Kilenc év börtönre ítélték Rónaszéki Gábor kiskunfélegyházi plébánost, aki négy 18 év alatti fiúval létesített tartós szexuális kapcsolatot. Az ügy újra ráirányítja a figyelmet a magyar katolikus egyház pedofilbotrányainak kezelésére, a püspöki kar felelősségére és a közelgő egyházi generációváltás tétjére.
Kilenc év börtönbüntetést kapott Rónaszéki Gábor plébános, aki négy 18 év alatti fiúval folytatott tartós szexuális kapcsolatot. A pap Kiskunfélegyházán szolgált, korábban pedig Budapesten a papnevelő intézet rektorhelyettese és az egyetemi templom papja volt. Munkájáért egykor Rogán Antal is kitüntette, amikor az V. kerület polgármestere volt. Bár most négy ügyben ítélték el, köztük egy esetben az áldozat még 14 éves sem volt, valószínűsíthető, hogy pályafutása során több visszaélés is történhetett. Pedofil hajlamai miatt helyezhették át Budapestről Kiskunfélegyházára.
A római katolikus egyházban hosszú ideig bevett gyakorlat volt, hogy a pedofil papokat másik körzetbe helyezték át ahelyett, hogy felelősségre vonták volna őket. Emiatt kényszerült lemondani Bernard Law bostoni bíboros is, ami lavinaszerű botrányt indított el világszerte. Ferenc pápa volt az első, aki egyértelműen meghirdette a zéró tolerancia elvét, miután a pedofil ügyek súlyosan rombolták az egyház hitelességét, és az Egyesült Államokban több egyházmegye csődbe is jutott a kártérítések miatt.
Kelet‑Európában azonban sokáig igyekeztek eltussolni a pedofil ügyeket. A most elítélt plébános kapcsán bírálat érte Bábel Balázs kalocsai érseket is, aki Rónaszéki egyházi felettese volt, és nem lépett fel időben a visszaélések megszüntetésére. A plébános búcsúmiséjét Kiskunfélegyházán maga Bábel Balázs celebrálta.
Fordulat jöhet a magyar katolikus egyházban?
Bábel Balázs érsek hamarosan nyugdíjba vonul, Erdő Péter bíboros pedig jövőre tölti be a 75. életévét, amikor a kánonjog szerint fel kell ajánlania lemondását a pápának. A Vatikánban a személyi ügyekért felelős vezetők világossá tették: változást szeretnének elérni annak érdekében, hogy a magyar katolikus egyház közelebb kerüljön a nemzetközi normákhoz.
A Szentszékben aggodalommal figyelik a magyar katolikus egyház presztízsének csökkenését, amelyet részben annak tulajdonítanak, hogy a püspöki kar túlságosan közel került a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez. Leó pápa a választások előtt figyelmeztette a magyar püspököket: az egyház nem politikai szervezet. Ennek ellenére többen nyíltan kampányoltak Orbán Viktor mellett.
A püspöki kar politikailag erősen megosztott, és ez tovább mélyülhet, ha nyilvánosságra kerülnek az ügynökakták. A kormány október 23‑ára ígéri a dokumentumok közzétételét. Meg nem erősített hírek szerint több püspök is érintett lehet, akik kapcsolatban álltak a kommunista állambiztonsággal vagy az Egyházügyi Hivatallal. A leginkább érintettek között lehetnek azok, akik az elmúlt években a leghangosabban támogatták Orbán Viktort.
Leó pápa megtisztulást és megújulást sürget a magyar katolikus egyházban, amely nehéz helyzetben találja magát: az elmúlt 16 évben jelentős állami támogatást kapott, ám Orbán Viktor bukása után jóval szűkösebb körülmények között kell visszaszereznie hitelességét és társadalmi tekintélyét.
