Fontos

Mi a célja Ukrajnának a kurszki hadművelettel?

0

Ukrán csapatok, melyek létszámát 10-12 ezerre teszik napok óta orosz földön harcolnak, de miért? Zelenszkij elnök után tanácsadója Podoljak is azzal érvelt: ”így akarjuk tárgyaló asztalhoz kényszeríteni Oroszországot egy tisztességes békéhez!”

“Rá kell kényszeríteni Oroszországot, hogy Kijev feltételei szerint kezdjen tárgyalásokat!”

– hangsúlyozta Mihajlo Podoljak. Mik ezek a feltételek? Korábban Zelenszkij elnök ahhoz ragaszkodott, hogy a fegyverszüneti tárgyalások csakis akkor kezdődhetnek meg, ha az orosz csapatok kivonultak Ukrajna egész területéről. Ez azt jelenti, hogy sohanapján hiszen Kijevben és Washingtonban is pontosan tudják: Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy ezzel ne tenné kockára a hatalmát sőt az életét is. Erre már az időközben 100 éves korában elhunyt Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter is figyelmeztetett mindenkit. Ha ez mindenki előtt világos, akkor miért indították meg a hadműveletet orosz területen miközben másutt hátrálnak az ukrán csapatok? Miért járt Pekingben Kuleba ukrán külügyminiszter miközben a NATO bírálja Kínát Oroszország támogatása miatt? A háború Ukrajna és Oroszország között akár tíz évig is elhúzódhat – nyilatkozta a BBC-nek Jens Stoltenberg, a NATO távozó főtitkára.

Kibír-e egy tízéves háborút Ukrajna?

Amikor kitört a háború 2022 februárjában, akkor a katonai szakértők zöme úgy nyilatkozott, hogy Ukrajnának másfél évre elegendő katonája van. A háború már két és féléve tart, az emberhiány nyilvánvaló az ukrán hadseregben, amely mintegy 500 ezer emberrel tartja a frontot a 600-650 ezres orosz túlerővel szemben. Putyin még százezer katonát akar Ukrajnába küldeni. Hogy tud ennek Kijev ellenállni?

Mindeközben az oroszok szisztematikusan rombolják Ukrajna infrastruktúráját, az iskolák és a kórházak sincsenek biztonságban.

Az előrenyomuló orosz csapatok nyomában romhalmaz marad.

Az idő nem Ukrajnának dolgozik, és különösen akkor nem, ha Trump nyeri a választásokat az Egyesült Államokban. Az ex elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy újrakezdené a tárgyalásokat Putyinnal. Aki a maga részéről Trump választási győzelméért imádkozik, és addíg aligha kíván tárgyalásokba bocsátkozni Ukrajnával. A kurszki hadműveletnek ebből a szempontból semmi értelme sincsen. Az ukránok valószínűleg a Nyugatnak akarják megmutatni, hogy a tőle kapott fegyverekkel képesek kisebb harci sikereket elérni. A PR siker meg is van, Putyin presztízse nyilvánvalóan csökkent Oroszországban, de ez egyáltalán nem biztos, hogy a tárgyalások iránti vágyat növelte az orosz elnökben.

Putyin egyelőre csak visszavágást emleget, és ismerve az orosz hadsereg brutalitását ennek szörnyű következménye lehet Ukrajnában.

Ahol a lakosság tűrőképességét nemigen tudakolja senki sem, mert sejtik a választ. Miért nem kötünk fegyverszünetet Putyinnal a jelenlegi frontvonalon? Erre a kérdésre sem Zelenszkij elnöknek sem a NATO-nak nincs meggyőző válasza. A háború megnyerhetetlen mindkét fél számára, de ezt nehéz belátni oly sok hősi halott után. Így aztán folytatódik újabb hősi halottak termelése miközben egyre nehezebb elmagyarázni a katonáknak, hogy miért is halnak meg a “testvérháborúban” Ukrajnában vagy Oroszországban.

Peking Trump sokkra készül

Ellentétben Vlagyimir Putyinnal és Orbán Viktorral Hszi Csin-ping elnök egyáltalán nem Trump győzelméért imádkozik. Épp ellenkezőleg: sokkra számít abban az esetben, ha Trump és a republikánusok megszerzik a többséget a képviselőházban és a szenátusban is.

A pekingi tudományos akadémia kutatója, Fu Sujszin pontokba szedte, hogy mire számíthat Kína ebben az esetben:

1 – Trump tetszése szerint emelheti a vámokat a kínai árukkal szemben, ha a szenátus és a képviselőház nem korlátozza ebben. Trump a kampányban 60%- os vámról beszél Kína esetében, ez tönkre vágná a kereskedelmet.

2- Trump visszavonná a legnagyobb kedvezményt Kínától, és ezzel jogilag hozná lehetetlen helyzetbe Pekinget, mert a vámok minimum 30%-ra emelkednének, és bizonytalanná válnának a kínai beruházások az USA-ban és az amerikai befektetések Kínában.

3 – Trump korlátozná jogi eszközökkel az amerikai beruházásokat Kínában és a kínaiakat az Egyesült Államokban.

4 – Trump csökkentené a vállalkozások adóját, hogy növelje az amerikai versenyképességet a világpiacon, és megpróbálja onnan kiszorítani Kínát.

5 – Trump fokozná az USA – Kína fegyverkezési versenyt. Trump a GDP 4-5%-ára akarja növelni a katonai kiadásokat a jelenlegi 3,2%-ról. Ez arra kényszerítheti Pekinget, hogy a jelenleginél jóval többet fordítson katonai célokra.

6 – Trump átfogó kampányt indítana Kína ellen. Ez kiterjedne arra is, hogy a Covid vírussal kapcsolatban újra felvetnék azt a vádat, hogy azt Kína tenyésztette ki Vuhanban, ahol amerikai kutatók is dolgoztak. Trump minden eszközzel leépítené a kulturális és tudományos kapcsolatokat Kínával, nehezítené a vízumok kiadását.

Vagyis összefoglalva: Kínának a lehető legrosszabbra kell felkészülnie, ha Donald Trump teljhatalmat szerezne Washingtonban.

Orbán Peking és Washington között

Donald Trump megüzente a magyar miniszterelnöknek, hogy nem tartja elfogadhatónak Hszi Csin-ping elnök látogatását Budapesten. Orbán Viktor ennek ellenére villám körútján újra útba ejtette a kínai fővárost, ahol fogadta őt Hszi Csin-ping elnök. Magyarország jelentős összegű kölcsönt kapott Kínától. Nagy kínai gyárak épülnek Magyarországon – jelentős állami támogatással. Bár a sanghaji Fudan egyetemről manapság kevesebbet hallunk, de a magyar kormány nem mondott le végképp róla.

Az USA 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és Trump, ha újraválasztják, akkor ugyanezt a diplomáciát folytatná. Vagy mégsem?

