Keményen bírálja a magyarországi jogállamisági helyzetet az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő különjelentés tervezete, amely szerint indokolt lenne a hetes cikkely szerinti eljárás megindítása.
Fotó: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel
A jelentéstervezetet készítő Judith Sargentini zöldpárti képviselő szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata:
- korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét,
- csorbították a bírói függetlenséget,
- romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete,
- támadást indítottak a civil társadalom ellen.
A képviselő kiemelte, hogy nem a menedékkérőkről van szó (amit a magyar kormánypropaganda az ilyen vádakra válaszolni szokott), hanem arról, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, és ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni. Azt mondta:
„a figyelmeztetések ideje lejárt”.
Sargentini visszautasította, hogy a tervezet nyilvánosságra hozatala „bosszú” a választási eredmény miatt. Mint mondta: közel egy évig vizsgálódtak, és épp a választás miatt nem mutatták be korábban a jelentést.
Roberta Metsola néppárti árnyékelőadó azt mondta, nem Magyarországot akarják támadni, és nem lenne szabad, hogy ebből bárki politikai tőkét akarjon kovácsolni, de szerinte több olyan pont is van a dokumentumban, amely nem a jogállamiság kérdésével függ össze, és ezeket nem kellene belekeverni ebbe az ügybe.
Az ugyancsak néppárti Frank Engel szerint a tervezet elveszik a részletekben, pedig szerinte inkább az általános helyzetre, az összképre kell figyelni. Azt mondta:
az elmúlt években Magyarországon komoly változások mentek végbe, meggyengítették az ellenzéket, aminek érdekében bármilyen eszköz elfogadhatónak tűnt.
Azt is kijelentette, hogy ő személy szerint egyetlen menedékkérőt sem helyezne át Magyarországra, ugyanis veszélyben lennének a gyűlöletkeltő kormánypropaganda következtében.
A szociáldemokrata Ana Gomes szerint „átfogó és világos” a jelentés, melyből jól látszik, hogy a magyar helyzet aggasztó és sokat romlott az elmúlt években,
az országban súlyosan sérülnek az emberi jogok, a jogállamiságot pedig rendszerszintű veszély fenyegeti.
Említette többek között a kisebbségi jogokat, a gyülekezési jogot, az egyetemi szabadságot, a korrupciót és a menedékkérők jogait.
Marek Jurek, az jobboldali euroszkeptikusokat tömörítő frakció politikusa szerint ugyanakkor alaptalanok a vádak, Magyarországot pedig „csak a kulturális különbségek miatt támadják”. Erre reagálva Sophia in ‘t Veld liberális képviselő kijelentette, hogy a kulturális különbségeket valóban tiszteletben kell tartani, ugyanakkor az EU-ban vannak bizonyos általános alapelvek, amelyeket ugyancsak. Azt mondta:
a magyar kormány undorító gyűlöletkampányt folytat,
Orbán Viktor miniszterelnök az EU integritását veszélyezteti, az országot pedig ma fel sem vennék az unióba.
Magyar képviselők is felszólaltak: a fideszes Gál Kinga szerint „azért szapulják Magyarországot, mert nem áll be a sorba, hanem kiáll a migránsok kötelező betelepítése ellen”. Ő koncepciós pernek nevezte az eljárást. Az elvileg a Jobbik színeiben megválasztott, de az utóbbi hónapokban a Fideszhez csapódó Morvai Krisztina azt mondta: az országgyűlési választási eredmény tanúsága szerint „a hatalmas túlerővel szemben sikerült legyőzni az EU akaratát és a Soros-csapatokat”. A szocialista Ujhelyi István ugyanakkor „elképesztően szégyelli magát és sajnálja, hogy Magyarországot ilyen helyzetbe hozta a magyar politika itt, az európai közösségünk, az európai szövetségeseink előtt”.
A képviselők május 15-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a jelentéstervezethez,
amelyhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét. Korábban az EP költségvetési ellenőrző bizottságának a jelentéstervezete is javasolta a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen.
A jelentésről várhatóan júniusban szavaz a bizottság, majd ősszel kerülhet az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti a jogi atombombaként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt. A hetes cikkely olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely
az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat,
ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.
Magyarország ugyan érintettként nem szavazhat a döntésről, a szintén hasonló eljárás alá vont Lengyelország viszont igen. Igaz, az utóbbi hetekben a lengyelek már azt mondták, ők hajlandóak változtatni az EU által kifogásolt jogszabályokon.
