Bár kisebb és olcsóbb államot Ígért a Fidesz, ez nem látszik megvalósulni. Tanárból viszont tényleg kevesebb van, majdnem öt százalékkal – derül ki a Policy Agenda összeállításából.
A kormány korábban az állami alkalmazottak számának csökkentését tűzte ki célul. Arról beszéltek, hogy a köztisztviselőként, közalkalmazottként dolgozó felesleges létszám átirányítható a versenyszférába és ezzel kezelni lehet az egyre növekvő munkaerőhiányt. A Policy Agenda (PA) a tavalyi költségvetés zárszámadása alapján azonban úgy találta, hogy a bürokrácia csökkenése leginkább a pedagógusok esetében érezhető.
A tavalyi költségvetés zárszámadása alapján 2016-ban a központi költségvetés által foglalkoztatottak száma 556 ezer fő volt. Ez 4 ezer fővel (0,7 százalékkal) kevesebb ugyan, mint a 2015. évi, de a Fidesz kormányra kerülésekor, 2010-ben még csak 251 ezer embert tartottak el az adófizetők. (A PA megjegyzi, hogy a kormányzati háttérintézmények átszervezése teljes mértékben 2017-ben valósul meg.)
| Év | Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma (ezer fő) | Költségvetésnél foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatásai (md Ft.) | Költségvetés személyi juttatásai (md Ft.) |
| 2008. | 245 | 715 | 1024 |
| 2009. | 247 | 667 | 959 |
| 2010. | 251 | 675 | 981 |
| 2011. | 261 | 712 | 978 |
| 2012. | 364 | 987 | 1233 |
| 2013. | 517 | 1267 | 1665 |
| 2014. | 534 | 1473 | 1827 |
| 2015. | 560 | 1567 | 1960 |
| 2016. | 556 | 1694 | 2109 |
| 2017. | n.a. | n.a. | 2126 (t) |
- t) – költségvetésben tervezett összeg
A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámának növekedésében az is szerepet játszik, hogy a kormány magához vonta az egészségügyi intézmények és a közoktatási rendszer irányítását. Ezáltal a korábbi „önkormányzati dolgozók” hirtelen kormányzati alkalmazottak lettek.
Hét éve a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12,6 ezer fő vezető volt. E körben 69 milliárd forintot tettek ki a rendszeres személyi juttatások (ehhez még hozzá kell számítani a nem rendszeres személyi juttatásokat, de ennek összegét nem közölte a kormány).
Ugyanezek a számok 2015-ben a következők voltak: 19 ezer fő és már 107 milliárd forintot „vitt el” ez a létszám a közös büdzséből. A 2016. évi költségvetési zárszámadás szerint minimálisan (3 százalékkal) csökkent a vezetők száma, ugyanakkor a béremeléseknek köszönhetően 110 milliárd forintra nőtt a bérköltség. Azt még nem tudjuk, hogy az átszervezések eredményeként idén lesz-e tényleges költségcsökkenés ezen a területen.
Jó hír mindenképpen, hogy 2016-ban nem nőtt az előző évhez képest a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma, és a vezetői szintek „burjánzása” is megállt. Ugyanakkor árnyalja a képet, hogy miközben a köztisztviselők, kormánytisztviselők, állami tisztviselők száma lényegében változatlan maradt, addig a közalkalmazotti kar létszáma 1,2 százalékkal csökkent.
Ezen belül
4,6 százalék volt a közoktatásban dolgozók számának visszaesése.
A jelenség mögött két ok állhat. Több állami intézmény került át egyházi fenntartásba,és így az ott dolgozók kikerültek a költségvetés közvetlen fennhatósága alól. A másik ok a pályaelhagyás, és az ebből következő munkaerőhiány.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint 2016-ban az állami alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatottnak körülbelül 30 százalékára nőtt Magyarországon. Ezzel a környező országok közül Szlovákia után a második legnagyobb a létszám hazánkban.
Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy 2010 és 2016 között az állam által alkalmazottak száma 262 ezer fővel nőtt. Ez a teljes foglalkoztatotti létszám-növekedés 46 százalékát jelentette. Azaz az állam jelentős szerepet játszott abban, hogy többen dolgozzanak most, mint a kormányváltáskor. Ezzel szembeállítható Lengyelország, ahol úgy nőtt a foglalkoztatottak száma, hogy a versenyszféra még a közszféra csökkenését is kompenzálta.
