Featured Archives Page 9 of 754 › Független Hírügynökség

Orbán intézete több mint félmilliárd forintot költött Trumpra

-

2024-10-24

Orbán intézete több mint félmilliárd forintot költött Trumpra

A Budapesten működő Danube Institute három év alatt félmilliárd forintot fordított a Batthyány Lajos Alapítványra. Honnan kapta a Batthyány Lajos Alapítvány a sok milliárdos állami támogatást? Rogán Antal minisztériumától, mely egyszerre felügyeli a titkosszolgálatokat és a médiát, melyek szimbiózisa évtizedes hagyomány Magyarországon.

Az Átlátszóból derül ki, melynek működését sasszemmel vizsgálja a Szuverenitásvédelmi Hivatalt ügyködését, melynek nemrég alakított kutatóintézetét Horváth József altábornagy, a titkosszolgálat veteránja igazgatja, aki pályafutását a III/3-as ügyosztályon hadnagyként kezdte meg még a rendszerváltás előtt.

Milyen műveket finanszíroz a Danube Institute a magyar adófizetők pénzéből? Az intézet honlapján nemrég tűnt fel egy tanulmány, melynek szerzője: Melissa Ford Maldonado, aki a Texas Public Policy Foundation politikai igazgatója. Trump elnöksége idején Melissa Ford Maldonado a Fehér Ház tanácsadói csapatában dogozott mint a Belpolitikai Tanács munkatársa. Mostani dolgozatának címe: „A magyar migrációs politika és annak tanulságai Texas számára”. Texas állam sziklaszilárdan áll Trump mögött, a Texas Public Policy Foundation része annak a csapatnak, mely kidolgozza Trump elnöki programját.

A Heritage Foundation Project 2025 programját jelentős mértékben a nemzeti együttműködés rendszerének tapasztalataira építette:

hogyan kell a demokratikus látszat megőrzése mellett korlátlanná és ellenőrizhetetlenné tenni a központi hatalom gyakorlását?

A Heritage Foundation programja olyan heves szakmai kritikát kapott az USA-ban, hogy Trump is kénytelen volt elhatárolódni tőle – szavakban. Kevés kétség van afelől, hogy amennyiben megválasztják, akkor megpróbálja követni Orbán Viktor útját a jogállami normák leépítésében.

A magyar külügy is szép pénzeket fordít Trump támogatására illetve Orbán népszerűsítésére az USA-ban, olykor nem riadnak vissza a nyílt propaganda hazugságoktól sem: a lengyelországi választások idején például azt közölte X-en a washingtoni magyar nagykövetség által finanszírozott amerikai cég, hogy

“Soros György el van szánva arra, hogy megsemmisítse Magyarországot és Lengyelországot, ez ellen fel kell lépnünk!”

Az Orbán kormány pénze nem mindenkinek hoz szerencsét: Tucker Carlsont épp azért rúgta ki a Fox Televízió mert Magyarországon interjúzott Orbán Viktorral és másokkal anélkül, hogy ehhez megkapta volna az őt alkalmazó televízió engedélyét.

Trump barátságát 10 millió dollárért vásárolta meg Orbán Viktor

Legalábbis így értesült Charles Gati, magyar származású amerikai politológus, aki régebben igencsak kedvelte Orbán Viktort. Charles Gati szerint nem állami támogatásból jött össze a 10 millió dollár Trump kampányának támogatására hanem Orbán Viktor hűséges oligarchái dobtak össze ennyit annak érdekében, hogy az USA következő elnökét újra Donald Trumpnak hívják. Nem csoda, hogy Orbán Viktor és hívei ennyire lelkesednek Donald Trumpért: a magyar miniszterelnök Strasbourgban erősítette meg, hogy pezsgőt bontanak, ha Trump nyer.

A demokrata adminisztráció ugyanis el van szánva arra, hogy levegye a sakktábláról Orbán Viktort, és Brüsszel álláspontja ugyanez.

Pénteki rádiós interjújában a miniszterelnök így fogalmazott:

”Brüsszel meg akarja buktatni a magyar kormányt!”

A magyar miniszterelnök mind a mai napig nem fogadta David Pressman nagykövetet, aki személyes jóbarátja Blinken amerikai külügyminiszternek. Orbán Viktor többször is elmondta: nincs B terv arra az esetre, ha nem Trump nyeri az elnökválasztást az Egyesült Államokban.

A Danube Institute legutóbbi konferenciáján egy Trumphoz közelálló újságíró felhívta a magyar miniszterelnök figyelmét, hogy nagyon is szükség lehet B tervre, mert Trump győzelmi esélye maximum 50%. Ezenkívül azt is elmondta Trump közeli ismerőse, hogy a 78 éves elnökjelöltet rendkívüli mértékben megviselte a kampány és különösen a merényletek, ezért szellemileg nincsen csúcsformában.

Kikből állhat a Trump kormány?

A brüsszeli Politico igyekszik megtippelni, hogy az egyszemélyi döntésekhez ragaszkodó Trump kit bíz meg politikának végrehajtásával.

“Olyan Trump körül a légkör mint Észak Koreában: mindenki végtelenül szervilis Mar-a – Lagoban” – írta Lindsey Graham republikánus szenátor arról a floridai villáról, melyet Trump elnöksége idején szívesen használt második Fehér Házként.

Kiből lehet külügyminiszter? Mike Pompeo megőrizte Trump bizalmát, tehát ő folytathatja is a külügyminiszteri poszton. Őt annak idején kétszer is kifogadta Orbán Viktor: egyszer az amerikai külügyminiszter azért lobbizott, hogy orosz földgáz helyett Magyarország vásárolja “a szabadság földgázát” az USA-ból, máskor pedig a Huawei 5G rendszeréről akarta lebeszélni a magyar kormányfőt – mindkét esetben sikertelenül.

Esélyes lehet a külügyminiszter posztjára még Bill Hagerty republikánus szenátor és Ric Grenell, aki Trump elnöksége idején berlini nagykövet volt.

A pénzügyminiszter újra Steve Mnuchin lehet, de van két másik jelölt is: Howard Lutnick, a Cantor Fitzgerald pénzügyi befektetési cég főnöke és Robert Lightizer, aki kereskedelmi tanácsadó volt Trump kormányzása idején.

Valamilyen fontos szerepet kaphat a gazdaság irányításában Scott Bessent, aki korábban a Soros pénzügyi vállalkozás befektetési igazgatója volt és Hank Paulson, korábbi pénzügyminiszter, aki jelenleg Kína egyik legfőbb lobbistája Washingtonban.

