Mire alapozza e kétségkívül frappáns véleményt Vlagyimir Csizsov, aki Oroszország nagykövete az EU mellett Brüsszelben?
Három tényezőt említ az orosz diplomata, aki a Szputnyik rádiónak nyilatkozott. Az első és a második azzal kapcsolatos, hogy a cseppfolyós földgáz szállítási speciális kikötőket igényel. Ilyenből pedig kevés van. Az USA-ban jelenleg csak egyetlenegy működik Louisiana államban. Igaz – ismeri el Csizsov nagykövet – 12 speciális kikötő építése várható az Egyesült Államok különböző részein, dehát ehhez idő kell.
Az orosz diplomata feltehetően a hazai körülményekre gondol: Oroszországban a tempó még mindig meglehetősen lassú. De nem így Amerikában: Trump elnök, amikor Varsóban járt már
konkrét üzleti ajánlattal fordult a közép és kelet-európai egykori szocialista országok vezetőihez.
Akik közül a lengyelek és a baltiak nem is titkolták: mielőbb szabadulni kívánnak a nagy orosz gázfüggéstől. A cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas kikötők száma nagyon gyorsan megnövekedhet az óceán mindkét partján, ha mindenki üzletet lát benne.
De persze nemcsak a pénzről van szó:
az energiafüggés erős kártya Moszkva kezében, ha Közép és Kelet Európa egykori szocialista államaival tárgyal.
Pótolhatja-e az amerikai földgáz az oroszt Európában? Csizsov nagykövet döntő érve az, hogy az amerikaiaknak egészen egyszerűen nincsen elég palagázuk ehhez. Orosz számítás szerint még hosszú ideig pótolhatatlan lesz a Gazprom által szállított hatalmas mennyiség.
Jelenleg az EU földgáz importjának a 13%-a származik a külföldi cseppfolyós földgázból. A Gazprom részesedése viszont 34%. Norvégia is többet szállít: 24%-ot. Ezenkívül ott van még Algéria 11%-kal.
A Gazprom közzétette a legfrissebb adatokat arról, hogy
Magyarország, Szerbia és Törökország jelentős mértékben fokozta földgáz importját Oroszországból.
Szerbia 40%-al, Törökország és Magyarország 22%-al növelte az orosz földgáz behozatalát idén. Ezek az országok tehát hosszú távon is az orosz földgázra alapozzák energiaterveiket nem úgy mint Lengyelország vagy a balti államok.
Trump elnök viszont szereti keverni a politikát az üzlettel. Megüzenheti azt is a NATO szövetségeseknek, hogy olyan időkben amikor fokozódik az észak-atlanti szervezet és Moszkva szembenállása, akkor célszerű csökkenteni a függést az orosz földgáztól. „A jó NATO-tag amerikai cseppfolyós földgázt vesz!”- lehet ilyen jelszava is Donald Trumpnak, és akkor nagyon gyorsan kiderülhet: az amerikai földgáz mégiscsak pótolhatja az oroszt az Európai Unióban.
14-en haltak meg, miután egy terrorista furgonnal a tömegbe hajtott a turistákkal teli La Ramblán. Egy magyar nő is megsérült. Eddig négy embert tartóztattak le, három marokkói és egy spanyol nemzetiségűt, a sofőr elmenekült, a fő gyanúsított a 18 éves Moussa Oukabir. Még nagyobb merényletre készültek. Barcelona közelében újabb támadás volt, ott is teherautóval hajtottak az emberek közé, öt terroristát lelőttek. Egy házrobbanásnak is köze lehet a támadássorozathoz, Barcelonában pedig egy autóban rejtélyes holttestet találtak. Az Iszlám Állam vállalta a merényleteket.
Az újabb támadás a Barcelonától kb. 120 kilométerre lévő üdülővárosban, Cambrilsban történt. Ott is teherautóval hajtottak a tömegbe, hét embert megsebesítettek, kettőt közülük súlyosan. A rendőrök üldözni kezdték a terroristákat, négyet agyonlőttek közülük, egyet megsebesítettek, de később ő is meghalt.
A terroristákon robbanóöv is volt, de azokról később kiderült, hogy nem voltak valódiak. A katalán kormány bejelentette: a merényletnek köze van a barcelonai terrortámadáshoz.
Délután egy terrorista egy furgonnal hajtott be a gyalogosok közé Barcelona legnépszerűbb turistautcáján, a La Ramblán.
600 méteren keresztül gázolt el embereket.
Szemtanúk szerint a sofőr ide-oda rángatta a kormányt, hogy minél több embert elgázoljon.
Magyar sérült is van
A támadásnak eddig 14 halálos áldozata van (egy sérült pénteken, a kórházban halt meg), a legfiatalabb egy hároméves kislány, több mint százan pedig megsérültek. Közülük 15-en súlyos állapotban vannak.
Fotó: MTI/EPA/David Armengou
A katalán belügyminisztérium szerint spanyolokon kívül franciák, németek, hollandok, argentinok, venezuelaiak, belgák, peruiak, írek, kubaiak, görögök, macedónok, britek, osztrákok, pakisztániak, tajvaniak, kanadaiak, ecuadoriak, amerikaiak, kuvaitiak, törökök és kínaiak is vannak az áldozatok között.
Azt nem pontosították, hogy ki halt meg és ki az, aki csak megsebesült közülük. Az áldozatok azonosítása miatt a belügyminisztérium tájékoztatja a feltehetőleg érintett országok barcelonai konzulátusát. A spanyol polgári védelem szóvivője szerint magyar érintett is van.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ezt megerősítette:
A BBC szerint a merényletsorozatnak köze lehetett egy szerda esti házrobbanáshoz Alcanar városában. Ott egy ember meghalt. A rendőrfőnök szerint a házban bombákat gyártottak.
