerne, nem volt lehetséges.”
Ezért tehát a rendőrség felfüggesztette a nyomozást. A rendőrség hozzátette, hogy amennyiben az elévülési határidőn belül az elkövető kiléte kiderül, újra folyamatba helyezik az eljárást” (Index)
Annyit elmondhatunk, hogy Magyarország nem Japán
És nem csak azért, mert a messzi sziget a Mosoly Országa, mi meg ezzel szemben egy kész röhej vagyunk, hanem azért is, mert a japán (és kínai) bűnüldözés más logika szerint működik, mint a miénk. Náluk ha megjelent egy törvénysértés, annak muszáj felelőse legyen, akkor is, ha történetesen ártatlan az illető, tévedni kisebb hibát jelent a kelet-ázsiai jogrendszerekben, mint egy törvénysértést büntetlenül hagyni. Verik is a világ többi részét felderítési statisztikában, lóhosszal. Nálunk ezzel szemben az a helyzet, hogy ha nincs elkövetőnk, akkor a jelek szerint nincs bűncselekmény sem, akkor sem, ha van – ez meg a ló másik oldala.
Nem véletlenül kerülöm azt, hogy bármely politikai formáció felelősségéről beszéljek: itt nincs már ügy sem, tehát minősíteni sincs mit. Jogelvként azért ezt nem vezetném be – de most már világosabban látom az egyik korábbi írásomban vázolt másik esetet, amiben szintén nem történt intézkedés.
Az úgy volt, kérném tisztelettel, hogy indult a 2018-as választásokon a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja. Ami egy ferencvárosi kerékpárgumi-üzletbe volt bejegyezve, mert hova máshova jegyezzenek be egy kormányzásra hivatott pártot? Ők a Családok Pártjával működtek együtt, mondhatni koalícióban, mely viszont egy kisboltban funkcionált az iratok szerint, majd a szép közreműködésbe belépett harmadiknak az Összefogás Párt is, így aztán együtt több, mint hatszáz milliót markolhattak fel – a botrány akkor tört ki, mikor kiderült, hogy nem pártcsaládról, hanem teljesen valódi családról van szó, a család különböző tagjai nevén futottak a különböző mozgalmak.
Papa, mama, gyerekek, csupa szív, szeretet – és hatszáz milla a zsebben.
Nos, őket sem keresik nagy erőkkel, sőt, semmilyen erőkkel nem nyomoznak utánuk, pedig nekik még a nevük, címük is megvan.
Kérem, ha valaki sok pénzt akar keresni görbe úton, úgy, hogy ne büntessék meg érte, javaslom a választási csalást, ugyanis a jelek szerint Magyarországon ez nem büntetendő cselekmény.
Ha már az olajszőkítés kora lejárt.
