Bár korábban csak időhúzásról döntöttek, most június közepéig jegelnék a börtönviszonyok miatti kártalanítások kifizetését. A túlzsúfoltságot copperfieldi mozdulattal tüntetnék el őszre.
A kormány benyújtotta az új ellenség, a „börtönbiznisz” elleni törvényjavaslatot. A Varga Judit jegyezte törvényjavaslat (A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről) fő rendelkezése az, hogy a sürgősséggel elfogadandó törvény hatálybalépését követően „az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási igény tárgyában hozott határozatban megítélt kártalanítási összeg 2020. június 15-ig nem fizethető ki”.
Az indoklás az ismert gondolati nyomvonalon halad. A kormány elítéli a börtönviszonyokkal kapcsolatos
fogvatartotti sérelmek kártalanítására indított perek körüli visszaéléseket,
amelyek súlyosan sértik a társadalom igazságérzetét, és elkötelezetten védi a bűncselekmények áldozatainak jogait és érdekeit. A kormány nemzeti konzultációt kezd annak érdekében, hogy olyan új szabályozás születhessen, amely híven tükrözi az állampolgárok véleményét.
A benyújtott javaslat felülírja azt a januári kormányhatározatot, amely a legvégső határidő (90 nap) végéig írta elő a kártalanítások kifizetését. Szemben azzal, amit Orbán Viktor az évi egyszeri hazai sajtótájékoztatóján jelentett be. A mostani módosítás ennek felel meg.
A majdani törvény értelmében az Országgyűlés „felhívja” a kormányt, hogy a nemzeti konzultáció eredménye alapján a bűncselekményekből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozási rendszert dolgozzon ki 2020. május 15-éig. Vagyis gondoskodjon arról, hogy az eddig a rémes börtönviszonyok miatti
olykor sokmilliós kártalanítások akár tetemes része nem maradt a raboknál,
hanem például az áldozatokhoz került.
Az Országgyűlés pedig „felhívja” a kormányt, hogy a börtönzsúfoltság megszüntetése érdekében
szeptember 30-áig biztosítsa, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a teljes kihasználtságot.
Jelenleg ez 112 százalék. A hivatalosságok öt éve azt ígérték, hogy az akkori 140-ről 100 százalékra csökkentik a börtönök zsúfoltságát.
Ennek érdekében átfogó programot hirdettek.
Nyolc új börtön épült volna létre 2019-re. Ebből semmi se lett.
Négy éve Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára arról beszélt, hogy az Európai Bíróság több elmarasztaló döntést hozott és kártérítést ítélt meg raboknak a börtönök túlzsúfoltsága miatt, a kormány ezért „elszánt a további férőhelybővítés mellett és idén is folytatódnak az ezzel összefüggő munkálatok”.
Tasnádi szerint négy intézetben kezdődött meg a bővítés, ezen kívül az önkormányzati telekpályázat eredményeképpen a következő években Kunmadarason egy ezerfős, míg Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón egy-egy ötszáz ember elhelyezésére szolgáló börtön épülhet 2019-ig – mondta Tasnád. 2017. márciusában 131 százalékos telítettségnél 3000 főre tették a kívánt új férőhelyigényt, amikor 13 ezer helyen 18 ezer embert tartottak fogva.
Az öt éve ígért programban Békésen, Csengeren, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason és Ózdon épült volna új börtön. Ebből azonban nem lett semmi, 2018. márciusában eredménytelenül zárult négy új börtön megépítésének (a tervezéstől a kivitelezésig szóló) meghívásos közbeszerzése. Ezek: Komló (500 férőhely), Komádi (500 férőhely), Békés (500 férőhely), Kunmadaras (1000 férőhely). Az ok az volt, hogy a legolcsóbb ajánlat is drágább volt az építkezésre költhető összegnél (a kisebb börtönök esetében 3,9 milliárd forintot, a nagyobbnál 7,9 milliárd forint). Egy hónappal korábban pedig másik négy 500 férőhelyes börtön (Ózd, Kemecse, Csenger, Heves) is így járt.
Az egyetlen felmutatható eredmény a tavaly februárban a menekülttáborból átalakított kiskunhalasi börtöné volt. Akkor 472 férőhelyet adtak át. Most szeptember végéig lesz idő a megoldásra.