A barcelonai furgon sofőrje elmenekült a helyszínről,
az első hírek még arról szóltak, hogy túszokat ejtett egy étteremben, de később kiderült, hogy ez nem igaz.
Több embert elfogtak
Driss Oukabir Fotó: MTI/EPA/Spanyol országos rendõrség
Néhány órával később a rendőrség azonosította a férfit, aki bérelte a furgont: a neve Driss Oukabir, marokkói származású francia állampolgár, eredetileg Marseille-ből származik, de a Barcelonától több mint száz kilométerrel északra található Ripollban lakott.
Korábban volt már börtönben, 2012-ben szabadult, szexuális bűncselekmény miatt. A Facebookon az utóbbi időben szélsőséges bejegyzéseket posztolt. Viszont
ő maga ment be a rendőrségre és azt állítja, hogy nincs köze a merénylethez, ellopták az iratait,
A La Vanguardia szerint ő már két éve arról posztolt az interneten, hogy ha a világ uralkodója lehetne, akkor megölné az összes „hitetlent”.
Biztos, hogy voltak társai is. Carles Puigdemont, Katalónia elnöke este bejelentette, hogy a rendőrség őrizetbe vett még egy gyanúsítottat (Alcanarban, ahol a ház felrobbant), majd reggel Ripollban még egy embert elfogtak, így
már négy feltételezett terroristát tartóztattak le.
A BBC péntek délutáni jelentése szerint három marokkói és egy spanyol állampolgárságú férfit fogtak el. A katalán rendőrfőnök, Josep Lluis Trapero sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy a 21, 27, 28 és 34 éves támadók közül hármat Ripoll faluban, egyet pedig Alcanarban tartóztattak le. Nagyobb merényletekre készültek, az Alcanarban bekövetkezett robbanásban azonban megsemmisült a haszálni kívánt robbanóanyag.
Az El Pais korábban azt jelentette, hogy Moussa Oukabiron kívül még három embert keresnek. Vagyis a cambrilsi merénylőkkel együtt összesen 12 tagja lehetett a sejtnek. De azt is vizsgálják, hogy Moussa Oukabir nem volt-e esetleg a cambrilsi támadók között, őket még nem azonosították.
Rejtélyes halott a kocsiban
A terrortámadás után nem sokkal a rendőrök rálőttek egy férfira, aki nem volt hajlandó megállni egy ellenőrző pontnál, sőt, nekik hajtott. A kocsit később megtalálták, benne a halott tulajdonosát. A rendőrök szerint nem volt köze a merénylethez. A La Vanguardia ugyanakkor úgy tudja, hogy
a férfi késszúrások miatt halt meg, és nem a vezetőülésben ült.
A terrortámadásért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget. Hírügynökségük szerint „katonáik” hajtották végre a támadást, válaszul a szervezet elleni koalíciós légicsapásokra.
Spanyolország szimbolikus célpont az iszlamista terroristák számára. Ez ugyanis az egyetlen nyugat-európai ország, mely évszázadokon át muszlim uralom alatt állt, egészen a 15. századig. A muszlimok elmenekültek, illetve később kiutasították őket, de Észak-Afrikában még évszázadokon keresztül őrizgették a spanyolországi házuk kulcsait.
Dzsihádisták az elmúlt hónapokban többször hajtottak végre hasonló módszerrel terrortámadást Európában:
2016. július 14-én Nizzában 86-an haltak meg, amikor egy kamion a tengerparti sétányon az ünneplő tömegbe hajtott.
2016. december 19-én Berlinben a karácsonyi vásárban gázolt egy kamion halálra 12 embert.
2017. március 22-én Londonban, a Westminster-hídon gyalogosok közé hajtott egy kocsi, majd a sofőr késsel rendőrökre támadt. Öten haltak meg.
2017. április 7-én Stockholmban egy teherautó egy sétálóutcában gázolt el gyalogosokat, majd egy bevásárlóközpontba hajtott. Itt is öten haltak meg.
2017. június 3-án a London hídon gázolt egy furgon gyalogosokat, majd három terrorista késsel támadt az arra járókra. Nyolc embert öltek meg.
A terrortámadásban használt furgon Fotó: MTI/EPA/Quique García
A merénylet után több uniós vezető, illetve a NATO és az Európa Tanács főtitkára is részvétét fejezte ki az áldozatok. Donald Trump amerikai elnök, aki a charlottesville-i neonáci gázolásos terrortámadással kapcsolatban „mindkét felet” okolta az erőszakért, most a Twitteren ítélte el a merényletet. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közleményt adott ki, miszerint mélységesen lesújtották és elszomorították a történtek. Részvétét fejezte ki Áder János és Orbán Viktor is.
Spanyolországban ez volt a legsúlyosabb terrortámadás 2004. március 11. óta. Akkor az al-Kaida terroristái a madridi Atocha pályaudvarra érkező vonatokon robbantottak. 192-en haltak meg.
Barcelona régóta a dzsihádisták központjának számít Spanyolországban.
A West Point katonai akadémia terrorizmust kutató intézetének két hónapja publikált tanulmánya szerint az elmúlt három évben letartóztatott 178 iszlámista közel negyede itt lakott. Sőt, a 2001. szeptember 11-ei, amerikai terrortámadások egyik merénylője, Mohamed Atta is lakott itt korábban egy ideig – éppen Cambrilsban.
A spanyol kormány péntektől háromnapos nemzeti gyászt hirdetett. Carles Puigdemont katalán elnök azt mondta: Katalónia a merényletek után is a béke és a vendégszeretet földje marad. A La Ramblára egyre többen visznek virágokat és mécseseket.
