Vészhelyzet van, ne vásárolj: tizenöt helyen az országban, több százon világszerte tüntettek a klímaváltozás miatt. A kormány szerint van tervük.
Több ezren vonultak a budapesti Belvárosban a Kossuth térre, főleg fiatalok, a negyedik klímasztrájk alkalmával. A svéd aktivista, Greta Thunberg alapította Fridays for Future alkalmából is a pusztító éghajlatváltozás volt a téma.
Pribéli Levente, a Fridays for Future aktivistája arról beszélt, hogy a világ kifordult önmagából, a mai fiatalok kivételes helyzetben vannak, mert tehetnek a változásért. A mai demonstráció nem véletlenül a Black Friday napjára került,
a klímagondolatok egybefonódtak a felelőtlen fogyasztás elutasításával.
Szerintük a magyar kormány egyáltalán nem teljesít jól a klímaváltozás ellen, hiába állítja ennek ellenkezőjét. Ezért is azt követelik, hogy Budapesthez hasonlóan országosan is hirdessék ki a klímavészhelyzetet, készítsenek számon kérhető cselekvési tervet, legyen a klímaválság az iskolai tananyag része, azonnal zárják be a Mátrai Erőművet, és kerüljön be az Alaptörvénybe az ökológiai és klímavészhelyzet ténye.
A klímaváltozással szemben cselekvéssel lehet fellépni, Magyarország az elmúlt években uniós szinten is példaértékű intézkedéseket tett, és a kitűzött célok felé eredményesen, következetesen halad – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium pénteken. Az ITM szerint Magyarországnak határozott klímavédelmi céljai, akcióterve, intézkedései vannak. Az ország az Európai Unió 2030-ig vállalt céljaival egyetért, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv és megvannak az ahhoz rendelt források.
A 2030-as uniós célkitűzéshez képest Magyarország többet is vállalt. Vállalta, hogy 2030-ra a magyar energiatermelés 90 százalékban kibocsátásmentes lesz – közölték. A tárca hangsúlyozta, hogy az eddigi intézkedéseknek köszönhetően
a kibocsátás-csökkentésben kiemelten jó eredményeket ér el Magyarország.
Az üvegházhatású gázkibocsátás 1990 óta harmadával csökkent, ami megegyezik Dánia kibocsátás-csökkentési értékével, és ezzel uniós összevetésben, Dániával holtversenyben a kilencedik helyen áll Magyarország. Valójában
ezt a csökkenést a rendszerváltás után szinte azonnal elérte az ország
a sorban megszűnő állami iparvállalatok leállásával. Az elmúlt években növekvő kibocsátási értékkel számol a kormány.
A magyar kormány mindenki véleményét fontosnak tartja, mindenkire odafigyel az éghajlatváltozás ügyében is, de az is egyértelmű, hogy az ellenzéki pártok klíma-téma mögé bújtatott kormányellenes politikai nyilatkozatai valójában nem a klímaváltozás szembeni harc, hanem politikai harc részei.
