Anne Applebaum Pulitzer‑díjas újságíró szerint Orbán Viktor bukásának kulcsa az orosz kapcsolat volt – és ezzel nincs egyedül Európában. Varsótól Bukarestig, a Baltikumtól Brüsszelig egyre erősebben körvonalazódik az a felismerés, hogy Putyin a kontinens gyenge pontjait keresi, és mindenütt olyan politikusokat támogat, akik belülről gyengítik az Európai Uniót. Orbán távozása után azonban új erővonalak rajzolódnak ki: a régió országai sorra fordulnak vissza Európa felé, miközben Moszkva egyre kétségbeesettebben keresi új szövetségeseit.
Applebaum: Orbán végzetét az orosz kapcsolat okozta
A bécsi Die Presse kérdésére Anne Applebaum – aki évtizedek óta kutatja a kelet‑európai autoriter rendszereket – egyértelműen fogalmazott: Orbán Viktor politikai összeomlásának legfontosabb oka az orosz orientáció volt. A lengyel külügyminiszter feleségeként és tapasztalt elemzőként Applebaum közelről látta, hogyan vált a magyar miniszterelnök az EU egyik leginkább Moszkva‑barát vezetőjévé.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök ennél is tovább megy: szerinte Orbán „orosz ügynökként” viselkedett, amikor az EU belső vitáiról tájékoztatta Putyint, és minden eszközzel akadályozta Ukrajna támogatását. Varsóban különösen visszásnak tartják ezt, hiszen Lengyelországnak történelmi okokból sokkal több sérelme lenne Ukrajnával szemben, mégis világosan látják: Ukrajna bukása a saját biztonságukat veszélyeztetné.
A Baltikum és Moldova: ahol Putyin valódi fenyegetés
A balti államok – Észtország, Lettország, Litvánia – évek óta figyelmeztetnek: az orosz kisebbség Moszkva számára potenciális „ötödik hadoszlop”. Ugyanez a helyzet Moldovában is, ahol Putyin már tesztelte befolyását – például George Simion révén, aki román nacionalistaként orosz érdekeket szolgált.
Simion, a román Orbán – és a magyar kapcsolat
A román politikai életet megrázta, amikor kiderült: Orbán Viktor a tihanyi apátságban arra buzdította az erdélyi magyarokat, hogy támogassák George Simion szélsőjobboldali jelöltjét az elnökválasztáson. Simion az AUR élén magyarellenes akciókkal építette fel népszerűségét, mégis Orbán támogatását élvezte.
A hatás azonban visszafelé sült el: az erdélyi magyarok több mint 90 százaléka az Európa‑párti jelöltre, Nicușor Danra szavazott, aki végül Románia elnöke lett.
Simion azonban nem tűnt el: megbuktatta a bukaresti liberális kormányt, és kormányválságot idézett elő. Nicușor Dan államfő egyértelművé tette: Simion nem kerülhet be a kormányba – Brüsszel is figyelmeztette erre, hiszen Románia 11 milliárd eurós uniós támogatási csomagra vár.
Putyin új gyenge pontokat keres Európában
Moszkva stratégiája világos: ott próbál beavatkozni, ahol gazdasági nehézségek, társadalmi feszültségek vagy politikai megosztottság gyengítik a kormányokat. Így támogatja:
- George Simiont Romániában,
- Radevet Bulgáriában,
- és korábban a görög Szirizát is, amely a válság idején orosz pénzekből kampányolt.
A cél mindenhol ugyanaz: gyengíteni az EU‑t és a NATO‑t belülről.
Franciaország: Putyin a szélsőjobb mögött
Jövőre elnökválasztás lesz Franciaországban, és a szélsőjobb – Marine Le Pen vezetésével – komoly esélyekkel indul. Le Pen korábban 10 millió eurós kölcsönt kapott orosz forrásból, később pedig Budapestre látogatott, hogy Orbán Viktor mellett kampányoljon. Mivel Franciaországban már csak uniós tagállamokból érkezhet legálisan pártfinanszírozás, Putyin állítólag Orbánt kérte fel, hogy „segítse ki” Le Pent.
Putyin, a lúzer a Győzelem Napján – és a V4 újjászületése
Robert Fico szlovák miniszterelnök ugyan elment Moszkvába, de nem vett részt a Győzelem napi ünnepségen – nem akart ukrán dróntámadás célpontjává válni. Egyúttal jelezte: várja Magyar Pétert a visegrádi együttműködés újjászervezésére.
Orbán oroszbarát politikája tetszhalottá tette a V4-et, de Fico és Babiš is tisztában van vele: Európa a jövő, Moszkva a múlt. Orbán bukása ezt látványosan igazolta: a magyar választók döntő többsége Európát választotta Oroszországgal szemben.
Európa visszaveszi a kezdeményezést
Applebaum szerint Orbán bukása nem elszigetelt jelenség, hanem egy nagyobb európai átrendeződés része. Putyin évekig építette befolyását a kontinensen, de most sorra veszti el szövetségeseit: Magyarország visszafordul Európa felé, Romániában megbukott az oroszbarát kísérlet, a Baltikum és Lengyelország egységesebb, mint valaha, Franciaországban pedig egyre nagyobb a nyomás a külföldi befolyás visszaszorítására.
A kérdés már nem az, hogy Putyin talál‑e új gyenge pontot Európában, hanem az, hogy a kontinens képes‑e végleg lezárni azt a korszakot, amelyben az orosz befolyás belülről bomlasztotta az uniót.