A line has formed, with people waiting to light a candle at the makeshift vigil on Las Ramblas. pic.twitter.com/RsGU9TnrDw
After minute of silence, crowd in Barcelona's Plaza Catalunya erupts in chants of "no tinc por" (in Catalan: we have no fear). pic.twitter.com/dX6FSYsY1u
Soros ezt cáfolja mondván, hogy ugyanannak a korrupció ellenes harcnak a része ez mint amit a Transparency International és más szervezetek folytatnak Afrikában vagy Európa keleti részén.
Pénzmosással és korrupcióval gyanúsítják Izraelben Beny Steinmetzet, akit néhány társával együtt nemrég lecsuktak. Egyik társa, Tal Silberstein az osztrák kancellár tanácsadója volt és a választási kampányban játszott tanácsadói szerepet. A kínos ügy miatt az osztrák kancellár azonnali hatállyal megszakította vele a viszonyt- számol be az izraeli Haaretz. De hogy kerül a képbe Soros György? Miért vádolja őt Beny Steinmetz, aki különben szintén milliárdos dollárban is, azzal, hogy hadjáratot pénzel ellene?
Régi és távoli ügyről van szó: a világ legnagyobb vasbányájáról, amely Guineban van. „Sokat éltem távol Izraeltől és most csodálkozom, hogy ezt teszik itt velem. Politikai háború folyik ellenem, melyet Soros György pénzel. Ilyen csak totalitariánus rendszerekben lehetséges!”
– hangoztatta Beny Steinmetz a biróság előtt. Egy meg nem nevezett nő ugyanis a vád legfontosabb tanúja, aki egy, Soros György által támogatott nemkormányzati szervezet munkatársa. Soros szerint csak a szokásos korrupció ellenes küzdelemről van szó, de Beny Steinmetz persze nem így látja. Pechére az izraeli rendőrség inkább Soros álláspontját osztja: azt gondolják, hogy a külföldi fiktív üzletek hatalmas pénzmosási lehetőséget jelentettek Beny Steinmetz-nek és a vele együtt letartóztatott öt másik üzletembernek. Ráadásul más országok pénzügyőrsége is szorgosan kutatja Beny Steinmetz üzleteinek a törvényességét. Izrael egykori leggazdagabb emberét decemberben már letartóztatták, de aztán szabadlábra helyezték. Most azért tartóztatták le megint mert a hatóságok attól tartanak, hogy valamiféle akcióra készül annak érdekében, hogy megakadályozza az ellene folyó vizsgálatot.
Mi a fő vád Beny Steinmetz ellen? Az, hogy
megvesztegetéssel szerezte meg a világ legnagyobb vasbányájának egy részét Guineban még 2008-ban.
Guinea kormánya 2014-ben törölte is az ügyletet mondván hogy Steinmetz cége megvesztegette az akkori diktátor környezetét, és igy szerezte meg a részesedését a bányában. Steinmetz szerint egy régi ügy fölösleges felmelegítéséről van szó. Nemcsak Izraelben érdeklődik a rendőrség a guineai ügy után hanem Londonban is. A nagy összegű csalások hivatala a brazil Rio Tinto szerepét vizsgálja ebben az ügyben. A Rio Tinto két vezető munkatársát ugyanis elbocsájtották a guineai korrupció miatt. Steinmetz videón tett vallomást az ügyben Londonban. Ennek ellenére fenntartja azt az állítást, hogy az egész ügy nem más mint Soros György bosszúja vele szemben. Szerinte Soros is érdekelt volt annak idején a guineai ügyben. Soros ezt cáfolja mondván, hogy ugyanannak a korrupció ellenes harcnak a része ez mint amit a Transparency International és más szervezetek folytatnak Afrikában vagy Európa keleti részén.
Egyébként Steinmetz Európa keleti részében is kötött kétes üzleteket. A Haaretz feleleveníti, hogy 2015-ben a média Romániában megírta : Steinmetz illegális ingatlan ügyletekben volt benne nyakig.
Ezekkel a kétes ingatlan ügyletekkel a romániai média szerint 160 millió dolláros kárt okoztak a román államnak.
A most 60 éves Beny Steinmetz csodagyerek volt az üzleti életben: Afrikában hamar meggazdagodott. Elsősorban a gyémántbányászat- és kereskedelem alapozta meg a gyors meggazdagodást, melynek a fő színtere Dél Afrika volt. Más afrikai államok bányászatában is jelentős érdekeltségei vannak még ma is- írja a Haaretz. Hatalma és befolyása megingott amikor a gyémántpiacon Lev Leviev, az Üzbegisztánból Izraelbe érkezett gyémántkereskedő kivégezte a korábbi afrikai gyémánt monopóliumot. Beny Steinmetz, aki egykor Izrael leggazdagabb üzletembere volt, kiváló politikai kapcsolatokkal, ma már a múlt emberének számít. A hasonló korú Lev Leviev ugyanis a kiváló izraeli kapcsolatokon túl jóban van Putyin orosz elnökkel és Trump ortodox zsidó vejével, Jared Kushnerrel is. És akkor még nem beszéltünk a kínai titkosszolgálatról, mely szintén komoly szerepet játszik Afrikában. Ehhez képest Steinmetznek csak a bírósági harc marad régi elvesztett afrikai ügyekben illetve az évek óta folyó adok-kapok a 86 éves Soros Györggyel. Az izraeli bíróság mindenesetre hangsúlyozta, hogy azért helyezte letartóztatásba Beny Steinmetzet a házi őrizet után nehogy politikai kapcsolatait kihasználva akadályozza az igazságszolgáltatás menetét az ellene folyó korrupciós illetve pénzmosási perben.
Nem áll fenn a nukleáris háború veszélye!- sietett megnyugtatni az amerikai és a világ közvéleményt a CIA főnöke. A szavak háborúja ugyanis immár veszélyes méreteket öltött, mind Trump mind Kim Dzsongun állandóan fenyegetőzik.