Trump összeveszett korábbi hadügyminisztereivel, ezért új ember kerül a Pentagon élére. A Politico szerint Mike Waltz, aki szolgált a Pentagonban, és jelenleg Trump tanácsadója nemzetbiztonsági ügyekben, az egyik esélyes, a másik Tom Cotton republikánus szenátor Arkansasból.

Milyen lesz Trump politikája? Ez a legfőbb bizonytalansági tényező. Trump a kampányában sok kemény kijelentést tett, de kérdés: mit akar ebből meg is valósítani.

2016-ban kőkemény kampányt folytatott Kína ellen, majd két évig barátkozott a második számú világhatalom vezetőivel, akik Pekingben a Tiltott Városban fogadták, ahol Trump unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét. Azután Trump megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet Biden elnök tovább fokozott. Trump most is mennydörög Kína ellen, de legfőbb pénzügyi támogatója, a világ leggazdagabb embere Elon Musk Kína barát húrokat penget, mert a Tesla legnagyobb gyára Sanghajban működik.

Keleti nyitás : propaganda és valóság

Polonius

-

2024-10-24

0

77%-ról 81%-ra nőtt az Európai Unió részaránya a magyar exportban 2010 óta. Ugyanebben az időszakban Észak Amerika – USA, Kanada, Mexikó – részaránya 3%-ról 5%- ra nőtt. Vagyis a Nyugat korábban is meghatározó súlya tovább növekedett a nemzeti együttműködés rendszerének idején. Ázsia súlya a magyar exportban 7%-ról 5%-ra süllyedt.

Miben nőtt Ázsia jelentősége? A külföldi tőkeberuházásokban: 3% volt a részesedés 2010- re, és ez mára 10%-ra emelkedett. Tegyük hozzá, hogy ez is a nyugati exportot növelte hiszen az ázsiai cégek nem a 10 millió alatti magyar piacra termelnek hanem az Európai Unió 450 milliós piacát veszik célba. Orbán Viktornak már csak emiatt is kétszer meg kell gondolnia: kivezeti-e Magyarországot az Európai Unióból?!

A keleti nyitás fedőszöveg volt, de elveszítette az értelmét

Orbán Viktor már a kilencvenes években észlelte, hogy az USA leírta Magyarországot, és ezért a nagy német álomhoz csatlakozott, melyet Bismarck nyomán Kohl kancellár hirdetett meg, utána pedig Schröder és Merkel is folytatott.

A komplementer jelleg volt a nagy német álom lényege: a korszerű német technológia találkozása az orosz nyersanyagokkal és az olcsó kínai munkaerővel.

A Volkswagen már az ötvenes években gyárat nyitott Sanghajban, és ma már több autót gyárt és értékesít Kínában mint Németországban. Oroszország Németország fő energia ellátójává vált, Kína pedig az elsőszámú kereskedelmi partnerré. Schröder német kancellár a Gazprom egyik vezetője lett Oroszországban. Washingtonban is felfigyeltek erre, és megvétózták a nagy kontinentális együttműködést. 2021-ben az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin agressziója Ukrajna ellen végképp betette a kaput a nagy kontinentális együttműködésnek. Szimbolikusan felrobbantották az Északi Áramlat tengeralatti gázvezetéket – minden bizonnyal az USA jóváhagyásával. Macron elnök az Európai Unió nevében még megpróbált fellépni Európa szuverenitása mellett miután az USA tilalma ellenére Pekingbe látogatott, de a francia elnök belpolitikai helyzete annyira meggyengült, hogy kénytelen volt beállni a sorba. Ugyanez történt Scholz német kancellárral is. Orbán Viktor magára maradt a kontinentális együttműködés gondolatával, melyet az USA elfogadhatatlannak tekint. Ebben minden bizonnyal egyetért Donald Trump és Kamala Harris.

Van-e B terve Orbán Viktornak? Arra bevallottan nincsen, hogy mihez kezd, ha nem Trumpot választják meg az Egyesült Államokban.

Mi lesz, ha Trump jön? Az ex elnök 2016-ban is mennydörgött Kína ellen, de azután megpróbált megállapodni a kínai vezetőkkel. Miután ez nem sikerült , megindította a kereskedelmi háborút, melyet Biden elnök fokozott. Például 100%-os büntető vámot vetett ki az elektromos autókra. Most pedig szankciót vezetett be olyan kínai cégek ellen, melyek Washington megítélése szerint támogatják Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Pekingben válasszal fenyegetőznek, de kivárnak, mert számukra mindenképp fontos a megegyezés. Az oroszokkal ellentétben Kína a gazdasági fronton akarja legyőzni az Egyesült Államokat az olcsó és hatékony munkaerejével. Kína már ma is a világ legnagyobb kereskedője.

“Hagyd abba Vologya!”

A hírek szerint erre figyelmeztette Hszi Csin-ping elnök Kazanyban a BRICS csúcstalálkozón Putyin orosz elnököt, aki már több mint két éve folytat egy megnyerhetetlen háborút Ukrajnában. A kínaiak ezalatt az idő alatt teljesen elfoglalták az orosz piacot, és alaposan kihasználják Oroszország szorult helyzetét: Magyarországgal ellentétben ők valóban olcsóbban kapják az orosz energiát. Ettől függetlenül

Peking számára százszor fontosabb az amerikai kapcsolat mint Putyin Oroszországa, amelynek sem a gazdasága sem a hadserege nem hatékony.

Azzal, hogy Putyin ráfanyalodott Észak Korea katonáira és fegyvereire, az egész világ előtt igazolta ukrajnai vállalkozásának szánalmas kudarcát.

Kína viszont békét akar, mert a háború nem tesz jót a biznisznek, és erősíti Washingtonban és Brüsszelben azokat az erőket, amelyek a keleti nyitás ellen vannak. Márpedig Kínának a nyugati nyitás létfontosságú, mert semmiképp sem akar abban a zsákutcába belemasírozni mint Putyin, aki elvágta magát a Nyugattól. Orbán számára is tanulságos lehet Peking és Moszkva látványos különbsége: az egyik szakít a Nyugattal, a másik viszont mindent megtesz, hogy ezt elkerülje. A kínaiak ezzel a pragmatikus politikával látványos eredményeket értek el a gazdaság fejlesztésében, és Oroszország példája is azt igazolja a számukra, az elzárkózás a globális gazdaságtól előre megjósolható kudarcot jelent. Kína kipróbálta ezt a kulturális forradalom idején – 1966-76 – amikor az évtizedes elzárkózás eredményeképp kisebb lett az ország GDP-je mint amikor belekezdtek a politikai harcokba, amelyek anarchiához és gazdasági visszaeséshez vezettek.

