“Miután az Egyesült Államok magára hagyta Európát, nincs más választása az Európai Uniónak, Nagy Britanniának és Norvégiának minthogy maga gondoskodjon a saját védelméről.
Az USA jóváhagyása nélkül kell az európaiaknak felhasználniuk a befagyasztott orosz vagyont az Ukrajnai helyreállítási kölcsön keretében erre a célra” – fejtegeti Joseph Stiglitz, aki megfeledkezik arról, hogy Trump egyáltalán nem hagyta el Európát, hanem csak azzal zsarolja az európai vezetőket, hogy nem számíthatnak az Egyesült Államok katonai védelmére Oroszországgal szemben. Valójában azonban az Egyesült Államok világhatalmi szerepe épp azon nyugszik, hogy Európa és Japán a szövetségese vagyis a katonai védelemért cserébe ezek az országok elfogadják Washington vezető szerepét a világgazdaságban. Erre figyelmeztették Japánt negyven évvel ezelőtt Trump Plaza Hoteljében New Yorkban, és ezért fogadták el Trump elnök vámjait szinte szó nélkül az idén.
Biden elnök 2021-ben stratégiai ellenféllé deklarálta Kínát és Oroszországot, hogy a nyugati világot arra emlékeztesse: nem alakíthat ki szoros gazdasági együttműködést az USA-val szemben!
A szépen fejlődő nagy kontinentális együttműködés vagyis Európa, Oroszország és Kína blokkja komoly kihívást jelentett az USA világhatalmával szemben.
Ezért az ukrajnai háború eszményi lehetőséget kínált Washingtonnak arra, hogy szétverje ezt a kontinentális blokkot, és Európát újra alárendelje az USA érdekeinek.
“Ukrajna biztonsága Európa biztonsága”
Ezt hangsúlyozza a New York-i Columbia egyetem professzora, aki szerint az Európai Uniónak egy percig sem kellene haboznia az orosz vagyon felhasználása miatt.
“Ukrajnának legkevesebb 140 milliárd dollárra lesz szüksége a következő két évben, hogy finanszírozni tudja a háború hatását az ország gazdaságára. Ezenkívül a helyreállítás költségei minden bizonnyal meghaladják majd az 500 milliárd dollárt. Nyugati pénzintézetek már 2022 februárjában lefoglaltak 300 milliárd dollárt, melyet az Orosz Nemzeti Bank náluk tartott.
2024-ben a G 7 országok úgy döntöttek, hogy részben ennek a befagyasztott vagyonnak a kamataiból finanszírozzák Ukrajna támogatását.
A 45 milliárd eurós hitelből eddig már 30 milliárd eurót ki is utaltak Ukrajnának. Mi legyen az orosz vagyonnal ezután? Ennek jelentős része a belga Euroclearnél van, és a kötvények részben lejártak, ezért már csak kisebb kamatot fizet értük az Európai Központi Bank. Az Európai Unió 210 milliárd eurós újjáépítési hitelt kíván ebből nyújtani Ukrajnának. Mit jelent ez a gyakorlatban ? Azt, hogy a belga Euroclear uniós kötvényeket vásárol ebből a pénzből, melyek kamata magasabb mint hogyha folyószámlán hagyná az összeget az Európai Központi Banknál Frankfurtban alacsonyabb kamatozással.”
Belgium attól tart, hogy a végén magára maradhat, és egyedül kellene viselnie a felelősséget a tranzakcióért, épp ezért Bart de Weaver miniszterelnök azt követeli, hogy minden uniós tagállam vállalja a kockázatot a GDP-je arányában. Ez viszont a vétózás lehetőségét jelentené a magyar miniszterelnöknek, ezért Brüsszel számára elfogadhatatlan. Stiglitz professzor szerint a belga miniszterelnök aggodalma alaptalan, mert
“Oroszország az Ukrajna elleni agresszióval megsértette az ENSZ alapokmányát, háborús bűnöket követett el Ukrajnában, ezért nem jöhet létre olyan jogi helyzet, amelyben Belgiumot az orosz vagyon visszatérítésére kötelezné.”
Itt már nem a jogról hanem Ukrajna túléléséről van szó:
”A Helyreállítási Kölcsön biztosítja Ukrajna túlélését. Ukrajna védelme Európa védelme! Európának le kell győznie a félelmét, és határozottan fel kell lépnie azzal a fenyegetéssel szemben, amely Moszkvából érkezik”
– hangsúlyozta Joseph Stiglitz Nobel díjas közgazdász professzor, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét.
A Nobel díjas közgazdász szerint nem gyengülne meg az euróba vetett bizalom, ha elkoboznák az orosz vagyont, melyet Európában főként Belgiumban tartottak, és azt követően foglaltak le, hogy az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát 2022 február 24- én.