Trump 2016-ban is hihetetlen demagógiával kampányolt Kína ellen, de azután díszvendég lett Pekingben, ahol a Tiltott Városban üdvözölte a kínai vezetés, amely rendkívüli diplomáciai kegynek számít Pekingben.

Aztán Trump mégiscsak megindította a kereskedelmi háborút, melyet azután Biden elnök erőteljesen folytatott. Közben azonban egy hétig tárgyalt Pekingben Yellen asszony. Amerikai pénzügyminiszterek nem töltenek el ennyi időt külföldön, ha nem nagyon fontos kérdésekről esik szó. Yellen asszony arról győzködte kínai tárgyaló partnereit, hogy a demokrata adminisztráció nem akar kereskedelmi háborút Kínával, de jelenleg a választások előtt nem kíván támadási felületet nyújtani Donald Trumpnak. Az ex elnök diplomáciáját valószínűleg még maga sem tudja pontosan meghatározni. Lelkes támogatója, Elon Musk, a világ leggazdagabb embere viszont arra ösztönzi: vegye komolyan a klímaváltozást, és a zöld átmenetet vagyis a Tesla elektromos autóit. A legnagyobb Tesla gyár Sanghajban működik, és Elon Musk egy másikat is akar ott építeni. Sanghajban úgy nyilatkozott, hogy nem helyesli a válást az USA és Kína között – decoupling.

Orbán Viktor ebben a mezőnyben nem rúg labdába, de két szék közt a padlóra eshet.

Trump ugyanis azt üzente Orbánnak Kínával kapcsolatban, hogy amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek…

Ötéves szünet után Észak Korea megnyitja kapuit a turisták előtt

Egyelőre egyetlen helyszínen fogadják majd a külföldi turistákat decembertől: ott, ahol a kommunista legenda szerint a rendszer alapítója, Kim Ir Szen megindította a japánellenes partizán mozgalmat. A legendából egy szó sem igaz, mert akkoriban a japán rendőrség minden ellenzéki tevékenységet megakadályozott Koreában, melyet 1910-ben Japánhoz csatoltak, és amelyet a szovjet csapatok 1945-ben szabadítottak fel.

A fiatal kommunista Kim Ir Szen Kínán keresztül a Szovjetunióba szökött, ahol partizán kiképzést kapott, de erre nem volt szükség, mert 1945-ig semmiféle kommunista partizán mozgalom sem működhetett Koreában, melyet 1945-ben kettéosztottak: az északi részt kapta a Szovjetunió, a délit az Egyesült Államok. Az északi részén a szovjet állambiztonság egy tábornoka szervezte meg az új kommunista rendszert, melynek élére Kim Ir Szent állította, aki akkoriban a szovjet hadsereg századosa volt. Sztálin parancsára Kim Ir Szen 1950-ben megindította a koreai háborút, amely iszonyatos vérfürdőt eredményezett, de a szovjet diktátor halála után lefújták az akciót, fegyverszünetet kötöttek, békeszerződés azóta sincsen.

Északon továbbra is a nemzeti kommunista rendszer uralkodik, Délen viszont gazdasági csodát produkált az amerikai támogatás. Ma már Dél Korea GDP-je akkora mint a nála majdnem háromszor népesebb Oroszországé.

Észak Korea Peking és Moszkva között

Kim Ir Szen 1958-ban – kihasználva a kínai – szovjet ellentéteket legyilkolta az észak-koreai vezetés nyíltan Moszkva illetve Peking barát kádereit, és megalapozta személyi teljhatalmát, melyet utána fia, Kim Dzsong Il, majd unokája, Kim Dzsong Un örökölt. Az USA elnöke, ifjabb George Bush a gonosz tengelyéhez sorolta Észak Koreát. Irakot, melyet ugyancsak a gonosz tengelyhez sorolt az ifjabb Bush elnök, az amerikai hadsereg lerohanta, és a diktátort, Szaddám Huszeint felkötötték. Emiatt rettegés lett úrra a Kim dinasztián, amely az ország szűkös költségvetését szinte kizárólag katonai és rendőri célokra fordítja.

A nemzeti kommunista rendőrállam gazdaságilag tökéletesen sikertelen ám politikailag sikeres, mert legyilkol mindenkit, aki szót emel a változás mellett.

Ezt a hibát követte el az ifjú diktátor, Kim Dzsong Un mentora, aki kínai típusú reformokat javasolt urának és parancsolójának. A mentor kivégző osztag előtt végezte annak ellenére, hogy tagja volt az uralkodó dinasztiának: neje az alapító atya, Kim Ir Szen lánya volt.

Amikor kitört a Covid pandémia, akkor Észak Korea lezárta határait, és közölte: minket ez nem érint! Aztán maga a diktátor is oly beteg lett, hogy majdnem belehalt a vírusba. A hírek szerint ma is poszt Covid betegségben szenved úgyhogy már megkezdődött lánya kiképzése a diktátori feladatokra.

Kim Dzsong Un az ukrajnai háború kitörése óta – 2022 február – feltűnően barátkozik Vlagyimir Putyinnal, akinek egyre fogyatkoznak a barátai bár Orbán Viktor még kitart mellette. Tavaly Kim Dzsong Un a Távol Keleten találkozott Putyinnal, idén pedig az orosz diktátor 24 év után először Észak Koreába látogatott. Kötöttek is egy szövetségi szerződést, de nem lehet pontosan tudni, hogy mi áll benne. Az minden estre tény, hogy

Észak Korea fegyver és lőszer szállításokkal támogatja Oroszország ukrajnai háborúját. Ez felpaprikázta Dél Koreát, mely ezekután sietett támogatásáról biztosítani Ukrajnát.

Mit kap cserébe Putyintól Észak Korea ura? Ezen töprengenek a stratégiai elemzők Washingtonban, Tokióban és Szöulban. Észak Korea rohamtempóban fejleszti nukleáris és rakéta erőit. Ebben eddig is nagy szerep jutott az orosz tudósoknak, akik a Szovjetunió bukása után munka nélkül maradtak, és sokan közülük Észak Koreában dolgoznak. Putyin – Kínához hasonlóan – korábban támogatta az ENSZ szankciókat, melyek a nukleáris és rakéta erők fejlesztése miatt sújtják Észak Koreát. Amióta viszont Oroszországot is szankciók sújtják az Ukrajna elleni agresszió miatt, Putyin már Észak Korea oldalára állt.

Mit akar valójában Észak Korea ura, aki a katonai fejlesztések miatt éhezésre ítéli népét? Mindenáron hatalmon maradni, és elkerülni a diktátorok végzetét: Ceausescu, Szaddám Huszein vagy Kadhafi intő példa lehet. Kim Dzsong Un – Putyinhoz és Orbán Viktorhoz hasonlóan – Trump visszatérésére vár. Trump volt az első amerikai elnök, aki leült tárgyalni Észak Korea diktátorával, ez óriási presztízs növekedést jelentett Kim Dzsong Unnak noha gyakorlati eredménye nem sok volt. Donald Trump esetleg újra szóbaállna Kim Dzsong Unnal, aki így eldicsekedhetne – éppúgy mint Orbán Viktor – hogy a világ hatalmasaival kvaterkázik. Ceausescu is sokáig így volt ezzel, majd mégis a kivégző osztag előtt találta magát nejével együtt 1989 karácsonyán Tirgovistében.

