Benyújtotta a kormány a parlamentnek jóváhagyásra az USA-val létrejött védelmi együttműködési megállapodást. Ebben minden „nemzeti szuverenitási” hadállást feladtak. Pontosan úgy, ahogyan már több, mint húsz évvel ezelőtt.
Hosszas huzavona után a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a védelmi együttműködésről szóló megállapodás (DCA) kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Erről még februárban állapodtak meg, amikor Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Budapesten tárgyalt. Akkor ez a tétel volt az egyik súlyos nézeteltérés a két kormány között.
Orbán Viktor azért nem akart belemenni az amerikaiak által lényegében diktált szerződésbe, mert az szabad mozgást ad az amerikai csapatoknak a magyar határ átlépésére alkalmankénti parlamenti hozzájárulás nélkül, és kiveszi a magyar állam büntetőjoga alól az amerikai katonák cselekményeit.
Amint arra korábbi cikkünkben rámutattunk, az egyezmény minden lényeges pontjában pontosan megegyezik a korábbi megállapodással, amelyet Orbán első kormányzása idején fenntartás nélkül teljesítettek is –
ez a szerződés pontosan megegyezik a NATO SOFA-egyezmény általános feltételeivel.
Akkor és most
Mint ismertettük, akkoriban – a javában zajló délszláv háborúban – tízezrével lépték át a határt különféle járművek, sőt, például Taszáron, az idő szorításában még építési engedélyt is kiadtak skiccek alapján. Ezzel szemben Orbánék semmilyen kifogást se emeltek.
A most frissen feltámadt nemzeti önrendelkezésért cserébe a magyar kormány „vörös farokként” megkapta a magyar szuverenitás sűrű elismerését.
A tervezet kimondta, hogy:
- amerikai katonák szabadon mozoghatnak az országon belül és léphetik át a határt alkalmankénti parlamenti jóváhagyás nélkül, és
- a nemzetközi kötelezettség keretében itt lévő katonák felett nem a magyar állam gyakorolja a büntetőjogi hatáskört.
Ennek kimunkálása után egyre nagyobb lett a nyomás Orbánon, hogy hagyja abba az időhúzást, és a parlament erősítse meg a szerződést. Valószínűleg szóba került az ügy május közepén Orbán fehér házi látogatásakor is, bár az ez utáni pár perces sajtótájékoztatón elhangzottak leginkább semmitmondással voltak teli.
A parlamenti megerősítésre most benyújtott (és magyartalanságoktól hemzsegő) törvényjavaslat arról rendelkezik, hogy
- az USA fegyveres erői által vagy kizárólagosan részükre üzemeltetett repülőgépek, hajók és járművek
szabadon ki- és beléphetnek, valamint közlekedhetnek Magyarország területén,
- ezeket a járműveket nem vizsgálják át a magyar hatóságok,
- a repülőgépek jogosultak az átrepülésre, a légi üzemanyag-utántöltés elvégzésére, a le-és felszállásra Magyarország területén, és ezért nem kell fizetniük a szokásos illetékeket és díjakat,
- Magyarország elismeri annak különleges fontosságát, hogy
az USA fegyveres erői fegyelmi felügyeletet gyakoroljanak a fegyveres erők tagjai felett,
- ha a magyar hatóságok vádat emelnek az USA fegyveres erők bármely tagja vagy egy hozzátartozó ellen, a joghatóságot az általános eljárási rend szerinti magyar bíróság gyakorolja,
- de biztos, ami biztos, az Egyesült Államok kérésére, a kölcsönös védelem iránti elkötelezettség támogatása érdekében, Magyarország,
szuverén mérlegelés alapján ezennel lemond az elsődleges büntető joghatóság gyakorlásának jogáról,
- a magyar hatóságok nem szabhatnak ki elzárást az USA fegyveres erők tagjaival szemben a magyar jog szerinti szabálysértésekkel kapcsolatban.
Az amerikaiak az egyezmény alapján négy katonai bázist kapnak meg működési területként: a kecskeméti és a pápai repülőteret, a tatai helyőrség és kiképzési területet, a várpalotai helyőrség és kiképzési területet.
