Milliárdok folytak ki a magyar költségvetésből azért, hogy Orbán Viktor külföldi „barátai” dicsérjék a NER teljesítményét – most pedig a választási bukás után sorra omlanak össze azok a konstrukciók, amelyek évekig finanszírozták a rendszer propagandáját. A Danube Institute és a Megafon pénzcsapjai mögött ugyanaz a kérdés húzódik: ki és milyen pénzből tartotta életben a NER nemzetközi és hazai médiagépezetét?
„Ingyen csak a halál jön” – jól tudta ezt a bukott miniszterelnök is, aki komoly összegekkel próbált befolyást építeni a világban – nem is sikertelenül.
Az Átlátszó megszerezte a Budapesten működő Danube Institute támogatási listáját, amelyből kiderül: a magyar adófizetőknek súlyos pénzekbe került, hogy Orbán Viktor „nyugati barátai” elismerően nyilatkozzanak a nemzeti együttműködés rendszerének meglehetősen szerény eredményeiről.
A Batthyány Lajos Alapítvány tavaly 420 ezer eurót fizetett ki a Danube Institute külföldi munkatársainak bérére. 2021 óta az alapítvány több milliárd forintot osztott szét azért, hogy Orbán kormányának külföldi támogatókat találjon. A finanszírozást Rogán Antal minisztériuma biztosította – írja az Átlátszó. Rogán felügyelte a titkosszolgálatokat és a médiát, és négy választást nyert meg Orbánnak. Az ötödik azonban már nem sikerült.
Orbán Viktor egyszerre számíthatott Donald Trump és Vlagyimir Putyin támogatására – mégis megbukott. Trump és Putyin ugyanis nem tudott megállapodni sem Alaszkáról, sem más geopolitikai kérdésekről.
Nemcsak a diplomácia, a médiagépezet is csődöt mondott
Ahogy Trump és Putyin támogatása sem mentette meg Orbán kampányát, úgy a médiára költött hatalmas összegek sem hozták a várt eredményt. A Megafon például óriási pénzeket kapott, mégis kudarcot vallott: célcsoportja, a fiatalok 90%-ban Magyar Péterre szavaztak.
A Megafon Digitális Inkubátor Központ 2024-ben még veszteséges volt, de tavaly már 474 millió forintos nyereséggel zárt. Egy évvel korábban még 760 millió forint veszteséget mutatott ki. A forgalom azonban óriási: – 2024-ben 5,8 milliárd forintért gyártottak kormánypárti tartalmakat, – tavaly pedig már 8,6 milliárd forintért.
Honnan jött a pénz?
A forrás nyilvánvalóan kormányzati pénz lehetett – bár Szűcs Gábor ezt tagadta. Elképzelhető, hogy közbeiktattak kormánypárti oligarchákat, például Mészáros Lőrincet vagy Jászai Gellértet. A hivatalos beszámolóban azonban nem jelölték meg a forrást, ami a NAV számára komoly vizsgálati feladatot jelenthet.
A cég nettó árbevétele mindössze 16 millió forint volt – vagyis ennyit fizettek a kormánypárti tartalmakért. Ha nem kaptak volna többmilliárdos támogatást, a cég egy napig sem maradt volna életben.
A Digitális Demokráciafejlesztő Alapítvány, amely a Digitális Polgári Köröket szervezte, tavaly 5,6 milliárd forintból gazdálkodhatott. A forrást itt sem nevezték meg, csak annyit: „támogatások”. Nyilvánvalóan költségvetési pénzekről van szó, amelyeket oligarchák egészíthettek ki.
A választási bukás után itt is pénzügyi csőd és NAV-vizsgálat jöhet. Veszíteni tudni kell.
