Azt mondja ez a J. D. Vance nevű amerikai alelnök, aki idejött beavatkozni a magyar választásba azzal, hogy Orbánból a brüsszeli bürokraták ellenséget akarnak kreálni. Próbálják emelni a magyar energiaárakat, és azon keresztül befolyásolni a választásokat is, sőt ezzel akarják ellenségükké tenni Orbán Viktort.
Hát, az alelnök úr nem jól tudja. A brüsszeli bürokraták ezzel az ellenséggé tétel akarásával nagyon elkéstek, hiszen Orbán Brüsszelnek már akkor az ellensége volt, mikor a belga főváros nagy része még nem is tudta, hogy ilyen nevű ember egyáltalán létezik. Orbán kicsi kora óta gyűlöli a passzolást, a csapatjátékot, a kompromisszumokat, az együttműködést, a közös célt, meg a hasonló dolgokat, az EU pedig pont erre a szövetségi gondolkodásra épül.
Orbán tehát eleve utálja őket, ő ugyanis még csak nem is utcai harcos, hanem ketrecharcos, ahol mindenki magányosan küzd a győzelemért, és ahol minden megengedett. Jó, persze, nem egyedül küzd, de neki nem csapattársai vannak, hanem beosztottjai, akikkel nem kell megegyeznie semmiben, elég utasítani őket – ahogy ma már a bírót is.
Vance azt is mondta, hogy az EU durván beavatkozik Magyarországon és szuverenitását sértve gátolja az ország energiafüggetlenségét. Ebben az emeletes… khm… mellébeszélésben az az érdekesség, hogy a Magyarország az EU-ban jelenleg fel van mentve az orosz energiahordozók fogyasztásának tilalma alól, azaz az EU egyáltalán nem korlátoz minket semmiben, illetve pont annyiban, mint az Egyesült Államok. Legutóbb ugyanis Trump közölte Orbánnal, hogy Magyarország kap egy évet, de aztán le kell állnia az orosz energiahordozókról. Orbán – ki hitte volna? – másként emlékszik. Szerinte kezet fogtak arra, hogy örökre így lesz, ami két szempontból sem maga a biztonság: az egyik az, hogy Trump már csak három évig marad elnök, a másik, hogy képes másnap egészen mást mondani, mint amit előző nap mondott, akárkivel fogott is kezet. J. D. Vance úr tehát hülyeséget beszél, de az Orbán Viktor úr szája íze szerinti hülyeséget.
Ez a Vance nevű a sajtótájékoztatón azt is mondta, hogy ő aztán nem kampányolni jött Magyarországra, isten őrizz, ilyen egy derék, becsületes, no pláne egyesült államokbeli politikusnak aztán végképp eszébe sem jut, mert úgy ódzkodik az ilyesmitől, mint ördög a szenteltvíztől, brrr! Ő a feleségével lecsót enni jött, meg birkapörköltet, az asszony terhes, hagy kapjon meg az a gyerek minden fontos magyar tápanyagot, ami a Nobel-díjhoz, a világválogatottsághoz és/vagy az olimpiai aranyhoz kell. Igaz, hogy ha már itt volt, mondott egy-két dicsérő dolgot Orbán urat illetően, de ez nem kampányszöveg ám, hanem csak a kötelező udvariasság.
Az alelnök meglátogatta a Matthias Corvinus Collegium-ot is, és ott kiegészítette a kampányolásáról szóló ismertetőt, amennyiben azt mondta, hogy:
„Sötéten ironikusnak tartom, hogy azzal vádolnak, hogy valamiféle külföldi befolyást gyakorlok. Az bezzeg nem külföldi befolyás, amikor az EU pénzek visszatartásával fenyeget, vagy az ukránok lezárnak egy csővezetéket, hogy szenvedést okozzanak a magyaroknak, és befolyásolják a választásokat.”
Mint azt már ezerszer olvashattuk, de ezek szerint Washingtonba még nem jutott el a hír, az EU nem fenyeget a pénzvisszatartással, hanem visszatart, mégpedig azért, mert utálja, ha az általa a holland és német adófizetőktől összeszedett eurókat Magyarországon ellopják. Az „EU 27 pont” kifejezés arra a 27 darab, az Európai Bizottság által megfogalmazott szupermérföldkőre utal, amelyet Magyarországnak teljesítenie kell a helyreállítási alap (RRF) és a kohéziós források felszabadításához. Ezek főként korrupcióellenes, igazságügyi és jogállamisági intézkedésekre vonatkoznak. Hogy Orbán ezeket juszt sem teljesíti, és más okokról hazudozik (nem csak hű népének, de ezek szerint még az amerikai alelnöknek is), azaz nem biztosítja az EU pénzek ellophatatlanságát, az egy dolgot jelent: az EU nem küldi a pénzt. A pontok régóta nincsenek teljesítve, a pénz régóta nem jön. Bármi fajta Orbánutálattól, gendertől migránsoktól, háborútól, de főleg a magyarországi választásoktól teljesen függetlenül nem jön. Objektív, ellopástól való félelem miatt nem jön. Slussz.
