A döntéshozóknak nem a száját hanem a kezét kell figyelni! – hangoztatta a bolsevik vezér, és Orbán Viktor ennek szellemében keményen bírálja az Európai Uniót majd pedig zárt ajtók mögött vígan együttműködik a többi uniós vezetővel – mesélte egy sajtóbeszélgetésen Brüsszelben Charles Michel.
Az Európai Tanács elnöke rámutatott arra, hogy Orbán kirívó példa ugyan, de a többi uniós vezető is gyakran megfogalmaz a sajtónak sarkos véleményeket, de ez nem akadályozza a 27 tagállam együttműködését. A döntéshozatal a kompromisszumról szól – hangsúlyozta Charles Michel.
Kaja Kallas észt miniszterelnök asszony a nyilvánosság előtt – más balti vezetőkhöz hasonlóan – bírálta Orbán Viktort, mert Pekingben találkozott Vlagyimir Putyinnal Pekingben. Landsbergis litván külügyminiszter azt mondta Szijjártó külügyminiszternek, hogy minden egyes alkalommal közölje: a magyar vagy az orosz álláspontot képviseli-e a vitában?!
Amikor a brüsszeli Politico erről kérdezte, akkor Kaja Kallas észt miniszterelnök megerősítette: a szavakban igencsak harcias magyar miniszterelnök együttműködik a többiekkel a csúcstalálkozókon. Jelentős részben azért, mert meg akarja kapni a pénzt az Európai Uniótól.
“Azt mégsem mondhatja, hogy azért vétózok, mert nem kapjuk meg az eurómilliárdokat Brüsszeltől, ehelyett azzal fenyegetőzik, hogy megvétózza az Ukrajnának szánt segélyt.
Magyarországgal kapcsolatban is azt tapasztaltam, hogy a vezetők mondanak valamit a sajtónak, majd bejönnek a Tanács ülésére Brüsszelben, és szépen együttműködnek a többiekkel. Amíg csak mondanak helytelen dolgokat, de helyesen cselekszenek addig minden rendben van” – mondta az észt miniszterelnökasszony.
Mikor jöhet pénz Brüsszelből?
A Financial Times szerint, ha Orbán Viktor nem vétózza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurót, akkor Magyarország megkaphat 13 milliárd eurós uniós pénzt. Az alkut Brüsszel cáfolta. Johannes Hahn, az Európai Unió pénzügyi biztosa írásban biztosította az Európai Parlement képviselőit, hogy nincsen ilyen alku.
Ellenben arról van szó, hogy szépen csendben a magyar kormány teljesítette a jogállami követelmények jórészét vagyis ezen az alapon már nem lehet visszatartani a kifizetést. A brüsszeli bizottság ezért még az idén dönthet arról, hogy a kohéziós alapból Magyarországnak járó euró milliárdokat ki is fizessék. Ez nemcsak a magyar költségvetésnek tenne jót hanem Magyarország nemzetközi megítélésének is hiszen a magyar kormány és Brüsszel vitáját árgus szemekkel figyelő bankok, melyek kölcsönöket nyújtanak Magyarországnak, azt láthatják, hogy megindult az enyhülés.
Brüsszel már csak azért sem kötheti az Ukrajnának szánt 50 milliárd euró megszavazásához a magyar pénzek kifizetését, mert a legutóbbi csúcsértekezleten egyértelművé vált: egyáltalán nemcsak Magyarország nem kíván plusz pénzeket befizetni az uniós kasszába. Az öt spórolós tagállam: Ausztria, Dánia, Hollandia, Németország és Svédország ugyancsak azon a véleményen van, hogy az Európai Uniónak saját költségvetése átcsoportosításával kellene megoldania Ukrajna finanszírozását illetve úgy, hogy annak csak egy része, 18 milliárd euró lenne közvetlen támogatás, a nagyobbik része kedvezményes kölcsön.
Donald Tusk, aki Brüsszel reményei szerint kormányt alakíthat majd valamikor Varsóban, azzal kampányolt, hogy megindulhatnak az eurómilliárdok Lengyelországba, ha ő lesz ott a miniszterelnök. Brüsszel nehezen fizethetné ki az eurómilliárdokat Lengyelországnak, ahol a jogállami reformok még nemigen mutatkoznak, miközben megtagadja azt Magyarországtól, amely e téren előrelépett.
