Vona Gábor, a Jobbik elnöke meghívásokat kap olyan liberális fórumokra, ahol mindeddig, enyhén szólva is, persona non grata volt. Ez annak a felismerésnek tudható-e be, hogy a Jobbik nélkül Orbán Viktor nem győzhető le?
Két kirívó eset is van. Az egyik: nem régen a Szeretem Magyarországot Klub zárt körű vitaestjén vett részt Vona. Az esemény elsősorban azért kapott nagyobb visszhangot, mert Gerő András történész tiltakozott nyilvánosan a Jobbik elnök meghívása miatt. A balliberális klub 2006-ban alakult és összejövetelei nem sajtónyilvánosak. Korábban (2007) akkor került rivalda fénybe, amikor néhány tagja, köztük Schiffer András kilépett, mert a klub támogatta az őszödi beszédet, azaz Gyurcsány Ferencet.
Nos, most Gerő azért tiltakozott Vona meghívása miatt, mert szerinte „a Jobbik nemzeti radikális eszmerendszerrel lopta be magát a választók egy részének szívébe. Az ő esetükben a nemzeti radikalizmus szerves részét képezte a cigány- és zsidóellenes rasszizmus. Ezen az sem változtat, hogy az utóbbi időben békésebb szólamokat hangoztatnak, így például az európai zászló elégetésétől eljutottak az uniós bérek követeléséig.”
A klub ügyvivő testülete ezt megelőzően azzal indokolta a Jobbik elnökének meghívását ugyan „sokaknak vannak súlyos ellenérzéseik a vendég személyével, világnézetével és politikájával kapcsolatban”, de
meghívásával „új információkkal lehetünk gazdagabbak, amelyek segítenek eligazítani minket mások preferenciáiban”.
A klub egyúttal azt is figyelembe vette, hogy a Jobbik, a felmérések szerint, a második legnépszerűbb párt az országban.
Még a Szeretem Magyarországot Klub lépésénél is nagyobb meglepetést váltott ki a Spinoza Színház (!) meghívása. A színház ugyanis Kire szavazzunk címmel politikai beszélgetés sorozatot szervez, Rangos Katalin moderálásával.
November 16-án a vendég Vona Gábor lesz.
A balliberális értelmiség egy része, úgy tűnik kezdi magáévá tenni azt az eretneki gondolatot, hogy esetleg a nemzeti radikálisokkal is lehetne szövetkezni a Fidesz-kormány felváltása érdekében.
Ezt már évekkel ezelőtt a politikum egy része sem zárta ki, például Karácsony Gergely, akkor még elempésként egyfajta technikai koalíciót emlegetett a Jobbikkal. Akkor abból nem lett semmi.
A baloldal legerősebb pártjának (MSZP) már-már komikus vajúdása és önsorsrontása végképp világossá teszi, hogy
még ha össze is fog az MSZP és a Demokratikus Koalíció, sok vizet nem zavar a jövő évi választásokon.
Tisztességes helytállás lesz ebből, legfeljebb.
A felfelé ívelő LMP és a cukiság kampányt átvészelni látszó Jobbik viszont már nagyobb eséllyel kecsegtet. És ilyenkor a holdudvarok is szoktak számolgatni.
Az már más lapra tartozik, hogy miként lehet jó pofát vágva megemészteni a Jobbikot a (most kissé lehalkított) cigányellenességével, antiszemitizmusával, Toroczkaival és bűntársaival.