Miután Észak Korea immár atomhatalomnak számít, emiatt nagy az idegesség világszerte. A tőzsdék is idegesen reagálnak hiszen nehéz beárazni egy konfliktust az USA és Észak Korea között. Ám szinte végszóra Kim Dzsongun javaslattal állt elő:
Az ifjú diktátor békejavaslata Amerikának
„Egy ideig még tovább figyeljük a jenkik bolond és buta tetteit mielőtt célba vennénk Guamot, hogy tűzzel árasszuk el!”- jelentette ki Kim Dzsongun. Észak Korea fura ura korábban azt közölte, hogy immár képesek arra, hogy nukleáris támadást intézzenek Guam szigete ellen, mely az Egyesült Államoknak Észak Koreához legközelebb eső része. Kim Dzsongun javaslatának persze feltétele is van: az USA és Dél Korea mondjon le szokásos hadgyakorlatáról, melyet a nyár végén rendeznek meg minden évben. Idén a hadgyakorlat augusztus 21-én kezdődik. Az USA és Dél Korea szerint ez védelmi hadgyakorlat, Észak Korea viszont úgy véli: ellenfelei azt gyakorolják, hogy miképp rohanják le a koreai félsziget északi részét.
Észak Korea már korábban is tett ajánlatot az USA-nak és Dél Koreának: leállítják a rakéta és nukleáris kísérleteket, ha elmaradnak a nagy közös hadgyakorlatok, de ezt eddig mindig visszautasították. Csakhogy eddig a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszernek nem volt olyan rakétája, mely képes lett volna elérni az Egyesült Államok területét. Ráadásul Észak Korea immár arra is képes, hogy olyan nukleáris szerkezetet állítson elő, mely belefér a rakéták robbanófejébe. Vagyis saját állítása szerint
Észak Korea immár komplett atom hatalom.
Az amerikai szakértők véleménye megoszlik, de abban egyetértenek, hogy Észak Korea haditechnikája rohamosan fejlődik.
Trump elnök többször is katonai megelőző csapással fenyegette meg Észak Koreát. Kína – mint Észak Korea egyetlen szövetségese- mérsékletre intette az Egyesült Államokat. Ugyanakkor Peking azt is közölte: pontosan betartják a szigorú szankciókat Észak Korea ellen. Ez azt jelenti, hogy Kína a jövőben nem importál nyersanyagokat Észak Koreából. Az ENSZ szankciók célja az, hogy Észak Korea 3 milliárd dolláros export bevételét egymilliárd dollárral csökkentsék. A nagyhatalmak abban reménykednek,
hogyha nem lesz pénze Észak Koreának, akkor kénytelen lesz visszafogni rakéta és atom programját.
Eddig a szankciók politikája nem hozott ilyen eredményt. Észak Korea tovább folytatta katonai programjait annak ellenére, hogy lakosságának nagyrésze nyomorog.
Kínának fontos szerep juthat a konfliktus enyhítésében hiszen Észak Korea kereskedelme 90%-ban nagy szövetségesére jut. A kínai vezetők rendszeresen tárgyalnak mindkét féllel, mert mindenképp szeretnének elkerülni egy katonai konfliktust a határaink mellett. Most a világ az USA válaszára vár a szavak háborújában. Mindenki igyekszik az arcát megőrizni, de sem Donald Trump sem pedig Kim Dzsongun nem a visszafogottságáról híres. Az ifjú diktátor álma az, hogy az amerikai elnök fogadja őt a Fehér Házban. Ettől még messze vagyunk, de Kim Dzsongun békejavaslata arra jó lehet, hogy mindkét fél az arcát megmentve kerüljön ki a szavak háborújából Észak Korea és az USA között.
Isztambulban az utolsó nagy iszlamista merénylet újévkor volt egy diszkóban, ahol 39 ember megsebesült és sok megsérült. Azóta maximális a készültség Törökországban.
Az Iszlám állam nevében akart öngyilkos merényletet elkövetni egy dzsihád harcos Törökország legnagyobb városában. A rendőrök elfogták, de a dzsihádistának sikerült egyet közülük leszúrnia. Isztambulban az utolsó nagy iszlamista merénylet újévkor volt egy diszkóban, ahol 39 ember megsebesült és sok megsérült. Azóta maximális a készültség Törökországban, ahol a turizmus komolyan megszenvedi az iszlamista merényletek negatív hatását.
Törökország viszonya a múltban meglehetősen kétértelmű volt az Iszlám állammal, mely Szíria és Irak területén működik.
Az Iszlám állam elleni harcban ugyanis kiemelkedő szerepet játszanak a kurd milíciák, melyeket az USA támogat, de Törökország terrorista szervezeteknek tekint. Trump elnök Szaúd-Arábiában az iszlám csúcson háborút hirdetett az Iszlám állam ellen, mely egyre kisebb területre szorul vissza. Katart Szaúd-Arábia, Egyiptom és néhány más közel-keleti állam azzal gyanúsítja, hogy támogatja az iszlamista terroristákat. Ezért megszakították vele a diplomáciai kapcsolatot. Törökország viszont katonákat küldött Katarba, jelezve, hogy szükség esetén megvédi az emírséget.
Törökország Irakban és Szíriában igényt tart bizonyos területekre, melyek jelenleg az Iszlám állam ellenőrzése alatt állnak. Washington jelezte: szó sem lehet a határok módosításáról! Ugyanakkor leállította az elnökválasztási folyamatot Kurdisztánban.
A törökök attól tartanak, hogy a kurdok Irakban, Szíriában és Törökországban összefognak és saját államot követelnek.