Putyin és a palesztinok

0

Az orosz elnök rezidenciáján tárgyalt Mahmud Abbasszal, a Palesztin Nemzeti Hatóság vezetőjével, aki megköszönte  “Oroszország álláspontját a palesztin kérdésben“, és hozzátette: “Oroszország a palesztin nép egyik legkedvesebb barátja.”

Mahmud Abbasz, a mérsékeltebb Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője, korlátozott hatalma Ciszjordániában van míg a gázai övezetben a szélsőséges Hamász az úr. A két palesztin szervezet nemrég Pekingben kötött paktumot az együttműködésről, de kérdés, hogy ezt a Hamász új vezére, a szélsőséges Jahja Szinvar betartja-e? Moszkva már régóta támogatja a palesztin szervezeteket beleértve a terrorakciókat is, melyeket zsidó célpontok ellen hajtanak végre.

Andropov felfedezi az iszlámot

A Szovjetunió egykori budapesti nagykövete – 1956! – a KGB vezetője lett a hatvanas években amikor az 1967-es háborút követően a Szovjetunió megszakította kapcsolatait Izraellel, sőt szövetségeseit – köztük Magyarországot is – erre kényszerítette. Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki maga is zsidónak született a cári Oroszországban, így magyarázta ezt Pacepa tábornoknak, a román hírszerzés akkori fejének, aki később Nyugatra távozott:

”A zsidók csak pár millióan vannak, az arabok sokkal többen, a muzulmánok létszáma pedig meghaladja az egymilliárdot. Az USA Izraelt támogatja, mi viszont a palesztinokat.”

Carlos, a latin-amerikai terrorista, aki jelenleg francia börtönben ül, összekötőtisztként szolgált a KGB és a palesztin terroristák között. Jasszer Arafat, aki eredetileg egyiptomi állampolgár volt, a KGB támogatásával vált a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezérévé.

Miről tárgyalt Sojgu Teheránban?

Az új iráni elnök beiktatására Irán fővárosába érkezett Hanijeh, a Hamász vezére, akit az izraeli titkosszolgálat, a Moszad emberei meggyilkoltak. Temetésén Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetője válaszcsapással fenyegette meg Izraelt. Ebben a helyzetben küldte Putyin Teheránba Sojgut, aki nemrég még hadügyminiszter volt, de előlépett, mert a Honvédelmi Tanács titkára lett. Ez kulcspozíció a mai Oroszországban hiszen a Honvédelmi Tanács elnöke maga Putyin. Ez a testület döntött az Ukrajna elleni agresszióról is – 2022 február – méghozzá jelentős részben azért, mert az előző titkár, Patrusev tábornok, a héják vezére ezt forszírozta.

Mit üzent Putyin az iráni vezetésnek ebben a feszült helyzetben amikor óriási a veszélye egy kiterjedt közel-keleti háborúnak? Sojgu tárgyalásairól nem derült ki semmi, de a Reuters értesülései szerint Irán egyelőre nem indít válaszcsapást, mert meg akarja várni a gázai tűzszüneti tárgyalások eredményét. Ezek a tárgyalások állítólag csütörtökön kezdődnek meg. Közben lemondott Irán új nyugatbarát alelnöke, Zarif, aki annak idején az atomalku egyezményt tető alá hozta hat nagyhatalommal: USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország. Trump Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztatására felrúgta az atomalku egyezményt, és újra szankciókkal sújtotta Iránt, amely emiatt gazdasági válságba süllyedt. Zarif alelnök, akit Khamenei vallási vezető támogatott ebben, azért akarta újrakezdeni a tárgyalásokat a Nyugattal, hogy enyhítsen a fojtogató szankciókon, melyek teljesen kiszolgáltatják Iránt Kínának és Oroszországnak. Benjamin Netanjahu azért ölette meg a Hamász vezért épp Teheránban, hogy megakadályozza Irán nyugati nyitását.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök folytatni akarja a háborút annak ellenére, hogy ezzel kockára teszi Izrael biztonságát miközben Nagy Izrael területén már most is több palesztin él mint zsidó.

Német elfogatóparancs egy ukrán búvár ellen az Északi Áramlat felrobbantása miatt

2022 szeptemberében felrobbantották az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket, melyek célja az volt, hogy földgázt szállítsanak a Balti tenger mélyén Oroszországból Németországba.

A német hatóságok három ukránt gyanúsítanak azzal, hogy felrobbantották a vezetéket – írta a Die Zeit titkosszolgálati forrásokra hivatkozva. Egy ukrán búvároktató ellen adtak ki most nemzetközi elfogatóparancsot. A német hatóságok szerint a férfi Lengyelországban él.

Két ukrán nevén volt bejegyezve a jacht, amely Rostock kikötőjéből  startolt, és amely a robbanóanyagokat és a búvárokat a robbantás helyszínére vitte. Egy amerikai oknyomozó újságíró, Seymour Hersh korábban azt állította, hogy a CIA szervezte meg az akciót, amelyhez olyan szaktudás kellett, mellyel csak kevés állam rendelkezik, polgári személyek pedig egyáltalán nem. Dánia és Svédország is nyomozást indított az ügyben, de ezt lezárták anélkül, hogy bármilyen eredményt közzétettek volna.

Korábban már a New York Times is célzott arra, hogy az ukrán titkosszolgálat állhat a robbantás mögött, de “lehet, hogy Zelenszkij elnök erről nem tudott.”

Ukránok a CIA zsoldjában

Az Egyesült Államok kezdettől fogva bírálta az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket, amely közvetlenül Oroszországból szállított földgázt Németországba. Pontosabban az Északi Áramlat 2 már nem kezdhette meg a szállítást, mert Putyin Ukrajna elleni agressziója – 2022 február – ezt lehetetlenné tette.

Kijev és Varsó még hangosabb volt a bírálók kórusában: Jaroslaw Kaczynski, az előző jobboldali kormányzat erős embere egyenesen a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította Putyin és Merkel megállapodását.

Az orosz elnök és a német kancellár kiválóan működött együtt hiszen mindketten beszélték a másik nyelvét, és visszaemlékeztek Bismarcknak, a vaskancellárnak az elképzelésére, mely szerint Németország és Oroszország gazdasága komplementer: a német technika és tudás az orosz nyersanyagokkal kombinálva világhatalmat hozhat létre. Pontosan ezt nem akarta az Egyesült Államok, amely szisztematikusan fegyverezte fel Ukrajnát azt követően, hogy egy 5 milliárd dolláros akcióval menekülésre késztették Kijevből Janukovics elnököt, Putyin emberét.