Az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie „közvetlen katonai akciót”

FüHü

-

2024-10-24

0

Az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie „közvetlen katonai akciót”

Mike Turner, a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke szerdán azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie „közvetlen katonai akció” megtételét, ha észak-koreai csapatok lépnek be az ukrajnai háborúba, miután kiderült, hogy az elszigetelt ország katonái ezrei tartózkodnak Oroszországban.

Október eleje és közepe között Észak-Korea legalább 3000 katonát szállított Kelet-Oroszországba hajókon keresztül az észak-koreai Wonsan régióból a kelet-oroszországi Vlagyivosztokba – mondta John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője újságíróknak.

„A Biden-Harris kormánynak világossá kell tennie, hogy a konfliktusba belépő észak-koreai csapatok vörös vonalat jelentenek az Egyesült Államok számára” – mondta Mike Turner közleményében.

„Ha az észak-koreai csapatok megtámadják Ukrajna szuverén területét, az Egyesült Államoknak komolyan meg kell fontolnia, hogy közvetlen katonai akciót indít az észak-koreai csapatok ellen”

– tette hozzá. „Még nem tudjuk, hogy ezek a katonák az orosz hadsereggel együtt harcba szállnak-e, de ez minden bizonnyal nagyon aggasztó” – mondta.

Hozzátette, hogy a kiképzés befejezése után a katonák Nyugat-Oroszországba utazhatnak, majd harcba bocsátkozhatnak az ukrán hadsereg ellen, ami „bizonyítaná Oroszország növekvő elkeseredettségét az Ukrajna elleni háborúban”.

„Ha bevetnék harcolni Ukrajna ellen az észak-koreai katonákat az ukrán hadsereg ugyanúgy megvédi magát, mint az orosz katonák ellen”

– mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy Észak-Korea közel 10 000 katonát küld Ukrajnába, hogy harcoljanak az orosz erőkért. Zelenszkij a belgiumi Brüsszelben beszélt arról, hogy Phenjan már taktikai személyzetet és tiszteket küldött országába.

Azok a jelentések, amelyek arról szólnak, hogy az észak-koreai csapatok a harcba való belépés szélén álltak, felhívták az Egyesült Államokat, hogy szüntesse meg az Ukrajnának adott nagy hatótávolságú fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat.

„Ha az észak-koreai csapatok orosz területről támadják meg Ukrajnát, Ukrajnának meg kell engedni, hogy amerikai fegyvereket használjon a válaszadáshoz.”

– jelentette ki Turner.

Az Oroszországért Ukrajnában harcoló észak-koreai katonák óriási előrelépést jelentenének a két ország kapcsolatában, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető júniusban partnerségi megállapodást írt alá, és ígéretet tettek arra, hogy kölcsönös segítséget és védelmet nyújtanak az ellenségekkel szemben. Ráadásul Phenjan tüzérségi lövedékeket és ballisztikus rakétákat is biztosított Moszkvának, cserébe a nukleáris és űrprogramokhoz való segélyhez és technológiához való hozzáférésért.

Orbán: a király meztelen!

ki

-

2024-10-24

0

Tükörbe nézett volna a magyar miniszterelnök október 23-án? Szó sincs róla: Brüsszelről beszélt. Orbán szorosan követi azt a kifordított technikákáját, mely szerint „a tükröt átkozd, ha a képed ferde”!

“A király meztelen, ezt ideje kimondani: az európai vezetők, a brüsszeli bürokraták egy reménytelen háborúba vezették a Nyugatot, a győzelem reményétől megszépült fejükben ez a háború a Nyugat háborúja Oroszország ellen, amit meg kell nyerniük” – mondta a miniszterelnök a Millenárison. Ezekután teljesen furcsa kijelentést tett: ”a tervnek az is része, hogy miután a keleti fronton megvan a győzelem, Ukrajna vállalja, hogy az amerikaiakat helyettesítve egész Európa biztonságát garantálja. Vagyis mi magyarok egy reggel arra ébrednénk, hogy ismét keletről jött szláv katonák állomásoznának Magyarország területén. Mi ezt nem akarjuk” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Mire célzott a magyar miniszterelnök? Minden bizonnyal a Blinken tervre, amely az amerikai külügyminiszter elképzelései szerint egy keleti NATO erődre bízná Európa védelmét Oroszországgal szemben. Ebben az erődrendszerben szerepet kapna Finnország, a három balti állam, a főszerepet pedig valamiféle lengyel-ukrán szövetség játszaná. Délen kiegészítené ezt Románia és Moldávia, amely épp most döntött Európa mellett.

Magyarországnak nem osztottak lapot, de miért zavarja ez Orbán Viktort, aki amúgyis ki akar maradni a háborúból? Netán Moszkva miatt, melynek érdekeit védelmezi a NATO-ban?

A Tisza Párt megelőzte a Fideszt

Először fordult elő egy közvéleménykutatás során, hogy a biztos pártválasztók körében 42-40 arányban felülkerekedett a Tisza a Fideszen. Az eredmény ráadásul október 23-án jött ki, melynek lyukas zászlaját a Tisza jelképnek választotta, hogy így válaszoljon Orbán Balázs politikai igazgató kétértelmű 56-os kijelentésére. Orbán Viktor szerint politikai igazgatója a szuverenitást védelmezte míg az ellenzéket Brüsszel támogatja:

“a brüsszeli gazda megvakarta a kutyus fejét”

– mondta Magyar Péterre utalva, aki a nyilvánosság előtt cserélt eszmét Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság elnökével és Manfred Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével Strasbourgban az Európai Parlament ülésén.

Orbán Viktor ezután előadta Dávid és Góliát párharcát: ”ennek a történetnek mindig ugyanaz a vége: Góliát veszít és Dávid nyer.” Majd a konklúzió:

“nem tűrjük el, hogy újra bábállammá, Brüsszel vazallusává tegyék Magyarországot! Nem fog sikerülni, itt nem törnek át”

– ismételte meg Orbán Viktor a kommunista Dolores Ibarruri híres jelszavát megfeledkezve arról, hogy Franco tábornok csapatai áttörtek, és Dolores Ibarruri évtizedekig élt Moszkvában mint emigráns. Majd a demokratikus Spanyolországba tért haza, amely éppúgy az Európai Unió tagállama mint Magyarország csakhogy Madridban senki sem beszél arról, hogy az ország Brüsszel vazallusa lenne.

Orbán Trump és Putyin megbízásból fel akarja bomlasztani az Európai Uniót?

