A Chatham House-ban tartott előadásában Valerij Zaluzsnij, Ukrajna korábbi vezérkari főnöke a modern hadviselés átalakulásáról beszélt, miközben a Közel-Keleten és Európában is egyre összetettebb biztonsági helyzet formálódik. A technológiai szövetségek szerepe, az iráni–amerikai konfliktus eszkalációja és az energiaellátás sérülékenysége egyszerre rajzolnak ki egy gyorsan változó geopolitikai környezetet.
Zaluzsnij: a jövő háborúi technológiai szövetségekre épülnek
Valerij Zaluzsnij, Ukrajna fegyveres erőinek korábbi vezérkari főnöke – jelenleg londoni nagykövet és elnökjelölt – a Chatham House-ban tartott előadásában a „robotok háborújáról” beszélt. Szerinte a modern hadviselésben az emberi tényező jelentősége folyamatosan csökken, és a jövő konfliktusai a technológiai fölényről és a szövetségi rendszerekről szólnak majd.
Az ukrán–orosz háború tapasztalatairól úgy fogalmazott, hogy el kell felejteni a hagyományos stratégiai gondolkodást, amely a frontvonalon történő döntő csapásokra épül. Ehelyett
a háborút kell költségessé tenni az ellenfél számára, hogy az hosszú távon fenntarthatatlanná váljon.
Zaluzsnij Henry Kissinger vietnami háborúval kapcsolatos gondolatát idézte: egy kisebb ország számára már az is győzelem, ha elkerüli a vereséget, és a konfliktust túl drágává teszi a nagyhatalom számára.
Párhuzamok: Irán és az USA konfliktusa
A tábornok által leírt stratégia több elemében visszaköszön az iráni–amerikai feszültségben is. Irán olyan lépéseket tesz, amelyek célja a konfliktus költségeinek növelése amihez könnyedén hozzájárul a Hormuzi-szoros lezárása, a globális energiaellátás zavarása, valamint a regionális instabilitás fokozása.
Ezek a lépések a nemzetközi gazdaságra is hatással vannak.
Brad Cooper tábornok: az amerikai és izraeli hadsereg gyorsabban halad a tervezettnél
Brad Cooper tábornok, az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) vezetője rövid nyilatkozatban számolt be a hadműveletek állásáról. Kijelentette, mivel az amerikai és izraeli haderő „a világ két legjobb hadserege”, a kitűzött villámgyorsan célokat elérték, és gyorsabban haladnak az iráni katonai infrastruktúra megsemmisítésében, mint tervezték.
Rubio külügyminiszter szerint a támadás oka az volt, hogy Irán gyors ütemben fejlesztette atom- és rakétaprogramját, ami Izrael számára közvetlen fenyegetést jelentett.
Trump elnök közölte, hogy a hadműveletet négy hétre tervezték, és az iráni légvédelem jelentős részét sikerült kiiktatni. Meglepte azonban, hogy Irán közeli arab államok ellen is támadásokat indított, noha ezek az országok korábban óvták Washingtont a katonai eszkalációtól.
Irán gerillataktikája és a globális energiaellátás sérülékenysége
Irán stratégiája a konfliktus költségeinek növelésére épül ezért lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ olajkereskedelmének mintegy 30%-a és LNG-exportjának 20%-a halad át, valamint támadás érte Katar cseppfolyósító üzemét, amely emiatt leállt.
A lépések célja, hogy a háború gazdasági terhei növekedjenek, különösen az Egyesült Államokban, ahol a közvélemény enélkül is megosztott a katonai beavatkozásról. Trump kampányában korábban azt ígérte, hogy nem indít nagy külföldi katonai akciókat, így a konfliktus politikai kockázatot is jelent számára.
A CIA szerepe és a regionális reakciók
A beszámolók szerint az amerikai hírszerzés támogatja a kurd kisebbség fegyveres csoportjait Iránban, online tartalmakat terjeszt, amelyek az iráni vezető halálára adott társadalmi reakciókat mutatják be. Ezek a lépések azonban regionális feszültségeket is kelthetnek, különösen Törökország irányában.
Közben Izrael rakétacsapást mért Kum városára, ahol Khamenei ajatollah utódjának kiválasztása zajlik. Az ajatollah halála több muszlim országban erős Amerika- és Izrael-ellenes érzelmeket váltott ki.
Oroszország és Kína visszafogott reakciója
Moszkva és Peking egyelőre nem avatkozik be közvetlenül a konfliktusba. A jelentések szerint az orosz és kínai fegyverrendszerek nem bizonyultak hatékonynak az amerikai–izraeli technológiával szemben, Trump számára különösen fontos a helyzet kezelése, mivel áprilisban Pekingbe készül tárgyalni a két nagyhatalom viszonyáról.