Az sem ismeretlen a magyar választók előtt, hogy Ukrajna nem elzárja a csővezetéket, hanem javítja, mert Orbánék nagy haverja, Putyin lebombáztatta. Ahhoz Magyarországnak semmi köze, hogy Ukrajna a szintén Putyin által lebombázott civil kazánházakat és villamos kapcsolóállomásokat állítja előbb helyre a saját lakossága érdekében, és csak aztán javítja meg az olajvezetéket, amelyet azért működtet, hogy Magyarországot meg Szlovákiát ne érje pénzügyi kár. Maga egyébként rosszul jár vele, mert Putyinnak az eladott olajból lesz bevétele újabb bombákat gyártani, amelyből megint lebombázhatja Ukrajnában az újból fölépített lakossági kazánházakat meg villamos alállomásokat.
Ismételten megjegyzendő, hogy Magyarország energiaellátási biztonsága a barátság kőolajvezeték leállásával nem sérül, mert az Adria vezetéken az olajimport biztosított. Drágább lesz ugyan az olaj, de a biztonság megmarad. Ebből következően az orbáni sikongatások, hogy Ukrajna a vezeték meg nem javításával megtámadta Magyarországot, emeletes ostobaság, a drágaságért meg nem Ukrajnára kell haragudni, hanem a két gátlástalan gazemberre, Putyinra meg Trumpra – ámde az ő bűneikről és hogy a világdrágaság 98,6 százalékban miattuk van, kies hazánkban sajnos igen nagy a kuss.
Az Orbánt a legkevésbé sem érdekli, hogy hány ukrán civil hal meg fűtés és áramellátás hiányában (lakások, kórházak, öregotthonok), az viszont rettenetesen, hogy Magyarországon drágább lesz a benzin (jön a választás!). Célszerű lenne közölni vele, hogy egyrészt J. D. Vance-nél tessen reklamálni a drága benzin miatt (ha már úgyis itt van), másrészt ne ársapkát alkalmazzanak a benzinre, mert azzal megint, újból és ismét a leggazdagabbak, azaz ez esetben a legtöbb benzint fogyasztók fognak a legjobban járni. Ilyenkor a szegényeket, a szállítmányozó cégeket meg a taxisokat kell segíteni, nem Mészárost, Tiborczot meg Garancsit, akiknek sokat fogyaszt a kocsija!
Az a blődség Vance beszédében, hogy az ukránok azért „zárták el” az olajvezetéket, hogy „szenvedést okozzanak a magyaroknak”, nyilván orbáni sugallat. Az amerikai alelnöknek nincs erről semmilyen információja, és nem ment el az ellenoldalhoz, hogy kontrollálja, Orbán sugallata tény-e, vagy egetverő hülyeség (az), amely hülyeség az ő és egyben a derék Donald átverésére lett Kubatovék által kitalálva. Vance inkább elhitte Orbánnak, így sokkal egyszerűbb, úgysem az igazságot keresni jött, hanem kampányolni, azaz befolyásolni a magyar választást. Hogy ez „sötéten ironikus”, vagy sem, azt mindenki állapítsa meg maga.
Az alelnök úrnak a Tévedések vígjátékára hajazó halandzsája nem meglepetés. Erősen emlékeztet az őt kijelölő elnökére, a derék
„Fogalmam sincsen semmiről, de én vagyok a legerősebb és persze a legszebb is”
Donaldra, akivel együtt, a kormányzathoz tartozó többi szerencsétlent is beleértve, kifejezetten ostoba, és követhetetlen politikát folytatnak, amely – lévén az USA a világ katonailag és gazdaságilag legnagyobb hatalma – még nagyon sok rosszat hozhat az emberiségnek. Azon túlmenően, amennyit eddig már hozott.
Azért volt egy pozitívum az alelnök szövegében, mégpedig az, hogy akárki nyeri meg a magyarországi választást, együtt fognak vele működni. „Mert szeretjük a magyar embereket, és ez egy fontos kapcsolat”. Persze hozzátette, hogy meggyőződése szerint úgyis Orbán nyer, de az együttműködési szándék világos.
Hát, legalább ez.
