Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerint Európa Trump támogatása nélkül is képes lehet megtörni Oroszország háborús erejét, miközben Münchenben amerikai és európai vezetők a kontinens teljes leválasztásáról tárgyaltak az orosz energiáról. A háttérben az uniós támogatás sorsa, a magyar vétó és a közelgő választások feszültségei egyszerre alakítják a geopolitikai játszmát.
Mire alapozza sommás kijelentését a lengyel diplomácia vezetője, aki az ukrán sajtónak nyilatkozott? Sikorski szerint:
„Fogadok, hogy Trump arra számított: ha az Egyesült Államok nem támogatja tovább Ukrajnát, akkor Kijev engedményekre kényszerül, és megállapodik az oroszokkal. Én viszont úgy gondolom, hogy az európai államok támogatásával Ukrajna el tudja kerülni az összeomlást, és ezért nem köthető olyan béke, amely figyelmen kívül hagyja Ukrajna és az európai országok érdekeit.”
Sikorski úgy véli, a háború nem a második világháború mintájára, egyértelmű katonai győzelemmel érhet véget, hanem inkább az első világháborúhoz hasonlóan: az egyik fél végzetesen kifárad. Szerinte akkor Németország, most pedig Oroszország kerülhet ilyen helyzetbe:
„Putyin kifogyhat az erőforrásokból.”
A kijelentés azért is figyelemre méltó, mert Oroszország négy éve folytat háborús erőfeszítéseket anélkül, hogy a lakosság életszínvonala drasztikusan csökkent volna, miközben Ukrajna jelentősen meggyengült. Sikorski azonban úgy látja, hogy Moszkva tartalékai fogyóban vannak:
- Putyin majdnem teljesen felélte a nemzeti tartalékalapot.
- Az orosz aranytartalék a háború eleji 2200 tonnáról 1700 tonnára csökkent. (Megjegyzés: az arany világpiaci ára időközben jelentősen emelkedett, így a kevesebb arany is többet érhet.)
Sikorski szerint érdemes figyelni Oroszország pénzügyi tartalékait, mert ezekből finanszírozza a háborút.
Megállapodás Münchenben az orosz olajról
A müncheni biztonságpolitikai konferencián Rubio külügyminiszter képviselte az Egyesült Államokat, és jóval békülékenyebb hangot ütött meg, mint Vance alelnök az előző évben. A hírek szerint Rubio és az európai vezetők megállapodtak abban, hogy Európát végleg leválasztják az orosz energiáról.
Ennek nyomán az Európai Bizottság elhatározta, hogy április 15-én, vagyis három nappal a magyar választás után – nem véletlen időzítéssel – bejelenti az orosz olajról való leválást.
Ha Magyar Péter lesz a miniszterelnök, várhatóan nem okoz számára problémát az új irány, ha Orbán Viktor marad, akkor érdekes helyzet alakulhat ki, mert egy közös USA–EU döntéssel találhatja szemben magát.
Szijjártó Péter már Washingtonban érzékelhette az amerikai álláspontot egy földgáz‑tanácskozáson, ahol az amerikai energiaügyi miniszter megerősítette: nem akarnak egyetlen csepp orosz földgázt sem látni Európában.
Rubio állítólag azt is vállalta, hogy figyelmezteti Orbánt: ne vétózza meg az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós támogatást. A magyar miniszterelnök ezt állítólag ígérte is, majd mégis másképp döntött a Barátság vezeték ügyére hivatkozva.
A döntést befolyásolhatta a Medián előrejelzése, amely fölényes ellenzéki győzelmet jósolt az áprilisi választásokon. A kormány ezért a háborús retorika erősítésével próbálhatja megfordítani a közvélemény hangulatát. Kérdés, hogy ez hat hét alatt sikerülhet‑e.
Diplomáciai találkozók Münchenben
Orbán Anita, a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltje Münchenben találkozott Friedrich Merz német kancellárral és Radosław Sikorski lengyel külügyminiszterrel is.
Merz a konferencián hirdette meg új német stratégiáját:
Európa legyen a világ harmadik szuperhatalma az USA és Kína mellett.
Ez élesen eltér Trump jövőképétől, aki a cikk szerint egy nacionalista, Amerika‑központú irányt képvisel. A szöveg szerint Magyar Péter egy ilyen európai szuperhatalmi koncepcióban természetes partner lehet, míg Orbán Viktor esetleges bukása esetén Moszkvában kereshetne menedéket, ahogyan korábban más vezetők is tették.
