Kezdőlap Világ Oldal 278

Világ

Megalakult a Salviniék nélküli új olasz kormány

Balközép-szélbalos koalació alakulhat a szélbalos-széljobbos után Olaszországban. Giuseppe Conte vezetésével az 5 Csillag és a Demokrata Párt próbál úrrá lenni az ország súlyos válságán. Orbán fontos szövetségest veszít.

Megalakult az új olasz kormány, amelyet az újrázó Giuseppe Conte vezet. Ezúttal az inkább szélsőbalos elitellenes 5 Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) részvételével. Conte kabinetje csütörtök délelőtt teszi le az esküt az államfői palotában. Ezt követően az olasz törvényhozás mindkét házának bizalmat kell szavaznia az új kormánynak.

Az új kormányban Luigi Di Maio, az M5S vezetője kapja a külügyminiszteri tárcát, míg a független  Luciana Lamorgese magas rangú köztisztviselő lesz az új kormány belügyminisztere. Ő Matteo Salvinit, a szélsőjobboldali Liga vezetőjét váltja a belügyi tárca élén.

Conte ezzel meghosszabbíthatja miniszterelnökségét. A független, párton kívüli jogászprofesszor tavaly júniusától vezette az M5S és a Liga alkotta kormányt. Az azóta eltelt időben azonban

a két párt támogatása megfordult, a Salvini vezette Liga a legnépszerűbb párt lett

a májusi európai parlamenti választáson. Ezután döntött úgy a belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes Salvini, hogy megkísérli átvenni a hatalmat. Ezért augusztus elején bizalmatlansági indítványt nyújt be Conte ellen, utóbbi azonban inkább lemondott. Ezután a pártközi tárgyalásokon kiforrott a jelenlegi felállás Sergio Mattarella államfő hathatós közreműködésével.

Az új olasz kormánynak azonban ugyanazokkal a problémákkal kell szembenéznie:

a drasztikus államadóssággal és a lényegében leállt gazdasági növekedéssel.

Az előző koalícióban szinte alig volt közös pont az M5S és a Liga között a korábbi politika elutasításán kívül. A csillagosok egyféle alapjövedelemmel nyerték meg a tavalyi választást (amit a Liga ellenzett), a Ligának pedig jelentős adócsökkentés (klasszikus neoliberális eszköz) ígérete volt a fő ígérete. Ennek következtében növekedésnek indult a költségvetési hiány és az államadósság.

A PD azonban a hagyományos gazdaságpolitika híve,

ezért ismét nem lesz egyszerű az együttműködés az új kormányban. Az viszont jelentős változás, hogy az M5S időközben szinte teljesen kiírta gyakorlatából az EU-ellenességet.

Az új kormánnyal Salvini személyében Orbán fontos szövetségese, „harcostársa” került ki a hatalomból.

A finnek bekeményítenek Orbánéknál

A finn uniós elnökség keretében meghallgatást tartanak a Magyarországgal szemben zajló 7-es cikkelyes eljárás keretében. Támogatják az uniós finanszírozás jogállamisághoz kötését.

A második félévben Finnország az EU soros elnöke. Ennek céljait ismertetve Anna-Maja Henriksson finn igazságügyi miniszter ma az Európai Parlament állampolgári jogi, igazságügyi és belbiztonsági bizottságában (LIBE) bejelentette (a felvétel itt megtekinthető), hogy a jogállamiság megerősítése a célja a finn elnökségnek.

Ennek keretében tovább viszik a korábban elkezdett 7-es cikkely szerinti eljárásokat. A Magyarországgal kapcsolatos ügyben szeptemberben megtartják az első meghallgatást az Általános Ügyek Tanácsában – mondta Henriksson. Ezen a magyarországi jogállamisági helyzetet és a demokrácia állapotát vitatják meg.

Hatékonyabb jogállamisági eszköztárat szeretne Finnország. A bizottsági ülésen arról is beszélt a finn miniszter, hogy szeretnék, ha

az uniós finanszírozás és a jogállamiság közti kapocs megerősödne.

