Kelet-Európában meghaladhatja a 40 százalékot azoknak a munkahelyeknek az aránya, amelyek kiválthatóvá válhatnak a 30-as évekre automatizálással. Hosszú távon leginkább a szigorú oktatási követelményeket támasztó országok munkavállalói élvezhetnek nagyobb védelmet. Növelni kell a beruházásokat az oktatásba – hívja fel a figyelmet a PwC most megjelent elemzése.
A tanulmányban a PwC elemzői a három egymást átfedő automatizálási hullám (az algoritmikus, a kiterjesztési és az autonómia hullám) 2030-as évekig terjedő hatásait vizsgálták nem, kor és képzettség szerint. 29 országból több mint 200 ezer munkahelyhez kapcsolódó feladatot és készséget elemeztek, s arra az eredményre jutottak, hogy a kutatásban részt vevő 29 országban (Magyarország sajnos nincs közöttük, miközben Csehország, Lengyelország, Litvánia, Oroszország Szlovákia és Szlovénia a régió országai közül igen) az automatizálás a munkahelyek átlagosan mindössze 3%-át veszélyezteti a 2020-as évek elejére, az évtized végére azonban ez az arány csaknem 20%-ra nő, a 2030-as évek közepére pedig 30% körüli lehet.
Az automatizálás növekedése eleinte főleg a nőket érintheti, míg a férfiak majd inkább a 2030-as évek közepén érzékelhetik azokat.
Országonként eltérő a kiváltható munkahelyek aránya: egyes kelet-ázsiai és észak-európai gazdaságokban, ahol magasabb a képzettségi szint, mindössze 20-25% körül lehet, míg Kelet-Európában, ahol a nagymértékben automatizálható ipari termelés részesedése az összfoglalkoztatottságból viszonylag magas,
meghaladhatja a 40%-ot a harmincas évekre.
Eltérő hatások várhatók az egyes iparágakban – a közlekedésben és a raktározásban számítanak a legnagyobb kiváltásokra (52%-osra).
Az elemzésnek talán a leginkább tanulságos része az, amely az oktatás-képzés-felkészítés fontosságát emeli ki. A magasan képzett (diplomával vagy magasabb végzettséggel rendelkező) munkavállalók kitettsége sokkal kisebb, mint a középfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezőké, s hosszú távon ez utóbbiak különösen ki lesznek téve az automatizálásnak.
ezért fontos növelni az élethosszig tartó tanulásba és az átképzésbe történő beruházásokat
– hívja fel a figyelmet a PwC, rámutatva: a magasabban képzett munkavállalók jellemzően jobban tudnak alkalmazkodni a technológiai változásokhoz.
Hosszú távon leginkább azon országok munkavállalói élvezhetnek nagyobb védelmet az automatizálással szemben, amelyek szigorú oktatási követelményeket támasztanak – ilyen például Szingapúr vagy Dél-Korea. Ez azokra az országokra is érvényes (különösen Európában), ahol az oktatásra fordított kiadások a GDP százalékában kifejezve magasak.
Növelni kellene az oktatásra és a készségek fejlesztésére irányuló köz- és magánberuházásokat
annak érdekében, hogy a munkavállalók pályafutásuk során könnyebben alkalmazkodjanak a technológiai változásokhoz.
A kormányzatoknak, a vállalati szférának, a szakszervezeteknek és más szervezeteknek egyaránt hozzá kell járulniuk az új technológiákhoz való alkalmazkodás elősegítéséhez.
