Ellentétben Vlagyimir Putyinnal és Orbán Viktorral Hszi Csin-ping elnök egyáltalán nem Trump győzelméért imádkozik. Épp ellenkezőleg: sokkra számít abban az esetben, ha Trump és a republikánusok megszerzik a többséget a képviselőházban és a szenátusban is.
A pekingi tudományos akadémia kutatója, Fu Sujszin pontokba szedte, hogy mire számíthat Kína ebben az esetben:
1 – Trump tetszése szerint emelheti a vámokat a kínai árukkal szemben, ha a szenátus és a képviselőház nem korlátozza ebben. Trump a kampányban 60%- os vámról beszél Kína esetében, ez tönkre vágná a kereskedelmet.
2- Trump visszavonná a legnagyobb kedvezményt Kínától, és ezzel jogilag hozná lehetetlen helyzetbe Pekinget, mert a vámok minimum 30%-ra emelkednének, és bizonytalanná válnának a kínai beruházások az USA-ban és az amerikai befektetések Kínában.
3 – Trump korlátozná jogi eszközökkel az amerikai beruházásokat Kínában és a kínaiakat az Egyesült Államokban.
4 – Trump csökkentené a vállalkozások adóját, hogy növelje az amerikai versenyképességet a világpiacon, és megpróbálja onnan kiszorítani Kínát.
5 – Trump fokozná az USA – Kína fegyverkezési versenyt. Trump a GDP 4-5%-ára akarja növelni a katonai kiadásokat a jelenlegi 3,2%-ról. Ez arra kényszerítheti Pekinget, hogy a jelenleginél jóval többet fordítson katonai célokra.
6 – Trump átfogó kampányt indítana Kína ellen. Ez kiterjedne arra is, hogy a Covid vírussal kapcsolatban újra felvetnék azt a vádat, hogy azt Kína tenyésztette ki Vuhanban, ahol amerikai kutatók is dolgoztak. Trump minden eszközzel leépítené a kulturális és tudományos kapcsolatokat Kínával, nehezítené a vízumok kiadását.
Vagyis összefoglalva: Kínának a lehető legrosszabbra kell felkészülnie, ha Donald Trump teljhatalmat szerezne Washingtonban.
Orbán Peking és Washington között
Donald Trump megüzente a magyar miniszterelnöknek, hogy nem tartja elfogadhatónak Hszi Csin-ping elnök látogatását Budapesten. Orbán Viktor ennek ellenére villám körútján újra útba ejtette a kínai fővárost, ahol fogadta őt Hszi Csin-ping elnök. Magyarország jelentős összegű kölcsönt kapott Kínától. Nagy kínai gyárak épülnek Magyarországon – jelentős állami támogatással. Bár a sanghaji Fudan egyetemről manapság kevesebbet hallunk, de a magyar kormány nem mondott le végképp róla.
Az USA 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és Trump, ha újraválasztják, akkor ugyanezt a diplomáciát folytatná. Vagy mégsem?
Trump 2016-ban is hihetetlen demagógiával kampányolt Kína ellen, de azután díszvendég lett Pekingben, ahol a Tiltott Városban üdvözölte a kínai vezetés, amely rendkívüli diplomáciai kegynek számít Pekingben.
Aztán Trump mégiscsak megindította a kereskedelmi háborút, melyet azután Biden elnök erőteljesen folytatott. Közben azonban egy hétig tárgyalt Pekingben Yellen asszony. Amerikai pénzügyminiszterek nem töltenek el ennyi időt külföldön, ha nem nagyon fontos kérdésekről esik szó. Yellen asszony arról győzködte kínai tárgyaló partnereit, hogy a demokrata adminisztráció nem akar kereskedelmi háborút Kínával, de jelenleg a választások előtt nem kíván támadási felületet nyújtani Donald Trumpnak. Az ex elnök diplomáciáját valószínűleg még maga sem tudja pontosan meghatározni. Lelkes támogatója, Elon Musk, a világ leggazdagabb embere viszont arra ösztönzi: vegye komolyan a klímaváltozást, és a zöld átmenetet vagyis a Tesla elektromos autóit. A legnagyobb Tesla gyár Sanghajban működik, és Elon Musk egy másikat is akar ott építeni. Sanghajban úgy nyilatkozott, hogy nem helyesli a válást az USA és Kína között – decoupling.
Orbán Viktor ebben a mezőnyben nem rúg labdába, de két szék közt a padlóra eshet.
Trump ugyanis azt üzente Orbánnak Kínával kapcsolatban, hogy amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek…
