Több, mint ötmillióan hagyták el Szíriát a hétéves polgárháború idején, mondta az orosz elnök, amikor Angela Merkel kancellárral tárgyalt Berlin közelében egy kastélyban. Hárommillió szír menekült él Törökországban, 1-1 millió Jordániában és Libanonban. Nagy részük haza kíván térni. Ehhez viszont újjá kell épiteni a polgárháborúban lerombolt Szíriát – jelentette ki Vladimir Putyin.
Arra a menekültinvázióra utalt, melynek a célpontja elsősorban Németország volt 2015-ben. Merkel úgy oldotta meg a válságot, hogy egyezményt kötött Erdogan török elnökkel arról, hogy nem küldi a menekültek százezreit nyugatra. Ezért
az Európai Unió évente 3 milliárd eurót fizet Törökországnak.
Putyin ezen felül újabb uniós pénzeket sürget Szíriának, de Merkel óvatosan csak annyit mondott: el kell kerülni a humanitárius katasztrófát Szíriában.
Merkel és Putyin megvitatták Ukrajna ügyét is. Az EU az USA-hoz hasonlóan szankciókkal sújtja Oroszországot, mert 2014-ben annektálta a nagyrészt oroszok által lakott Krím-félszigetet. Ukrajna és Oroszország viszonya azóta is pocsék. Moszkva a többi között azzal fenyegetőzik, hogy leállítja a földgázszállítást Ukrajnán keresztül, ha megépül a Nord Stream 2 vezeték a Balti tenger alatt. Trump bírálta ezt, és azt mondta: Németország Oroszország foglya.
Merkel szeretné kihúzni az amerikai bírálat méregfogát. Ezért arra kérte Putyint, hogy továbbra is szállítsanak földgázt Ukrajnán keresztül, akkor is, ha már működik a Nord Stream 2 vezeték Oroszország és Németország között.
Putyin sejtelmesen annyit mondott, hogy ez nem politikai, hanem gazdasági kérdés.
Vagyis nincs akadálya annak, hogy Oroszország folytassa a földgáz szállítását Ukrajnán keresztül. Csak épp ehhez meg kellene egyezni az ukránokkal az árakról.
Merkel és Putyin találkozója tehát nem hozott áttörést. Annál nagyobb volt annak a sajtóvisszhangja, hogy Putyin táncolt Ausztria külügyminiszterével annak esküvőjén. A Szabadságpárthoz tartozó külügyminiszter mindig is nagy barátja volt Oroszországnak, és elszántan lobbizik a szankciók ellen.
Ausztria nem tagja a NATO-nak, az EU-nak viszont igen. Bécsben sokan bírálják a kormány Oroszország-politikáját, melynek alapjait még Kreisky kancellár vetette meg. Kezdetben a baloldal volt az orosz kapcsolatok építésének a fő híve Ausztriában, de a huszonegyedik században a szélsőjobboldal vette át ezt a szerepet.
