Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban az iskolai tanagyag egyre inkább a hazafias és a vallási nevelés felé tendál, míg a különböző nézetek ütköztetése kevesebb hangsúlyt kap – írják.
A Deutsche Welle összeállításában szó van arról, hogy Magyarországon az iskolákban nemzetvédelmi programot javasolt Orbán Viktor miniszterelnök. Azt írják, hogy ennek következtében a magyar iskolában ismét úgy menetelhetnek majd a diákok, mint a kommunizmus idején.
Radó Péter oktatás kutató a lapnak azt mondta, hogy a magyar iskolák már ma is jobban hasonlítanak barakkokra, mint a nyugati értelemben vett tanítási intézményekre. Szerinte nemzeti és vallásos nevelés folyik, és ennek kapcsán kritizálta a szabad tankönyvválasztás visszaszorítását is.
Egy német oktatási kutató, Christiane Brandauer szerint ha
“egy nézetrendszert abszolút igazságként tüntetünk fel, akkor ez a fiatalok indoktrinációjához vezet.”
Brandauer kárhoztatja azt a gyakorlatot, melyet egyre inkább meg lehet figyelni a magyar, a lengyel és a török tankönyvekben: egyfajta nemzeti és vallásos ideológia mindent átfogó befolyását, amely akadályozza a modern világ megértését.
MTI Fotó: Balázs Attila
Törökországban például az új iskolai tanagyagban kevésbé hangsúlyosan jelenik meg Darwin evolúciós elmélete, miközben a kreacionizmus a 80-as évek óta jelen van az oktatásban. Az evolúciós elmélet háttérbe szorítását azzal magyarázták, hogy túl bonyolult és ellentmondásos. A tanagyagban kevesebb szó van Kemal Atatürk modernizációs reformjairól, viszont annál több a török birodalom régi dicsőségéről és Mohamed próféta szigorú törvénykönyvéről. A kormány viszont ezt nem tartja aggályosnak, mert indoklásuk szerint sok országban sokféle oktatási modell működik, és a török oktatás most a korábbinál kevésbé követi a nyugati irányzatokat.
A múlt átértékelése a lengyel tankönyveken is érződik a DW szerint. A lengyeleket mint egységes nemzetet ábrázolják, melyet állandóan más elnyomó nemzetek fenyegetnek (németek, oroszok). Az orosz tankönyvekben pedig a sztálini elnyomás legrosszabb részeit kihagyják, és a diktatúrát az adott korban szükségesként jelenítik meg. Sztálin a nácikat legyőző hősként jelenik meg. Magyarországgal kapcsolatban azt emeli ki a cikk ebben a tekintetben, hogy kulturális homogénnek állítják be a történelemkönyvek, szembeállítva a volt gyarmattartó országokkal.
A lap azt is kiemeli, hogy egy új történelemkönyvben Orbán migránsokról szóló beszédét idézik.
Lengyelországban is bekerült a migrációs válság a tankönyvekbe: az egyik órán arról is tanulhatnak a diákok, hogy a bevándorlásnak jó és rossz hatásai vannak. Az Ukrajnából érkező keresztény munkavállalók például hasznosak munkaerőpiaci szempontból, de a más kultúrkörből érkezők konfliktusokat okozhatnak.
Jacek Staniszewski tanár és oktatás kutató szerint éppúgy indoktrináció folyik ma Lengyelországban, mint a kommunista időkben. A különbség csak annyi, hogy ma keresztény és nemzeti a hivatalos ideológia, amely meghatározza a tankönyvek tartalmát. Staniszewski abban bízik, ha a kommunistáknak nem sikerült az indoktriánció, akkor a mostani kormánynak sem sikerül majd.