A jogok és értékek is a finanszírozás részét képezik – tette hozzá.

A meghallgatás eredményének ismeretében szeptember 30-án Budapestre látogat az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnöke, Antti Rinne. A magyar kormány mindenesetre elutasítja a költségvetés és a jogállamiság összekötését.

A LIBE bizottságba jelölte a Fidesz Hidvéghi Balázst harmadik alelnöknek. Az Európai Néppárt azonban harmadszor se terjesztette be szavazásra a mai ülésre több frakció ellenállása miatt.

Brexit: mélyül a káosz, új választás jöhet

Ma megszavazhatja a brit parlament, hogy megtiltja a megállapodás nélküli Brexitet. Az éjszakai vereség után Boris Johnson új választást helyezett kilátásba, amihez viszont kétharmados szavazat kell az alsóházban. Jelenleg már a sima többség is megszűnt Johnson mögött.

Kedd éjjel a brit alsóház napirendre vette a Munkáspárt előterjesztését, amely törvényben tiltaná meg, hogy október 31-én Nagy-Britannia megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból. A 328-301 arányú szavazáshoz az kellett, hogy 21 konzervatív képviselő is a kormány ellen szavazzon. Ezzel

az alsóházi többség kivette a konzervatív párti kormány kezéből a parlamenti ügymenet irányítását.

A vitában Boris Johnson megismételte, hogy kizárt újabb halasztás a Brexit időpontjára, az ország akár így, akár úgy, október végén otthagyja az EU-t. Johnson felszólalása közben Philip Lee egykori igazságügyi államtitkár meglehetősen színpadiasan felállt helyéről és a konzervatív frakcióból átült a Brexitet ellenző Liberális Demokratákhoz. Ezzel

megszűnt a kormány többsége,

amit eddig is csak az északír – Brexit-párti – Demokratikus Unionista Párt támogatásával kapott meg.

Johnson a szavazás eredménye után előrehozott választások kiírását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a parlament ma megszavazza az ellenzéki indítványt. Az alsóház várhatóan szerda este veszi napirendre a Munkáspárt által beterjesztett tervezetet.

Ennek lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg,

Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

A további három hónapi halasztáshoz az EU-ban maradó országok egyhangú jóváhagyása szükséges.

Boris Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy

semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az EU-nál a kilépés elhalasztását.

Sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy a brit EU-tagság mindenképpen megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az előző miniszterelnök, Theresa May által az Európai Unióval tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is elvetett megállapodást, akár nem.

Johnson szerint a törvénytervezet az EU kezébe adná a további tárgyalások irányítását, és ebben az esetben az EU maga határozhatná meg, hogy meddig tartja az unióban Nagy-Britanniát. Ő ebben nem vesz részt – mondta -, ezért ha az alsóház szerdán elfogadja az ellenzéki indítványt, a brit választóknak kell dönteniük arról, hogy Nagy-Britanniát ki képviselje az október 17-én esedékes EU-csúcsértekezleten.

Vagyis addigra új választással kell miniszterelnököt pajzsra emelni. Erre október 14-én vagy 15-én kerülhetne sor.

Johnson szerint „mindenki tudja”, hogy ha a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn lenne a miniszterelnök, akkor „könyörögne” az EU-nak a Brexit halasztásáért, és elfogadná az EU minden követelését. Én nem akarok választásokat, de ha a képviselők szerdán a Brexit újabb értelmetlen, potenciálisan évekig tartó halasztását írják elő, akkor ez lenne az egyetlen megoldási lehetőség – mondta Johnson.

Ez azonban nem ilyen egyszerű. Korábbi törvénymódosítás 5 évre rögzítette a két választás közötti időszakot. Ennek alapján a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához a 650 fős alsóház kétharmados többségének támogatására lenne szükség. Amiben elvben érdekelt a Munkáspárt is, bár elnöke, Jeremy Corbyn is inkább euroszkeptikus. Ráadásul a közvélemény-kutatások jelentős előnyt mérnek a Toryk javára. Tehát

nagy az esélye annak, hogy Johnson megerősödve kerülne ki az előre hozott választásból,

kényelmes többségbe kerülve az alsóházban.