Az SZBU-t, az ukrán titkosszolgálatot ők képezték ki, méghozzá oly eredményesen, hogy 2022 februárjában meg tudták akadályozni Putyin háromnapos villámháborús tervét. A Zelenszkij elnök elrablására vagy kivégzésére küldött kommandót az SZBU emberei megölték. Budanov tábornok, az SZBU parancsnoka, az amerikaiak kedvence Kijevben. A német hatóságok által keresett ukránok minden bizonnyal az SZBU emberei, akiket kiképeztek erre az életveszélyes vállalkozásra.

Miért nem buktak le azonnal?

Mert 2022 szeptemberében a német kormányzat még távolról sem fogadta el az USA álláspontját az ukrajnai háborút illetően, és csak félszívvel támogatta Zelenszkij elnököt. A német közvéleményt valószínűleg negatívan befolyásolta volna, ha kiderül: az Európai Unióba és a NATO-ba pályázó Ukrajna terrorakciót hajtott végre az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték ellen. Kilógott volna a lóláb. Időközben azonban Németország – Franciaországhoz hasonlóan – beállt a sorba, és elfogadta az USA ukrajnai politikáját, amely a tűzszüneti tárgyalások előfeltételének tekinti az orosz csapatok kivonását Ukrajnából. Washingtonban pontosan tudják, hogy Putyin – ha már belevágott ebbe a reménytelen akcióba – nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy ezzel ne tenné kockára a hatalmát sőt az életét is. Biden elnök nem is titkolta, hogy a cél Putyin megbuktatása. Ezt a kijelentést azután visszavonta, de nem kétséges ez a demokrata adminisztráció valódi célja. Donald Trump viszont tárgyalna Putyinnal, aki ezért – éppúgy mint Orbán Viktor – az ex elnök választási győzelméért imádkozik.

A Fehér Ház amnesztiát ígér Orbán venezuelai barátjának

0

Nicolas Maduro elnök minden megszerzett vagyonával együtt békében távozhat Venezuelából, ha elismeri választási vereségét, és békésen átadja a hatalmat az ellenzéknek.

A washingtoni Fehér Ház a venezuelai választások után közölte:

“bizonyítékaink vannak arra, hogy Edmundo Gonzalez Urrutia kapta a legtöbb szavazatot a választásokon. Ez egyértelmű az Egyesült Államok számára.”

Nicolas Maduro elnök győztesnek hirdette ki magát, a hadsereg és a rendőrség mögötte áll. A Wall Street Journal értesülései szerint Nicolas Maduro elnök, aki 11 éve van hatalmon Venezuelában, ajánlatot kapott Washingtonból: teljes vagyonával szabadon távozhat, ha békésen átadja a hatalmat az ellenzéknek.

Az amerikai lap szerint a Maduro kormányzat több más vezetője is kapott hasonló ajánlatot. Maduro egyelőre visszautasítja az USA ajánlatát. Maduro elnöki mandátuma csak jövő januárban járna le, de Washington azt szeretné, ha még a novemberi amerikai választás előtt távozna a hatalomból a baloldali populista rendszer vezetője, aki jó kapcsolatokat ápol Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Így nem csoda, ha a magyar diplomácia megpróbálta megakadályozni, hogy az Európai Unió csatlakozzon az USA álláspontjához, és elítélje Maduro rendszerét. Venezuelának van a világon a legnagyobb olajkészlete, ezt azonban nem tudja kiaknázni, mert az amerikai szankciók miatt nincsenek meg ehhez a megfelelő berendezései. Trump egykori külügyminisztere, Pompeo, azt tanácsolja az ex elnöknek, aki vissza akar jutni a Fehér Házba, hogy az USA vegye vissza vezető szerepét a világ olajkereskedelmében, és szorítsa ki onnan Oroszországot, mely Venezuela olaj kincseire is pályázik.

A Wagner hadsereg zsoldosai is ezért védelmezik Maduro elnököt Caracasban.

Orbán figyel

Az USA úgy szabadult meg az arab tavasz kezdetén Tunézia diktátorától, Ben Alitól 2011- ben, hogy amnesztiát ígért neki, ha békében távozik. Ben Ali korábban a titkosszolgálat főnöke volt, értette a finom célzás, és családjával valamint vagyonával Szaúd Arábiába menekült, ahol békében élt haláláig. Most az USA hasonló ajánlatot tett Nicolas Maduronak, és egyáltalán nem kizárt, hogy ugyanerre számíthat Orbán Viktor is amennyiben a demokrata adminisztráció marad Washingtonban.

Sejti ezt a magyar miniszterelnök is, aki elszántan imádkozik Trump győzelméért. A baj csak az, hogyha Trump nyer a választáson az egyáltalán nem jelenti azt, hogy pénzt is adna “barátjának” Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnök állítólag 10 millió dollárért vásárolta meg Trump barátságát, és ezzel elérte: ha az ex elnök visszatérne a Fehér Házba, akkor onnan nem érkezne elbocsátó szép üzenet Orbán Viktornak. Ettől még megmaradna a fő gondja: pénz híján hogy nyerje meg a választásokat 2026-ban? A 2022-es választási győzelem 1500 milliárd forintba került, de akkor még jöttek az eurómilliárdok Brüsszelből. Ráadásul az Orbán kormány a rekord inflációval vissza is vette a pénzt a lakosságtól, melynek lelkesedése ugyancsak csökkent amint ezt az idei európai és önkormányzati választás mutatta. Ha nem lesz fellendülés a gazdaságban, és erre minden esély megvan, akkor Orbán Viktornak nem lesz pénze a választások megnyerésére.

Márpedig a miniszterelnök maga is tudja: hűséges választóit ugyanaz az elv vezérli mint őt magát: pénz beszél…

Irán a gázai tűzszünettől teszi függővé a támadást Izrael ellen

A Reuters értesülései szerint Irán és szövetségese a Hezbollah attól teszi függővé a támadást, hogy miképp alakulnak a tűzszüneti tárgyalások a gázai övezetről. Ezeket a tárgyalásokat állítólag csütörtökön kezdenék el Egyiptomban vagy Katarban.

Korábban mindkét országban voltak tárgyalások Izrael és a Hamász képviselői között elsősorban a túszokról, akiket a palesztin terrorista szervezet múlt október óta tart fogságban. Néhány túsz kiszabadult, a többiek sorsáról nincs hír. Benjamin Netanjahu miniszterelnök többször is megerősítette, hogy az izraeli válaszcsapás célja a Hamász megsemmisítése és a túszok kiszabadítása. Az elmúlt tíz hónapban egyik célt sem sikerült elérni. A hadsereg vezetői nyíltan kétségbe vonják, hogy megsemmisíthető a Hamász, melyet a palesztin lakosság jelentős része támogat. Nagy Izraelben – ebben a gázai övezet és Ciszjordánia is benne van – több palesztin él mint zsidó, és a demográfiai mutató az arabok felé billenti a mérleget. A Hamász fő támogatója Irán, melynek elnöki beiktatásán ölte meg az izraeli titkosszolgálat a palesztin terrorista szervezet vezetőjét, Hanijehet.