Ebben a zűrzavaros helyzetben az iszlamista terrorizmus állandó veszélyt jelent valamennyi érintett országban. Ezért a merénylet után Ankarában megerősítették: továbbra is érvényben van a maximális készültség az iszlamista terrorizmussal szemben.
Az eddigi szénimport-tilalom után Kína leállítja a vas, ólom és haláruk bevitelét Észa-Koreából – jelentették be Pekingben. Kína az ENSZ-szankciókhoz csatlakozva büntet a koreai rakétakísérletek miatt.
Kína bejelentette, hogy szeptember 5. után nem importál szenet, vasat, vasércet, ólmot és ólomércet, valamint halat és más tengeri ételeket Észak-Koreából. Az ázsiai nagyhatalom az észak-koreai rakétakísérletek miatt kivetett legújabb ENSZ-szankciókat követi ezzel.
Kína, amely Észak-Korea legjelentősebb kereskedelmi partnere, büntetésképpen már februárban leállította a szénimportot Észak-Koreából, de a teljes kereskedelem nőtt azóta a két ország között. Emiatt vádolta meg Donald Trump amerikai elnök Pekinget azzal júliusban, hogy nem használja a gazdasági kényszerítőeszközt az észak-koreai nukleáris és fegyverprogram leállítása érdekében.
Az új szankciók nyomán Phenjan évi egymilliárd dollár
(több mint 255 milliárd forint) exportbevételtől eshet el. A Biztonsági Tanács legutóbb júniusban fokozta a nyomást Észak-Koreán, de Phenjant eddig nem sikerült megfékezni.
Kilenc nagy olaj projektről folynak titkos tárgyalások az orosz Rosznyeft és a venezuelai állami olajvállalat között- értesült a Reuters hírügynökség.
Venezuela olajkincse a legnagyobb a világon, de az állam mégis a csőd szélén táncol miután az olajárak mélyrepülésbe kezdtek a globális piacon. Ráadásul Venezuelát immár szankciókkal sújtja az Egyesült Államok, mely nem ismeri el az alkotmányozó nemzetgyűlést és Maduro elnök szinte diktátori hatalmát. Az elnök viszont felhatalmazást adott az állami olaj cégnek, hogy szerezzen pénzt az oroszoktól bármi áron. Áprilisban a Rosznyeft egymilliárd dollárt utalt át Venezuelának, mely csak ennek segítségével kerülte el a pénzügyi csődöt.
Miközben mindenki kivonul, Oroszország bevonul Caracasba
A Rosznyeft bővíti irodaházát és egyre másra veszi fel az állami olajcég jólképzett embereit. Még a kínaiak is úgy döntöttek, hogy nem támogatják tovább az ingadozó baloldali rendszert. Egyszer-kétszer ugyanis Venezuela elfelejtett fizetni, és „elvtársi alapon” türelmet kért. Pekingnek elfogyott a türelme, de Moszkvának nem! Épp ellenkezőleg. Az oroszok úgy érzik, hogy itt az idő: rátehetik a világ legnagyobb olajkincsére- méghozzá meglehetősen olcsón hiszen vetélytársak nincsenek, Venezuela pedig a csőd szélén táncol.
Maduro elnököt nemrég katonai beavatkozással fenyegette meg Donald Trump.
Mindenki mást elijesztene az ilyesmi, de az oroszok épp ezt a válsághelyzetet akarják kihasználni. „Az oroszok nem úgy viselkednek mint barátok hanem mint ragadozók, akik kihasználják az áldozat gyengeségét”- nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Elias Matta ellenzéki politikus, aki a régi parlamentben az energia bizottság elnöke volt. Hogy is kezdődött Oroszország és Venezuela „megbonthatatlan” barátsága?
Chavez elnök, a rendszer alapítója 4 milliárd dolláros fegyver szerződést irt alá Putyinnal Moszkvában még 2006-ban. Az orosz fegyverekért Venezuela olajjal fizetett. Ma már napi 225 ezer hordó venezuelai olaj az oroszok tulajdona! Ez az egész kitermelés 13%-a! De hogyha szankciók vannak mindkét állam ellen, akkor hogy lehet ezt az olajat finomítani és eladni? Ebben is az oroszok segítenek. Ők már 2014 óta kerülik ki az amerikai és uniós szankciókat. Hogyan? Közvetítők révén. Így ma az oroszok tulajdonában levő venezuelai olajat az USA-ban finomítják és veszik meg!- állítja a Reuters hírügynökség.
A Rosznyeft a Reuters számításai szerint 6 milliárd dollárt adott eddig Venezuelának
és ennek meghatározó szerepe volt abban, hogy a baloldali populista rendszer elkerülte a pénzügyi csődöt. Oroszország összesen 17 milliárd dollárral szállt be a Venezuela bizniszbe. Vagyis az oroszok szépen lassan felvásárolják a világ legnagyobb olajkincsét. A hadműveletet Igor Szecsin vezényli. A Rosznyeft főnöke Putyin közeli barátja. A múltjuk is hasonló: Szecsin a katonai hírszerzés munkatársa volt fiatalon a nagy Szovjetunióban. Szakterülete Latin Amerika volt. Jól beszél spanyolul. Múlt októberben ő avatta fel Chavez elnök gránit szobrát annak szülővárosában Venezuelában. A szobor a nagy Oroszország ajándéka volt. Szecsin spanyol nyelvű beszédében Oroszország és Venezuela megbonthatatlan barátságát éltette. Sokba van ez a barátság Venezuelának, ahol idén az infláció várhatóan eléri a 700%-ot / IMF előrejelzés/. Sok választása persze Venezuelának nincs, pechére utolsó barátja épp Oroszország…
A napokban Bayer Zsolt blogján jelent meg egy írás, amit aztán tömegek osztottak meg egy bizonyos kultúrkörben.
