Fontos

Ukrajna: a börtönből a frontra!

3000 rab öltözött katonaruhába Ukrajnában a 42 ezerből. A hadsereg létszám hiánnyal küszködik, és Kijevben ezért döntöttek emellett a megoldás mellett, melyet az oroszok már korábban kipróbáltak.

Prigozsin, Putyin egykori kedvence, aki azután ellene fordult, és emiatt meggyilkolta a titkosszolgálat, személyesen is toborzott rabokat az orosz börtönökben és büntető táborokban. Ezeket az ezredeket azután minimális kiképzés után kiküldték a frontra, ahol a parancsnokság ágyutölteléknek használta fel őket. Rájuk bízták a legnehezebb feladatokat, hullottak is mint a legyek. Csak nagyon kevesen érték meg a szabadságot, melyet hat hónap frontszolgálat után kaphattak meg. Ukrajnában mindkét oldalon óriási létszám gondok állnak fenn: Putyin ismét emelni kényszerült a toborzási pénzt, mert a hősi halál Oroszországban is egyre kevésbé népszerű.

8 millió forint egy aláírásért

Putyin a duplájára emelte a toborzási pénzt, mert oly kevesen jelentkeznek az ukrajnai frontra, hogy ott létszámhiány van szinte permanensen: 400 ezer rubel üti a markát annak, aki felveszi a katonaruhát, de a helyi hatóságok ehhez jócskán hozzátesznek- jelentette Nemes Gábor, a Kossuth rádió veterán moszkvai tudósítója, aki jelenleg a Klubrádióban számol be Putyin ukrajnai háborújának legfrissebb  fejleményeiről. Moszkvában már 1,9 millió rubel a fejpénz – ez mintegy 8 millió forintnak felel meg. Ettől függetlenül tovább folyik a toborzás a börtönökben is noha Prigozsin már régóta a túlvilágon elmélkedhet arról, hogy a nagyfőnök ellen lázadni nem épp életbiztosítás Oroszországban. Ukrajnában a börtönökből a hadseregbe kerülő rabokat éppolyan katonáknak tekintik mint a többieket. Nem állítanak fel külön büntető ezredeket, mint az oroszok hanem nagyobb alakulatokhoz sorolnak be egy frissen kiképzett börtönviselt csapatot. Ellentétben az oroszországi állapotokkal Ukrajnában a külföldi sajtó is készíthet interjúkat a börtönviselt katonákkal. Így beszélgethetett a Euronews tudósítója Pszichoval egy kiképző táborban valahol Harkov városának közelében.

Pszicho, a rabló, aki le akarja mosni a gyalázatot

“Megváltoztak a törvények, és ez jó nekünk. Hasznosak lehetünk a hazának, tisztára moshatjuk a nevünket, új életet kezdhetünk”

– mondja egy hatéves börtönbüntetésre ítélt rabló, akit társai Pszichonak neveztek el. A hatéves börtönbüntetésből csak egyetlenegyet ült le, most kiképzésen vesz részt, azután irány a front. Ukrajna eddig már több mint 30 ezer katonát veszített az Oroszország elleni önvédelmi háborúban.

A börtönből szabadult újoncok kiképzésével a katonai rendészet foglalkozik. Harkov környékén folyik a kiképzés , nem túlságosan távol a fronttól. Az orosz hadsereg már közel járt ahhoz, hogy elfoglalja Ukrajna második legnagyobb városát, de a nyugati fegyverszállítás felhasználásával az ukrán hadsereg megállította az offenzívát. Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke viszont tudatta Zelenszkij elnökkel, hogy a nyugati fegyverek segítségével meg tudják állítani az orosz előrenyomulást, de ellentámadásra nem képesek.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója viszont a legújabb fegyverszállítmány átadásakor úgy nyilatkozott, hogy jövőre Ukrajna hadserege már képes lehet ellentámadásra is.

2023-ban Ukrajna kilenc különleges dandárral megkísérelte az orosz védővonal  áttörését, de a mélységben kiépített orosz védelmi rendszer ezt megakadályozta. Az offenzíva kudarcba fulladt, az ukránok jelentős veszteséget szenvedtek el. A vezérkari főnök, Zaluzsnij tábornok ezt követően titkos tárgyalásokba bocsátkozott Geraszimov tábornokkal, az orosz vezérkar főnökével, aki személyesen irányítja a hadműveletet Ukrajnában. Zelenszkij elnök leváltotta Zaluzsnij tábornokot, és kinevezte őt nagykövetnek Londonba, de az ukrán főtiszt nem foglalta el állomáshelyét. Ukrajnában maradt, ahol politikai szervezkedésbe kezdett, mert ő szeretne Zelenszkij elnök utóda lenni.

Trump újra kezdené az atombomba kísérleteket?

0

Jelenleg a világon csak Észak Korea hajt végre olykor nukleáris kísérleteket, és ezért számtalan szankció sújtja a nemzeti kommunista rendszert. Most azonban Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója azt javasolja a Foreign Affairsben, hogy kezdjék újra a nukleáris kísérleteket, melyeket évtizedek óta csak számítógépen szimulálnak.

Robert O’ Brien azt írja a Foreign Affairs című szakmai folyóiratban, hogy az Egyesült Államoknak újra kellene kezdenie az atombomba kísérleteket a nevadai sivatagban. Ahol különben sokan meghaltak a sugárzás következtében, többek között a híres hollywoodi sztár, John Wayne.