Lemondott Irán alelnöke, a nyugati nyitás képviselője, alig 11 nappal kinevezése után

Mohamed Javad Zarif volt Irán külügyminisztere amikor aláírták az atomalkut hat nagyhatalommal: USA, Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína. Trump elnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztatására az atomalkut felrúgta. Az izraeli titkosszolgálat Teheránban nemrég meggyilkolta a Hamász vezérét, ezért Irán válasz csapással fenyeget.

“Nem vagyok megelégedve a munkámmal, sajnálom, hogy nem tudtam beváltani a hozzám fűzött reményeket”

– írta X-en a mérsékelt politikus.

Miért döntött így alig 11 nappal a kinevezése után? Zarif alelnök azzal indokolta ezt, hogy nem ért egyet a 19 tagú kormány összetételével. Maszud Pezeskian elnök vasárnap terjesztette elő a kormánylistát a parlament elé. Az új kormányba bekerült az előző kabinet néhány konzervatív minisztere is. Az előző elnök kormánya durván leszámolt  a tüntetéseken résztvevő fiatalokkal, akik közül többet meggyilkoltak. A tüntetéssorozat amiatt robbant ki Iránban, mert a vallási rendőrség agyonvert a börtönben egy diáklányt, akinek az öltözete nem felelt meg a szigorú vallási előírásoknak. Iránban 1979 óta vallási rendszer áll fenn, élén kezdetben Khomeini ajatollah állt. Jelenleg Khamenei ajatollah Irán első számú vezetője, aki – a külvilág meglepetésére -, a mérsékelt Pezeskiant támogatta az elnökválasztáson. Zarif ex külügyminiszter volt Pezeskian elnökjelölt diplomáciai tanácsadója, aki ezért kapta meg az alelnöki posztot. Sokan bírálták az alelnöki kinevezést, mert Zarif gyerekei amerikai állampolgárok. Zarif ex külügyminiszter számított a nyugati nyitás arcának Iránban, mert amikor ő volt a külügyminiszter 2013 és 2021 között az ország közeledett az Egyesült Államokhoz, és az atomalku aláírásával megszűntek a szankciók Irán ellen. Amint Trump felrúgta az atomalkut, újra érvénybe léptek a szankciók , és ennek következtében Irán gazdasága ismét nehéz helyzetbe került. Mindinkább Kínára kell támaszkodnia, Peking pedig kihasználja ezt: olcsón vásárolja az iráni olajat.

A szélsőségek erősítik egymást

Az alelnök lemondása kapcsolatban áll azzal is, hogy az izraeli Moszad épp az államfő beiktatási ünnepségét használta ki Hanije Hamász vezér meggyilkolására. Hanije viszonylag mérsékelt vezető volt, utóda Szinvar, az októberi terrortámadás vezére mindhalálig háborúzni akar Izraellel és a Nyugattal. Ebben a helyzetben sem az Egyesült Államok sem pedig Irán nem kezdheti újra az atomalku tárgyalásokat pedig Zarif alelnöknek ez lett volna a megbízatása, melyet támogatott Khamenei vallási vezető is. Iránt ugyanis fojtogatják a nyugati szankciók, melyek csakis akkor szűnnének meg, ha Teherán lemondana az atomfegyverről. Zarif alelnök lemondása ezért rossz hír az egész Közel Kelet számára hiszen ezzel

a békés megoldás amúgyis csekély reményei tovább csökkentek a globális gazdaság energia ellátása szempontjából stratégiai fontosságú térségben.

Csúcson a gázár a kurszki harcok miatt

40 euróra emelkedett a földgáz ára a holland gáztőzsdén, ez idén a legmagasabb – jelentette a Reuters rámutatva arra, hogy ez minden bizonnyal kapcsolatban áll azzal, hogy az ukrán csapatok elfoglaltak egy orosz gázszivattyúállomást a kurszki kormányzóságban.

A Gazprom szombatra is jelentős mennyiségű földgáz szállítást tervez, pénteken nem tapasztaltak leállást, de valamivel csökkent a mennyiség. Az oroszokat minden bizonnyal igen komolyan érinti a váratlan ukrán hadművelet: Bortnyikov tábornok, az FSZB vezetője bejelentette, hogy a terrorizmusellenes törvény lép hatályba az érintett területen a kurszki kormányzóságban.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fegyveres erők bármit megtehetnek a polgári lakossággal szemben.

Korábban a helyi orosz lakosság egy része Putyinhoz forduit mondván:

“hazudik a vezérkari főnök amikor azt állítja, hogy megállították az ukrán offenzívát.”

Putyin összehívta a Honvédelmi Tanácsot, hogy tisztázza: miért nem jelezte előre az orosz hírszerzés az ukrán támadást a kurszki kormányzóságban?

Az ukrán különleges alakulatok felrobbantottak egy orosz gáztelepet a Fekete tengeren. Korábban egy ukrán csapat vállalta magára a felelősséget az Északi Áramlat 1 és 2 orosz tengeralatti vezeték felrobbantásáért. Oroszország földgáz exportja Európa irányában már régóta csípte az USA és Lengyelország szemét. Kaczynski, a korábbi jobboldali lengyel kormányzat erős embere, egyenesen a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította a német orosz megállapodást Angela Merkel és Vlagyimir Putyin között.

Ez a legnagyobb fenyegetés Putyin ellen a Prigozsin lázadás óta

“Ez nagyon nagy csapás a hadseregre és személyesen Putyinra nézve. Oroszország területét ugyanis nem érte komoly csapás azóta, hogy a háború megkezdődött 2022 februárjában. Dróntámadások voltak, de az orosz lakosság biztonságérzetét nem változtatták meg. Most viszont a kurszki kormányzóságban más a helyzet. A háború megérkezett orosz földre”

– nyilatkozta egy magát megnevezni nem kívánó orosz üzletember a Washington Post tudósítójának.

Megtorlásul az oroszok terrortámadást hajtottak végre Donyeck tartományban, ahol egy szupermarketet ért légicsapás: 14 ember meghalt, 37 megsebesült az ukrán hírügynökség szerint. Donyeck tartományt az oroszok sajátjuknak tekintik, de még mindig nem sikerült teljes mértékben elfoglalniuk.

Putyinnak egyáltalán nem okoz problémát, hogy saját területen alkalmazzon brutális terrort a lakosság ellen: Csecsenföld fővárosát az orosz tüzérség a földdel tette egyenlővé. Minthogy akkor még jó volt a kapcsolat Putyin és a Nyugat között, az orosz elnök a G8 tagjaként kvaterkázott az amerikai elnökkel, a brit miniszterelnökkel és a német kancellárral, ezt úgy könyvelték el Nyugaton mint az iszlamista terrorizmus elleni közös harc sajnálatos melléktermékét.