Az alaphangvétel nyilvánvaló, és mondjuk egy átlagos Bayer-írással, amiben csak a fröcsögő gyűlölet van, nem is kellene foglalkozni. Az Utánuk a vízözön című írásban azonban tények is vannak (szokatlan), amiken tényleg érdekes elgondolkodni.
Az, hogy BZS-nak nincs igaza persze evidencia, de ha pusztán lenyomjuk, hogy hülye vagy Zsolti, akkor magunk sem vagyunk jobbak nála. Úgyhogy fogunk. A blogbejegyzés, amely egy – elképzelt, de akár valós is lehet – kis beszélgetésen alapul, amelyet Donald Trump folytatott (volna) Európa vezetőivel.
Donald bácsi büszkélkedne az unokáival, de kiderül, hogy Európa összes nagyja gyermektelen, sőt, egy nem átall buzi lenni.
Vagyis – egyértelmű a következtetés, amit persze vérbeli orbanista már helyből fúj – Európa mai vezetői csak a kontinens kultúrájának elveszejtésére jók, nem érdekli őket a jövő, és migráncsokkal akarnak mindent betelepíteni, mert gyíkemberek.
Ezzel persze Bayer nem alkotott sok újat – a „bezzeg Európa összes vezető politikusa mind gyermektelen ” táblázatos formában már hónapok óta terjed jobbos felületeken. Született már bayerénél színvonalasabb jobbos publicisztika is ez ügyben, amely azt igyekszik bizonyítani, hogy persze attól, hogy nincs valakinek gyereke még lehet rendes ember, és tényleg vannak olyanok is, akinél tudjuk, hogy mi az oka ennek. (Nicola Sturgeon skót főminiszter pl. éppen a hasonló vádaskodások miatt tárta a nyilvánosság elé, hogy számos esetben próbálkozott meddőségi kezeléssel, sikertelenül.), de a rend rossz, hiszen ezek a politikusok rossz mintát közvetítenek.
Ez így már nem nettó marhaság – de nézzük meg a dolog másik oldalát. Bár tudjuk, hogy sokak szerint a sikeres politizáláshoz nem kell más csak karizma meg lánglélek, de a politikai döntéshozatal ma leginkább is iszonyatos mennyiségű munkát jelent. Ahogy egyre bonyolultabbá válik a világ, egyre jobbá a kommunikációs hálózat, és egyre inkább átszövi a politika az egész életet, úgy válik a politikus élete tárgyalások, megjelenések, utazások, ülések végtelen sorává. Úgy szaporodnak az elolvasandó memók, ellenőrizendő anyagok, döntésre váró ügyek. Ez pedig – mint más hasonló nagy időbeli, fizikai, idegi leterhelést jelentő munkák, egyszerűen felfalja (felfalhatja) a magánéletet.
Sokan a politikai sikerért tényleg feláldozzák a magánéletüket. Nem kell őket sajnálni érte, megkapják a maguk jutalmát érte.
De fogadjuk el, hogy van ilyen is – aki őszintén szolgálatnak tekinti munkáját, és lemond arról, hogy magánélete teljes legyen. Ilyenek persze markánsan az ellenzékben jelennek meg, különösen az olyan helyzetekben, amikor a jól fizető kormánypárti pozíciót kell ellenzékire váltani pusztán a meggyőződés, a hit és szolgálat miatt (vegyük példának Lukácsi Katalint), de vezethet ez is sikerhez. Európán kívüli példa: Narendra Modi indiai miniszterelnököt. Amikor csatlakozott az Indiai Néppárthoz nem csak a gyermekvállalásról mondott le, de faképnél hagyta feleségét is. (Így lett ő, a vidéki tanítónői nyugdíjával a ‘világ legszegényebb first ladyje”.) Ezt a hozzáállást az indiai sajtó ellenzéki része – van olyan bőven – is inkább a szolgálat, elkötelezettség, semmint valamiféle nemtörődömség, léhaság kifejeződésének tartja. Nem is támadta ezért senki Modit. (Támadják őt másért.)
Hogy miért van ez így, annak megéréséhez térjünk csak vissza Bayer tanmeséjéhez. Ugyan mit mutogatott Trump az európaiaknak? Csak nem azokat a jelentéseket, amik arról szólnak, hogy fia milyen sötét üzleteket bonyolított az oroszokkal? Vagy azokat, amelyek a vejének a szintén nem valami etikus kínai bizniszeiről szóltak? Esetleg azokat a cikkeket, amik azt taglalják, hogy az, hogy a fiának adta át a cég vezetését, vajon etikus-e egy elnöktől? (Nem az, a törvény is tiltja Amerikában, legalább is a nem elkötelezett Trump-hívők szerint.) Esetleg azt a videót, amin kedves lánya ül be a papa székébe a G20 csúcson?
Merthogy a család, egy politikus esetében egészen mást jelent, mint a közembernél.
A közember esetében természetes, ha minél több vagyont, működő vállalkozást, kapcsolati tőkét szeretnénk gyermekeinkre hagyni. Ami viszont a közembernél természetes, azt a politikus esetében nepotizmusnak mondjuk, és – legalább is elméletben – szigorúan elítéljük. Mert úgy gondoljuk – mi demokraták – hogy egy közbeszerzést ne azért nyerjen el valaki, mert a miniszterelnök veje, hogy azért nevezzék ki valahová valaminek, mert a miniszter lánya, fia, hogy ne a miniszterelnök retyerutyája folytasson titkos diplomáciai tárgyalásokat. Hanem mindezt azok tegyék és kapják, akiket – átlátható módon – a legalkalmasabbnak találnak.
A gyermektelenség így bizonyos szinten garancia is. Garancia arra, hogy nem akar dinasztiát építeni gay politikus, hogy a pozícióját nem a rokonok pénzzel való telitömésére szánja, hogy nem akar az országból családi nagybirtokot csinálni. Hogy erősebb kötelék fűzi ahhoz a közösséghez, amelyik vezetésére vállalkozott. Nem újdonság ez. Ezért tettek az ókortól egészen a huszadik század elejéig bizonyos országokban a magasabb igazgatási posztokra eunuchokat. Sokan közülük jó vezetők, kiváló hivatalnokok, vagy mint mondjuk Cseng Ho, kiemelkedő hadvezérek lettek. Az ország vezetésére ugyanis – Bayer úrnak is ajánljuk figyelmébe – nem a szaporítószerveiket használják a politikusok.
Túl vagyunk a jubileumi Sziget fesztivál hétvégi napjain, és bár tömeg és buli is volt, azért maradt hiányérzetünk. De legalább a többször is beharangozott vihar megkímélte a fesztivált.
A pénteki nap nagy dobása a most először Magyarországon játszó PJ Harvey és a Kasabian koncertje volt. Utóbbiak hiába nyomtak jó bulit, már visszatérő szereplőnek számítanak, így nem erősítették annyira a lineupot. PJ Harvey koncertje viszont igazi kuriózum volt, csak rosszkor volt rossz helyen.
A brit zenész-énekeső-dalszerző pénteken fél 8-tól játszott,
amikor általában már jó nagy tömeg van a nagyszínpad előtt. Most viszont gond nélkül be lehetett sétálni az első sorokig, annyira szellősen álltak az emberek. Annak ugyanis, aki nem rajongója a zenéjének, PJ Harvey koncertje nem volt túl vonzó.
A nagyszínpadon szemkápráztató látványhoz és nagy hangerőhöz szoktak az emberek, PJ Harvey pedig egy minimalista díszletben énekelte az egyébként is elvont art rockos számait, alig teremtve bármiféle kapcsolatot a közönséggel. Jó, hogy Magyarországra jött, jó volt élőben látni és hallgatni, de ennél csak jobb helyszínt találhattak volna neki, mert kölcsönösen nem illettek egymáshoz a Sziget nagyszínpadéval.
A szombat azért sikerült felemásra, mert a nagyszínpad programjából a fesztivál kezdete előtt nem sokkal két fellépő is lemondta a koncertjét. Ilyenkor tényleg nehéz bárkit is találni, aki rendesen tudná pótolni az eredetileg bookolt előadókat, és most is csak félig sikerült.
Rita Ora helyére a rapper Iggy Azalea ugrott be, de csak egy órát „zenélt”, és abból is csak annyit, amennyit muszáj volt. Iggy Azalea egyébként nem számít feltétlenül kisebb névnek az énekesnő Rita Oránál, így rengetegen összegyűltek a koncertjére. Igen,
jóval többen voltak kíváncsiak a szétplasztikázott szőke rapperre és a twerkelő táncoslányaira,
mint előző nap a több hangszeren játszó, két évtizede zenélő művészre, PH Harvey-ra. Pedig Iggy Azalea kevésbé kiemelt idősávban, 6 órakor lépett színpadra.
De nem a Sziget közönségének ízlésén akarunk elmélkedni most, csak megjegyeznénk, hogy Iggy Azalea nem volt éppen tökéletes helyettes. Persze mindig kérdéses egy rapkoncerten, hogy mit jelent az „élő” fogalma, mivel általában a zenei alapra szövegelnek rá az előadók, de azért ezt is lehet jól csinálni. Iggy Azalea hozta a kötelezőt, de láthatóan nem akart túl nagy erőfeszítést tenni beugróként.
De sebaj, mert úgy volt, hogy szombaton lesz a color party, ami a hagyományos nagyszínpados ökörködések közül mindig a legszórakoztatóbb. Ez az, amikor az emberek színes porokkal hajigálják egymást, és utána egész este hülyén néznek ki. Csakhogy ez a program az „erős szél” miatt elmaradt, illetve átették keddre, ami hatalmas csalódást okozott a szigetes népeknek. Egyébként mi sem értettük, hogy miért baj a szél egy olyan bulin, ahol színes port szórnak az emberek a levegőbe, legalább jobban elfújja. Lehet attól féltek, hogy a nagyszínpad mellett felállított, védett oázisnak számító VIP részlegre is befújja a szél a port, és a fehér ingben és fehér cipőben bulizó sikeres emberek is bemocskolják magukat. Azért meg tényleg kár lett volna, belátjuk.
Az elmaradt color party után következett a nap másik beugrója,
a Clean Bandit helyett érkező Galantis, akik sokkal jobb választásnak bizonyultak Iggy Azaleánál.
A svéd elektronikus zenészek fellépésén egyáltalán nem érződött, hogy ők csak pótlásnak vannak itt, ráadásul nem csak egy keverőpult mögött álló dj duóról volt szó. Remek ütősszekcióval érkeztek, és hatalmas partit varázsoltak a nagyszínpad elé.
A nap fő fellépője Macklemore & Ryan Lewis, a rapperpáros volt, akik közül igazából Macklemore a lényeg, és most is ő vitte hátán a show-t. Macklemore-ékat azok közé a párslágeres előadók közé lehet sorolni, akik sajnos az utóbbi időben nagyon is megszaporodtak a nagyszínpad lineup-jában a Szigeten (és más nagyobb magyar fesztiválokon is). Azaz van 1-2-3 számuk (nekik inkább három), amit lehet ismerni innen-onnan, de aki nem kifejezetten rajongó, annak igazából csak ezek lesznek érdekesek a koncerten. Pedig Macklemore vicces ember és nagy show-t csinált, viszont ez megint nem teljesen írható le a zenélés és a koncert fogalmával. De azok a bizonyos slágerek tényleg ütöttek, és Macklemore-nak még az is belefért, hogy országa elnökének üzenjen egy Fuck Donald Trump refrénű rövid szösszenetben, amelyhez a közönség nagy része tudott és akart is kapcsolódni.
Vasárnapra jutott a fesztivál egyik legnagyobb húzóneve, a Chainsmokers, akik tavaly robbantak be a köztudatba Closer című számukkal, amely már 1,7 milliárdos letöltés felett jár a YouTube-on. A dj párosnak ezen kívül is lett azóta még néhány slágere, de természetesen a szettjükben a legkülönbözőbb előadóktól játszottak zenét. Ez viszont tényleg a két srác áll a keverőpult mögött a hatalmas színpadon klasszikus esete volt, és csak az színesítette a produkciót, hogy egyikük még énekelni is tud. Ezért kapott egy mikrofont a kezébe, és néha ráénekelt az alapra, amit imádott is a publikum. Nagy katarzist viszont nem hozott a Chainsmokers, és nyilván azt is csak jelentős túlzással mondhatjuk el, hogy élőben hallottuk 2016 meglepetésslágerét – fogalmazzunk inkább úgy, hogy élőben láttuk a dal szerzőit, ahogy tekergetik a potmétereket és énekeltetik a közönséget.
Maga a fesztivál is vasárnap ünnepelte magát: még a nagyszínpad fő fellépőinek megérkezése előtt születésnapi bulit tartott magának a Sziget. Hogy ez miből áll majd, az titok volt, de elég lehangolóan kevés embert vonzott a buli ígérete 7 órakor a színpad elé. Akik pedig odajöttek, azok közül is sokan csalódottan távoztak, ugyanis annyi történt, hogy partikellékeket – csákókat, sípokat, szerpentint – osztottak a közönségnek, majd elmondták, hogy szépen várjunk a nagy meglepetésre. Ezek az összenépi bulik a nagyszínpad előtt általában jól szoktak működni, de most érzékelhetően nyűgös és türelmetlen volt a közönség, és alig volt hajlandó vezényszóra kiabálni és Happy Birthday-t énekelni. Minden szem a színpadra szegeződött, hogy hátha tényleg lesz valami nagy durranás.
Végül, a visszaszámlálás után konfettiesőben megjelent Gerendai Károly egy tortának kinéző valamivel, amin nyalókák voltak. „Ez volt a nagy meglepetés? Húzzunk a gecibe” – fogalmazta meg egy magyar fesztiválozó a csalódottságát, és nekünk is valami hasonló járt a fejünkben. Azért még megvártuk, hogy tényleg ennyi lesz-e az egész, és tényleg ennyi volt. A nyalókákat osztó szervezők amúgy viccesek voltak, és persze egymást taposták az emberek, hogy szerezzenek maguknak a leírás szerint eper és szivárványízű édességből, de ennél maradandóbb élményre számítottunk a Sziget szülinapján.
Hogy védje meg Amerika Kelet Európát, ha katonáitól útlevelet kérnek a határon? – teszi fel a kérdést a Bloomberg hírügynökség New Yorkból.
Beszámol arról, hogy Ben Hodges tábornok, az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka Bulgáriából Romániába repült, hogy megtekintsen egy hadgyakorlatot a Fekete tengeren. A Mihai Kogalniceanu katonai repülőtéren
útlevelet kértek a NATO európai parancsnokától, sőt vámvizsgálatnak is alávetették.
Ugyanez történt Magyarországon is – írja a Bloomberg. A jeles hadfi füstölgött és immár hivatalosan is felvetette a „katonai Schengen” tervét. „Ha egy migráns nyugodtan közlekedhet Európában, akkor a katonáknak is meg kell adni ezt a lehetőséget!”- hangsúlyozta Ben Hodges tábornok.
Hollandia hadügyminisztere már júniusban felvetette a „katonai Schengen” gondolatát. Azóta lezajlott a nagy NATO hadgyakorlat Európa keleti felén. Operation Saber Guardian volt a hadgyakorlat neve, melyen 25 ezer katona vett részt tíz napon át. Mi derült ki?
Nemcsak az útlevélvizsgálat okozott gondot. Hanem például az is, hogy
sok kelet-európai repülőtér, pályaudvar egészen egyszerűen nem volt alkalmas a modern amerikai haditechnika fogadására.
A vasúti pályák tele vannak olyan alagutakkal, melyek lehetetlenné teszik egyes amerikai harci járművek szállítását. Sok úton pedig szigorú súly- és magassági korlátozás van, emiatt nem használhatták azokat az amerikai harci járművek.
Az amerikaiak mégis sikeresnek értékelték a hadgyakorlatot hiszen az afganisztáni és iraki veteránok most először mutathatták meg, hogy mire lennének képesek egy konvencionális háborúban. A kis kelet-európai államok pedig megnyugodhatnak: érezhették, hogy Amerika mögöttük áll a bajban.
Ez már Varsóban is kiderült, ahol nemrég Trump elnök 14 közép és kelet-európai állam vezetőivel találkozott.
A NATO 4500-4500 fős alakulatot állomásoztat Lengyelországban és a balti államokban, ahol legjobban tartanak egy orosz fenyegetéstől.
A Krím annektálása után megnőtt az aggodalom Közép és Kelet Európában Moszkva szándékait illetően. Az oroszok 100 ezer fős hadgyakorlatot tartanak a nyugati határon – nyilvánvalóan azért, hogy ellensúlyozzák a NATO hadgyakorlat hatását.
Háborút senki sem akar, biztonságot viszont mindenki. Ezért sürgeti a NATO európai erőinek parancsnoka a „katonai Schengent”, hogy a következő nagy NATO hadgyakorlat során ne kérjenek útlevelet az amerikai katonáktól, akiktől országuk megvédését várják Közép- és Kelet-Európa NATO-tagállamai.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