“Az Egyesült Államoknak fenn kell tartania technikai és mennyiségi fölényét Kína és Oroszország egyesített nukleáris arzenálja fölött”

– hangsúlyozza Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója.

Mégis miért?

Az USA 2021-ben stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, Biden tehát folytatta Trump hidegháborús politikáját, melyet azután Putyin Ukrajna elleni agressziójával indokolt noha az később, 2022 februárjában következett be. Az USA több nukleáris kísérletet hajtott végre mint Oroszország és Kína együttvéve: 1149 illetve 969+45.

Az Egyesült Államok leállította a nukleáris kísérleteket 1992-ben hiszen a fő ellenfél, a Szovjetunió 1991-ben megszűnt. 1996-ban Washington aláírta az atomcsend egyezményt, de nem ratifikálta mint ahogyan Kína sem.

Mit ígért Putyin Kim Dzsong Unnak?

Az orosz elnök hosszú szünet után Észak Koreában járt, ahol stratégiai együttműködési egyezményt kötött a nemzeti kommunista rendszer vezetőjével. 2017-ben Oroszország még Kínával együtt megszavazta azokat a szankciókat, melyeket az ENSZ határozott el Észak Koreával szemben a nukleáris és rakéta kísérletek miatt. Amióta azonban Putyin rátámadt Ukrajnára – 2022 február – változott az orosz álláspont: immár nem ítélik el Észak Korea nukleáris és rakéta kísérleteit, melyeket jelentős részben azért tudott “a remete királyság” felgyorsítani, mert megvett olyan orosz tudósokat, akik a Szovjetunió bukása után munka nélkül maradtak. Putyin tüzérségi lőszereket kap Észak Koreából, és cserében segítséget ígért a katonai fejlesztésekhez. Senki nem tudja, hogy ez mit jelent, de Dél Korea rögtön közölte: immár Ukrajnát támogatja az Oroszország elleni önvédelmi háborúban.

Orosz hadgyakorlat taktikai nukleáris fegyverekkel

A kombinált szárazföldi, légi  és tengeri hadgyakorlaton a déli és a középső parancsnoksághoz tartozó alakulatok vesznek részt vagyis azok, melyek elsősorban érintettek az ukrajnai hadműveletekben. A taktikai atomfegyvert a csatamezőn vetik be, a hatása sokkal kisebb mint egy atombombáé, melyet rakéta vagy repülőgép juttathat célba, és egy egész várost megsemmisíthet.

A hadgyakorlaton a légierő is részt vesz, sőt kipróbálják az Iszkander rakétákat is.

Putyin májusban jelentette be ezt a nagyszabású hadgyakorlatot válaszul arra, hogy

“a NATO átlépett több vörös vonalat.”

Az orosz elnök ide sorolta azt, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákat is kap, melyekkel elérhet célpontokat Oroszország Ukrajnától távolabb fekvő vidékein is, akár Moszkvát is célba veheti. Elvben az ukrán hadsereg ilyen távolsági hadművelet előtt konzultál a NATO-val, de az orosz hadügyminiszter jónak látta, hogy felhívja amerikai “kollégáját”, hogy az beszélje le Ukrajnát egy tervezett akcióról.

Washingtonban a hadügyminiszter eleget is tett az orosz kérésnek, és ezt üzente Kijevbe:

”akármit is terveznek Oroszország ellen, mondjanak le róla!”

Ukrajnában megértették a parancsot, és leszálltak az orosz célpontról, melyről nem írta meg az amerikai sajtó, hogy mi lett volna a rakéták célpontja Oroszországban? Mind az USA mind pedig Oroszország igyekszik elkerülni a közvetlen konfliktust, mert az világháborúhoz vezethetne, melyben felhasználnának nukleáris fegyvereket – és nemcsak taktikaiakat is.

Teheránban ölték meg a Hamász vezért

Az izraeli Moszad mesteri akciót hajtott végre Irán fővárosában, ahol végzett Iszmail Hanijehhel, aki a Hamász politikai szárnyának a vezetője volt. A terrorszervezet, mely múlt októberben brutális terrortámadást hajtott végre Izrael ellen, háborúban áll a zsidó állammal, amelynek néhány polgárát még mindig túszként tartja fogva.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte: a háborúnak két célja van. Az egyik a Hamász megsemmisítése, a másik a túszok kiszabadítása. Egyik célt sem sikerült elérni, és az izraeli hadsereg jelezte: nem reális a miniszterelnök elképzelése.

A Hamász ugyanis oly mélységben beépült a helyi palesztin lakosságba, hogy megsemmisítése feltételezi a gázai népesség elűzését, melyet a szélsőjobboldal követel is Izraelben. Ennek azonban nincsen politikai realitása hiszen senki sem kíván befogadni több mint kétmillió palesztint, akik a több mint féléve tartó háború során egyre radikálisabbá váltak.

Iszmail Hanijeh nem a gázai övezetben élt hanem Katarban, ahol tárgyalt a CIA igazgatójával is. Szakértők szerint Iszmail Hanijeh viszonylag mérsékelt irányzatot képviselt a Hamászon belül, és azért utazott Teheránba, hogy kidolgozza az új közös stratégiát Irán új elnökével, aki elődeivel ellentétben megegyezésre törekszik a Nyugattal.  Az új iráni elnök élvezi Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetőjének támogatását is. Fő tanácsadója Irán korábbi külügyminisztere, aki tető alá hozta az atomalkut az USA-val, Angliával, Franciaországgal, Németországgal, Oroszországgal és Kínával. Trump az USA elnökeként felrúgta az atomalkut Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztatására. Netanjahu most azért adhatott parancsot Haniyeh likvidálására, hogy megakadályozza a mérsékelt vonal kialakulását Iránban és a Hamász soraiban.

