A volt jegybankelnök szerint a NER fenntarthatósága politikai és pénzügyi kényszereken múlik
A Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke, a Corvinus Egyetem professzora így értékelte a tizenhatodik éve működő nemzeti együttműködés rendszerét, amelyről a választók április 12-én mondhatnak véleményt. Surányi György Friderikusz Sándor műsorában beszélt arról, hogyan látja Orbán Viktor modelljét, annak gazdasági alapjait és geopolitikai hátterét.
A kínai modell mint kiindulópont
Friderikusz felidézte: Orbán Viktor már 2010-ben, egy belső tanácskozáson arról beszélt, hogy a kínai modellt kívánja követni, mert azt hatékonyabbnak tartja a nyugati rendszernél. A miniszterelnök Matolcsy Györggyel együtt járt Pekingben, ahol úgy fogadták, mint Magyarország leendő vezetőjét. A kínai kommunista párt vezetése pragmatikusan ápolt jó kapcsolatot Gyurcsány Ferenccel és az antikommunista retorikát használó Orbánnal egyaránt.
A kínai modell – a nyugatival szemben – jóval nagyobb szerepet szán az államnak. Ezt az utat eredetileg Li Kuanjü dolgozta ki Szingapúrban, Teng Hsziao-ping pedig ennek alapján indította el Kína gazdasági reformjait 1978-ban.
Szingapúr 1965-ben, függetlenné válásakor még Magyarország mögött járt az egy főre jutó GDP-ben, mára azonban fejlett országnak számít, ahol az életszínvonal eléri az Egyesült Államokét. Magyarország ezzel szemben 2026-ban is közepesen fejlett állam maradt – és a kilátásai sem kedvezőek.
A jogállam szerepe: Szingapúrban szent, Magyarországon leépül
Li Kuanjü egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a gyarmati idők után is megőrizte a brit jogrendet. Ez biztonságot adott a külföldi tőkének egy olyan régióban, ahol a kulturális forradalom idején Kínában Mao elnök mondásai jelentették a törvényt.
Orbán Viktor természetesen nem Mao – hangsúlyozta Surányi –, de szisztematikusan bontja le a jogállamot. Ennek következménye, hogy Magyarország nem jut hozzá az uniós források jelentős részéhez.
„Orbán permanensen különadókkal fosztogatja a külföldi tőkét” – mondta Surányi, hozzátéve: a miniszterelnök csak így képes egyensúlyban tartani a költségvetést. A német vállalkozók szövetsége diszkriminációval vádolja a magyar kormányt, amely előnyben részesíti a hozzá közel álló cégeket.
A politikai siker ára: különadók és rezsicsökkentés
A rezsicsökkentés és más népszerű intézkedések finanszírozását a különadók biztosítják. Ezek a lépések tartják fenn a kormány népszerűségét – magyarázta Surányi. Orbán Viktor ezt maga is elmondta Bayer Zsoltnak a Hír TV-ben.
A jogállam leépítése tehát Surányi szerint nem pusztán hatalmi önkény, hanem pénzügyi kényszer: a rendszer fenntartásának ára.
A két „keresztapa” paktuma mint stratégiai alap
Surányi szerint Orbán arra építi hosszú távú elképzeléseit, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin végül megállapodik egymással, és újra felosztják Európát. Ebben a forgatókönyvben Orbán egyfajta regionális „kiskirályként” kaphat szerepet.
Putyintól pénzt is remélhet, Trumptól azonban legfeljebb politikai támogatást.
„Orbán nagyon kért pénzügyi védőpajzsot, de én nem ígértem neki semmit” – idézte fel Trump korábbi kijelentését Surányi.
Európa válasza: szuperhatalmi ambíciók
Surányi Magyarország európai jövőjében hisz. Felidézte, hogy Friedrich Merz német kancellár a müncheni biztonságpolitikai konferencián meghirdette az európai szuperhatalom koncepcióját, amely egyenrangú lenne az USA-val, Kínával és Indiával.
Magyar Péter Merz szövetségesének számít, Orbán Anita külügyminiszter-jelölt pedig Münchenben találkozott is a német kancellárral. Orbán Viktor ezzel szemben Putyin támogatására támaszkodik.
„Oroszország lecsúszó nagyhatalom” – hangsúlyozta Surányi.
Orbán csapdában: ha győz is, új modellt kell találnia
Surányi szerint Orbán Viktor olyan helyzetbe manőverezte magát, amelyből nincs könnyű kiút. Ha megnyeri a választást, akkor is új modellt kell keresnie, mert a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan.
Teng Hsziao-ping 75 évesen hirdette meg a kínai reformot – Orbán Viktor még csak 63 éves.
