Mészáros Lőrincnek vagyonadót kell fizetnie a Tisza Párt választási győzelme esetén. Erről nyilatkozott a többi között a HVG-nek Kármán András, a Tisza mozgalom gazdasági kérdésekkel foglalkozó vezetője.
Kármán András korábban a pénzügyi elemzések igazgatója volt a Magyar Nemzeti Bankban, majd 2010-ben az Orbán kormány államtitkára lett a Nemzetgazdasági Minisztériumban, melyet akkor Matolcsy György vezetett. Nem sokkal később kilépett, és az Európai Beruházási Bankban volt regionális igazgató. Innen igazolt át a magán szektorba: az Erste bank vezetőségében a munkaviszonya augusztus 31-én szűnt meg.
“Ma Magyarországon szélsőségesen magas a vagyoni koncentráció: a legfelső egy százalék a teljes vagyon egyharmadát birtokolja! Ezt nálunk a részvény és ingatlan árak meglódulása mellett az tette lehetővé, hogy a nemzeti együttműködés rendszeréhez kötődő személyek elvtelenül gazdagodtak, és erős volt a korrupció”
– nyilatkozta Kármán András a Hvg-nek, majd így folytatta:
”Azt várjuk, hogy az olyan oligarchákra kivetett vagyonadó mint Mészáros Lőrinc, Garancsi István vagy Szíjj László, annyi pénz fog hozni a központi költségvetésnek, amely ellensúlyozza az adójóváírást, amely több mint kétmillió adózó polgár helyzetén javít majd. Vagyonadót a terveink szerint 1000-1200-an fizetnének.”
Az Orbán kormány osztogató politikája miatt jövő nyáron összeomolhat a költségvetés. Vajon mihez kezdene a Tisza Párt, ha kormányra kerülne? – tudakolta Farkas Zoltán, a HVG munkatársa.
“A kormány már egy ideje kétségbeesett választási költekezést folytat, hogy népszerűségének az esését megállítsa. Azzal is egyetértek, hogy már a következő kormány kontójára költekezik. A következő Tisza kormány feladata lesz: újraindítani a kifulladt növekedést, és megfékezni az államháztartás a tervezettnél nagyobb hiányát. Mit tudunk tenni? Felülvizsgáljuk a költségvetés kiadási oldalát. Sok csökkentési lehetőséget látunk: rengeteg pénz megy el a propagandára, az álságos nemzeti konzultációkra, Rogán Antal tárcájának a működtetésére, az állami médiumokra, a kormányhoz közeli vállalkozások támogatására. Mindezt jobb célokra lehetne fordítani.”
Zéró korrupció
A Transparency International szerint Magyarország az Európai Unió egyik legkorruptabb és legszegényebb országa. Ez az eredménye Orbán Viktor 15 éves kormányzásának. Magyar Péter érthetően ezzel kampányol, és azt ígéri, hogy a TISZA Párt győzelme esetében Magyarország belépne az Európai Ügyészségbe, és ily módon lehetővé válna a Brüsszelben befagyasztott uniós támogatások kiutalása a magyar kormány számára. Jelenleg 22 milliárd euró van befagyasztva Brüsszelben, ennek felhasználása megerősíthetné a magyar költségvetés helyzetét, és növelné Magyarország presztízsét a nemzetközi pénzpiacokon, ahol olcsóbban kaphatnánk kölcsönöket.
“A közbeszerzéseknél 30%-os túlárazást vélelmezünk. Jelentős összegeket lehet spórolni, ha zéró toleranciát hirdetünk a korrupcióval szemben.”
A TISZA célként jelölte meg az euró bevezetését is:
”A magyar export döntő többsége az Európai Unióba irányul, a magyar gazdaság az egyik leginkább integrált az eurózónába. Azok egyike vagyunk, akik a legtöbbet tudjuk profitálni az áttérésből a nemzeti valutáról az euróra. Itt a legkisebb kockázata az áttérésnek az euróra. Ha a forintot euróra cseréljük, akkor lemondunk az árfolyam kilengésekről”
– hangsúlyozta Kármán András.
Miért ragaszkodik Orbán a forinthoz? Mert ez lehetővé teszi a permanens leértékelést, ami a szegény országok “csodafegyvere”, melyet a görögök is lelkesen alkalmaztak mielőtt áttértek volna az euróra. Ez viszont az infláció egyik legfőbb oka!
”Magyarország a múltban nagyon rossz inflációs teljesítményt mutatott fel, következtetésképp alacsony a monetáris politika hitelessége. A közös európai pénzen importálni tudnánk a hitelességet. Csökkennének a kamatok, és a vállalkozások könnyebben hozzájuthatnának európai tőkéhez. Ha van hiteles euró bevezetési ütemterv, és a piac azt látja, hogy erős mellette a kormányzati elköteleződés, akkor ily módon jelentős összegeket lehetne megspórolni” – mondta Kármán András, aki óvatosan azzal zárta az interjút:
”érhetnek bennünket meglepetések, hiszen jelenleg nem látjuk a költségvetés reális állapotát.”
Itt érdemes emlékeztetni arra, hogy Gyurcsány Ferenc nevezetes őszödi beszédét épp a költségvetés állapotára hegyezte ki, mondván: hazudtunk, hazudtunk, hazudtunk! ”Ekkor mondta azt Merkel kancellár, hogy “ezt az embert nem akarom többé látni!”
Gyurcsány megbukott, és Orbán rájött: soha sem szabad beismerni, hogy rossz a költségvetés helyzete! A miniszterelnök különösen a választások előtt óvakodik ennek beismerésétől: inkább nem beszél róla! Ettől még a helyzet súlyos, különösen, hogy a pénzpiacok azt látják: az Európai Unió nagyhatalmai, Franciaország és Németország Orbán bukását akarják, és ezért támogatják Magyar Péter mozgalmát. Az általános bizalmatlanságnak ebben a légkörében különösen nehéz hiteles gazdaságpolitikát kialakítani Magyarországon: ez más-más okból mind a hatalomnak mind az ellenzéknek szinte lehetetlen.
Csakhogy közben Berend T. Iván, a Los Angelesben élő jeles gazdaság történész joggal állapíthatta meg: míg Magyarország a rendszerváltáskor 1990-ben az első háromban volt benne a kelet-európai egykori szocialista államok között, addig mára az utolsó három közé süllyedt: Bulgáriával és Romániával vetélkedik az utolsó helyért az Európai Unió szegényházában.