Az amerikai diplomácia pácban

Blinken külügyminiszter arra akarja rábeszélni Netanjahu miniszterelnököt, hogy fejezze be a háborút, és nyújtson valamiféle perspektívát a palesztinoknak. Biden elnök, aki Washingtonban találkozott Netanjahu miniszterelnökkel, palesztin államot javasolt, de ezt Netanjahu nem fogadta el. A Knesszet kétszer is megszavazta, hogy Izrael elutasít mindenféle palesztin államot. Benjamin Netanjahu kijelentette: Biden immár béna kacsa!

Kamala Harris alelnök viszont azt tudatta Netanjahuval: ennek a háborúnak véget kell érnie! Az izraeli miniszterelnök Trump visszatérésében bízik, mert arra számít, hogy a Fehér Ház akkor újra teljes mellszélességgel támogatja majd Netanjahu politikáját, amely elutasít mindenfajta kompromisszumot a palesztinokkal. Csakhogy Szaúd Arábia ex kémfőnöke elmondta a Der Spiegel tudósítójának, hogy Izraellel csakis úgy állapodhatnak meg, ha a zsidó állam valamiféle életlehetőséget biztosít a palesztinoknak, akik ráadásul immár a többséget alkotják Nagy Izraelben.

Trump első elnöki útja annak idején Szaúd Arábiába vezetett, ahol óriási fegyverüzletet kötött, és ő kezdeményezte az izraeli-szaúdi megbékélést. Épp ennek megtorpedózása volt a Hamász múlt októberi terrorakciójának célja. Szaúd Arábia időközben eltávolodott Biden elnöktől, és Putyinnal működik együtt annak érdekében, hogy magasan tartsák az olajárat. Hanijeh Hamász vezér meggyilkolásának hírére emelkedett is az olaj ára: immár meghaladja a 80 dollárt egy hordó Brent olaj értéke. Netanjahu pedig folytatja megnyerhetetlen háborúját, amelyet nem is akar befejezni, mert akkor lehet, hogy korrupció miatt börtönbe kellene vonulnia Izrael 75 éves miniszterelnökének, aki a leghosszabb ideig tölti be ezt a tisztséget az 1948-ban megalapított zsidó államban, amelynek biztonsága évtizedek óta nem volt ilyen nagy veszélyben.

Mit akar Trump Ukrajnában?

Egykori külügyminisztere és tanácsadója szerint Trump, ha újra elnök lenne nem hagyná magára Ukrajnát hanem épp ellenkezőleg bevonná a NATO-ba miután sarokba szorította Oroszországot.

Mike Pompeo ex külügyminiszter és David J. Urban a Wall Street Journalben vázolta fel, hogy szerintük hogy oldaná meg Trump az ukrajnai kérdést, ha újra a Fehér Ház lakója lehetne. Íme a hétpontos terv, amely “erővel kényszerítené ki a békét.”

1- az USA olaj és földgáz kitermelését szabadjára engedve – a környezetvédelmi előírások brutális lazításával – erős impulzust adni az amerikai gazdaságnak, és egyúttal nehéz helyzetbe hozva Putyint, aki az olaj és földgáz exportból finanszírozza a hadigazdaságot.

2- újra összehozni Izraelt és Szaúd Arábiát, ezzel megoldva a gázai válságot, és gyengíteni Putyin pozícióját az olaj piacon

3- még keményebb szankciók Oroszország ellen: jelenleg az USA nem szankcionálja azokat az orosz bankokat, amelyek az energiaipart finanszírozzák, mert el akarja kerülni az olaj és földgáz hiányt illetve az emiatt várható inflációt

4- Oroszország GDP-je kisebb mint Texasé. Az amerikai hadiiparnak játszva le kell győznie még akkor is, ha Kína támogatja Moszkvát

5- a NATO tagállamok katonai költségvetését a GDP 3%-ára kell emelni a jelenlegi 2%-ról

6- 500 milliárd dolláros lend-lease alap Ukrajnának vagyis nem ingyenes támogatás hanem kedvezményes hitel mint Nagy Britanniának vagy a Szovjetuniónak  a második világháború idején

7- semmiben sem kell korlátozni Ukrajnát a nyugati fegyverek felhasználásában.

Ez lenne Trump terve, amely a következő helyzetet eredményezné: azonnali fegyverszünet az ukrajnai háborúban, Ukrajna annyira megerősödne, hogy Oroszországnak nem lenne esélye újra támadni különösen, mert Kijev belépne a NATO-ba és az Európai Unióba.

Mi lenne az oroszok által megszállt területekkel? Azokat az USA továbbra is Ukrajna részének tekintené ahogy korábban nem ismerte el a balti államok orosz annexióját.

Ha Oroszország ezt elfogadja, akkor a szankciókat fokozatosan feloldják vele szemben, de véglegesen csak azután, hogy Ukrajna belépett a NATO-ba és az Európai Unióba.

200 millió dolláros újabb katonai támogatás Ukrajnának

Légelhárító és tank elhárító fegyvereket kap Ukrajna 200 millió dollár értékben jelentette be a nemzetbiztonsági szóvivő a Fehér Házban hétfőn. Aki elmondta, hogy a háború kitörése óta az USA több mint 50 milliárd dollár értékben szállított fegyvert az orosz agresszió áldozatának.