“Oroszország felelni fog ezért a terrorakcióért!”

– hangsúlyozta Zelenszkij ukrán elnök, aki a tárgyalások előfeltételeként nemcsak az oroszok teljes kivonulást tartja nélkülözhetetlennek, de azt is, hogy állítsák nemzetközi bíróság elé Putyint és társait a terrorakciók miatt.

Ilyen körülmények között aligha valószínű, hogy hamarosan megkezdődhetnének a fegyverszüneti tárgyalások Ukrajna és Oroszország között bár Kuleba ukrán külügyminiszter nemrég Pekingben járt, ahol a kínaiak a felajánlották a közvetítést.

A NATO akár tíz évig is folytathatja Ukrajna támogatását a háborúban – nyilatkozta a    BBC-nek Jens Stoltenberg. A NATO távozó főtitkára tisztában van azzal, hogy Ukrajna nem arathat katonai győzelmet a nála jóval erősebb Oroszország fölött, de úgy véli: túlságosan is drágává teheti az ukrajnai hadműveletet Putyin számára. Henry Kissinger már a háború kitörése után 2022-ben rámutatott, hogy

“Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából hatalmának sőt az életének kockáztatása nélkül!”

Nagy fordulat az orosz-ukrán háborúban?

Az oroszországi kurszki területre irányuló mély ukrán offenzíva vízválasztóvá válik, és új lapot nyit Európa 1945 óta legnagyobb katonai konfliktusában. Amint az a kezdete óta eltelt órákkal egyre világosabbá válik, a 2024. augusztus 6. óta tartó jelenlegi ukrán előrenyomulás a nyugat-oroszországi Kurszki területre nem kis incidens. Kijev váratlan hadművelete az Orosz Föderáció állami területén megváltoztathatja az orosz-ukrán háború jellegét. Ukrajna támadása legalább öt szempontból újszerű fejlemény.

A háború új tulajdonságai augusztus 6. óta

Először is, ez egy klasszikus katonai offenzíva, amelyet Ukrajna hivatalos fegyveres erői hajtanak végre nagy léptékben. Korábban az orosz állam területére irányuló gyalogos támadásokat az Ukrajna oldalán harcoló orosz állampolgárokból álló kis létszámú és félig reguláris Szabad Oroszország Légió és orosz önkéntes alakulat hajtotta végre. Ezzel szemben a mostani oroszországi szárazföldi inváziót nagy létszámú és reguláris gépesített és egyesített ukrán csapatok hajtják végre.

Ez a különbségtétel gyakorlati és szimbolikus szempontból egyaránt fontos. A jelenlegi offenzíva nem egy korlátozott és rövid ideig tartó behatolás Oroszországba, mint az ukránbarát orosz harcosok korábbi offenzívái. Ez egy nagyobb ukrán katonai művelet, amely jelentős létszámú személyzetet vonultat fel, és a fegyverek széles skáláját alkalmazza.

A Szabad Oroszország Légió és az Orosz Önkéntes Hadtest korábbi támadásai is kínosak voltak Moszkva számára. Végül is azonban ezek csupán rövid tűszúrásokat jelentettek kis paramilitáris egységek részéről, korlátozott mennyiségű és típusú fegyverzettel. Most a reguláris ukrán hadsereg sok tekintetben azt teszi Oroszországgal, amit az orosz hadsereg 2024 óta tesz Ukrajnával. Ennek az új fejleménynek – legalábbis az ukránok, oroszok és más kelet-európaiak számára – nagy a szimbolikája.

Másodszor, az Oroszország elleni ukrán szárazföldi támadás első napjai Kijev számára váratlanul sikeresek voltak. Az ukrán csapatoknak sikerült gyorsan elfoglalniuk több mint 300 négyzetkilométernyi, stratégiailag fontos orosz államterületet, miközben ebben a kezdeti szakaszban csak korlátozott számú katonát és felszerelést veszítettek. Az ukrán erők több mint 10 települést foglaltak el, köztük Szudzsa közigazgatási körzetközpontját.

Bár Szudzsa csak egy 5000 lakosú kisváros, augusztus 6-ig fontos logisztikai csomópont volt az orosz hadsereg számára. A késő cári időszakban Szudzsa nagyrészt ukrán nyelvű település volt. 1918-ban Szudzsa körülbelül egy hónapig volt a kialakulóban lévő ukrán szovjet köztársaság első fővárosa.

Szudzsa ad otthont a Gazprom mérőállomásának is, amelyen keresztül Oroszország összes fennmaradó, az EU-ba irányuló szárazföldi földgázszállítása folyik. Ez a tény nyilvánvalóan ideges reakciót váltott ki az európai piacokon, ahol a gázárak augusztus 6. óta meredeken emelkedtek. Az áremelkedés mögött meghúzódó félelmek azonban indokolatlannak tűnnek.

A Szudzsán keresztül szivattyúzott gáz a 2014 óta tartó háború alatt folyamatosan áramlott Ukrajnán keresztül Szlovákiába, majd onnan tovább Közép-Európába. Moszkva és Kijev eddig is és vélhetően ezután is kereskedelmi érdeke volt és lesz a fennmaradó orosz-EU gázkereskedelem fenntartása. Ez azt jelentette és jelentheti a jövőben is, hogy a Gazprom szállítási infrastruktúrája körüli katonai fejlesztések – akár ukrán, akár orosz állami területen – nem jelentenek eleve akadályt a kölcsönösen jövedelmező gázáramlásnak.

Az ukrajnai behatolás három további konkrétuma

Harmadszor, a 2024. augusztus 6. óta tartó ukrán betörés Oroszországba a háború frontvonalának legnagyobb és leggyorsabb változását eredményezte a legutóbbi ukrán támadás óta, amely 2022 őszén érte az Oroszország által ellenőrzött területet Ukrajna Harkiv és Herszon régiójában. A közelmúltig azóta minden orosz és ukrán területi nyereség vagy veszteség kisebb és kevésbé jelentős volt, mint a mostani. Hosszú idő után először fordul elő, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti front térképe jelentősen másképp néz ki.

Negyedszer, az ukrán kurszki behatolás a sokat emlegetett, 2023-ban elakadt ukrán ellentámadás megkésett megvalósulásának tekinthető. Egy évvel ezelőtt sikertelenül kíséreltek meg ukrán területen ukrán megtorló támadást, míg most – legalábbis kezdetben – sikeresebb kísérletet tesznek orosz földön. Azzal, hogy az ukrán csapatok viszonylag mélyen behatoltak Nyugat-Oroszország területére, a háború már nem annyira elhasználódás, hanem ismét inkább mozgásháború lett.

