Miközben a kormány az orosz gázszállítási szerződés meghosszabbítására készül kényszerhelyzetre hivatkozva, az EU Tanácsa olyan rendeletet fogadott el, amely növeli a belső gázpiac biztonságát, és a tagállami kontraktusok alaposabb vizsgálatát írja elő. Ez legalább részben kihúzhatja a szőnyeget a jelenlegi, gyakran az európainál drágább orosz gáz alól.
A magyar kormány új, ismét hosszú távú szerződést készül kötni Oroszországgal a 2021-ben lejáró jelenlegi helyett. Múlt héten az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdaságért felelős miniszter „kényszerhelyzetről” beszélt az egyoldalú orosz elkötelezettség kapcsán.
Az Európai Unió (EU) Tanácsa hétfőn közölte: rendeletet fogadott el a közösség földgázellátásának biztonságáról. Ez szorosabb együttműködést és nagyobb szolidaritást ír elő.
A rendelet elsődleges célja, hogy megerősítse az EU energiabiztonságát azzal, hogy az energiaellátásban csökkenti a másoktól függőséget, s lehetővé teszi, hogy az unió gyorsabban és hatékonyabban reagáljon az esetleges gázellátási zavarokra. Nagyobb szolidaritásra és együttműködésre kívánja ösztönözni a tagállamokat egymással és az energiát szállító országokkal.
A rendelet előírja a kockázati csoportokba sorolt országoknak, hogy térségükben fokozott együttműködést folytassanak, és különféle terveket kell készíteniük krízisek esetére. Lesz kötelezően alkalmazandó válsághelyzeti eljárásrend is.
Magyarország számára a talán legfontosabb új szabály lesz, hogy
az eddiginél alaposabban fogják megvizsgálni a gázszállítási szerződéseket,
az Európai Bizottságnak pedig joga lesz a szerződéses keretrendszer alkalmazását koordinálni az EU-n belüli energiaunióban.
Az Európai Tanács 2015 márciusában állapodott meg arról a kötelezettségvállalásról, amelynek értelmében az unió energiauniót alakít ki. Felkérte az érintetteket többek között arra, hogy gyorsítsák fel az infrastruktúra fejlesztésére, így például a villamosenergia- és földgázhálózatok összekapcsolására irányuló kezdeményezéseket, különösen az unió peremterületein, hogy garantálni lehessen az energiabiztonságot és jól működő belső energiapiac jöhessen létre.
A magyar gázfogyasztás tetemes mértékben zuhant az elmúlt tíz évben: 2006-ban 12,7 milliárd köbméter volt, tavaly már csak 8,9 milliárd, a 2005 és 2015 között az évenkénti csökkenés 4,7 százalék – olvasható egy nemzetközi jelentésben. Ennek következtében a jelenlegi – becslések szerint – nyolcmilliárd köbméter éves szállítási mennyiség biztosan felesleges. Jelenleg szinte kizárható olyan gázmizéria, mint ami a 2006-2007-es téli orosz-ukrán-árvita miatt kialakult: a hatalmas tárolói kapacitásból és nyugati irányból pótolható a kieső gáz.
Gázpiaci becslések szerint elegendő lenne néhány milliárd köbmétert Oroszországtól rendelni, továbbá a pezsgő tőzsdei kereskedelemnek köszönhetően
inkább hátrányos a mostani hosszú távú elköteleződés.
Elegendő lenne legfeljebb öt évre szerződni.
Ráadásul az 1996-ban kötött, majd 2011-ben újabb tíz évvel meghosszabbított mostani kontraktus környezete alaposan megváltozott. Az Oroszországból más irányból Nyugat-Európába érkező gáznak és az országok hálózatainak összekapcsolása eredményeképpen lényegesen nagyobb mennyiséget tudunk beszerezni Ausztrián keresztül, és készen áll, bár forgalom nélküli a Szlovákiához kapcsolódó cső is.
A jelenlegi orosz szerződés igen hátrányos Magyarországra nézve: a benne foglaltak alapján az át nem vett mennyiséget is ki kellene fizetni. A Gazprom a kisebb kereslet és az élénkebb európai kínálat miatt eddig eltekintett ettől. Energiaipari értékelések szerint az oroszok változatlanul a hosszú megállapodásban érdekeltek, mert ez inkább garantálja a gyakran olcsóbb tőzsdei árak feletti bevételt, és megpróbálnak nem lemondani az át nem vett mennyiség megfizettetéséről.