“Hálásak vagyunk az újabb amerikai támogatásért, és az amerikai vezető szerepért. Együtt győzni fogunk!”

– írta az X- en Ukrajna hadügyminisztere.

Miután senki sem tudja, hogy milyen lesz Trump Ukrajna politikája, ezért az USA és az Európai Unió nagyszabású közös támogatási tervet dolgoz ki, amely jövőre is biztosítana megfelelő katonai és pénzügyi eszközöket Ukrajnának a háború folytatására. Jens Stoltenberg, a NATO távozó főtitkára nemrég úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy az ukrajnai háború tíz évig is elhúzódhat. Vance, Trump kijelölt alelnöke úgy nyilatkozott, hogy “engem nem érdekel Ukrajna, mert az USA-nak Ázsiára mindenekelőtt Kínára kell koncentrálnia.”

Peking: Oroszország áll nyerésre

“Oroszország esélyesebb a háború megnyerésére mint Ukrajna vagy a NATO. Az USA-nak és a NATO-nak olyan sok erőforrást kellene összpontosítania az ukrajnai háború megnyerésére, amely meghaladja a lehetőségeiket.

Ukrajna a Nyugat eszköze éppúgy mint Tajvan. Ha a Nyugat azt látja, hogy Ukrajnát fel tudja használni Oroszország legyőzésére, akkor Tajvannal is kísérletezik majd Kína ellen. Ezért fontos Kína számára  hogy miképp ér véget a háború Ukrajnában” – nyilatkozta az USA tengerészgyalogság egykori hírszerző tisztje, Scott Ritter a Global Timesnak.

A NATO egyre inkább érdeklődik Kelet Ázsia iránt:

”A NATO az USA eszköze. Washington azt szeretné, ha a NATO a csendes-óceáni térségben is szerepet vállalna, és erősítené az USA meggyengült pozícióját. Kína gazdaságilag legyőzi az USA-t, ezért az Egyesült Államok olyan területen akar versenyezni, melyen fölényben érzi magát: ez pedig a fegyveres erőket jelenti”

– mondta az egykori amerikai hírszerző tiszt a Global Times című pekingi angol portálnak.

Miről tárgyalt az USA és Oroszország hadügyminisztere?

A New York Times most írta meg, hogy július 12-én Belouszov orosz hadügyminiszter felhívta amerikai “kollégáját.” A washingtoni Pentagon megerősítette a telefonbeszélgetés tényét, de részleteket nem közölt, azt azonban hangsúlyozta, hogy fontos: “Háborús körülmények között is legyen lehetőség az információcserére a katasztrófák elkerülésére.“

Az USA és Oroszország a világ két legnagyobb atomhatalma, és mindketten igyekeznek elkerülni a nyílt konfrontációt, amely elsősorban az fenyegethet, hogy az ukrajnai háborúban a NATO élén az Egyesült Államokkal, Zelenszkij elnököt támogatja   az orosz agresszióval szemben. Mit kért Szergej Belouszov orosz hadügyminiszter Lloyd Austin tábornoktól, a Pentagon vezetőjétől? Az orosz hadügyminiszter nem katona, a hadiipar irányítója volt mielőtt Putyin kinevezte volna a hadügyminisztérium élére. Elődje, Sojgu ugyan négy csillagos tábornok volt, de ő sem igazi katona: a katasztrófavédelem élén állt.

A hadsereget Putyin közvetlenül irányítja a Honvédelmi Tanácson keresztül, melynek a fontos titkári posztjára került Sojgu, az elnök leghűségesebb embere.

Elődje, Nyikolaj Patrusev tábornok kiesett a pikszisből, mert ő volt a héják vezére: leginkább ő kardoskodott az ukrajnai “villámháború” mellett. A háromnaposra tervezett hadművelet egy kissé elhúzódik, már csaknem két és fél éve tartanak a harcok, és senki sem tudja, hogy mikor érhet véget a megnyerhetetlen háború. A NATO távozó főtitkára már tízéves háborút emlegetett Ukrajnában, ahol a hősiesen védekező hazai hadsereg – a nyugati támogatás ellenére – alig tudja magát tartani az orosz offenzívával szemben. A nyugati fegyverek immár lehetővé teszik az ukrán hadvezetésnek, hogy Oroszország területén támadjon stratégiai célpontokat. Ezzel kapcsolatban kért valamit az orosz hadügyminiszter, akinek a kérése nyitott fülekre talált Washingtonban, ahonnan arra kérték Ukrajnát:

”bármit is tervez Oroszország ellen, állítsa azt le!”

Kijevben természetesen megfogadták az amerikai intelmet hiszen Washington támogatása nélkül Ukrajna képtelen lenne magát tartani az orosz túlerővel szemben.

Miről tárgyal a CIA igazgatója orosz “kollégájával”?

William Burns és Szergej Nariskin tábornok is rendszeresen kommunikál egymással. Régi ismerősökről van szó hiszen William Burns korábban az Egyesült Államok nagykövete volt Moszkvában. Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki Putyinnal tárgyalt mielőtt megindult volna az orosz offenzíva Ukrajna ellen. Burns és Nariskin tábornok telefonon beszélget, de olykor személyes tárgyalásra is sor kerül Törökországban, amely NATO tagállam, de fenntartotta jó kapcsolatait Oroszországgal is.

