Tovább csökkenne a közép- és kelet-európaiak támogatása, ha az EU a klímaátállásra szánt 35 milliárd hetedét az ő rovásukra finanszírozná. Mindössze egy magyar régió (Mátrai Erőmű) kaphatnak pénzt, a németek jól járnának.
Tizennyolc uniós tagállam mintegy 50 régiója, benne egy magyar között kellene felosztani 2021-27 között azt a szerény, 35 milliárd eurós pénzügyi alapot, ami a klímasemlegesség (dekarbonizáció) túlzott terheit hivatott mérsékelni az EU-n belül – írja a Bruxinfo. Az Európai Bizottság az új zöld megállapodásról szóló közleménnyel együtt december 11-én tervezi bemutatni a Méltányos Átállást szolgáló Alapra (Just Transition Fund – JTF) vonatkozó javaslatát, aminek tervezete a Politico birtokába jutott.
Sok az eszkimó, kevés a fóka
A Méltányos Átállást szolgáló Alap október 31-i keltezésű tervezetéből kiderül, hogy az Európai Bizottság széles körben kíván hozzáférést biztosítani – és nem csak a szegényebb közép- és kelet-európai országokból – a jelenség által érintett európai régióknak az új forrásokhoz.
A Politico által ismertetett tervezet értelmében 18 uniós tagállam nagyjából félszáz régiója lenne jogosult az alapból járó források igénybevételére. Ebből 10 Lengyelországban, 8 Németországban, 6 Spanyolországban, 5 Görögországban, 4 Olaszországban, 2-2 Bulgáriában, Csehországban, Romániában és Szlovákiában, 1-1 Belgiumban, Horvátországban, Cipruson, Észtországban, Magyarországon (a lignittüzelésű Mátrai Erőmű) Hollandiában, Portugáliában, Szlovéniában és a Franciaországhoz tartozó indiai-óceáni szigeten, Réunion szigetén található. (A Mátrai Erőművet és tulajdonosát, Mészáros Lőrincet éppen most kívánja megszabadítani a veszteségtől az állam.)
A csökkenő pénzből vennének el
Ami igazán fekete leves, az a finanszírozás forrása. Öt milliárd eurót
az uniós költségvetés kohéziós politikai keretéből csoportosítanának át.
Vagyis részben a közép- és kelet-európaiak már így is csökkenő felzárkóztatási forrásainak terhére (amelyben enélkül is akár 25 százalékos csökkenés „néz ki” Magyarországnak). További 5 milliárd eurót más költségvetési fejezetből csippentenének le, vagy tagállami pluszbefizetésen alapulna, azaz új pénz lenne. A bizottság további 5 milliárd eurót szeretne tagállami társfinanszarozásból. Az uniós költségvetésből 500 millió euró segítségével 1,5 milliárd eurós EIB-garanciaalapot hoznának létre, amivel pénzügyi konstrukció formájában körülbelül 20 milliárd euró magántőkét vonnának be.
Az alap mérete, annak finanszírozási és elosztási módja is
jóval elmarad a közép- és kelet-európaiak várakozásaitól,
akik eredetileg csak egy ilyen pénzügyi csomag fejében lennének készek ráállni az unió klímaambícióinak ugrásszerű növeléséhez 2050-ig. Különösen Lengyelországnak lehet elégtelen a felajánlandó összeg, amely egy tanulmányban közel 900 milliárd euróra becsülte a lengyel gazdaság teljes szénmentesítésének költségeit. Ehhez képest ez a javaslat csak morzsának tűnik.
Az egyes országokra jutó támogatások összegét a bizottság számolná ki a kritériumok alapján és utalná át a tagállamoknak, amelyek maguk dönthetnének konkrét felhasználásukról.
