Nemzetközi szempontból elenyésző mozzanat, hogy a magyar ellenzék most éppen Tibet-párti, a kormány pedig reálpolitikát folytat. A Trumppal sújtott világban egyébként is Pekingnek áll a zászló, de azért a mindenkori demokratikus ellenzéknek, ha ad magára valamit, ki kell állnia, többek között, a kicsik és elnyomottak jogaiért.
A közlekedésileg bénulttá vált Budapesten két „tibeti” esemény zajlott. Az egyik a parlamentben: „Free Tibet” felkiáltással zárta az Országgyűlésben elhangzott interpellációját Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje, aki ennél is látványosabban is kinyilvánította pártja véleményét a tibeti helyzetről, a kínai miniszterelnök budapesti látogatásáról. Tibeti zászlót kötött díszsálként magára.
A másik: rendőrök vetették rá magukat Hendrey Tiborra, a Tibetet Segítő Társaság – Sambhala Tibet Központ alapítványi elnökére, aki a kínai kommunista diktatúra Budapestre látogató miniszterelnökének konvoját tibeti zászlóval akarta üdvözölni.
Az RTL Klub ezenkívül rákérdezett Balog Zoltánra. Az Emmi-vezér ugyanis 2008-ban egy nagy tibeti zászlót lengetett a Kossuth téren: tiltakozásul a kínaiak Tibettel szembeni politikája miatt. Éppen akkor, amikor az akkori miniszterelnöknél, Gyurcsány Ferencnél járt egy nagyobb kínai delegáció. A miniszter szerint a tüntetők szíve joga ezt tenni, a rendőrségnek meg mérlegelnie kell a biztonsági kockázatok és a véleménynyilvánítás szabadsága között.
Ilyen esetek nemcsak Magyarországon, hanem sokfelé a világon megtörténnek. Van ahol nagyobb a visszhangjuk, hevesebb a demokratikus közvélemény tiltakozása, másutt kevésbé.
A mindenkori kormány hatalmas hibát vétene, ha nem üzletelne azzal a Kínával, amely már gazdasági világhatalom. Hogy milyen ésszerűen teszi ezt, az más kérdés. Az ésszerűség határain belül van-e a Budapest-Belgrád vasútvonal újraépítésére felvett kínai hitel? Szerbiának például 2 milliárd dollárjába kerül a szerbiai szakasz. Ottani vélemények szerint ez a világ legdrágább vasúti befektetése: 1 km = 5 milliárd forint. A szakemberek állítólag kiszámolták, hogy
2400 év múlva térül Szerbiának és Magyarországnak.
Mindez azonban nem változtat a tényen, hogy a világon mindenki együttműködik Kínával. Az afrikai kontinensen már olyan befolyása van Pekingnek, hogy még egy véreskezű diktátort, Mugabét is el tudta távolítani a hatalomból. Mert veszélyeztette zimbabwei érdekeltségeit.
A világ magáévá tette a kínai kommunista reformátor Teng-Hsziao Ping halhatatlan mondását, hogy
„mindegy, milyen színű a macska, ha megfogja az egeret”.
Ki emlékszik már az 1989-es tienanmeni vérengzésre, amikor a reformokat követelő tüntetők százait – egyes feltételezések szerint ezreit – gyilkolta le a kínai néphadsereg.