Erdogan elnök – éppúgy mint Orbán Viktor – többször ajánlgatta közvetítői szolgálatait, de azokra sem Washingtonban sem pedig Moszkvában nem tartottak igényt, mert mind az USA mind Oroszország előnyben részesíti a közvetlen kommunikációt.

Amelyből persze csakis annyi szivárog ki, amennyit a két fél szükségesnek tart. Az biztosnak látszik, hogy nemcsak egyedi esetekről tárgyalnak hanem átfogóan vizsgálják az orosz – ukrán konfliktust illetve az egész európai békerendszert, amely súlyos sebet kapott Putyin Ukrajna elleni agressziójával.

Az USA már 2021-ben stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, és a hidegháborús politika Trumptól sem áll távol: elnöksége idején ő indította meg a kereskedelmi háborút Kína ellen. Az USA ex elnöke, aki szeretne visszatérni a Fehér Házba, azért kívánja  gyorsan lezárni az ukrajnai háborút  éppúgy mint a gázai konfliktust, mert minden erővel Kínára akar koncentrálni, amely komolyan fenyegeti az Egyesült Államok világuralmát.

Trump figyelmeztette Orbán Viktort: ne kontárkodjon bele a nagyok játékába!

Az USA nem tart igényt közvetítőkre: Trump elítélte Hszi Csin-ping budapesti látogatását és Orbán Viktor oroszbarát külpolitikáját. A magyar miniszterelnök ennek ellenére nemrég Moszkvában parolázott Putyinnal és Pekingben újra tárgyalt Hszi Csin-ping elnökkel. Mindez színjátéknak megteszi a magyar közvélemény számára, de a világpolitikára nincsen hatással viszont tovább folytatódik a magyar kormány elszigetelődése a nyugati világban. Orbán számára a látvány diplomácia ködfüggöny, amely mögé elrejtheti a nemzeti együttműködés rendszerének kudarcát – amint ez kiderült beszédéből, melyet Tusnádfürdőn mondott el. Orbán baja az, hogy a látvány diplomácia nem használ, ha a választópolgárok jelentős részének korog a gyomra.

Több mézet a madzagra! – üzenik a választópolgárok a miniszterelnöknek, aki pénz híján csak beszélni tud, de adni nem, mert nincs miből.

Az F-16-osok valószínűleg nem hoznak nagy változást a csatatéren

A várva várt F-16-os vadászrepülőgépek heteken belül megérkeznek Ukrajnába, de ukrán és nyugati illetékesek arra figyelmeztetnek, hogy a gépeknek valószínűleg nem lesz azonnali hatása a hadszíntérre, ahol Oroszország lassan nyomul előre írja a Washington Post.

Ez azt jelenti, hogy az első F-16-osok valószínűleg csak az ukrán légvédelem megerősítését szolgálják – légi célokat lőnek le, és nem támadnak az orosz szárazföldi erőkre.

Az újságírók megjegyzik, hogy a gépek – legalábbis kezdetben – nem valószínű, hogy közel repülnek a frontvonalhoz, ami azt jelenti, hogy nem tudják majd elriasztani a támadó orosz gépeket.

A tisztviselők nem akarták megmondani, hogy pontosan hány gépet kap Kijev idén, de ez nem lesz több egy századnál – körülbelül 20 gép –, és várhatóan csak hat pilóta fejezi be a képzést ezen a nyáron, mivel a program korlátozott számú ülőhellyel rendelkezik, és sokáig késik.

„Még a csótányok sem élik túl”

Az Al-Jarida kuvaiti újság arról számolt be, hogy Irán elektromágneses lőszerrel látta el a Hezbollahot és más iráni meghatalmazott erőket, amelyek letilthatják a kommunikációs rendszereket és leállíthatják a radarokat.

Rotem Mey-Tal, a védelmi ipar számára katonai technológiát fejlesztő Asgard Systems vezérigazgatója és a 2024-es „30U30 in Defense” verseny kezdeményezője megvitatta a kérdést. 

Először is, mi az elektromágneses bomba?

„Az elektromágneses lövedékek leírása olyan, mintha olyasmiről beszélnénk, amit még soha senki nem látott, de mindenki érti, hogy létezik és jelen van a valóságban

– esetünkben a Közel-Kelet geopolitikai és katonai sakktábláján. Lényegében képzelje el, hogy villám csap bele az épületbe, ahol él. Nem villámhárítót vagy antennát talál, hanem az egész épületet, amitől az összes elektromos panel, vízmelegítő, víz- és elektromos rendszer, háztartási készülék, számítógép, televíziórendszer, sőt életmentő egészségügyi rendszer is leáll áramszünet miatt, de ebben az esetben belülről is kiéghetnek a rendszerek, mint egy elektromos zárlat.”

Hova irányul ez a fenyegetés?

„Gyanítom, hogy a fenyegetés inkább a bázisokra, a stratégiai létesítményekre, a sótalanító rendszerekre és az izraeli elektromos hálózatra összpontosul. Ezt azonban

nem lehet pontosan megmondani, mivel ilyen fegyvert még soha nem használtak a történelemben, így nincs forrás vagy hivatkozás tanulj belőle.”

Úgy működik, mint egy elektromos hullám, vagy mint a hagyományos lőszerek és rakéták?