Ötödször és talán a legfontosabb, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti szárazföldi háború az e heti kurszki behatolással a szinte kizárólag ukrán területen zajló összecsapásról átváltott egy olyanra, amelyet most már mindkét ország legális állami területén vívnak. Ez már az első napok után a Kreml számára kínos és zavaró tényezővé vált. Ez különösen akkor lesz fontos, ha az ukrán előrenyomulás Oroszország felé nem csupán rövid epizódnak bizonyul, hanem elhúzódó jelenséggé válik. Ebben az esetben Kijev Oroszország elleni védelmi hadviselésének saját területére történő átirányítása paradigmatikus, valamint stratégiai és nem csak operatív vagy taktikai jelentőséggel bír majd.

A Kreml új kihívásai

Moszkva számára az új ukrán stratégia, még a jelenleg korlátozott eredményei ellenére is, bonyolultabbá teszi Oroszország Ukrajna elleni expanziós háborújának további tervezését és lefolytatását. Az augusztus 6. óta történtek fényében Oroszországnak több csapatot kell majd saját, nem pedig Ukrajna állami területén tartania és telepítenie. A jelenlegi kurszki és esetleges más ukrán ellentámadások visszafordítása, megakadályozása és elrettentése orosz földön az orosz vezérkar új stratégiai feladatává vált.

Moszkva külügyi eszközeként az orosz fegyveres erők egészen a közelmúltig arra összpontosítottak, hogy idegen földért és idegen földön harcoljanak – akár Moldovában, Grúziában, Szíriában, Ukrajnában vagy más országokban. Az orosz fegyveres erők külső ellenséggel szembeni bevetésének ez a kizárólag offenzív, intervenciós vagy/és irredentista időszaka mostanra véget ért. Ezt felváltja az orosz államterület védelmét az expanziós műveletekkel ötvöző újszerű feladat, a volt szovjet térségben.

Kijev új szándékai

Kijev számára a Kurszki területre való behatolás mindenekelőtt elterelő manőver, amelynek célja, hogy egy orosz nyugati határvidéken belül lekösse azokat a csapatokat, amelyek egyébként Ukrajnát támadnák, pusztítanák és terrorizálnák. A támadás mögött álló ukrán motiváció lehetett továbbá Oroszország bel- és külpolitikai befolyásolása. Kijev nyilvánvalóan megpróbálja aláásni a Kreml politikai hírnevét, propagandastratégiáját és információs politikáját mind az orosz lakosság, mind a nemzetközi közösség körében.

Kijev azt reméli, hogy a különböző orosz adminisztratív mulasztások, amelyek az ukrán katonai sikerhez vezettek orosz földön, problémássá teszik Putyin tekintélyét, mindenekelőtt az orosz politikai elitben és az oroszbarát csoportokban világszerte. A Putyin iránti hazai és nemzetközi támogatás nagy részét kevésbé a putyinizmus ideológiája iránti vonzalom vagy a NATO terjeszkedésének, az „ukrán fasizmus”, a nyugati felforgatás stb. veszélyeiről szóló orosz narratívákba vetett komoly hit vezérli. Ehelyett inkább a Putyin kíméletlen, nihilista és látszólag eredményesnek tűnő bel- és külpolitikai magatartásának látszólagos sikere iránti cinikus tisztelet táplálja. A váratlanul mély és eddig sikeres ukrán betörés az Orosz Föderáció területére augusztus 6. óta, valamint Moszkva hirtelen vesztesnek tűnő képe Kijevvel szemben az ilyen közönség körében kognitív disszonanciát okoz.

Az ukrán támadásnak sikerült ismét rávilágítania Oroszország váratlan stratégiai alkalmatlanságára, adminisztratív hiányosságaira és anyagi gyengeségeire. Ezek a gyengeségek már 2022-ben, a Kijev elleni sikertelen tavaszi orosz támadás és az őszi sikeres ukrán ellentámadás során Harkiv és Herszon térségében is nyilvánvalóvá váltak. A mostani ukrán hadművelet ismét aláássa az Oroszország állítólagos legyőzhetetlenségének és fölényének népszerű narratíváját – ez a gyakran propagált délibáb, amely a háborút lezáró, ukrán területi engedményekkel járó orosz Siegfrieden (győztes béke) mellett érvel.

Következtetések

Ukrajna háborús magatartásának új offenzívája és kockázat-affinitása kevésbé az orosz agresszivitásra adott reakció, mint inkább a Kijev számára immár 30 hónapja tartó félénkség vagy a globális segítség hiánya. Irak 1990-es kuvaiti annexióját egy nemzetközi koalíció gyorsan visszafordította. Az 1990-es években Szerbia irredentizmusát némi hezitálás után határozottan megfékezte a NATO egy térségen kívüli missziója. Ezzel szemben a szorongatott ukrán államnak nyújtott nemzetközi támogatás immár 10 éve nem csupán közvetett, hanem kétesen gyenge is. Mindezt olyan botrányos korai események ellenére, mint a Krím 2014. március 18-i orosz annektálása vagy a maláj MH-17-es járat lelövése 2014. július 17-én, 298 civillel, köztük 80 gyermekkel a fedélzetén.

Az Oroszország elleni nyugati gazdasági szankciók és az Ukrajnának nyújtott katonai és egyéb támogatás 2022 óta, igaz, egyre jelentősebbé vált. Mégis, ezek súlyosan elégtelenek maradtak és maradnak ahhoz, hogy megvédjék Ukrajna területét, polgárait és infrastruktúráját Oroszország népirtó támadásától. Ami még rosszabb, a globális dél számos országa közvetve táplálja Oroszország megsemmisítő háborúját az agresszorral folytatott kereskedelmével. Az Ukrajna védelmét támogató nyugati döntések viszont lassan, tétován és félszívvel születnek. Két és fél évnyi halál és szenvedés után Kijev most alapvetően meg akarja változtatni a kontextust.

Kijev a jövőben is különböző eszközökkel próbálja majd demonstrálni a nemzetközi közönségnek, hogy a háború alakulása és befejezése továbbra is nyitott kérdés, és hogy a megkérdőjelezhetetlen orosz fölény feltételezése félrevezető. Ennek az ukrán stratégiának egy nagyobb geopolitikai összefüggése a Kremllel a területi kérdésekről folytatott esetleges tárgyalásokhoz kapcsolódik. Ez egyúttal előkészítése is lehet a nagyobb többoldalú tárgyalásoknak, például a háborúról szóló, a 2024. júliusi svájci első békecsúcsot követő második nagy nemzetközi konferenciának. Az erkölcsi, normatív és jogi érvek folyamatos hangoztatása mellett Kijev – ha sikerül megtartania az elfoglalt orosz területeket – most új megközelítést követhet. Mind a Moszkvával folytatott közvetlen kommunikációjában, mind pedig a nemzetközi konferenciákon Ukrajna vezetése tranzakciós javaslatokat tehet, amelyek az elfoglalt orosz területek elcsatolt ukrán területekre való cseréjét javasolják.

