Mind az Európai Unióban mind az Egyesült Államokban védővámokkal próbálják megakadályozni, hogy Kína elárassza ipari termékeivel a piacot. Peking egyik vezető közgazdásza szerint “a Nyugat túloz, és a probléma megoldható, ha mindkét fél úgy akarja.” Közben pedig Kína részesedése tovább nő a világ ipari exportjában – fűzi hozzá a Project Syndicate, amely amerikai és kínai szakértőket egyaránt megkérdezett.
“A kínai export kitartóan már már titokzatos módon növekszik. Ennek több oka is lehet, például az, hogy a kínai ipar rendkívül hatékony, de leginkább arra lehet gyanakodni, hogy a pekingi kormányzat rejtett módon támogatja az exportot. A Nyugatnak ezt kell megértenie, és ennek megfelelően kialakítani válaszát a pekingi export offenzívára” – nyilatkozta a Peterson Institute for International Economics vezető szakértője a Project Syndicate portálnak. Arvind Subramanian hozzátette:
“a Nyugatnak nem zsigeri reakcióra van szüksége, hanem okos válaszra.”
Jü Jungting, a pekingi tudományos akadémia közgazdasági intézetének igazgatója azt írta a Project Syndicate oldalon, hogy Kínának nem elég nagy a belső kereslete, ezért van ez a nagy export offenzíva. Ha a pekingi kormány változtat a fiskális és monetáris politikáján, akkor felélénkülhet a hazai kereslet, így csökkenhet az export kapacitás. “A túlzó nyugati reakciót így kezelni lehet”- hangsúlyozta a pekingi tudományos akadémia közgazdasági intézetének igazgatója.
Kína Japán sorsára juthat
Máshonnan közelíti meg a problémát a Madison – Wisconsin Egyetem /USA/ professzora:
”Kína ipari kapacitása csökkenni fog méghozzá nagyon hamar, mert öregszik a lakosság, és a gazdaságban mind nagyobb szerepet játszik a szolgáltató szektor.”
A korábbi kínai exportoffenzíva csapást mért az Egyesült Államok rozsda övezetére: „Donald Trump ezt meglovagolva jutott be a Fehér Házba 2016 ban, és ezt szeretné újra megismételni novemberben” – hangsúlyozta Yi Fuxian, a Madison-Wisconsin Egyetem kutatója.
Ebben az értelemben a kínai egyke politika hatással volt az USA közéletére, amely viszont visszahat Kína gazdaságára, a gyenge hazai kereslet annak a következménye, hogy a kínaiak tartanak a jövőtől, és visszafogják a kiadásaikat:
“Trump kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Biden elnök ezt folytatta. Következmény: a Kínából érkező ipari import az USA-ba 12,7%-ra csökkent 2024 első félévében.”
Mindez Japánra emlékeztet, amely felfutott a hetvenes-nyolcvanas években, de a New York-i Plaza egyezmény után elveszítette USA piacának jórészét. “Kína hasonlóképp járhat, de ebből egyáltalán nem következik az, hogy az USA újraiparosítása valóban bekövetkezhet ” – hangsúlyozza a Madison-Wisconsin egyetem kutatója.
Tegyük hozzá, hogy Kína jóval nagyobb és népesebb mint Japán – 1,4 milliárd illetve 125 millió -, és GDP-je vásárlóerő paritáson számolva meghaladja az Egyesült Államokét a CIA Factbook szerint