Mind Trump mind pedig Putyin úgy véli, hogy vissza kellene állítani a “régi szép időket” amikor Európa sorsát Washingtonban és Moszkvában intézték. Az USA 2021-ben stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, és nyíltan jelezte: szét akarja verni a nagy kontinentális együttműködést Európa – Oroszország – Kína között. Az ukrajnai háború ezt a célt szolgálja, és Washington szempontjából teljesen eredményes is. Macron francia elnök hiába hangsúlyozta Kínából hazatérve: ”nem leszünk az USA vazallusa”, de az Európai Unió Orbán szerint azzá vált. Trump teljes mértékben támogatta a brexitet, hogy gyengítse az Európai Uniót, de amint a britek kiléptek, rögtön kiderült: az USA kedvező szabadkereskedelmi egyezményéből nem lett semmi! Mindmáig nincs ilyen egyezmény. Magyarország számára katasztrófa lenne az Európai Unió felbomlása – ezt Orbán Viktor is pontosan tudja csak épp ragaszkodik a hatalmához. Strasbourgban megpróbált előre menekülni, és a versenyképességről beszélt amely valóban az Európai Unió legnagyobb gondja.

Csakhogy az unió igencsak megosztott abban, hogy miképp lehetne visszaszerezni a versenyképességet, abban viszont meglepően egységes, hogy le kell számolni a belső bomlasztókkal mint Orbán Viktor.

Ezért vált Waterloová a magyar miniszterelnök számára a strasbourgi szereplés, amelyet ő diadalmenetnek szánt, de Magyar Péter látványos koreográfiája érvényesült a brüsszeli vezetők támogatásával. A magyar közvélemény pedig veszi a lapot… és úgy néz ki:

Orbán meztelen!

HÉV

Featured

Falusi Tamas

-

2024-10-23

0

Magyar Parlament. Kanász-Nagy Máté felszólalása:

Az országos kötöttpályás közlekedés esetében a járatritkítások és a kisiklások váltak menetrendszerűvé. Lázár Jánosnak nem kellene hisztériarohamot kapnia, ha vonatközlekedésről vagy a HÉV-közlekedésről van szó. Lázár Jánosnak az lenne a legfontosabb dolga, hogy miután bocsánatot kért, végre fejlessze a szolgáltatásokat. A HÉV-et közel egy évtizede vette el a kormány a fővárostól, azóta folyamatosan romlik az infrastruktúra.

A felszólalásra Ágh Péter államtitkár válaszolt:

Ha a HÉV-fejlesztésekről, a közösségi közlekedésről van szó, akkor az tipikus példája annak, hogy a magyar baloldal milyen módon vetette vissza Magyarországnak, Budapestnek és a közlekedés fejlesztésének lehetőségét. A HÉV-fejlesztés kiválóan előkészített projekt lett volna, ha Magyarország megkapja azokat az uniós forrásokat, amelyek a magyar embereknek járnak, azonban napról napra a baloldal brüsszeli képviselői azon dolgoztak, hogy gátolják a hazánknak járó uniós forrásokat.

Jó válasz, szép válasz, okos válasz.

Mint azt az interpelláló képviselő úrtól hallhattuk, az állam által Budapesttől 8 éve elvett HÉV rendszer erősen leromlott állapotban van (a közlekedés, az oktatás, az egészségügy és az összes többi mellett, tesszük hozzá rutinosan). Erre az államtitkár úr nem azt mondta, hogy nem, ez nem igaz, vagy hogy igaz, ez tényleg így van, hanem egészen másról kezdett beszélni, vagyis a kérdést franciás könnyedségű nonchalance-szal negligálta. Konkrét válasz helyett közölte, hogy a magyar baloldal vetette vissza a fejlesztési lehetőségeket, ezért nem sikerült szegény, szerencsétlen kormányunknak a „kiválóan előkészített” HÉV projektet végrehajtani.

Ha részletesen vizsgáljuk a választ:

Mint már többször írtam, például itt, az EU által nekünk küldött pénz nem jár. Azt azért kapjuk, mert az EU rendes velünk, és azt akarja, hogy fölzárkózzunk. Illetve azt akarta. Ma már nem nagyon akarja, ugyanis elege van.
Az EU alatt a Parlament döntő többségét tessék érteni. Az ellenzéki képviselők létszáma az előző ciklusban 8 fő volt (a FIDESZ-é 13), a Parlament létszáma elnököstül 751 fő. Nagyon jól dolgozhatott az a 8 ember, ha így megakadályozták a pénzküldést.
Jelenleg az ellenzéki képviselők létszáma két (kettő) fő. A TISZÁ-nak ugyan van hét embere a Parlamentben, meg a MI Hazánk-nak is egy, de ők ebben a kérdésben a FIDESZ-szel értenek egyet, azaz nem ellenzékiek.
Az EU Parlamentre mondható, hogy első időkben valahogy eltűrték Orbán nem éppen úrifiús viselkedését (finom vagyok, mi?), mondván, hogy egy darab kispolgár-középparaszt miatt nem büntethetjük a derék magyar népet, de ahogy kapták az egyre újabb sallerokat, egyre jobban begorombultak, és mikor látták, hogy a derék magyar nép immár negyedszer ad kétharmadot az őket nagy erővel rugdosó Orbánnak, léptek. Azóta nem nagyon jön pénz.
A magyarországi regnálók jól kiterjesztett (és jól megfizetett) médiabirodalmuk révén sikeresen sulykolják a népbe azt a tévképzetet, hogy ha valamire nincs pénz, akkor azért nincs, mert az EU nem adott. Mint már láttuk, az EU-nak nem kötelező adni, mert semmilyen ok sincs rá, ugyanis nemhogy gyarmatosítana minket az idetelepedő nyugati cégek révén, hanem a vállalatok plusz pénzt hoznak az országba. Mégpedig sokat. Nem véletlen, hogy Orbánék teljes erővel csábítgatják a cégeket, hogy jöjjenek csak, települjenek ide, itt épül az olcsó munkaerő kínálatára bazírozó munkaalapú társadalom!
Egy normál országban az állam maga fizeti a saját tanárait (ráadásul jól!), sőt a hazai HÉV-ek fejlesztését is, ugyanis úgy gazdálkodik, hogy teljen neki. Nem veri át a népét azzal, hogy a hazai tanárok alacsony bérének az EU az oka, valamint hogy a 60 éves HÉV szerelvények lepusztultságának és permanens elromlásának ugyancsak. Rettenetesen röhejes, mikor széttárják a kezüket, hogy ők nem tehetnek róla, mert a szemét EU, meg a rohadék baloldal… nagy kár, hogy ezen röhögés helyett inkább sírni kell, mert a mi bőrünkre megy a játék mindaddig, amíg ezek a sötét alakok el nem tűnnek a süllyesztőben.
A normál állam, ha valahonnan valami plusz pénzt kap, akkor azt megköszöni, mielőtt elköltené. Egy másodpercig sem zűrözik, ha a pénz nem jön, pláne kussban van, ha azért nem jön, mert az állam kormánya a régóta megkapott követelmények teljesítése helyett pávatáncol, cselez és hazudozik. A 27 mérföldköves pénzküldési feltételrendszer több éve ismert – csak nem teljesítjük.
2016 novembere óta tartozik a MÁV-hoz a HÉV. 2017-től 2022-ig 27 milliárd EUR érkezett az Uniótól Orbánékhoz (2010. és 2016. között, azaz még előtte, szintén 27 milliárd EUR). Akkoriban nem akadályozott senki semmit, azaz a „…ha Magyarország megkapja azokat az uniós forrásokat, amelyek a magyar embereknek járnak…„ kitétel akkora ordas hazugság, amelynél kevés nagyobbat hallottak a Parlament falai (pedig hallottak ám eleget). Magyarország ugyanis megkapta, de sajnos másra kellett. Mert Orbánék úgy döntöttek. Nem a tanárok, nem is a HÉV. Ennyi (D.T. nyomán). Az abszolút csúcs, a „magyar emberekre” való hivatkozás, amit inkább nem minősítenék.

