Európa lemarad az USA és Kína mögött, ezért olyan alapokat kell teremteni, melyek csökkentik a hátrányt, és esélyt kínálnak a felzárkózásra – javasolta Mario Draghi nevezetes jelentésében, melyet a brüsszeli bizottság rendelt meg. Már most is késésben vagyunk, de egyelőre nem sok történt – állapítja meg a brüsszeli Politico.
“Fel kell hagynunk azzal az illúzióval, hogy a konszenzust csakis a halogatással lehet megőrizni”
– hangsúlyozta az egykori olasz miniszterelnök, aki korábban az Európai Központi Bank elnöke volt.
Mi lesz a 410 milliárd eurós Európai Versenyképességi Alappal? Ursula von der Leyen ezért arra törekszik, hogy jövőre létrehozza az Európai Versenyképességi Alapot, melyre Draghi eredetileg 800 milliárd eurót javasolt. A 2028-34-es uniós költségvetésnek ez az egyik alapvető célkitűzése. Mit jelent ez a gyakorlatban? Jelenleg 14 formában lehet gazdasági támogatásért folyamodni az Európai Unióban, ezután ez egységessé válna.
Mire kívánja Brüsszel költeni ezt a hatalmas összeget? Négy ablakot nyitna a jövőbe: 1-zöld átmenet, 2- digitális forradalom, 3- egészségügyi – biotech ipar, mezőgazdaság 4- hadiipar. Erre jutna a költségvetési javaslat szerint 410 milliárd euró + 40 milliárd úgynevezett innovációs alap vagyis összesen 450 milliárd euró. Az uniós költségvetés valamivel több mint 2000 milliárd euró vagyis valamivel több mint 20%-ról van szó. Ezért is nagy harcot kell folytatni holott Draghi azt írta: ennél tízszer több kellene ahhoz, hogy Európa lemaradása ne csökkenjen!
131 milliárd euró jutna a hadiiparnak
Jelenleg ez az egyetlen terület, ahol van előrelépés az ukrajnai háború miatt: az Európai Unió igyekszik saját versenyképes hadiipart teremteni miután az Egyesült Államokra a jövőben egyre kevésbé lehet számítani viszont Donald Trump az éves GDP 5%-át várja el a NATO-ban noha az USA maga sem éri el ezt.
Varoufakisz, egykori görög pénzügyminiszter arról írt a Project Syndicate oldalon, hogy az Európai Unió a hadiipar fejlesztésével előre menekülne, és konjunktúrát teremtene. Új munkahelyek jöhetnének létre miközben az európai ipar zászlós hajója, a német autóipar egzisztenciális problémákkal küszködik.
Csakhogy a hadiipar jórészt nemzeti keretek között működik, és egyelőre nagyon kevés a közös elképzelés noha mindenki tudja: a méret számít. Ezért is van előnyben az USA és Kína, ahol hatalmas a hazai piac, amely mellett Németország, a legnagyobb európai gazdaság is eltörpül.
Mekkora beleszólása legyen a tagállamok kormányainak az uniós alapok elköltésében? Mario Draghi és a brüsszeli bizottság azt szeretné, ha minél kevesebb. A kisebb tagállamok tartanak Németország és Franciaország túlsúlyától.
A véget nem érő viták miatt az EU végképp lemaradhat
Mikortól jöhetne pénz az uniós alapokból? Legkorábban 2028-tól! Látva a mesterséges intelligencia villámgyors fejlődését, ez kiábrándítóan messze van. Ráadásul nagyon sok minden megváltozhat addig, hiszen például lejár Donald Trump mandátuma, és senki sem tudhatja, hogy a következő amerikai adminisztráció milyen gazdaságpolitikát folytat majd. Az Európai Parlament csak novemberben választotta meg azt a két képviselőt, aki összeállítja a versenyképességi alapokkal foglalkozó jelentést: Christian Ehler – CDU és Dan Nica román szociáldemokrata párt. Mikor lesz ebből jelentés és mikor fogadja azt el az Európai Parlament? A halogatás nem megoldás – hangsúlyozta Mario Draghi, de a valóság felülírja a gazdasági észszerűséget, és a politikusok egyáltalán nem bánják ezt, mert a versenyképességi programok korántsem népszerűek hiszen a választók érzik: a jóléti államtól kellene pénzt elvenni ahhoz, hogy Európa fel tudja venni a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával, no meg a többi vetélytárssal…
