BBB negatívra módosította Magyarország devizaadósságának besorolását a Fitch Ratings, amely ezt azzal indokolta meg, hogy az Orbán kormány sok olyan ígéretet tett a választási kampányban, amely jelentősen fokozza a költségvetés hiányát, és növeli az államadósságot.
A Fitch szerint a magyar költségvetés hiánya idén a GDP 5%-a lesz, jövőre pedig várhatóan 5,6%. Az Európai Unióban 3% a követelmény, de ezt jóformán senki sem teljesíti vagyis a magyar kormány nem lóg ki a sorból. Franciaországban például a költségvetés elfogadása permanens politikai válságot okoz, mert a parlament nem tud beletörődni abba, hogy a kormány csökkenteni akarja a jóléti kiadásokat. A politikai kompromisszum kedvéért elhalasztották a nyugdíj reformot, melyet a közvélemény elutasít Franciaországban.
Versenyképesség kontra jólét
Kína és más alacsony munkabérű ország felfutásával csökken a nyugati világ részesedése a globális gazdaságban.
A versenyképességet úgy lehetne helyreállítani, ha csökkentik a jóléti kiadásokat – ezt viszont a közvélemény nem fogadja el.
Az Egyesült Államoktól Európán át Japánig mindenütt gondot okoz a költségvetés összeállítása, a hitelminősítő intézetek egyre másra rontják a minősítést. A korábbinál jóval kisebb a politikai stabilitás: villámgyorsan használódnak el a kormányzatok. Donald Trump népszerűsége máris mélyponton áll, noha még csak alig több mint féléve van hatalmon. Nagy Britanniában ugyanez a helyzet, csak ott a baloldali munkáspárti kormány veszítette el a népszerűségét villámgyorsan másfél év után.
Az Orbán kormány teljesítményét ebben a környezetben lehet megítélni: a világgazdaság válságban van – legalábbis annak nyugati része, amely japán betegségben szenved: minimális növekedés, viszonylag magas infláció, gyorsan öregedő társadalom, perspektíva hiánya.
Ebben a helyzetben az épp hatalmon levő kormányzatok nincsenek épp könnyű helyzetben, feljönnek viszont az alternatívát ígérő szélsőséges pártok. Orbán is így kíván előre menekülni nehogy rajta kérjék számon az elmúlt tizenöt év gyenge teljesítményét.
Orbán Kecskeméten:
“Pimasz és szemtelen visszaélés az EU politikája Magyarországgal szemben.”
Országjáró körútján Nyíregyháza után Kecskeméten lépett fel a miniszterelnök, akit ezúttal Csiszár Jenő kérdezett. Az egykori televíziós lojálisan támogatta Orbán Viktort, ezért jutalmul megkapta a milánói főkonzulátust, de most visszatér onnan, hogy a választási kampányban segítse a Fideszt, amely igencsak tart attól, hogy az elmúlt évek siralmas gazdasági teljesítménye sok szavazót hoz majd az ellenzéknek a 2026-os választásokon. Ráadásul Kecskeméten látványosan megmutatkozott az Orbán kormány Achilles sarka: a mindent átható korrupció. A Neumann János egyetem kampuszát a Matolcsy féle a Nemzeti Bankból kisíbolt alapítvány finanszírozta volna, de a pénz szőrén szálán eltűnt, és még a város költségvetését is nehéz helyzetbe hozta. Az 500 milliárd forintos Orbán – Matolcsy bankrablás látványos kudarcot produkált. Ezért a kormány pótolta a veszteséget, hogy újra elindulhasson az egyetemi kampusz építkezése.
Megoldás helyett az Orbán kormány bűnbakot keres:
“A nemzetközi pénzvilág képviselői a baloldalt segítik a választások előtt, de a magyar kormányt nem tudják eltántorítani nemzeti gazdaságpolitikájától”
– írta Szijjártó Péter a Facebookon a Fitch leminősítésre reagálva.
Orbán Viktor most mindenért az ukrajnai háborút okolja, erről beszélt Kecskeméten is mondván:
“ez lesz az utolsó választás Magyarországon az ukrajnai béke előtt!”
Arról nem beszélt a magyar miniszterelnök, hogyha a háború véget ér Ukrajnában, akkor mivel fogja majd megindokolni a magyar gazdaság gyenge teljesítményét?!