Az biztos, hogy Kijev új megközelítése veszélyes mind az ukrán, mind a nemzetközi biztonságra nézve. A 2024. augusztus 6-i ukrán invázió Oroszország ellen Vlagyimir Putyin szavaival élve „nagyszabású provokáció”. Azoknak a nemzetközi megfigyelőknek azonban, akik egyetértenek Putyin meghatározásával, mindenekelőtt saját országuk korlátozott vagy hiányzó érdekeltségét kellene hibáztatniuk Ukrajna szuverenitása és integritása iránt. Az Ukrajna határainak helyreállításához 2014 óta nyújtott elégtelen külföldi segítség az, ami miatt Kijev a védekező álláspontról támadóra váltott.

Bármi is lesz az ukránok jelenlegi kurszki hadműveletének kimenetele, Kijev továbbra is keresni fogja a gyenge pontokat az orosz állammal, valamint szövetségeseivel, ügynökeivel és megbízottjaival való érintkezés teljes peremén. Oroszországnak be kell fektetnie az orosz-ukrán határ megerősítésébe, és nagyobb figyelmet kell fordítania a háború más hadszíntereire, mint Ukrajna keleti és déli része. Az orosz állami területre való ukrán betörés lerombolja a látszólag statikus frontvonalról, a stabil haderő-konstellációról és a konfliktus kiszámítható lefolyásáról alkotott képet – Oroszországon belül és világszerte.

Az ukrán hadművelet célja az orosz gázszállítás leállítása

0

Az ukrán rohamcsapatok elfoglalták azt a gázszivattyú állomást, melyen keresztül az orosz földgáz Európába érkezik. A szuldzsai gázszivattyú állomás elfoglalását elismerte az orosz vezérkar is.

Ez az egyetlen útvonal vagyis a Gazprom másképp nem tud földgázt eljuttatni az Európai Unióba csővezetéken Ukrajnán keresztül. Korábban napi 42 millió köbméter földgáz ment ezen a csővezetéken Oroszországból az Európai Unióba.

Az igazán nagy export Oroszországból az Európai Unióba az Északi Áramlat 1 vezetéken áramlott az Európai Unióba, sőt az USA és Lengyelország ellenkezése ellenére elkészült az Északi Áramlat 2 tengeralatti földgázvezeték is, de ez már nem szállíthatott földgázt Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt.

Egy ukrán titkosszolgálati csapat felrobbantotta a két földgázvezetéket, de ezt nem tehették volna meg amerikai illetve brit támogatás nélkül.

Svédország és Dánia lezárta a vizsgálatot eredmény nélkül, és Németország sem merte nyíltan megvádolni az USA-t, Nagy Britanniát és Ukrajnát az akció miatt. Németország átállt az amerikai és a közel-keleti földgázra, de ezzel súlyosan megkárosította saját gazdaságát, amely az olcsó orosz energiára épült. A német gazdaság azóta folyamatosan gyengélkedik.

Az uniós országok közül Magyarország, Szlovákia és Ausztria kap még orosz földgázt, amely már nemcsak Ukrajnán, de Szerbián   keresztül  is megérkezhet Közép Európába.

A magyar diplomácia ellenez mindenfajta szankciót az orosz földgázzal és kőolajjal szemben.

Az ukránok nemrég leállították  az orosz Lukoil kőolaj szállításait Magyarországra és Szlovákiába. Most az ukránok az orosz földgázszállítást vették célba. A magyar kormánypárti sajtó mindezért az Európai Uniót és az Egyesült Államokat hibáztatja. Magyar Levente külügyi államtitkár minden bizonnyal erről is tárgyalt Biden nemzetbiztonsági tanácsadójának európai helyettesével, de érdemi információt erről nem közöltek. Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ebben a tekintetben nincsen nagy különbség a jelenlegi demokrata adminisztráció és Donald Trump között. Az USA ex elnöke, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, megüzente Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy nem helyesli sem azt, hogy Hszi Csin-ping elnököt fogadta Budapesten sem pedig azt, hogy Putyin orosz elnökkel parolázik.

Az ukrán támadás meglepte Putyint

Az orosz elnök összehívta a Honvédelmi Tanácsot, mert a hírszerzés megint csúfosan leszerepelt: nem jelezte előre az ukrán csapatok akcióját Oroszország kurszki kormányzóságában. Az orosz hírszerzés nagy kudarca volt amikor háromnapos villámháborúval akarta térdre kényszeríteni Ukrajnát 2022 februárjában, de a Zelenszkij elnök meggyilkolására küldött titkosszolgálati különítményt az ukránok megölték, mert a CIA segítségével időben értesültek a támadásról.

A kurszki kormányzóságban élő oroszok egy csoportja videó üzenetben kérte most Vlagyimir Putyin segítségét.  Az üzenet azt állítja, hogy a hadügyminisztérium közleménye hazudik: nem állították meg az ukrán offenzívát.“

Ezekbe a hazugságokba mi belehalhatunk. A vezérkari főnök azt állítja, hogy az orosz hadsereg ellenőrzi a helyzetet, de ez hazugság! Súlyos harcok folynak a kurszki kormányzóságban.”

Ukrajna nem tájékoztatta a Fehér házat a tervezett akcióról – mondta Biden elnök szóvivője. Miután Ukrajna egész informatikai rendszerét az amerikaiak telepítették és ők is ellenőrzik, ezért formális tájékoztatás nem is szükséges. Jelentős amerikai tanácsadó csapat működik Kijevben egy Irakot és Afganisztánt megjárt altábornagy irányításával.

A fő fronton az oroszok előrenyomulnak lassan felőrölve az ukrán ellenállást. Ezért nem számítottak Moszkvában komoly ellentámadásra. Szirszkij tábornok, Ukrajna vezérkari főnöke jelezte is Zelenszkijnek, hogy komoly offenzívára nem képesek. Az ukrán katonai hírszerzés azonban ilyen akciók szervezésével és végrehajtásával elvonhatja az oroszok figyelmét a fő frontról és lélektani győzelmet arathat. Ráadásul Budanov tábornok, a katonai hírszerzés főnöke tanult a 2023-as offenzíva kudarcaiból. Akkor ugyanis kiképzett dandárokat vetettek be, melyek még nem szagoltak puskaport, és ezért nem tudták áttörni az orosz védelmet.

Amerikai katonai szakértők most arra hívják fel a figyelmet, hogy az ukrán katonai hírszerzés olyan csapatokat vet be a kurszki kormányzóságban, melyek már jól ismerik az orosz harcmodort.

Az amerikai szakértők megerősítik, hogy az ukrán támadás célja az orosz földgázvezeték lehet, de azt is hozzáteszik: aligha valószínű, hogy az ukránok meg tudnák tartani az orosz területet márpedig a földgázvezeték esetleges felrobbantása után viszonylag gyorsan helyre lehet állítani annak működését.

Jelenleg az Európai Unió földgáz importjának 15%-a jön Oroszországból míg Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt ez még 45% volt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK