A Der Standard értesülései szerint a magyar miniszterelnök veje arra készül, hogy megvegye a Raiffeisen International oroszországi leánybankját, amely a legnagyobb nyugati pénzintézet, amely még mindig Oroszországban működik Putyin Ukrajna elleni agressziója után is – 2022 február 24.
Az USA pénzügyminisztériuma szankciókkal fenyegette meg a Raiffeisen Bankot viszont Moszkvában a bíróság megtiltotta a bank eladását.
A Raiffeisen International esete azért különösen érdekes, mert az osztrák bank nagy segítséget nyújtott az orosz Nemzeti Banknak a nemzetközi átutalásokban, mert Putyin agresszióját követően levágták a Swift rendszerről az oroszokat. Ezért most a Raiffeisen International oroszországi leánybankjának eladásáról szóló tárgyalásokon részt vesz az orosz Nemzeti Bank is, sőt a hírek szerint Putyin elnöki irodájának képviselője is jelen van.
Tiborcz cáfol
“A BDPST csoport üzletileg nincsen jelen Oroszországban, és Oroszország soha nem állt a befektetéseink fókuszában. Cáfolunk minden érdeklődést Tiborcz István illetve a BDPST csoport részéről a Raiffeisen International iránt.”
Ha Orbán Viktor valóban meg akarja szerezni a Raiffeisen International oroszországi leánybankját, akkor kevéssé valószínű, hogy ehhez Tiborcz Istvánt választaná, ehelyett sokkal inkább Mészáros Lőrinc bankját jelölné ki.
Érdekes módon az osztrák Raiffeisen Bank, amelynek jelentős érdekeltségei vannak Magyarországon, nem cáfolta a Der Standard értesülését. A hír megjelenése után emelkedett a Raiffeisen Bank árfolyama a bécsi tőzsdén.
Orbán és Putyin üzleti kapcsolatai
Az orosz elnök és a magyar miniszterelnök 2009-ben illesztette össze a patkót Szentpéterváron amikor Orbán még csak készülődött a hatalom átvételére és a nemzeti együttműködés rendszerének bevezetésére.
Orbán rendszere sokban emlékeztet Putyinéra, egyáltalán nem véletlenül hiszen a hibrid rendszer atyja nem volt más mint Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki 1956-ban a Szovjetunió budapesti nagykövete volt, majd hosszú ideig a KGB főnöke 1967-1982 között, végül pedig a Szovjetunió első embere lett 1982-84. Akkoriban tombolt a lengyelországi válság, melynek kézbentartását Andropov irányította Moszkvából, ahol rájött arra, hogy változtatni kell a szovjet típusú rendszeren különben a bukás elkerülhetetlen. Így jött létre a hibrid rendszer koncepciója, amely a politikai diktatúrát a piacgazdasággal ötvözte. Ezt valósítja meg Putyin, aki átszervezte a KGB-t, melyet ma FSZB-nek hívnak. A moszkvai elit szinte kizárólag egyenruhásokból áll: meghatározó a titkosszolgálatok és a katonák befolyása. Orbán ebben inkább a kínai modellt követi, ahol polgári vezetés gyakorolja a diktatúrát, a fegyveres testületek alárendelt szerepben vannak, és ennek következtében a kínai rendszer sokkal hatékonyabb is mint az orosz.
Miközben Orbán és Putyin a politikai együttműködés alapjait vetették meg, egy magyar gazdasági küldöttség felkereste a Ljubankát, a KGB – FSZB székházát Moszkvában. Máig nem tudni, hogy miről tárgyalt Simicska Lajos és Nyerges Zsolt Moszkvában, és az sem világos: a gazdasági tárgyalásokat miért az FSZB székházban folytatták?
Az viszont biztos, hogy az orosz és a magyar titkosszolgálatok jó kapcsolatokat ápolnak egymással annak ellenére, hogy Magyarország a NATO tagja, amely Ukrajna fő támogatója az orosz agresszióval szemben. A NATO-ban ennek következtében gyanakvás kíséri a magyar titkosszolgálatokat, melyekkel nem osztanak meg sok fontos információt, mert attól tartanak, hogy azok könnyen az oroszokhoz juthatnak el. Putyin Orbánt akarta kitüntetni a Barátság Érdemrenddel, de a magyar miniszterelnök meghagyta ezt a lehetőséget első janicsárjának, Szijjártó Péternek.
Orbán Viktor is részt vehet a Győzelem napi ünnepségeken Moszkvában, melyre meghívót kapott Hszi Csin-ping kínai elnök sőt Donald Trump is.