Na persze, lehet azt mondani, hogy inkább az emberek jólétére fordították a pénzt, mint HÉV-re, és akkor megértjük lerohadást.

Ennek illusztrálására álljon itt pár adat:

Egészségügyre a magyar állam a GDP 4,7 %-át költötte (3550 milliárd HUF). Az uniós átlag 7,7 %, ebből következően az utolsó helyet sikerült elcsípnünk az EU-ban.
Oktatásra az állam a GDP 3,9 %-át költötte (2900 milliárd HUF). Az uniós átlag 4,9 %.
Hogy valami öröm is legyen az összehasonlításban: a magyar államot tekintve bürokráciára, honvédelemre és rendvédelemre (3470 + 1400 + 1250 milliárd HUF) a GDP 8,1 %-a ment el, az uniós átlag viszont csak 5,9 %. Így lettünk elsők a nemes vetélkedőn, azaz az Európai Unió legdrágábban működtetett állama.

Itt tartunk most. Valahogy nem látom a mindent elsöprő fellendülést.

Persze ez biztos az én hibám, mert nem oda nézek, ahová államtitkár úrék mutogatnak. Nagyon utálom a csiribí-csiribát, ahogy a hókuszpókuszt is.

Közeledik-e a magyar diplomácia a BRICS-hez?

Kenderessy Milán

-

2024-10-23

0

Közeledik-e a magyar diplomácia a BRICS-hez?

Kazanyban tart csúcstalálkozót a nyugati világgal szembenálló szervezet a BRICS, mely eredetileg Brazíliából, Oroszországból, Indiából, Kínából és Dél Afrikából állt, de időközben sok új állam is csatlakozott hozzá: Egyiptom, Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek.

Több állam is kérte felvételét: Szaúd Arábia és Törökország is részt vesz a csúcstalálkozón Kazanyban. A török diplomácia arról tájékoztatta az orosz szervezőket, hogy a legmagasabb szinten vesznek részt a csúcson vagyis jelen lesz Erdogan elnök is. Ez azért érdekes, mert Törökország a NATO tagja vagyis a Nyugat katonai rendszerének része. Erdogannal igen szoros kapcsolatban áll Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, aki korábbi elnöki beiktatására magával vitte a fiát, Orbán Gáspárt is.

“Magyarország nem a megfelelő blokkban van”

Ezt közölte a közszolgálati médiában Békés Márton, a Terror Házának tudományos igazgatója, akinek Schmidt Máriával együtt az a feladata Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében, hogy ideológiai szósszal öntsék le a miniszterelnök mindenkori ténykedését.

A strasbourgi viták következményét Orbán Viktor maga vonta le:

“Brüsszel meg akarja buktatni a magyar kormányt.”

Minthogy a demokrata adminisztráció törekvése hasonló Washingtonban, ezért mondhatta azt Békés Márton, hogy “nem ebben a blokkban van a helyünk.” Ez ugyanaz a reakció mint amilyet Orbán Viktor az Európai Néppárttal szemben tanúsított: kilépett mielőtt kirúgták volna. Ma már deklaráltan Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az első számú ellenfél Orbán Viktor számára Brüsszelben. Minthogy Németország következő kancellárja várhatóan Merz lesz vagyis a CDU-CSU koalíció vezetője, ez nem sok jót ígér a magyar miniszterelnöknek, aki minden reményét Trumpba veti, aki fütyül Európára viszont szívesen átvenné Orbán Viktor autokrata rendszerét. Szijjártó Péter már tizenegyszer járt Oroszországban azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, így nem csoda, ha

az Amerikai Népszava orosz ügynöknek nevezte a magyar külügyminisztert.

A BRICS pontosan október 22-23-án ülésezik Kazanyban. A magyar forradalom 1956-ban épp azt a nemzeti egységet mutatta fel, hogy jóformán senki sem kíván a szovjet blokkhoz tartozni Magyarországon. Nagy Imre miniszterelnök be is jelentette a kilépést a Varsói Szerződésből. Válaszul megérkeztek a szovjet csapatok, és Nagy Imrét felakasztották. Orbán Viktor épp Nagy Imre temetésén vált országosan ismert politikussá amikor kiadta a jelszót 1989-ben: ruszkik haza! Azóta Orbán politikája egy cseppet megváltozott, de Magyarország helyzete aligha: a miniszterelnök nemigen rendezhet népszavazást arról, hogy akartok-e a keleti blokkba tartozni?!…

Korrupció az ukrán hadügyben

Polonius

-

2024-10-22

0

Umerov hadügyminiszter leváltotta három helyettesét, és irányítása alá vonta a katonai hírszerzés fegyver beszerzési vállalkozását. Az ok: korrupció. Bár Zelenszkij elnök több kampányt is indított a korrupció ellen az ukrán hadügyben a nyugati szövetségesek kérésére, de ezzel csak csökkenteni tudta a probléma súlyát, de megoldani nem.

Most viszont Zelenszkij győzelmi tervének legfőbb követelése az, hogy Ukrajnát mielőbb hívják meg a NATO-ba. Az ukrán elnök azért sürgeti ezt, mert Trump győzelme esetén jelentősen csökkenhet Ukrajna támogatása sőt teljes mértékben meg is szűnhet. Zelenszkij szerint Ukrajna csak akkor érezné magát biztonságban, ha a NATO meghívná a tagjai közé. Csakhogy Putyin számára Ukrajna NATO tagsága vörös posztó, ezt az orosz elnök nem tudja elfogadni hiszen épp azért indította meg a háborút, hogy ezt megakadályozza.