„A fizika ugyanaz, bármilyen módon használják ezt a képességet, de gyanítom, hogy a modell valószínűleg egy alacsonyan repülő UAV formájában lesz. Hasonlóan a továbbfejlesztett Samad 3 UAV iráni-huthi támadásához, amely lecsapott Az Egyesült Államok Tel-Aviv-i Nagykövetsége közelében a múlt hétvégén csak a lőporos kinetikus robbanófej helyett az UAV eleje fel van szerelve elektromágneses impulzus (EMP) aktiváló mechanizmussal, amely az UAV repülése során aktiválódik, és érintkezéskor EMP-t bocsát ki. A célponttal, de ez többnyire csak spekuláció, mivel a mai napig nincs dokumentáció egy ilyen fegyver vagy technológia használatáról.

Ez eszkaláció? Ön szerint hogyan kell kezelni egy ilyen fenyegetést?

„Személyes véleményem szerint ez nem csak egy eszkaláció a potenciális fenyegetések térképén, hanem a nem hagyományos fegyverekkel való fenyegetéshez is közelinek kell tekinteni. Ahogy egyetlen szuverén ország sem tűrne el egy nem hagyományos fegyverrel való fenyegetést, a Ugyanez vonatkozik erre is, mert 2024-ben az elektronikus processzorok kezelik és működtetik az összes létfontosságú rendszert Izrael államban – infrastruktúrát, egészségügyi rendszereket, biztonsági és katonai alkalmazásokat.

„Gondoljunk csak az 1960-as évek analógiájára, amely leírja, hogy egy nukleáris robbanásban csak a csótányok maradnának életben. Ugyanígy, egy elektromágneses támadás során a „csótányok” (az elektromos áramkörökben található elektronikus alkatrészek beceneve) nem maradnak életben. Ezúttal mindannyiunkra hatással lesz a mindennapi életünkre és a vészhelyzetekre való felkészültségünkre, mint egy pókerjátékban, amikor valaki tétet emel az asztalra, mindenki mindent leállít, és a szemébe néz, hogy megértse a következő lépését. blöffölni, azt hiszem, a szemükbe kell néznünk.”

110 éve indult meg Európa öngyilkos háborúja

“Hát végre megkezdődött” – mondta a parlamentben Apponyi Albert gróf, a magyar békemozgalom vezére amikor bejelentették az Osztrák – Magyar Monarchia hadüzenetét Szerbiával szemben.

Apponyi Albert gróf azután a trianoni béketárgyaláson próbálta érvekkel akadályozni a Nagy Magyarország szétesését, mely a világháború elvesztése miatt elkerülhetetlenné vált. Jól tudta ezt Apponyi Albert gróf is, aki épp azért vezette a békemozgalmat, mert tisztában volt azzal, hogy a soknemzetiségű osztrák – magyar monarchia a szétesését kockáztatja egy nagy háborúval. Tisza István gróf miniszterelnök bár kétségeit hangoztatta mégiscsak elfogadta a hadüzenetet a koronatanácsban. A 84 éves Ferenc József császár közölte:

“mindent meggondoltam, mindent megfontoltam!“

megindította a háborút, melynek a végét már nem érte meg, mert 1916-ban meghalt.

Tisza István gróf miniszterelnök 1918 őszén a parlamentben elismerte:

”ezt a háborút elveszítettük. Károlyi Mihály grófnak igaza volt: ez a háború nem volt érdeke Magyarországnak!”

Tisza Istvánt fellázadt katonák meggyilkolták, mert őt hibáztatták az értelmetlen háborúért, a több százezer halottért. Európa több millió fiát veszítette el hiába, a világ megváltozott: Európa centrális szerepe megszűnt.

Lady Chatterley szeretője

H. Lawrence regénye a Lady és a kertész viszonyáról röviddel az első világháború befejezése után született, de 1960-ig nem jelenhetett meg Nagy Britanniában. A hivatalos indoklás az volt, hogy a kommunista szimpatizáns író műve sérti az erkölcsöt valójában azonban politikai célzást olvastak ki a regényből: a lordnak ellőtték a nemi szervét a világháborúban vagyis impotensé vált: a brit uralkodó osztály immár nem képes a birodalom és a világgazdaság irányítására! A világháború előtt a londoni City irányította a világgazdaság pénzügyeit, de 1913-ban megalakult a Federal Reserve Board az Egyesült Államokban, melynek GDP-je ekkorra már lényegesen meghaladta Nagy Britanniáét. A világháborúnak egyetlen nyertese volt: az USA, amely ekkor vette át a vezető szerepet a brit birodalomtól, és ezt a világuralmi pozíciót deklarálta is a második világháború után.

“A világ a harmadik világháború határán imbolyog”

Erről beszélt Donald Trump a merénylet után, mely megerősítette esélyeit arra, hogy visszatérjen a Fehér Házba. Biden elnök 2021-ben stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát és Oroszországot, és ezzel megindította az új hidegháborút, melyet Putyin látványos agressziója Ukrajna ellen mindenki előtt nyilvánvalóvá tett. 29 hónapja folyik a háború Ukrajnában, ahol Putyin három napos villámháborúval akart diadalmaskodni. Ez mindmáig nem sikerült. A NATO mindennek ellenére azt állítja, hogy Oroszország fenyegeti Európát noha az orosz hadsereg kudarca látványos Ukrajnában. A NATO távozó főtitkára immár tízéves háborút jósol Ukrajnában noha a kivérzett ország alig áll a lábán. Miért háborúznak? Miért nem tárgyalnak? Erre nincs értelmes válasz.