Amely ráadásul végleg el is tűnhet, mert megerősítették, hogy Johnson terve az: a szavazáson szembe forduló 21 képviselőt kizárják a Konzervatív Pártból, akiknek megtiltják, hogy a párt színeiben induljanak a következő választáson. Közöttük van számos egykori kormánytag, például Philip Hammond volt pénzügyminiszter, Greg Clark, az üzleti ügyek volt minisztere és Rory Stewart volt nemzetközi fejlesztési miniszter. Ugyancsak a kormány ellen szavazott Sir Nicholas Soames, Sir Winston Churchill néhai brit miniszterelnök unokája.

Német nemzeti díjat kapott az Auchswitz túlélő csellista

A 94 éves Anita Wallfisch-Lasker hangszerének köszönheti az életét. Amikor 18 éves korában a haláltáborba került, akkor minden bizonnyal rá is halál várt volna mint a szüleire, akiket korábban deportáltak Auschwitzba. Ám kiderült , hogy a fiatal lány jó csellista.

Erre volt szüksége a rabokból álló zenekarnak melyet Alma Rose, Gustav Mahler unokahúga vezetett. A zenekar a hétköznapokon indulókat játszott a munkába induló illetve az onnan visszatérő raboknak. Vasárnap pedig a tábort irányító SS ünnepségeken zenéltek. „Sosem lehettünk biztosak a sorsunkban. Mindennap eltűnt valaki. Én biztos voltam benne – miképp a többiek is a zenekarban -, hogy csak a kéményen át távozunk Auschwitzból!”

De azután nem így történt: az előrenyomuló orosz csapatok miatt a haláltábort kiürítették. A zenekart átszállították Bergen-Belsenbe. Ez nem haláltábor volt. „Itt az embereket nem ölték meg, egyszerűen csak éhenhaltak!”

A zenekar tagjai kiemelt fejadagot kaptak. Így túlélték ezt is. A tábort brit csapatok szabadították fel. Így nem csoda, ha Anita Wallfisch-Lasker Nagy Britanniában csinált zenész karriert. Ott ismerkedett meg zsidó férjével, akivel egy városban, Breslauban születtek  (ez ma Wroclaw Lengyelországban). „50 évig nem akartam emlékezni ” – idézi fel a múltat a csellista, aki aztán mégiscsak megírta az emlékiratait: Örökölni az igazságot címmel. Tavaly a Bundestagban ő beszélt Auschwitz felszabadulásának az évfordulóján. Most pedig megkapta a Német Nemzeti Díjat, mely az erkölcsi elismerésen túl 30 ezer eurót jelent. Rendszeresen előadást tart  a német iskolákban a személyes emlékeiről. „Tudom, hogy világszerte újra fokozódik az antiszemitizmus. Ellene harcolni olyan mint hogyha egy hangya akarna felmászni a Mount Everestre. De én mégiscsak megpróbálom” – mondta a 94 éves csellista, aki Auschwitzban játszott a halálra hajszolt zsidó raboknak…

Ezer új amerikai katona érkezik Lengyelországba

Ezer katona érkezését közölte Mike Pence alelnök varsói partnereivel. Pence Trump elnököt helyettesíti, aki a hurrikán veszélyre hivatkozva mondta le látogatását Lengyelországban.

Washingtonban átértékelhetik az egész európai kapcsolatrendszert. Lengyelország és Ukrajna immár kevésbé fontos míg Németország és Oroszország annál inkább. Pence bírálta Németországot amiatt, hogy nem teljesíti NATO kötelezettségét: nem költi a GDP 2%-át katonai célokra. Emögött nemcsak stratégiai aggodalmak állnak hiszen Trump fő célja az, hogy minél több amerikai fegyvert adjon el európai szövetségeseinek. Ebben a lengyelek az élen járnak míg más NATO szövetségesek Európában azon a véleményen vannak, hogy európai fegyverekkel kellene ellátni az európai hadseregeket. Ez mindenekelőtt Macron francia elnök álláspontja, mely szerint hatékony európai hadsereg szükséges, és ennek felfegyverzését nem szabad kizárólag az amerikaiakra bízni.

G 5 megállapodás az USA és Lengyelország között

Mike Pence alelnök Morawiecki miniszterelnökkel aláírt egy olyan megállapodást, mely lényegében kizárja a kínaiakat a G5 piacról. Korábban Lengyelországban letartóztatták a Huawei több emberét kémkedésre hivatkozva. Washington nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva kérte európai szövetségeseit, hogy tartsák távol a kínaiakat a G5 piactól. Ebből a célból Mike Pompeo körbejárta Európát – csekély sikerrel. Mindössze Lengyelország fogadta el az amerikai érvelést, hogy a kínaiak nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek a G5 rendszerben. Magyarország álláspontja az, hogy Németország és Franciaország véleményét követjük – közölte Orbán Viktor miniszterelnök Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel. A németek és a franciák is tisztában vannak a nemzetbiztonsági kockázatokkal, de azt is tudják: az amerikai szövetséges éppúgy kihasználja technológiai előnyét ezen a téren mint Kína. Lengyelország viszont teljes mértékben az amerikai vonalat követi, hogy megőrizze a jó kapcsolatot Trumppal. Csakhogy lehet: Putyin fontosabb partner Trump számára mint Lengyelország. Ezért választotta inkább a golf pályát a varsói látogatás helyett Donald Trump …

Tartományi választás az NDK-ban

Tessék? Igen, valami ilyesmiről van szó.

Vasárnap tartományi parlamentet választottak Németország két keleti tartományában, Brandenburgban és Szászországban. Mindkét tartományban jelentősen előretört a szélsőjobboldali AfD (Alternatíve für Deutschland, Alternatíva Németországnak), a szavazatok 23,5 illetve 27,5 százalékát szerezte meg.

A legrosszabbat azonban sikerült elkerülni. A májusi EP-választáson még mindkét tartományban az AfD lett a legerősebb párt, pedig akkor „csak” 19,9 illetve 25,3 százalékot kapott. Most azonban, magasabb részvétel mellett a két eddigi miniszterelnök pártja, Brandenburgban az SPD, Szászországban pedig a CDU erősíteni tudott, és 26,2 illetve 32,3 százalékkal megnyerte a választást, második helyre szorítva az AfD-t. Mindkét tartományban az eddigi miniszterelnök alakítja meg az új kormányt, de – mivel az AfD-vel senki nem kész a koalícióalkotásra, és a többi párt közül egy koalíciós partner nem elég a többséghez – három párti koalíciókat kell majd létrehozni. Brandenburgban valószínűleg az SPD, a zöldek és a Balpárt (Die Linke, az egykori Német Szocialista Egységpárt utódpártja) lép majd koalícióra, Szászországban pedig a CDU, az SPD és a zöldek. Ez azt jelenti, hogy mindkét tartományban a zöldekkel egészül ki az eddigi kormánykoalíció.

Vajon miért lett más az eredmény, mint májusban?

Az EP-választás, mint mindenütt, Németországban és azon belül ebben a két keleti tartományban is egyfajta rokon- illetve ellenszenv-nyilvánítás, de nem szól arról, hogy ki fog kormányozni. Alacsonyabb is a részvétel. Most, amikor tartományi parlamentet választottak, többen is mentek el, és tudva, hogy az a kérdés, hogy ki fog kormányozni, többen szavaztak az eddigi miniszterelnökök pártjára. A közvélemény-kutatások szerint a választók többsége mindkét tartományban elégedett volt az eddigi miniszterelnökkel. Ezért a kisebb pártok szavazói közül sokan átszavaztak a miniszterelnök pártjára – Brandenburgban az SPD-re, Szászországban a CDU-ra. Nem az AfD lett gyengébb, mint májusban, hanem a kisebb pártok: a Balpárt, a zöldek és Brandenburgban a CDU, Szászországban az SPD. Úgy is mondhatjuk, hogy az AfD-vel szemben álló demokratikus oldal szavazatai a legerősebb demokratikus pártnál, az eddigi miniszterelnök pártjánál koncentrálódtak, és az ennek következtében előzte meg az AfD-t.
Az AfD a nyugati tartományokban is jelentős, de sehol sem annyira, mint a volt NDK területén, kiváltképp pedig abban a két tartományban, ahol most volt a választás, és ahol az EP-választáson legerősebb párt volt.

Vajon miért van ez így?

Németország keleti tartományaiban, a volt NDK területén hasonló kiábrándultság tapasztalható a választók között, mint a többi, egykori szocialista országban. Ezzel a kiábrándultsággal is magyarázható a nacionalista-populista pártok hatalomra kerülése és hatalmon maradása Magyarországon, hatalomra kerülése és valószínű hatalmon maradása Lengyelországban, és ezt követően immár Csehországban is. A volt NDK területén élők közül is sokan csalódtak az újraegyesítés idején uralkodó reményekhez képest, ha ez a csalódás nem is olyan mértékű, mint Lengyelországban vagy Magyarországon. A közvélemény-kutatások szerint a volt NDK területén az embereknek még harminc év után is a többsége érzi magát másodosztályú állampolgárnak az egyesített Németországban. A csalódottak pártja a kilencvenes években és a kétezres évek elején ezekben a tartományokban még a Balpárt, az utódpárt volt. Míg a nyugati tartományokban csak 5 százalék körüli eredményekkel jutott be a tartományi parlamentekbe, ahol egyáltalán bejutott, a volt NDK területén rendre 20 százalék körüli, sőt azt meghaladó eredményeket ért el, és a két nagy párt, a CDU és az SPD versenytársa tudott lenni. Többször lett a tartományi kormánykoalíció részvevője, sőt jelenleg még a Balpárt adja Türingia miniszterelnökét. Most viszont az AfD-hez éppen tőlük ment át a legtöbb választó, vagyis a régi protesztpárt, a Balpárt helyébe az AfD lépett, mint új protesztpárt. Ezek miatt mondom, hogy a tegnapi választási eredmények tulajdonképpen az NDK-ban tartott választás eredményei.
A következő „NDK-beli” választás októberben Türingiában lesz, az egyetlen olyan tartományban, ahol most a Balpárt adja a miniszterelnököt. Kíváncsian várhatjuk az eredményt.
Az, hogy a tegnapi választáson a legrosszabbat sikerült elkerülni, és, ha jóval kevesebb szavazattal is, de a szövetségi kormányt alkotó két párt, a CDU és az SPD egyaránt megőrizte kormányt vezető pozícióját Szászországban illetve Brandenburgban, ahhoz biztosan elég, hogy ne boruljon a szövetségi kormánykoalíció Berlinben.

Pompeo Brüsszelben

Az USA újra akarja szabályozni a kapcsolatait az Európai Unióval. Erről nyilatkozott a látogatás kapcsán az Egyesült Államok brüsszeli nagykövete a Politico című lapnak. Sondland Lengyelországból adott telefon interjút, ahova elkísérte Mike Pence alelnököt. A lengyelek persze Donald Trumpot várták, de ő maga helyett az alelnököt küldte. Nem véletlenül …

Trump tanácsadói újragondolják az egész európai diplomáciát

Ez derült ki Biarritzban is, ahol Trump meglepően józanul szerepelt és kompromisszum késznek mutatkozott Irán és Oroszország ügyében. Meghívást fogadott el Angela Merkeltől noha eddig mindig kihagyta Németországot, ha Európában járt.

Trump Oroszországot szeretné visszahozni a nyugati nagyhatalmak közé, hogy ezzel csökkentse Kína szoros szövetségeseinek a számát. Ez a törekvése szinkronban van az európai nagyhatalmak elképzeléseivel. Ezért nem látogatott Trump Lengyelországba, ahol nem kíván támaszpontot sem létesíteni. Ukrajnában pedig csökkenteni akarja az USA elkötelezettségét. Ukrajna katonai támogatása során figyelembe veszi Oroszország érzékenységét.

Trump új lapot akar nyitni Európával

Ezért Pompeo külügyminiszter kizárólag az új EU vezetőkkel találkozik. Junckerrel és Tuskkal nem. Mindenekelőtt Ursula von der Leyennel kívánja megvitatni az USA – EU viszonyt, amely döntő fontosságú az egész globális gazdaság szempontjából. Kérdés persze, hogy mit jelent mindez a kereskedelmi ellentétek terén. De Biarritzban sikerült előzetes megállapodást kötni az úgynevezett GAFA adó ügyében vagyis Trump a korábbinál jóval kompromisszum készebbnek mutatkozott, és ez lehet akár kedvező előjel is az USA és az EU kapcsolatában.

Előretört a szélsőjobbos AfD Kelet-Németországban

Két keleti tartományban, Brandenburgban és Szászországban is az AfD lett a második a választáson. Előbbiben az SPD, utóbbiban a CDU maradt a nyertes. A szocdemek a szász tartományban lényegében megsemmisültek, az AfD csaknem megháromszorozta eredményét 2014 óta.

Az ország újraegyesítése óta kormányzó néppártok, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyengülését és az Alternatíva Németországnak (AfD) bevándorlásellenes (mostanára mindinkább a neonácik gyűjtőhelyévé vált) ellenzéki párt előretörését mutatják a németországi Brandenburgban és Szászországban vasárnap tartott tartományi törvényhozási (Landtag-) választás késő este megjelent részeredményei.

Maradt az élen a fősodor, de jelentősen meggyengült

Brandenburgban ugyan ismét az SPD gyűjtötte össze a legtöbb szavazatot, de a koalíció – a szociáldemokraták és az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kialakult Die Linke (Balpárt) – elveszítette többségét a potsdami Landtagban, mert mindkét párt támogatottsága jelentősen visszaesett. Szászországban hasonló a helyzet, ismét a CDU végzett az első helyen, de eddigi koalíciós partnerével, az SPD-vel együtt nagymértékben gyengült, így a két pártnak nincs többsége a drezdai Landtagban.

Karanténba kerül az AfD

Az AfD mindkét tartományban előlépett a második számú politikai erővé, de várhatóan ellenzékben marad, mert

a Landtag egyik pártja sem hajlandó az együttműködésre.

Erősödtek a Zöldek is, de nem nem érték el a választás előtti utolsó felmérések alapján valószínűnek tartott szintet.

Az eddigi részeredmények alapján Brandenburgban az SPD a szavazatok 26 százalékát szerezte meg (2014-ben 31,9-et), második az AfD 23,5-del (12,2), harmadik a CDU 15,7 százalékkal (23). Negyedik a Balpárt 10,8 százalékkal (18,6). A Zöldek 10,7 százalékot értek el (6,2). Új szereplő a potsdami Landtagban a Szabad Választók (FW) pártja 5,1 százalékkal, éppen átlépve a bejutási küszöböt.

Szászországban a CDU 32,5 százalékkal végzett az első helyen (2014: 39,4), itt is második az AfD 27,8 százalékkal (2014-ben még csak 9,7 százalék), harmadik a Balpárt 10,3 százalékkal (öt éve még 19 százalék). A Zöldek 8,2 százalékot szereztek (2014: 5,7). Az SPD alig 7,8 százalékot kapott, ami a 2014-es 12,4 százalékhoz képest is súlyos vereség, a párt történetének leggyengébb tartományi választási eredménye.

Vagyis Szászországban az AfD 2,8-szorosára növelte táborát, az SPD pedig politikai értelemben megsemmisült. A szélsőjobb a szélsőbaltól is elvihetett egy csomó szavazót.

A választási részvétel szerint mindkét tartományban emelkedett, Brandenburgban a 2014-es 47,9 százalékról 60,5 százalékra, Szászországban 49,2 százalékról 65 százalékra.

Rámehet az országos nagykoalíció

A hivatalban lévő brandenburgi SPD-s és a szászországi CDU-s miniszterelnök, Dietmar Woidke és Michael Kretschmer egyaránt hangsúlyozta, hogy pártjuk egyértelmű felhatalmazást kapott a választóktól a kormányzás folytatására. Kiemelték, hogy a lehető leghamarabb megkezdik a kormányalakítás lehetőségeinek feltárását célzó tárgyalásokat.
Brandenburgban az SPD a Balpárttal és a Zöldekkel, vagy a CDU-val és a Zöldekkel alakíthat kormányt. Szászországban egy CDU-SPD-Zöldek összetételű koalíció tűnik lehetségesnek.

Vagyis Németország kettészakadt. Az egykori NDK-ban megállíthatatlannak tűnik a nyugaton jelentősen lemaradó AfD. Az SPD-ben valószínűleg felerősödnek azok a hangok, hogy általános térvesztésüket azzal állítsák meg, hogy kilépnek a CDU-CSU-val fennálló országos koalícióból. Erre novemberben kerülhet sor.

Végjáték Bukarestben

Kétségbeesetten küzd a túlélésért a kormánypárt, amelynek bizalmatlansági indítvány benyújtását javasolta Klaus Johannis konzervatív államfő. Ha ott elbukna a szociáldemokrata párt, akkor ideiglenes kormányt kellene alakítani Romániában – közölte az erdélyi szász államfő.

Viorica Dancila miniszterelnök kapásból elutasította a javaslatot : „nem azért kaptunk felhatalmazást a választóktól, hogy visszalépjünk!” Egyben kikérte magának, hogy Klaus Johannis – szinte rutinszerűen – korruptnak nevezte a kormányzatot. Ennek az az előzménye, hogy a szociáldemokraták kikényszerítették Laura Codreanu-Kövesi leváltását az ügyészi posztról, ahonnan a román politikai osztály számos tagját juttatta börtönbe. Laura Codreanu-Kövesi jelenleg az Európai Parlement támogatásával eséllyel pályázik az európai főügyész posztjára. A román kormány mindent megtett, hogy ezt megakadályozza, de fáradozása nem tűnik sikeresnek. Ráadásul Dacian Ciolos – Románia egykori miniszterelnöke – lett a liberálisok frakcióvezetője Brüsszelben. Macron elnök szövetségeseként befolyásolhatja hazájának belpolitikáját is.

A szociáldemokraták megérezték az idők változását

Börtönbe küldték majd mindenható vezérüket. Liviu Dragneát korrupció és hatásköri visszaélés miatt ítélték el, de börtönbe csak azután került, hogy az európai választásokon kiderült: meggyengültek a szociáldemokraták (a kommunista párt utódjáról van szó, amely mindmáig élvezi az állambiztonság támogatását). Liviu Dragnea felfedezettje volt Viorica Dancila asszony, aki az Európai parlamentben volt Romániában alig ismert képviselő. Minthogy maga Dragnea nem lehetett miniszterelnök, így az engedelmesnek tűnő Dancila asszonyt választotta. Aki abban a pillanatban elárulta őt amikor kiderült: Brüsszelben elfogadhatatlannak tartják Liviu Dragneát. Viorica Dancila vette át a párt vezetését. Sőt bejelentette: megpályázza az elnöki tisztséget is! Erre semmi esélye sincsen hiszen népszerűsége messze alulmarad Klaus Johannissal szemben, aki öt éve Románia államfője és élvezi mind Brüsszel mind pedig Washington bizalmát. Ez utóbbi főként katonai szempontból fontos: az USA Romániát és Lengyelországot tekinti kulcsországnak a térségben. Ezért az amerikai nagykövetség Bukarestben aktívan együttműködött Laura Codreanu-Kövesivel a korrupt elit megtisztításában. A szociáldemokraták az ügyésznőt Washington és Brüsszel ügynökének nevezték.

Nemcsak a szociáldemokraták, de koalíciós szövetségesük, az ALDE liberális párt is meghallotta az idők szavát: kilépett a koalícióból. Ezzel megszűnt a kormány többsége a parlamentben. A szociáldemokraták bizakodhatnának az RMDSZ-ben, de a magyar kisebbséget képviselő párt vezetője, Kelemen Hunor közölte: szív fájdalom nélkül megszavazzák a bizalmatlansági indítványt a parlamentben!

A baloldali populista kormány megpróbálta megvásárolni a népszerűséget

Nyugdíj reformot vezettek be, melyet Klaus Johannis elnök is aláírt. Ennek értelmében 70%-al nőhetne egy átlag nyugdíj összege két év alatt. Persze ehhez gyorsan hozzá kell tenni, hogy a nyugdíjak értéke Romániában jócskán elmaradt a magyar nyugdíjak reál értékétől is pedig azok is sereghajtók az Európai Unióban. A nettó bérek is gyors ütemben növekedtek: egy év alatt 15%-al! Mindezt miből? – kérdezték a kissé szkeptikus gazdasági szakértők. Románia ugyan dinamikusan fejlődik, de a kereskedelmi mérlege súlyosan deficites. Egy globális pénzügyi válság alapjaiban rengetheti meg a gazdaságot Romániában éppúgy mint Magyarországon.

A politikai válság ebben a helyzetben az elit tehetetlenségét tükrözi: az ellentmondások feloldását senki sem látja. De Romániában a politikai élet hagyományait azok a ravasz görögök alakították ki, akiket a szultán küldött Konstantinápolyból a román fejedelemségek irányítására. Ennek megfelelően most is jelentkezett a mentőangyal: Victor Ponta ex miniszterelnök személyében. Ő jelezte: hajlandó megmenteni a szociáldemokratákat és a kormányt, ha… Feltételeit csak részben közölte: bizonyos kormányzati átstruktúrálást sürgetett és azt, hogy Viorica Dancila asszony lépjen vissza az elnöki versenyben. Ez utóbbi nem tűnik túlságosan nagy áldozatnak, ha figyelembe vesszük: Dancila asszonynak a közvélemény-kutatási adatok szerint semmi esélye sincsen. Támogatóinak a száma nem éri el a 10%-ot miközben Klaus Johannis elnöké 40% fölött van.

Kivándorló országokból nevez ki új bíborosokat Ferenc pápa

13 új kardinálist jelent be a katolikus egyház feje október elején a konzisztórium alkalmából. Erről Ferenc pápa némiképp váratlan  módon a vasárnapi Orbi et urbi üzenetben tájékoztatta a világot.  

A Vatikán tájékoztatása szerint a 13 bíborosból tíz nyolcvan év alatti lesz vagyis választó és választható lesz a következő pápaválasztó gyűlésen. A 82 éves Ferenc pápa beteg, és ily módon is előkészíti az utódlását.

A katolikus egyházat is mélységesen megosztja a migráns ügy a bevándorló országokban. Sőt azokban is, ahol migránsok egyáltalán nincsenek is mint Magyarország vagy Lengyelország. Ferenc pápa a menekült kérdés humánus rendezését szívügyének tekinti. Ezért igyekszik olyan főpapokat kinevezni a bíborosi kollégiumba, akik osztják a nézeteit. Így most olyan országokból érkeznek az új kardinálisok, ahol a migráns kérdés napi probléma: Marokkó, Kongó, Indonézia és Kuba.

A bíborosi kollégiumának 120 olyan tagja lehet, aki nyolcvan év alatt van. Tehát pápa választás esetén közülük kerülne ki az új pápa. Ferenc pápa előszeretettel nevez ki új kardinálisokat Latin Amerikából, Ázsiából és Afrikából, ahol egyre növekszik a katolikus hívők száma, mert az első Európán kívüli pápának az a véleménye, hogy kontinensünk túlreprezentált a vatikáni vezetésben, ahol a szegényebb kivándorló országoknak nagyobb szerepet kell kapniuk.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!