Meggyőződésből és hitből vállaltuk a sokszínű sajtó érdekében – nyilatkozta Babos Attila, a Szabad Pécs független portál felelős szerkesztője a Független Hírügynökségnek. Az orgánum vállalta a TASZ felkérését, és bíróságon támadta meg a kormány közeli média-gigaholding GVH-vizsgálatának elmaradását.
Mit kérdeznék magamtól tíz év múlva, ha azzal kell ébrednem innentől minden nap, hogy egy ilyen megkeresést és felkérést, aminek a vállalása becsületbeli ügy, azt nem vállalunk – ezzel indokolja döntésüket Babos Attila. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) felkérésére a Szabad Pécs nyújtott be keresetet a bírósághoz, azt kérve, hogy az kötelezze versenyhatósági eljárás lefolytatására a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) ügyében. A jogi képviseletet a civil szervezet látja el.
A KESMA az, amely 476 sajtóterméket tömörít, mind a kormány érdekkörében. Úgy jött létre, hogy több kormányközeli cég tulajdonosa (például Mészáros Lőrinc, Andy Vajna) “önként” és ingyen felajánlotta termékeiket a tavaly létrejött alapítványnak. Ide tömörült az összes megyei napilap, rádiók, tévék, internetes portálok, nyomtatott újságok találhatók, mind lényegében egyazon kormányzati álláspontot képviselve.
A kormány decemberben
rendeletben nyilvánította “nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek”
a KESMA-beli fúziókat, egyben “mentesítette” a GVH-t, hogy befogadnia kelljen az ilyenkor kötelező versenyjogi vizsgálati kérelmet. A GVH ezután egy nap alatt leállította eljárását.
A TASZ a Szabad Pécset kereste meg, hogy az – a médiapiacon érdekelt szereplőként – nyújtson be keresetet a GVH határozata ellen.
Érvelésük szerint a GVH a törvény előírásának megfelelően megkapta a KESMA beadványát, amelynek alapján le kell folytatnia (a médiahatósággal közreműködve) a versenyjogi vizsgálatot, megvizsgálva, nem jön-e létre akkora koncentráció, amely sérti a szabad tájékozódás jogát, nem alakul-e ki piactorzító túlzott erőfölény.
A kormányrendelet alapján tehát
a már beérkezett kérelmet el kell bírálnia a GVH-nak a TASZ szerint.
A hatóság dokumentumaiból az derül ki, hogy a GVH-n belül is többen azon az állásponton vannak, hogy nem szabad engedélyezni a KESMA létrejöttét.
Babos Attila szerint meggyőződésből és hitből vállalták a TASZ felkérését.
“Hiszünk, hiszek abban, hogy a sajtó, s azon belül is a sokszínű sajtó nagyon fontos egy ország, egy közösség számára”.
Mint mondta, nagyon örültek, hogy a TASZ fontosnak érezte ezt az ügyet, hogy vállalta a jogi képviseletet, gondolt arra, hogyan kell, hogyan lehet fellépni egy nyilvánvalóan hatalmi szóval elintézett, a médiapiacot még tovább torzító fúzióval szemben.
Most tulajdonképpen az történik, hogy
egy kérdést körbejárunk, ahogyan azt a miniszterelnök is szereti,
ahogyan hallottuk. Megnézzük, hogy adott szereplők, például a bíróság mit mondanak erről az ügyről, majd ha azt mondják ki, amit remélünk, akkor azt is, hogy a GVH és a médiahatóság mit mond erről – fogalmaz a felelős szerkesztő.
Orbán Viktor annyival intézte el az ügyet az egy héttel ezelőtti sajtótájékoztatón, hogy számára az volt a perdöntő, hogy az alapítvány nonprofit, ettől kezdve nincs szükség a GVH-ra. A TASZ szerint azonban a nemzetstratégiai jelentőség és a nonprofit jelleg között nincs összefüggés.
Babos Attila szerint legfeljebb a Fidesznek és a KDNP-nek lehet stratégiailag kiemelt jelentőségű a KESMA, de a Fidesz és a KDNP stratégiai érdeke nem egyenlő a nemzetstratégiai érdekkel.