“Itt az ideje, hogy ez a háború véget érjen”

Ezt mondta Kamala Harris alelnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a Fehér Házban. Az alelnök asszony, aki átveheti a demokraták elnökjelölti szerepét, Bidennél határozottabban figyelmeztette Netanjahut: nem tehet meg mindent a győzelem érdekében. Az izraeli kormányfő azzal indította meg a háborút, hogy

“megsemmisítjük a Hamászt és kiszabadítjuk a túszokat!”

Egyik célt sem sikerült elérni. A hadsereg vezetése szerint nem lehet legyőzni a Hamászt, melyet a palesztin lakosság jelentős része támogat. Az USA és az Európai Unió palesztin államot javasol Izraelnek, de az izraeli közvélemény döntő többsége ezt nem fogadja el.

Patthelyzet

Ugyanilyen patthelyzet van Ukrajnában, ahol már a korábbi amerikai vezérkari főnök megmondta: katonai eszközökkel csakis ezt lehet elérni hiszen Ukrajna sokkal gyengébb mint Oroszország. Szirszkij tábornok, az ukrán vezérkar jelenlegi főnöke ugyanerről tájékoztatta Zelenszkij elnököt:

“a NATO támogatásával meg tudjuk állítani az orosz offenzívát, de komoly ellentámadásra nincs erőnk.”

Mindenki az amerikai elnökválasztás eredményére vár, mert attól függhet, hogy meddig

“imbolyog a világ a harmadik világháború határán?”

Orbán! lehet így is

Lengyelország a segélyek 45. részét készül átadni Ukrajnának, amely elsősorban nagy mennyiségű lőszerből áll – jelentette be az Ukrinform ügynökségnek adott interjúban az ukrán nagykövet, aki éppen most fejezte be varsói küldetését.

„2022 eleje óta Lengyelország 44 tételt szállított különféle típusú fegyverekből, katonai felszerelésekből és lőszerekből. Az ukrán fegyveres erőknek nyújtott különféle segélyek összköltsége, beleértve az orvosi támogatást is, meghaladja a négymilliárd dollárt (3,7 milliárd eurót) ” – húzza alá a diplomata, aki Csehországban folytatja küldetését.„Mély hálával hagyom el Lengyelországot a lengyel nép és állam iránt. Köszönet az Ukrajnának nyújtott katonai, politikai és humanitárius segítségért, az ukránok millióinak befogadásáért, akik a 2022 februári nagyszabású orosz invázió után Lengyelországba érkeztek biztonságos helyet keresve, és ott tárt karokkal fogadták őket.

– teszi hozzá Vassyl Zvarytch.

Spanyolország új Hawk légvédelmi üteget ígér Ukrajnának

Spanyolország szeptemberben új Hawk légelhárító üteget szállít az ukrán hadseregnek – jelentette be kijevi nagykövetsége. Margarita Robles spanyol védelmi miniszter ezt szerdán jelentette be ukrán kollégájának, Rusztem Umerovnak – mondta a X-en.

A Hawk egy közepes hatótávolságú rakéta, amely az 1960-as évek elején állt szolgálatba az Egyesült Államok hadseregében. Úgy fejlesztették ki, hogy repülőgépeket semmisítsen meg, mielőtt a repülés közbeni rakéták megsemmisítésére módosították volna. 1994-ben kezdték lecserélni a Patriotra, majd 2002-ben visszavonták. Spanyolország már több akkumulátort szállított Ukrajnának.

Hollandia és Dánia 14 Leopard tankot szállít az ukrán hadseregnek

A Hollandia és Dánia által Ukrajna megbízásából vásárolt tizennégy Leopard 2A4 harckocsit idén nyáron szállítják át – jelentette be Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter sajtóközleményében.

„Ezek a tankok fontos szerepet játszhatnak abban, hogy az ukrán hadsereg megvédje magát az orosz erőkkel szemben. Hollandia szövetségeseivel és partnereivel együtt továbbra is támogatja Ukrajnát, ameddig szükséges ”

– ígérte. A minisztériuma szerint tizenkettőt felújítottak és szállítanak, az utolsó kettőt pedig a nyár vége előtt szállítják le.

Joe Biden biztosította Ukrajnát, hogy megbízatása lejártáig továbbra is támogatja

Joe Biden szerdai ünnepélyes beszédében ismertette azokat az okokat, amelyek arra késztették, hogy kilépjen a versenyből a novemberi amerikai elnökválasztáson Donald Trump ellen.

Miután kifejtette, hogy egyesíteni akarja pártját és az országot, és teret akar hagyni a „fiatalabb hangoknak”, a még hivatalban lévő elnök hosszú listát sorolt ​​fel mandátuma utolsó hat hónapjára tennivalókról. Különösen kijelentette, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben. A Biden-adminisztráció azon fog dolgozni, hogy

„büszke nemzetek koalícióját gyűjtse össze, hogy megakadályozza, hogy [Vlagyimir] Putyin elfoglalja Ukrajnát és nagyobb károkat okozzon „

– mondta.

Van-e hálózata a diktátoroknak?

Anne Appelbaum Pulitzer díjas újságíró és történész, Sikorski lengyel külügyminiszter neje, azt állítja, hogy van ilyen hálózat, melynek célja a demokrácia lerombolása a világon. Anne Appelbaum új könyvének címe: Diktátorok, akik irányítani akarják a világot. Érdekes a felsorolás: Oroszország, Kína, Észak Korea, Törökország, Irán, Magyarország és Venezuela.

