Konfuciusz szűkebb pátriájában kezdte meg működését az atomerőmű, amely a maga műfajában az első a világon – büszkélkedik a pekingi China Daily. A zöld energiát előállító Santung tartományban működő atomerőmű 93%-ban hazai termékekből épült fel.
“Az atomerőmű biztonságos működése volt a fő célunk” – hangsúlyozta Zsang Zuoji főkonstruktőr, aki elmondta a Hszinhua hírügynökségnek, hogy a negyedik generációs reaktor a HTGR technológia továbbfejlesztett változatát jelenti.
A negyedik generációs atomreaktorok célja a fenntartható fejlődés az energia termelésére, a tengervíz sótalanítására illetve hidrogén termelésére. Ezért telepítették a kínaiak a tengerpartra a negyedik generációs atomerőművet, amely a HTGR technológiával működik: high tempreture gas cooled reactor – magas hőmérsékletű gáz hűtéssel. A kínai Huaneng cég atomerőműve Santung tartományban 200 megawattos. Kína esküszik erre a technológiára: 2021-ben már két 100 megawattos ilyen erőművet üzembe helyeztek az országban. A kínaiak negyedik generációsnak nevezik a most üzembe helyezett atomerőművet, de nem biztos, hogy ezt külföldön is elismerik.
Mire lehet használni a negyedik generációs atomerőmű zöld energiáját?
“Az áram szolgáltatáson kívül hidrogén előállítása is lehetségessé válik, de akár lakások fűtésére is alkalmas a zöld energia, melyet a negyedik generációs atomerőmű termel Santung tartományban”
– mondta Zsang Janszü, az atomerőmű igazgatója, aki hozzátette, hogy mindez része Kína duális karbon programjának, mely szerint 2030 után csökkennie kell a hatalmas ország karbon kibocsátásának, és el kell érnie a karbon semlegességet 2060-ra. Jelenleg Kína és az Egyesült Államok a világ két legnagyobb környezetszennyezője.
Kína nukleáris tervei nagyszabásúak, de a valóság kiábrándító
Az 1,4 milliárd lakosú ország azt tervezi, hogy a nukleáris energia mindinkább átveszi a hagyományos energia hordozók szerepét, Pekingben tisztában vannak azzal, hogy ez hosszútávú program: 2035-re az atomenergia adja majd az összes energiafelhasználás 10%-át, 2060-ra pedig a 18%-át. Ehhez képest a kínai nukleáris program jelentős elmaradásban van: még idén szeptemberben sem teljesítette a 2020-as tervet, amely 58 gigawattos kapacitást irányzott elő – írja a Reuters. A hírügynökség hozzáteszi, hogy a most folyó COP 28 konferencián sok ország javasolta a nukleáris energia központi szerepét a klímaváltozás elleni harcban – köztük az USA, Franciaország és Japán -, de Kína nincsen köztük. Az aláíró 20 ország azt vállalta, hogy megháromszorozza nukleáris kapacitását 2050-re.
