Az USA elnöke felszólította Tajvant, hogy fizessen a védelemért, melyet az USA biztosít a számára, közben viszont arról biztosította Pekinget: nem támogatja a sziget függetlenségi törekvéseit.
1949-ben Tajvanra vonultak vissza Csang Kaj-sek katonái miközben Mao elnök Pekingben kikiáltotta a népköztársaságot. 1972-ben Nixon elnök és Kissinger külügyminiszter Pekingben lepaktált Mao elnökkel és Csou En-laj kormányfővel, és elismerték az egy Kína elvet. Ez azt jelenti, hogy Tajvan Kína része, korábban évtizedekig a sziget képviselte a Mennyei Birodalmat az ENSZ-ben. Ez változott meg az amerikai-kínai paktummal. Bár az USA elismerte az egy Kína elvet, de Pekingben attól tartanak, hogy Washingtonban sokan támogatják Tajvan függetlenségét, melyet Hszi Csin-ping elnök nem fogadhatna el anélkül, hogy kockára tenné hatalmát. Trump most állítólag azt ajánlotta Pekingnek: lemond Tajvan függetlenségének támogatásáról, ha Kína vállalja a békefenntartó szerepet Ukrajnában.
A külügy új politikai igazgatója le akar paktálni Kínával
Michael Anton élesen bírálta a Biden kormányzatot, mert az 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Henry Kissinger is kritizálta emiatt Biden elnök diplomáciáját, és még százéves korában is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja megóvni az amerikai-kínai kapcsolatokat, melyeket ő alapozott meg még 1972-ben. Mit írt a washingtoni külügy jelenlegi politikai igazgatója a The Federalistban még 2021-ben?
“Tajvan emlegetése hidegháborús relikvia a Biden kormányzat diplomáciájában.”
Majd kerek-perec megírta:
“nincsen olyan amerikai nemzeti érdek, amely arra kényszerítene minket, hogy háborúba menjünk Tajvanért.”
Ehhez hozzátette azt a nyilvánvaló igazságot, hogy “egyáltalán nincsen semmiféle garancia arra, hogy győzni tudnánk egy tajvani konfliktusban, sőt még az sem biztos, hogy meg tudnánk állni a helyünket.”
Donald Trump az NBC-nek így nyilatkozott Tajvanról: ”Nem mondom azt, hogy megvédeném Tajvant, mert előtte mindenképp tárgyalni akarok erről Hszi Csin-ping elnökkel, akivel nagyon jó a személyes kapcsolatom.”
Az egyetlen külföldi vezető éppen Hszi Csin-ping elnök volt, akit Donald Trump meghívott a beiktatására. A kínai elnök nem ment el, de elküldte az alelnököt Washingtonba.
Három császár találkozója Moszkvában
Putyin meghívta az orosz fővárosba a Győzelem napi ünnepségekre mind Hszi Csin-ping kínai elnököt mind pedig Donald Trumpot. A kínai elnök már el is fogadta a meghívást, Trump döntése attól függ, hogy mikor lesz eredménye az Ukrajnáról folyó tárgyalásoknak. Putyin számára a három császár találkozója Moszkvában óriási PR siker lenne különösen az ukrajnai háború után, mely számára szánalmas kudarcnak bizonyult, és végképp igazolta a világ szemében: Oroszország immár nem világhatalom.