Umerov hadügyminiszter, aki krími tatár és a mérsékelt, realista vonal képviselője Kijevben, megerősítette a Washington Postban, hogy most is folynak titkos tárgyalások Moszkva és Kijev között.

Putyin agresszióját követően 2022 tavaszán Umerov Törökországban tárgyalt Abramoviccsal, Putyin kedvenc oligarchájával. A tárgyalások azért szakadtak meg, mert mindkettőjüket megmérgezték – írja most a Washington Post, amely arra nem tér ki, hogy ki lehetett ezért a felelős, de minden valószínűség szerint vagy az orosz vagy pedig az ukrán titkosszolgálat állt az akció mögött. Budanov altábornagy, a katonai titkosszolgálat vezetője Kijevben, a kemény vonal képviselője, aki megígérte Jake Sullivannek, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának, hogy jövőre nagy offenzívát indítanak az oroszok ellen a megszállt területek visszaszerzése érdekében. Ezt az ukrán hadsereg nem tartja reálisnak: Zaluzsnij tábornok, az akkori vezérkari főnök, kísérletezett ilyen nagy offenzívával, de ez tökéletesen kudarcba fulladt miközben Ukrajna feláldozott kilenc jól felszerelt dandárt a semmiért. Zaluzsnij tábornok a kudarcot látva titkos tárgyalásokba kezdett Geraszimov tábornokkal, az orosz vezérkar főnökével, aki annak idején nem támogatta az ukrajnai agresszió tervét, de Putyin mégiscsak meghagyta tisztségében, sőt jelenleg ő az ukrajnai orosz hadsereg parancsnoka. Zaluzsnij tábornokot Zelenszkij leváltotta, és kinevezte londoni nagykövetnek, de

az egykori vezérkari főnök nem távozott Kijevből, mert szeretne Zelenszkij utóda lenni az elnöki székben.

Mindenki az amerikai választásra figyel

Ha Kamala Harris győz, akkor újraértékelik ugyan a külpolitika prioritásait, de a fő vonal változatlan marad: az USA és az Európai Unió együtt továbbra is támogatja Ukrajnát.

Trump viszont meg akar egyezni Putyinnal Ukrajnáról, mert szabad kezet akar kapni Iránnal szemben, amely jelenleg Oroszország szövetségese.

Mindebből az következik Ukrajna számára, hogy csökken a nyugati támogatás, és növekszik Washington nyomása: egyezzetek ki Putyinnal! Nyugati támogatás nélkül a telet sem biztos, hogy átvészeli Ukrajna, amelynek azzal is szembe kell néznie, hogy

Európában is sokan békülni szeretnének Putyinnal, mindenekelőtt Németország, Franciaország és Olaszország.

Megállapodhat-e úgy Putyin és Zelenszkij, hogy egyikük se veszítse el az arcát? Valószínűleg nem. Trump könnyedén feláldozná az ukrán elnököt, ha cserében Putyin lemondana Irán támogatásáról. A nagyhatalmak cinikus üzletelése korábban is így ment, de akkor még nem volt internet. Manapság jóval nehezebb moralizáló propagandával elfedni a hatalmi érdekeket, de azért mindenütt megpróbálkoznak ezzel, mert a társadalom előtt valahogy meg kell indokolni a megnyerhetetlen háborúkat, melyekben százezrek halhatnak meg, és országok mehetnek tönkre a nagy semmiért.

CIA figyelmeztetés Magyarországnak

Kenderessy Milán

-

2024-10-22

0

Az amerikai terrorelhárítás arra figyelmeztette a magyar kormányt, hogy merénylet készülődik október 23-ra. A TEK köszönte szépen az információt, és el is fogott néhány potenciális terroristát Budapesten a Legenda söröző előtt a XVI-ik kerületben.

A kapcsolat tehát működik az USA-val annak ellenére, hogy Orbán Viktor még mindig nem fogadta David Pressman nagykövetet, aki viszont rendszeresen bírálja őt és kormányát elsősorban Kína és oroszbarát politikája miatt.

Korábban a CIA az osztrák terrorelhárítást figyelmeztette a készülő terrorakcióra, melyet Taylor Swift bécsi koncertjére időzítettek. A koncertet lemondták, mert az osztrák terrorelhárítás nem vállalhatta a kockázatot.

Raskó György: miért nem buktatja le a CIA Orbánt?

Az egykori agrár államtitkár, aki jelenleg nagyvállalkozó és Magyar Péter tanácsadója, az eset kapcsán azt a kérdést tette fel a Facebookon, hogy

“hajlamos vagyok azt gondolni, hogy a CIA mindent tud, valószínűleg azt is, hogy az Orbán kormány, a Fidesz politikusai, a NER lovagok mit csinálnak, hol dugják el a vagyonukat, hol vesznek ingatlanokat? Elég pontosan tudhatják, hogy hol a lopott lóvé? Miért nem akarja nyilvánosságra hozni ezt az amerikai kormány?”

Majd kérdéseit így folytatja Raskó György, Magyar Péter tanácsadója, a Facebookon:

”lehet, hogy az Orbán család és barátainak pénzmenekítése csak városi legenda? Lehet, hogy Putyin sem zsarolja a vezért? Jó lenne tudni, hogy mi az igazság!”

A magyar titkosszolgálatok és a Szuverenitásvédelmi Hivatal épp ezt a titkot őrzi a legjobban. Tunézia bukott diktátora családjával és vagyonával együtt Szaúd Arábiába menekült 2010-ben, és ott is élt háborítatlanul egészen nemrég bekövetkezett haláláig, mert Szaúd Arábia nem adja a hozzá menekülőket az USA-nak. Ugyanez a helyzet az öböl menti emírségekkel is, velük igen jó Orbán kapcsolata. A magyar miniszterelnök menekülő útja lehet Szerbia vagy Azerbajdzsán is, mert mindkét állam vezetőjével igen szívélyes kapcsolatot ápol a magyar miniszterelnök.

Ami az amerikai titkolózást illeti: a CIA nyilvánvalóan engedélyre vár a korrupciós dokumentumok közzétételével. Ha Washingtonban úgy döntenek: Orbánnak mennie kell, akkor kinyithatják a dossziét, melyben nemcsak korrupciós dokumentumok lapulnak hanem információk Orbán és Putyin kapcsolatairól is. Ezeknek a közzététele morális alapot teremthetne Orbán Viktor leváltásához. A magyar miniszterelnök azértis imádkozik Trump választási győzelméért, mert, hogyha marad a demokrata adminisztráció, akkor Washington levadászhatja őt túlságosan is jó orosz és kínai kapcsolataiért.

Folytatódik Putyin Windows programja

ki

-

2024-10-21

0

Úgy néz ki folytatódik az orosz titkosszolgálat sajátos Windows programja: újabb most éppen a tizedik emeletről “kiesett” üzletember hulláját fedezte fel a titkosszolgálat.

Mihail Rogacsov egykor nagy ember volt Oroszország üzleti életében: a Jukosz alelnökeként szolgált a másik Mihail, Hodorkovszkij alatt. Mindketten úgy kerültek az akkor legnagyobb orosz olajtársaság vezérkarába, hogy a titkosszolgálat privatizálta az orosz ipart. Ekkor vált dollármilliárdossá a titkosszolgálat tisztikarának egy része. Ők választották ki Putyint Jelcin elnök örökösének. A KGB egykori alezredese ujjászervezte a titkosszolgálatot, amely a háttérből irányította a rendszerváltást. Amint megerősödött, Putyin megkezdte a leszámolást azokkal, akik hatalomra segítették: Mihail Hodorkovszkijt letartóztatták, és hosszas börtönbüntetésre ítélték. Csak Angela Merkel kancellárnak köszönhette, hogy élve szabadult: 2013 óta Nyugaton szervezi az ellenzéket. Berezovszkijt, a másik dollármilliárdost Nagy Britanniában meggyilkolta az orosz titkosszolgálat.

Most Mihail Rogacsovot tette el látványosan láb alól: az orosz Windows program üzenet az elitnek, hogy eddig és ne tovább! Az orosz rendőrség sietett öngyilkosságnak minősíteni az üzletember halálát noha a hullát “véletlenül” épp a titkosszolgálat egyik munkatársa fedezte fel, aki a főnöke kutyáját sétáltatta az ablak alatt. Nyilván neki kellett jelentenie, hogy az akció teljes sikerrel zárult Moszkvában. Miért kellett meghalnia Mihail Rogacsovnak? Kiknek üzent a látványos gyilkossággal Vlagyimir Putyin?

Kémhisztéria Moszkvában

Bár a sztálini időket nem éri el, de Putyin üldözési mániája már lassacskán olyan helyzetet teremt Oroszországban, hogy mindenkinek félnie kell: inoagentnek a külföld ügynökének nyilvánítják, és akkor vele szemben a katonai törvénykezés alkalmazható, mely szerint az árulónak halál jár! Szmerty spionam! Halál a kémekre! A Szmers ezerszám gyilkolta az oroszokat a második világháború idején. A Szmers vezetője, Abakumov – Sztálin kedvence – később rövid időre a KGB elődjének főnöke lett. Sztálin kémhisztériája nem volt teljesen alaptalan, és a Putyiné sem az.

A CIA nem véletlenül tudta hónapokkal előre megjósolni az Ukrajna elleni agressziót: az orosz elit belső köreiből jöhetett az információ.

Putyin Windows programjának korábbi áldozata is azt mutatta, hogy az orosz elit sok tagja állhat kapcsolatban a külföldi hírszerzéssel: Ravil Maganov, a Lukoil igazgatótanácsának elnöke egy kórház ötödik emeletéről zuhant ki Moszkvában. Miért? A Wall Street Journal információi szerint ő volt az, aki eljuttatta Putyin külföldi barátainak egyik névsorát a brit hírszerzésnek, amely azt továbbadta a CIA-nek. A listán olyan külföldi politikusok, üzletemberek szerepeltek, akik a Gazprombankon keresztül rendszeres fizetést kaptak Putyintól. Nagy volt az idegesség emiatt a magyar kormányzati elitben is. A magyar diplomaták izgatottan érdeklődtek is Washingtonban, de ott csak azt a választ kapták: magyar nevet nem találtunk a listán.

Az Orbán kormány idegessége nem kerülte el a CIA figyelmét, amely kisebb csapatot menesztett Budapestre, hogy a helyszínen vizsgálja meg az orosz befolyást. A jelentés természetesen titkos, de David Pressman nagykövet ezt követően nyíltan bírálja a magyar kormány oroszbarát politikáját.

Az amerikai Népszava már múlt októberben is azzal vádolta meg Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy orosz ügynök. Ami tény: Lavrov orosz külügyminiszter a legmagasabb kitüntetéssel ismerte el Szijjártó Péter érdemeit, aki megkapta a Barátság rendet. Putyin eredetileg Orbánt akarta kitüntetni, de a magyar miniszterelnök attól tartott, hogy kilógna a lóláb, ezért taktikusan átadta a lehetőséget hűséges külügyminiszterének, aki szívesen nevezi magát Orbán Viktor első janicsárjának.

“Orbán egy Magyarországon működő orosz hálózat élén áll”

Ezt állítja Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő, aki szerint a hálózat már évtizedek óta működik méghozzá a nyugati világ tudtával. Miután az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kína mellett Oroszországot is, az amerikai álláspont megváltozott. Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően pedig egyértelműen ellenségessé vált. Azóta mind élesebb a bírálat Washingtonból, melyet az Európai Unió brüsszeli központja is átvesz.

Orbán Viktor idejében felismerte, hogy Oroszország agyaglábú óriás, ezért terveit már nem Moszkvára hanem Pekingre alapozza. Csakhogy Washington és Brüsszel szemében ez éppúgy problematikusnak számít. Donald Trump is megüzente Orbán Viktornak: nem helyesli Kína és oroszbarát politikáját. Mindennek ellenére Orbán Viktor kitart Moszkva és Peking mellett, mert úgy érzi: ha Washingtonban marad a demokrata kormányzat, akkor az USA és az Európai Unió megkísérli őt levenni a sakktábláról. Ezt pedig csakis az orosz titkosszolgálat segítségével, és a kínai pénzügyi támogatás révén kerülheti el.

Trump tanácsadója: ”az elektromos autók károsak”

Polonius

-

2024-10-21

0

Trump tanácsadója: ”az elektromos autók károsak”

Carla Sands, csontkovács, aki Donald Trump nagykövete volt Koppenhágában, jelenleg energia “szakértő” egy, az ex elnökhöz közelálló tanácsadó cégnél. Az America First Policy Institute éppoly fontos szerepet játszik Trump programjának kidolgozásában mint a Heritage Foundation, melytől az ex elnök többször elhatárolta magát.