Ez meglehetősen heterogén csapat hiszen Magyarországon és Törökországban vannak demokratikus választások, működik ellenzék és szabad sajtó. Mi a közös bennük? Az, hogy megkérdőjelezik az Egyesült Államok világuralmát. Amíg nem ezt tették addig Washington vígan együttműködött velük: Kínával például 1972-ben kötött szövetséget Mao elnökkel, akinek a diktatúrája százszor szörnyűbb volt mint Hszi Csin-ping rendszere, amely viszont nyíltan kihívja az Egyesült Államokat. Putyin a G8 csoport tagja volt egészen addig amíg meg nem kezdte Ukrajna leszalámizálását miközben az USA is igényt tart az egykori szovjet tagállam ásványi kincseire. Ukrajnát Anne Appelbaum nem sorolja a diktatúrák közé noha a rendszer a háborús körülmények között távolról sem igazi demokrácia, és a korrupciót illetően megelőzi Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét is pedig az a legkorruptabb az Európai Unióban. Nem szerepel a diktatúrák között Modi miniszterelnök indiai rendszere holott korábban a kormányfő pártját mint fasiszta mozgalmat bélyegezték meg Washingtonban, és évtizedekig nem fogadták vezetőit a muzulmánok elleni pogromok szervezése miatt.

Az USA válik Kínától – decoupling – és ezért felfedezte Indiát mint “a világ legnagyobb demokráciáját”

– ahogy Biden elnök nevezte.

1973-ban Pinochet tábornok diktatúráját az USA segítette hatalomra Chilében a demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben, hogy ily módon akadályozza a Szovjetunió nyomulását Latin Amerikában. Afrikában az IMF és az Egyesült Államok kedvence nem más mint Ruanda, ahol Kagame elnök kőkemény diktatúrát gyakorol a tutszi kisebbség élén a hutu többséggel szemben.

Ideológiai blöff vagy reálpolitika?

Henry Kissinger, a százéves korában nemrég meghalt, amerikai sztár diplomata, egyértelműen a reálpolitika mellett érvelt. Kedvenc példája a bécsi kongresszus volt Napóleon bukása után, mely békerendszert hozott létre a legkülönbözőbb nagyhatalmak között: az orosz cár, a Habsburg császár, a porosz király, az angol király és végül a vesztes Franciaország részvételével. A békerendszer száz évig, az első világháborúig kitartott.

Kissinger ezen az alapon paktált le a kommunista Kínával a Szovjetunió ellen. Ezért támogatta a chilei demokratikus kormány megbuktatását, és azt, hogy Pinochet diktatúrája idején próbálják ki a neoklasszikus gazdasági rendszert, melyet azután globálisan Reagan elnök vezetett be.

Biden elnök ezzel ellentétben 2021-ben stratégiai ellenfélnek jelölte meg Kínát és Oroszországot.

Kissinger egykori külügyminiszter olyannyira nem értett egyet ezzel a hidegháborús politikával, hogy százéves korában is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni a világ két legnagyobb gazdasági hatalmának válását – decoupling. A misszió sikertelen volt, a legutóbbi NATO csúcs Biden irányvonalát erősítette meg: folytatódik a hidegháborús vonal, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy mind dominánsabb szerepet kap a nemzetbiztonság és mindinkább háttérbe szorul a világkereskedelem.

Biden diplomáciája teljes csőd

Két megnyerhetetlen háborúval küszködik az amerikai diplomácia, amely szeretné úgy fenntartani az USA világhatalmát, hogy annak katonai terhét mindinkább szövetségeseire hárítja.

A NATO főtitkár immár tízéves háborút jósol Ukrajnában, és ehhez asszisztál az Európai Unió, amely az olcsó orosz energia és nyersanyagok hiányában elveszíti versenyképességét a világpiacon.

Washingtonnak semmiféle megoldási javaslata sincs az ukrajnai válságra. Korábban Biden elnök nyíltan megmondta: a cél Putyin megbuktatása. Bár az USA elnöke visszavonta ezt, de valószínűleg ez lehetett az eredeti cél, amely éppúgy kudarcba fulladt mint Putyinnak az a kísérlete, hogy háromnapos villámháborúval elfoglalása Ukrajnát. Az eredmény viszont az lett, amit sem Putyin, sem Biden nem akart: Oroszország Kína gazdasági függvénye lett.

Az USA a tartós közel-keleti békét az izraeli-szaúdi együttműködésre akarta alapozni, de a Hamász terrortámadása ezt szétzúzta minden bizonnyal Irán és Oroszország ösztönzésére.

Az Egyesült Államok csapdába került: palesztin állam nélkül nem lehet rendezni a konfliktust, ezt azonban az izraeli közvélemény döntő többsége nem fogadja el. A demokraták emiatt akár a választásokat is elveszíthetik, mert az USA közvéleménye megosztott ebben a kérdésben is.

Ha Trump nyer, akkor változhat az USA külpolitikája, de kérdés, hogy mennyire. Az ideológiai blöff változhat, de az USA valószínűleg Trump alatt is folytatja a hidegháborús diplomáciát. Ez pedig azt jelentheti, hogy Orbán Viktor, aki nemrég tárgyalt Hszi Csin-pinggel és Trumppal is, két szék között a pad alá eshet.

Persze büszkén állíthatja, hogy pontosan oda készült…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK