A Ferencváros mintegy 1,7 milliárd forintot keresett azzal, hogy egy győzelemmel és négy döntetlennel zárta a labdarúgó Európa Liga csoportkörét. Tegnap a Ludogoreccel zárult idei sorozata.
Az európai szövetség (UEFA) honlapja szerint a korábbi, BL-selejtezős szereplésért, illetve az El-csoportkörbe jutásért kapott pénzdíjon (1,34 milliárd forint) felül az FTC további 1,33 millió eurót (437 millió forintot) keresett a csoportkörös teljesítményével. Itt egy győzelem 570 ezer eurót, egy döntetlen pedig 190 ezer eurót ért.
Ehhez az összeghez még hozzájön a közvetítési díjakból, illetve a jegyeladásokból származó bevétel. A Ferencváros a harmadik helyen végzett a csoportjában a spanyol Espanyol és a bolgár Ludogorec mögött. Az Európa Liga összdíjazása a mostani szezonban 560 millió euró (185 milliárd forint).
A MOL Fehérvár FC az előző idényben több mint 10,5 millió eurót (3,4 milliárd forint) keresett azzal, hogy a Bajnokok Ligája-selejtező negyedik fordulójából átkerült az El-csoportkörbe, majd ott a négyesében a harmadik helyen végzett.
A budapesti világbajnoki döntő után tett sportszerű nyilatkozatáért Fair play-díjat vehetett át a magyar férfi kardcsapat a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) lausanne-i gáláján. A döntőt a magyarok elvesztették.
A júliusi vb-n a férfi kardcsapatok fináléjában a dél-koreaiak 45-44-re győztek – ezzel sorozatban harmadszor lettek világbajnokok -, de az összecsapáson több vitatott ítélet született. A döntő után a bírói testület fel is mentette a vb-n a további munkavégzés alól a közreműködő zsűripárost.
A hazai szövetség honlapja felidézte, hogy a döntőt követő sajtótájékoztatón az újságírók a bíráskodásról is feltettek kérdést, amire a kétszeres olimpiai bajnok Szilágyi Áron azt mondta, hogy természetesen voltak kétes találatok,
„de nem emiatt kaptunk ki, nem szeretnénk erre fogni a vereséget”.
Ezután csapattársai, Szatmári András, Decsi Tamás és Gémesi Csanád is megerősítették ezt.
A FIE illetékesei már akkor jelezték, hogy sportszerűnek tartják a nyilatkozatot, és a csapat tagjai utóbb meghívót kaptak a közgyűlést követő gálavacsorára, ahol Aliser Uszmanovtól, a nemzetközi szövetség elnökétől vehették át a fair play díjat.
Ugyancsak díjazott lett a világranglista élén végző – Andrásfi Tibor, Bende Bence, Koch Máté, Nagy Dávid alkotta – junior világbajnok férfi párbajtőrcsapat. Ezt az elismerést Csampa Zsolt, a magyar szövetség elnöke (fideszes politikus) vett át.
Első helyen 5 milliárdot kér a járóbeteg-ellátásra Karácsony Gergely a 2023-as atlétikai vb megrendezéséhez és a stadion felépítéséhez. A IX. kerület is feltételeket szab. A nemzetközi szövetség öt nap határidőt szabott a válaszra.
Öt pontban szabott feltételeket Karácsony Gergely ahhoz, hogy a főváros hozzájáruljon a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezéséhez és hogy felépítsék ennek stadionját. „Hallom azok hangját, akik a világbajnokságot tartják most fő prioritásnak, művészektől, sportolókon át, volt köztársasági elnökig” – írja a Facebookon Karácsony Gergely. De – folytatja – neki az a dolga, hogy ne csak az ő hangjukat hallja meg. Azok szavát is,
akik hónapokig várnak, hogy diagnosztizálják a betegségüket. Azokét is, akik utálják, hogy átláthatatlanul folynak el százmilliárdok ebben az országban, és ebben a városban.
Attól, hogy valakinek nagyobb a befolyása, nem nyomhatja el azoknak a szavát, akik ilyen hatalommal, lobbierővel nem rendelkeznek – fogalmaz.
Eltűnt a hirdetmény
Ferencváros déli részén és a Csepel-sziget csúcsán épülne a grandiózus létesítmény, amelynek egyedül a tervezése 4,7 milliárdba kerülne – tavaly április adat alapján -, bár az erről szóló közbeszerzési hirdetmény nem érhető el. A látványterv valóra váltásának ára nem ismert.
Forrás: Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja
Karácsony Gergely, aki a szerdai közgyűlési ülésre terjeszti elő javaslatát, öt feltételt támaszt a kormánynak.
Budapest 50 milliárd forintot kér a járóbeteg ellátás fejlesztésére, diagnosztikai eszközök beszerzésére, azok működésének finanszírozására. Azért, mert az időben végzett CT és MR vizsgálatokkal évente 3 ezer ember életét lehet megmenteni Budapesten, 5 év alatt tehát 15 ezer embert lehetne meggyógyítani. Van ennél nagyobb tét?
A zöldfelületek növelése, hogy közben az elszabadult budapesti albérletárakat is kordában tudják tartani. Ezért kezdeményezik, hogy hozzák létre a csepeli nagyerdőt, egy városligetnyi parkot, és benne a több ezer férőhelyes diákvárost.
Budapest egyik legszebb, és jelenleg parlagon heverő területén épüljön meg a ferencvárosi sport- és szabadidő központ, ez a fejlesztés legyen alkalmas az atlétikai vb befogadására, de a vb 9 napja után legalább 90 évig szolgálja a budapestieket, úgy, hogy a tömegsportnak, a családok kikapcsolódásának adjon helyet.
Ennek a beruházásnak a költségei legyen átláthatók, minden polgári jogi szerződést hozzanak nyilvánosságra.
A kormány erősítse meg a főváros-kormány-megállapodásban foglalt beruházások, különösen a közlekedési beruházások teljesítését. A vállalásokat a kormány még idén foglalja határozatba.
Megmenthetünk emberéleteket, élhetőbbé tehetjük a várost, javíthatjuk a levegő minőségét, sok ezer fiatalnak adhatunk esélyt, revitalizálhatjuk Budapest egyik legszebb részét, Ferencváros új pihenőövezetet kap, és még az atlétikai vb-t is megrendezhetjük – írja Karácsony. Hiszi, hogy ezt nem csak a fővárosi közgyűlés, a kormány, és elsősorban a budapestiek is elvszerű, jó megoldásnak tartják.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség viszont türelmetlen. Elnöke, a brit futólegenda, az olimpiai bajnok Lord Sebastian Coe, a londoni olimpia szervezőbizottságának vezetője levelet írt a Magyar Atlétikai Szövetségnek és a kormánynak. Ebben arra kéri a világbajnokság rendezéséről szóló nemzetközi szerződést aláíró magyar feleket, hogy
november végéig jelezzék egyértelműen, Budapest városvezetése támogatja-e
az atlétikai vb megrendezését és az atlétikai központ felépítését. Egyetért azzal, hogy a demokratikusan megválasztott városvezetés kialakíthatja álláspontját a vb-ről, de leszögezi, hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek sürgősen tudnia kell, hogy az új főpolgármester és városvezetés támogatja-e a világbajnokságot.
Magyarország már késedelembe esett a fejlesztés megkezdésével
– írja Sebastian Coe-, s ha az atlétikai központ nem épül meg Budapesten, a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek amilyen hamar csak lehet új házigazdát kell keresnie a 2023-as vébé számára.
Karácsony még ma telefonon beszélni fog Coe-val, és néhány hét türelmet kér tőle. A főpolgármester közölte, a feltételeket elküldik a Miniszterelnökséget vezető miniszternek is, és azt kérik a kormánytól, ezek végrehajtásáról szülessen kormányhatározat.
Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere a Karácsonnyal tartott sajtótájékoztatón azt mondta, a kerületnek sem érdeke, hogy ott egy újabb sportlétesítmény épüljön, ezért a további beruházásokhoz olyan feltételeket szeretne támasztani, amelyek a főváros és a IX. kerületi lakosok javát szolgálják. Ide sorolta az úgynevezett rozsdaövezetek helyzetét, illetve, hogy egy ilyen területre akár az Országos Széchényi Könyvtár költözhetne. Ezen kívül fontos a Nagyvásártelep műemléki megőrzése, és a diákváros fejlesztése, amely szerinte nagyban enyhíthetne a lakhatási válságot.