Mindkét tanácsadói testület javasolja a párizsi klíma egyezmény felmondását Donald Trumpnak. Elnöki periódusában Trump egyszer már felmondta a párizsi klímavédelmi egyezményt, de Biden elnök újra aláírta. Ha Trumpot újra megválasztják, akkor valószínűleg megint felmondja a párizsi klímavédelmi egyezményt, melyet eredetileg még a demokrata Obama elnök írt alá. Ez már csak azért is nagyon valószínű, mert Trump legfőbb szponzorai a nagy olajkitermelő cégek, amelyek profitját fenyegeti a zöld átmenet. Carla Sands az elektromos autókkal kapcsolatban azt a véleményt fogalmazta meg, hogy

“ha elterjednek a világon, akkor 15 év múlva éppoly károsak lesznek a környezetre mint a hagyományos autók.”

Carla Sands arra hivatkozik, hogy az elektromos áram előállítása rengeteg fosszilis energia hordozó felhasználását teszi szükségessé. A lítium bányászat pedig tönkreteszi a környezetet. Nincs megoldva az akkumulátorok újrahasznosítása sem.

Carla Sands férjének milliós örökségéből már Donald Trump 2016-os kampányát is támogatta, ezért kapta meg a koppenhágai nagykövet posztját. Washingtoni politológusok szerint most esélye lehet arra, hogy ő legyen Trump környezetvédelmi tanácsadója a Fehér Házban, amennyiben az ex elnöknek sikerülne oda visszakerülnie.

Mit szól ehhez Elon Musk?

A világ leggazdagabb embere, akinek vagyona meghaladja a 200 milliárd dollárt, az elektromos autózás koronázatlan királya az USA-ban mint a Tesla tulajdonosa. Egyben ő Donald Trump legnagyobb szponzora, aki eddig már több mint 75 millió dollárt költött a választási kampányban. Pennsylvániában, a legfontosabb csatatér államban napi egymilliót költ arra, hogy Trumpot minél többen támogassák a döntő pillanatban november ötödikén. Elon Musk az X-en interjút készített Donald Trumppal, melyet többszáz millióan néztek már meg. Trump állítólag neki is tanácsadói állást ígért a Fehér Házban a győzelem esetén. Ez Trump Kína politikáját is befolyásolhatja hiszen Elon Musk legnagyobb Tesla gyára épp Sanghajban működik. Sanghaj kommunista párttitkára, aki engedélyezte a Tesla gyár építését, nem más mint Kína jelenlegi második számú vezetője, Li Csiang miniszterelnök. Neki Elon Musk azt mondta: nem helyesli az amerikai kereskedelmi szankciókat Kína ellen. Biden elnök 100%-os büntető vámmal sújtotta a kínai elektromos autókat, és ezzel Donald Trump is tökéletesen egyetért. Carla Sands több alkalommal is azzal vádolta a Biden kormányzatot, hogy a kínaiak lefizették őket, ezért támogatják a zöld átmenetet az Egyesült Államokban.

Featured

hogyan kell a demokratikus látszat megőrzése mellett korlátlanná és ellenőrizhetetlenné tenni a központi hatalom gyakorlását?

Trump barátságát 10 millió dollárért vásárolta meg Orbán Viktor

Kikből állhat a Trump kormány?

Milyen lesz Trump politikája? Ez a legfőbb bizonytalansági tényező. Trump a kampányában sok kemény kijelentést tett, de kérdés: mit akar ebből meg is valósítani.

A keleti nyitás fedőszöveg volt, de elveszítette az értelmét

A komplementer jelleg volt a nagy német álom lényege: a korszerű német technológia találkozása az orosz nyersanyagokkal és az olcsó kínai munkaerővel.

Van-e B terve Orbán Viktornak? Arra bevallottan nincsen, hogy mihez kezd, ha nem Trumpot választják meg az Egyesült Államokban.

“Hagyd abba Vologya!”

Peking számára százszor fontosabb az amerikai kapcsolat mint Putyin Oroszországa, amelynek sem a gazdasága sem a hadserege nem hatékony.

„Ha bevetnék harcolni Ukrajna ellen az észak-koreai katonákat az ukrán hadsereg ugyanúgy megvédi magát, mint az orosz katonák ellen”

Tükörbe nézett volna a magyar miniszterelnök október 23-án? Szó sincs róla: Brüsszelről beszélt. Orbán szorosan követi azt a kifordított technikákáját, mely szerint „a tükröt átkozd, ha a képed ferde”!

Magyarországnak nem osztottak lapot, de miért zavarja ez Orbán Viktort, aki amúgyis ki akar maradni a háborúból? Netán Moszkva miatt, melynek érdekeit védelmezi a NATO-ban?

A Tisza Párt megelőzte a Fideszt

Orbán Trump és Putyin megbízásból fel akarja bomlasztani az Európai Uniót?

Csakhogy az unió igencsak megosztott abban, hogy miképp lehetne visszaszerezni a versenyképességet, abban viszont meglepően egységes, hogy le kell számolni a belső bomlasztókkal mint Orbán Viktor.

Kazanyban tart csúcstalálkozót a nyugati világgal szembenálló szervezet a BRICS, mely eredetileg Brazíliából, Oroszországból, Indiából, Kínából és Dél Afrikából állt, de időközben sok új állam is csatlakozott hozzá: Egyiptom, Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek.

“Magyarország nem a megfelelő blokkban van”

Umerov hadügyminiszter, aki krími tatár és a mérsékelt, realista vonal képviselője Kijevben, megerősítette a Washington Postban, hogy most is folynak titkos tárgyalások Moszkva és Kijev között.

Mindenki az amerikai választásra figyel

Trump viszont meg akar egyezni Putyinnal Ukrajnáról, mert szabad kezet akar kapni Iránnal szemben, amely jelenleg Oroszország szövetségese.

Európában is sokan békülni szeretnének Putyinnal, mindenekelőtt Németország, Franciaország és Olaszország.

Az amerikai terrorelhárítás arra figyelmeztette a magyar kormányt, hogy merénylet készülődik október 23-ra. A TEK köszönte szépen az információt, és el is fogott néhány potenciális terroristát Budapesten a Legenda söröző előtt a XVI-ik kerületben.

Raskó György: miért nem buktatja le a CIA Orbánt?

Úgy néz ki folytatódik az orosz titkosszolgálat sajátos Windows programja: újabb most éppen a tizedik emeletről “kiesett” üzletember hulláját fedezte fel a titkosszolgálat.

Kémhisztéria Moszkvában

“Orbán egy Magyarországon működő orosz hálózat élén áll”

Mit szól ehhez Elon Musk?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA