Egyelőre semmilyen érdemi reakció sincs az MTA körül a kicsontozásukat elrendelő törvény miatt. Mintha beletörődtek volna a várhatóba.
Az MTA lényegében megszűnt akadémiának lenni azzal, hogy a parlament kedden megszavazta a kutatóintézeti hálózat elvételét, az irányító testület kormányzati uralását és az ingatlanok ingyenes használatba vételét. A június eleje óta ismert szöveg láttán azonban mintha mégsem készültek volna fel a hogyan továbbon gondolkodni.
A tiltakozásokat utcára is kivivő Akadémiai Dolgozók Fóruma is mindössze annyit írt ki Facebook-oldalán, hogy
„Egyelőre annyit tudunk mondani: itt még nincs vége”.
Az MTA honlapján tett közzé felhívást az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa. Ebben ugyan megállapítják, hogy az MTA-t érintő törvényi változások 2019. szeptember 1-jei hatályba léptetését hatástanulmányok és előkészítés hiányában a kutatóhálózat ellehetetlenítéseként értékelik, de semmilyen ellenlépésről se tesznek említést.
Halasszák el a végrehajtást
Sőt, arra szorítkoznak, hogy mint az akadémiai kutatóhálózat felügyeletét ellátó legfőbb testület szerint
„a tervezett átalakítás nem hajtható végre az abban rögzített határidőig”.
Ezért azt javasolja, hogy a stratégiai megállapodásnak megfelelően az új szabályozók csak alapos, a kutatóközösséggel lefolytatott átfogó egyeztetés alapján, megfelelő átdolgozást követően, legkorábban 2020. január 1-jén lépjenek hatályba. (Az említett stratégiai megállapodást a kormány felrúgta.)
Lovász rájött: talán már nem is érdemes tárgyalni
Csalódottan és tanácstalanul nyilatkozott a Klubrádióban Lovász László MTA-elnök. Talányosan fogalmazva arról beszélt, hogy megpróbálják, hogy legfőbb tevékenységeit tudja-e folytatni az akadémia – noha az intézeteket elvették tőlük.
Beszélt az ingatlanokról, amelyek tulajdonjoga megmarad, a törvény ingyenes használati jogot ír elő – ennek alkotmányosságát vitatják.
Az intézetek máshogy lesznek finanszírozva, ezen keresztül lehet őket állami irányítás alá vonni
– mondta Lovász.
Annak megvan a veszélye, hogy a kormány hivatalnokai döntik el, mit kutatnak és hogyan, mi az, ami értékes kutatás, mi nem. De ők azért mindent megtesznek, hogy a tudósoknak ebben minél nagyobb befolyásuk legyen – mondta nem túl nagy meggyőződéssel az MTA elnöke.
Több kutató, köztük olyanok is, akik az elmúlt években jöttek haza, már elszerződtek külföldi egyetemekre, de Lovász László ennél is veszélyesebbnek érzi, hogy fiatal kutatók, akiket haza lehetne hívni megfelelő tudományos karrier reményében, esetleg nem jönnek vissza.
A beszélgetés legsokatmondóbb része az, amelyben azt kérdezték tőle, hogy nem érzi-e becsapva magát, amiért Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel hosszas tárgyalásokat folytatott, ott születtek részeredmények, de ebből semmit nem vettek figyelembe. Lovász szerint
„ez valóban nehezen megélhető, és megkérdőjelezi, hogy érdemes-e egyáltalán tárgyalni”.
A részletek kialakítását azért érdemes megvárni, azt, hogyan lesznek kinevezve a vezetők, de kétségtelen, hogy az elfogadott törvényjavaslat nagyon messze van attól, amiben egy közös bizottság megegyezett – mondta az akadémikus, világhírű matematikus.