Az új Puskás stadion avató mérkőzésén a magyar válogatott 2-1-re kikapott Uruguaytól. A meccset telt ház előtt játszották.
A nettó 190 milliárd forintból felépített Puskás Aréna avató mérkőzése nem sikerült. A vendégnek meghívott uruguayi válogatott 2-1-re legyőzte a magyar csapatot a Puskás Aréna pénteki avató mérkőzésén, melyet 65 114 néző előtt rendeztek.
Az ellenfél, a világranglistán ötödik Uruguay lerohanta a magyar csapatot, Edinson Cavani és Brian Rodriguez góljaival bő húsz perc alatt kétgólos előnyre tett szert. A 24. percben Szalai Ádám lőtte az új stadion első magyar találatát, amellyel a végeredményt is beállította. A mérkőzésen Kalmár Zsolt bokatörést szenvedett.
Az avatón a VIP-páholyban megjelent mindenki, aki számít.
Forrás: 168 óra
A magyar válogatott először kapott ki Uruguaytól, eddig egy győzelem mellett kétszer döntetlent játszottak. Igaz, legutóbbi meccsük 1962-ben volt a világbajnokságon.
A válogatott legközelebb kedden Wales vendégeként lép pályára sorsdöntő Európa-bajnoki selejtező-mérkőzésen, győzelemmel kijut a jövő évi, részben budapesti rendezésű kontinensviadalra. Ezen a Puskás Aréna három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont.
Gergő a kampányban határozott kijelentéseket tett. Egyrészt azt, hogy leállítja a múzeumi negyed építését a Városligetben, másrészt, hogy nem járul hozzá újabb sportberuházáshoz, amíg nincs minden kerületben CT. Ez utóbbit nevezte közérthetően stadionstopnak. Most e két politikai törekvés érvényesítéséről folyik a vita.
Mindkét állítás összhangban volt és van Gergő pártjának, a Párbeszédnek és szélesebb értelemben az ellenzéki pártoknak az elmúlt kilenc évben követett politikájával. A két kormányzati akciót – a Liget-programot és az élsportban eszközölt nagy beruházásokat – két tekintetben utasította el a Párbeszéd és az egész ellenzék. Az egyik a költségvetési nézőpont: fel voltunk és vagyunk háborodva azon, hogy az Orbán-rezsim hatalmas összegeket költ Orbán hobbija, a profi futball infrastruktúrájára, a stadionokra, miközben fontos társadalmi célokra, mindenekelőtt az egészségügyre nem jut elegendő pénz. Ugyanígy felháborított bennünket a városligeti építkezés, amelynek valódi funkciója a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum kiköltöztetése volt a Várban illetve a Kossuth téren levő jelenlegi épületükből, hogy ott állami intézmények kapják vissza korábbi helyüket: az államfő a Várban, a Kúria a Kossuth téren, és erre – és a többi várbéli beruházásra – költsenek el százmilliárdokat.
A másik nézőpont a környezeti:
ne építsenek új nagy épületeket a Városligetbe, ha múzeumokat akarnak építeni, tegyék azokat a rozsdaövezetbe, illetve ne építsenek új sportlétesítményeket oda, ahol a főváros erdőt illetve ligetet szeretne.
Gergő most főpolgármester. Ebben a minőségében álláspontjának környezeti indoklása alapján léphet fel a kormánnyal szemben. Könnyen képviselhető az álláspont a Liget esetében: ne épüljenek meg azok az épületek, ahol még nem kezdődött meg az építkezés. Ma úgy tűnik, hogy a további épületekről a kormány le fog mondani, miközben szidni fogja a fővárosi vezetést, hogy milyen nagyszerű dolgok maradnak el.
Főpolgármesteri minőségében ugyanakkor nehezebben tudja képviselni a stadionstopot, vagyis azt, hogy ne épüljön meg az új atlétikai stadion. (A kézilabda-csarnokba máris beleegyezett, mivel azt az új kerületi polgármester, Baranyi Krisztina is akarja, mondván, sok mindenre lesz jó az a kerületieknek.) A stadionstop esetében ugyanis a fő szempont nem a környezeti, hanem a költségvetési: ne szórják élsportra az adófizetők százmilliárdjait. Ez azonban nem főpolgármesteri kompetencia, hanem a Párbeszéd politikusának kompetenciája.
Ezt pedig főpolgármesteri minőségében nehezebb képviselni.
Máris felsorakozott az Atlétikai Stadion mellett a magyar élsport szinte minden intézménye és számos híressége. Mintha a magyar társadalom számára az atlétikai világbajnokság megrendezése, továbbá az, hogy az atlétikának „legyen otthona”, első számú prioritás lenne. Mintha nem lehetett volna a most megnyíló és csak a labdarúgó mérkőzések megrendezésére alkalmas Puskás Aréna helyett olyan stadiont építeni, mint a korábbi Népstadion, amely atlétikai versenyeknek is otthont tud adni, és amelyben egy világverseny megnyitó ünnepsége is megtartható. Tudom, a modern labdarúgó stadion ilyen, manapság mindenütt ilyet építenek, de ha ennek az az ára, hogy külön atlétikai stadiont kellene építeni, akkor, ha csak egy vébéről van szó, talán mégis építhettek volna erre is, arra is alkalmas sportlétesítményt.
Valójában persze azért kell Orbánnak mindkét létesítmény, mert olimpia esetén egyszerre kell tudni ezt is, azt is megrendezni.
Most azonban kész helyzet van: a Puskás Aréna csak labdarúgásra jó, az atlétikának másik stadion kell. Nagy a nyomás Gergőn, hogy adja fel ellenkezését, ne rajta múljon, ha nem lesz Budapesten atlétikai vébé.
Ha viszont enged, a hitelessége kezdhet erodálni. Feláldozná párbeszédes énjét főpolgármesteri énje oltárán.
Én csak remélni tudom, hogy neki is, és az egész fővárosi vezetésnek lesz ereje kitartani a nem mellett.
Az atléták rosszul járnának, az ország viszont jól.
Jogotok van abbahagyni a mérkőzést – mondta a félidőben Gareth Southgate edző az angol válogatott tagjainak Szófiában, ahol EB selejtező meccset játszottak. A stadion félig üres volt, mert az UEFA ezzel büntette a korábbi rasszista megnyilvánulásokat. Ennek ellenére a szurkolók kemény magja nem fékezte magát.
Amikor fekete bőrű angol játékoshoz került a labda, akkor huhogtak és majmoknak nevezték őket. Sokan náci karlendítéssel fejezték ki rasszista érzelmeiket.
A játékvezető kétszer is leállította a mérkőzést, mely végül az angol csapat 6-0-ás győzelmével ért véget. A hazai szurkolók fajgyűlöletét nyilvánvalóan a csúfos vereség is növelte. Az angol csapat az UEFA-hoz fordult, hogy lépjen fel a fajgyűlölet ellen a stadionokban. Bulgáriában, az Európai Unió legszegényebb államában, elég komoly befolyása van a szélsőjobboldalnak, amely támaszkodik a szurkolók egy részének fajgyűlöletére. Ezért a várható büntetés ellenére aligha lesz érezhető változás a stadionokban Bulgáriában, ahol a futball éppoly mélyrepülésben van mint nálunk.
380 millió eurót utalt át az Európai Labdarúgó Szövetség 14 év alatt Ukrajna labdarúgásának a támogatására. A Football Leaks oknyomozó újságírói kiderítették, hogy a pénzek a Brit Virgin szigeteken landoltak! Vajon miért?
Ukrajna közismerten korrupt állam, az ukrán labdarúgás nem különben: elég arra emlékeztetni, hogy a 2012-es Európa bajnokság idején 4 milliárd dolláros túlszámlázással vádolták meg az ukrán oligarchákat.
A négy futball stadion felújításának és egyéb költségeknek a túlszámlázása még az UEFA-ban is kiverte a biztosítékot pedig a korrupció ott sem volt ismeretlen. 2007 és 2015 között Michel Platini, az egykori legendás középpályás francia futballista volt ott az elnök. Ő volt az, aki elintézte Katarnak a futball világbajnokságot 2022-re! Cserébe Katar emírje megvásárolta Sarkozy elnök kedvenc csapatát, a pénzügyi gondokkal küszködő Paris Saint Germaint. Platini belebukott a FIFA korrupciós botrányába. Michel Platini eltiltása a futball közéletből mostanában jár le. Talán ezért is érezte úgy a Der Spiegel, hogy utána kell járnia a Football Leaks kiszivárogtatásának.
Kizárólag belső használatra!
Az UEFA 380 millió eurós átutalás egy olyan offshore számlára érkezett a Brit Virgin szigetek adóparadicsomába, melynek a tulajdonosa egy közismert ukrán oligarcha, a Dinamo Kijev futball csapatának gazdája volt. Igor Szurkisz volt tehát a kedvezményezett, akinek a testvére, Grigorij Szurkisz Ukrajna Labdarúgó Szövetségének az elnöki tisztét töltötte be, és egy ideig alelnök volt Michel Platini mellett az UEFA-ban! A Newport Management, amely a Szurkisz fivérek offshore ügyeit intézte a Brit Virgin szigeteken, már 2016-ban felkeltette a belső ellenőrzés gyanúját az UEFA házatáján. Ezért a jelentés a Newport Management és a Szurkisz fivérek kapcsolatáról ezzel a felirattal került be az irattárba: szigorúan belső felhasználásra!
Vajon miért nem indult komoly vizsgálat ebben az ügyben?
Az UEFA pro forma vizsgálódott ugyan, de nem talált okot arra, hogy megkérdezze: miért is mennek a pénzek Ukrajna helyett a Brit Virgin szigetekre? A Szurkisz fivérek ugyanis igen befolyásos oligarchák voltak Ukrajnában és Grigorij Szurkisz fontos szerepet játszott az UEFA-ban, ahol Michel Platini egyik legfőbb támogatója volt abban, hogy megpuccsolják az előző vezetést. Így érték el a Szurkisz fivérek azt, hogy Ukrajna kapja Lengyelországgal együtt a futball Európa bajnokság megrendezését noha mindenki tudta, hogy Kijevben a korrupció az úr! Michel Platini úgy nyilatkozott, hogy sohasem volt tudomása arról, hogy az Ukrajnának járó 380 millió euró a Newport Management-nél landolt és nem Ukrajnában, ahova szánták. Azt is tagadta, hogy tudomása lett volna arról, hogy a Newport Management mögött a Szurkisz fivérek állnak, akik közül az egyik mellette alelnök az UEFA-ban! Ami még kínosabb: az Európai Labdarúgó Szövetség akkori főtitkára Gianni Infantino volt. A svájci futball vezető jelenleg a FIFA elnöke …
Nagyszerű hangulatban vette kezdetét a hétfőtől szombatig zajló utánpótlás kick-box Európa-bajnokság, amelynek hétfő délelőtti megnyitóján az Audi Aréna Győrben különleges atmoszférát teremtettek a csapatok és szurkolóik. Elhangzott, hogy a sportág történetében először a magyar versenyzői csapat a legnagyobb egy világversenyen. Sárfalvi Péter sportért felelős helyettes államtitkár szerint ez is bizonyítja a sportág népszerűségét hazánkban – adta hírül a Magyar Kick-box Szakszövetség.
Még el sem kezdődött, máris több rekordot megdöntött a győri kick-box Eb: 39 ország 1600 versenyzőjének részvételére még nem volt példa a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által tavaly elismert sportág utánpótlás kontinensviadalain. Magyar részről pedig első ízben fordult elő, hogy 179 fővel a mieink alkotják a legnagyobb csapatot a sportág mind a hét szabályrendszerét több korosztályban felvonultató Eb-n.
A kick-box világszövetség, a WAKO kiemelten kezeli az utánpótlás ügyét, ezért is büszkeség, hogy idén Magyarország lehet a házigazda – hangsúlyozta a megnyitón Galambos Péter. A Magyar Kick-box Szakszövetség elnöke szerint az is növeli a hazai rendezésű Eb presztízsét, hogy a kick-box immár az olimpiai család tagja. Megköszönte az Eb megrendezéséhez nyújtott támogatást az állami szerveknek, Győr városának és a szervezésben segítőknek.
Sárfalvi Péter sportért felelős helyettes államtitkár méltatta az Európa-bajnokság rekordszámait, és külön örömnek nevezte, hogy minden idők legnagyobb utánpótlás kick-box Eb-jén az eddigi legnépesebb magyar csapat indul. „Ez azt is jelzi, hogy népszerű Magyarországon a sportág” – jelentette ki Sárfalvi Péter.
Győrben szeretik a sportot és minél több nagy rendezvényt igyekeznek a városba hozni – mondta beszédében Borkai Zsolt. Győr polgármestere felidézte a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált, mondván, akkor sétálgatott ilyen sok, nemzeti melegítőkbe öltözött fiatal az utcákon.
A sportág további hazai népszerűsítésének rengeteget jelent, hogy itthon tudnak világversenyeket rendezni – emelte ki Király István, az MKBSZ alelnöke, aki május óta az európai szövetség elnöke is, így új tisztségében éppen a győri Eb az első világversenye.
Hat arany-, két ezüst- és két bronzérmet nyertek a magyar kick-boxosok Zágrábban, az Európai Egyetemi Sportszövetség (EUSA) küzdősport Európa-bajnokságán. A sportág képviselői először vehettek részt az egyetemi Eb-n, ahol a kick-box mellett három, a 2020-as olimpián szereplő küzdősport – cselgáncs, tekvandó és karate – képviselői indultak. A kick-boxos diadalok a Testnevelési Egyetemet a felsőoktatási intézmények közötti éremtáblázat elejére repítették – adta hírül a Magyar Kick-box Szakszövetség.
Valósággal tarolt a zágrábi multisport-eseményen a felnőtt világ- és Európa-bajnokokat is a soraiban tudó magyar kick-boxos küldöttség.
A tavalyi felnőtt Eb-elsőségével az év legjobb hazai női versenyzőjének választott Busa Andrea két szakágban is diadalmaskodni tudott. A világ- és Európa-bajnok Nagy Henrietta pointfightingban nyert, akárcsak a férfiaknál Rohonczi Jenő. A 2017-es budapesti felnőtt vb-n ezüstérmes Vida Balázs és a fiatal Fésű Lajos light-contactban állhatott fel a dobogó tetejére.
Bálint Zoltán és Harangozó Gábor ezüstéremmel térhet haza Horvátországból, míg Vizsnyiczai Richárd és Gremen Petra harmadik lett.
Hazánk ezzel fölényesen lett a legeredményesebb ország kick-boxban az egyetemi Eb-n. Különlegesség, hogy a hat magyar arany mindegyikét a Halker-Király Team egyesület sportolói harcolták ki, közülük pedig öten is a Testnevelési Egyetem színeit képviselték. Ezzel a budapesti felsőoktatási intézmény egycsapásra a második helyre ugrott a kontinens egyetemei közötti éremtáblázaton – amely az EUSA valamennyi sportágának idei Eb-eredményeit magába foglalja.
EUSA egyetemi küzdősport Eb, a magyar érmesek kick-boxban:
Pointfighting:
Férfiak:
74 kg: 3. Vizsnyiczai Richárd (SZTE, Békéscsabai LTP. SE)
84 kg: 2. Bálint Zoltán (SZTE, Békéscsabai LTP. SE)
+84 kg: 1. Rohonczi Jenő (TE, Halker-Király Team), 2. Harangozó Gábor (SZTE, Békéscsabai LTP. SE)
Nők:
65 kg: 1. Busa Andrea (TE, Halker-Király Team)
+65 kg: 1. Nagy Henrietta (BME, Halker-Király Team)
Light-contact:
63 kg: 1. Fésű Lajos (TE, Halker-Király Team)
+84 kg: 1. Vida Balázs (TE, Halker-Király Team)
Nők:
55 kg: 3. Gremen Petra (ELTE, ZMKBA)
65 kg: 1. Busa Andrea (TE, Halker-Király Team)
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
